Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-06 / 235. szám

1990. október 6., szombat O Homokszem Volt egyszer egy gyűlés, úgy félúton Békéscsaba és Orosháza között. Nem is olyan régen, szeptember 19-én. Egy szer­dai napon. A falubéli baráti társaság ba­ráti beszélgetésre invitálta a falubélieket. Meg is telt csaknem teljesen a kultúrház nagyterme. Nem csoda, hisz igen nemes célok ve­zérelték a társaság 1988. június 13-án megalkotott alapszabályának kidolgozóit. Sok pártonkívüli embert tömörített az a szándékuk, hogy minden politikától füg­getlenül ápolják a hagyományokat, véd­jék és szépítsék a települést. A túlnyomó- részt diplomás emberekből álló vezetőség által garantálni látszott, tettek is követik majd a célkitűzéseket. S nem is csalódta^ nagyot a nagyközség lakói. Csak éppen akkorát, amekkorát ma szokás, ha a polgár politikára, politizá­lásra adja a fejét. Miért ne tenné, annak van most itt az ideje. Vagy nem? Persze, akadnak még fennakadások. Egy-két ho­mokszem néha azért még belekerül ama bizonyos „rendszerváltó gépbe”. A múlt hét elején megkeresett egy idős embef, írást szorongatva a kezében. Nem szólt az másról, mint arról, hogy a fen­tebb említett nagygyűlésen — a társaság alapszabályának durva megsértésével — a tagság, illetve a közgyűlés összehívása nélkül a vezetőség (a tanácselnök-polgár­mesterjelölttel az élen) az önkormányzati testületbe megválasztásra ajánlott egy ti­zenöt személyből álló képviselőcsoportot. Ott és akkor ugyanakkor az is nyilván­valóvá lett, hogy a jelölt „urak” — kettő kivétellel — a Magyar Szocialista Párt tagjai. Egyedül a főkönyvelő vallotta be pártbéli hovatartozását. De hát szeptember 30-án végül is rév­be jutott a „függetlenek” hajója, a ta­nácselnökből is polgármester lett. Az agyonbutított, félrevezetett nép — akara­tán kívül — a múltra szavazott. így vagyunk mi mostanában — a hely- hatósági választások után és előtt. Ké­szülünk, készülgetünk... De mire is? (dányi) Hz előítéleteket a tudás rombolja szét Tanulmányúton Észak-EurApábAI — a Kárpát-medencébe Fiatal finnországi lány érkezik nagy csomagokkal: Ka- tanna Bask. Hazájában kisebbséghez tartozik, svéd. — Még nem jártam Magyarországon — mondja —, a konferencia miatt utaztam Békéscsabára. Otthon én is nemzetiségkutatással foglalkozom, a helsinki etnográfiai- folklórisztikai archívum munkatársaként egy kis svéd falu kultúráját tanulmányozom. Nálunk a kisebbségekkel foglalkozó néprajz igen erős tudományág. Leginkább a svéd nemzetiségé, hisz ez a legnagyobb számú. Finnor­szágban nemzeti nyelv a svéd, egyetemet lehet végezni, tudományos, kulturális kérdésekről lehet írni a nyelvben. De más népek, például a lappok, cigányok, zsidók, vagy a XIX. században idevándorolt törökök kutatása csak most, kerül előtérbe. Hamarosan megrendezik Finnor­szágban az első nemzetiségi néprajzi konferenciát. — Mit tudnak Finnországban a közép-európai nem­zetiségekről? — Alig valamit. Jobban ismerjük a balti népek hely­zetét, hisz hozzánk közelebb vannak. Annyit azonban hallottam, hogy az itteni nemzetiségi kérdések politikai természetűek, különösen Romániában súlyosak. Békés­csabán' minél több tényt szeretnék megismerni, hogy ott­hon tájékoztathassam a közvéleményt, a tudományos élet képviselőit. Sz. M. (Folytatás az 1. oldalról) nőségében, hanem mint et­nográfus is szólt a jelenle­vőkhöz. — A . konferencia sosem volt időszerűbb — mondta —. Európa, Magyarország nemzetiségi törvények alko­tására készül. A kisebbségek léte. elismerése egy-egy or­szág demokráciájának mér­téke. A törvények azonban csak feltételei a nemzetiség elismertetésének, minden azon múlik, hogy maga a társadalom, az együtt élők hogyan kezelik, hogyan tű­rik. gazdagodásnak, értéknek tartják-e a más embert, a más vallásút, a más nyel­ven beszélőt, a másként gon­dolkodót. Andrásfalvy Bertalan az etnográfiát kulcsfontosságú­nak, Jókai Mór szavaival a béke tudományának nevez­te. A néprajzos feladata ezért nemcsak a gyűjtés, ha­nem ismereteinek, szemléle­tének közkinccsé tétele is. Majd így folytatta: — A nemzetiségek létének legfontosabb kérdése ugyan­is, hogy azok, akik között élnek, ismerik-e a kisebbsé­get? Inkább csak előítéletek­kel rendelkeznek, ezért na­gyon fontos, hogy ezeket a valódi tudás rombolja szét. Az egyetlen eszköz, amely hathatósan felléphet az év­századok óta felgyülemlett előítéletekkel szemben. A miniszter a jövő ma­gyar oktatáspolitikájában követendőnek nevezte azt a néhány országban már léte­ző gyakorlatot, hogy a nem­zetiségek kultúráját ne csak a kisebbségi iskolákban ta­nítsák, nyelvüket mindenütt, második idegen nyelvként oktassák. Hangsúlyozta azon­ban, hogy a kisebbség .meg­becsülése, avagy eltűrése ér­zelmi kérdés is. A pogro­mokra, üldözésekre ésszerű magyarázat nincs, az pótcse­lekvés valamilyen hiány el­takarására. Érzelmi sivárság jellemzi századunkat, a mai ember nem tudja kezelni in­dulatait, nem bírja elviselni a másságot. A néphagyo­mány egészséges lelkületet közvetít, amely gyakorlásá­nak az iskolákban mind na­gyobb teret kellene adni. — A nemzeti identitás, a hagyományok tisztelete a ki­sebbségek elfogadásával és tiszteletével összetartozó kér­dések — mondta végül a miniszter —, ettől függ, ho­gyan érkezünk meg az új Európa Házba. A háromnapos konferencia mintegy 125 előadása a kö­zép-európai nemzetiségek néprajzi kutatásainak elmé­leti és gyakorlati kérdései­vel foglalkozik. Néhány ki­ragadott példa s, hazai és külföldi etnográfusok témái­ból: milyen szerepet játszik a népi kultúra a kisebbsé­gek védelmében, hogyan vál­tozik az azonosságtudat, mi­ért van közösségteremtő ere­je a vallásnak? Mindez egy- egy nemzetiségnél, adott kör­nyezetben bemutatva bősé­gesen szolgálhat a tanulsá­gok levonáisára. A tanácsko­zás szép jellen^ője, hogy az előadók referátumaikat anyanyelvükön tarthatják meg. Békés megyei tapasz­talatokat is bőségesen sze­rezhetnek a résztvevők, hi­szen több, nemzetiség lakta településünkön várják láto­gatásukat. A konferencia va­sárnap zárul. Falu az önazonosság védelmében A Csíkszeredái Balázs Lajos először vehet részt a ma­gyarországi nemzetközi néprajzi konferencián. Az et­nográfust a romániai néprajzi kutatás szabadságáról kérdeztük. — Eddig is minden tiltás ellenére kutattunk — mond­ta. — Most már talán nem az íróasztal fiókjának írunk. Persze, még mindig viszonylagosságról beszélhetek, ugyanis a sajtót elárasztják a politikai jellegű cikkek. Egyik-másik kulturális lap azonban helyet ad néprajzi publikációknak is. Most, hogy megalakult Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság, amelynek lesz folyó­irata is, több lehetőség nyílik néprajzi tanulmányok megjelenésére. Jómagam a születés, a házasság, a halál körüli szertartásokat kutatom. 15 éven át foglalkoztam a csíkszentdomokosi lákodalmi szokásokkal. Monográfiám — címe: Az én első {is%tességes napom — azonnal a til­tott művek jegyzékére került. Kiadásának már nincs politikai akadálya, -helyette papírválsággal, nyomdai kapacitáshiánnyal kell szembenézni. — Mennyire élnek Csíkban a régi népszokások? — A Székelyföld és annak metropolisa, a hétezer la­kosú Csíkszentdomokos hagyományőrző. Az emberek egymásrautaltságukban megőrizték kultúrájukat. A falu biztosította az önazonosság védelmét. A szokások élnek, bár értelmüket sokan már nem tudják. Inkább külső­ség, ' látvány, amelynek jogosságát a közösség elismeri, hisz tudja, ilyen szertartásokkal fejezheti ki legjobban az emberi élet fordulóit. Sz. M. Tudnivalók a szavazásról ígéretekkel tele van a padlás... Kedvező fordulat a bányászsztrájkban Az Országos Választási Bi­zottság 1990. október 14-ére, vasárnapra tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők választásának második for­dulóját. A szavazásról a vá­lasztópolgárok külön értesí­tést nem kapnak. Békés megyében a követ­kező településeken kerül sor ismételt szavazásra: Békés, Békéscsaba, Gyula, Mezőbe- rény, Gyomaendrőd, Oroshá­za, Szarvas, Sarkad, Szegha­lom, továbbá Mezőhegyes és Kertészsziget. Szavazni 6 órától 18 óráig lehet abban a szavgzóhelyiségben, ahol az első fordulóban is szavazhat­tak. A választók névjegyzé­ke október 10-éig tekinthető meg a város-, illetőleg köz­ségházán, hivatali munka­időben. Azokon a tízezer la­kosnál nagyobb települése­ken. ahol az egyéni válasz­tókerületben indított jelöltet megválasztották az első for­dulóban, a választópolgárok csak listás szavazólapot kap­nak. A választópolgárok a sza­vazásra személyi igazolvá­nyukat vigyék magukkal. Mivel Antall József mi­niszterelnök, Nagy Sándor, •az MSZOSZ elnöke és Sur­ján László népjóléti minisz­ter péntek délelőtti tárgya­lásai biztatóak, már nincs szükség a délutáni és az es­ti figyelmeztető kétórás bá­nyászsztrájkra — jelentette be a sajtó képviselőinek Schalkhammer Antal, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetségének főtit­kára pénteken délután. Mint mondta: csütörtökön megszületett az a kormány- határozat, amely remélhető­en garancia arra, hogy rö­vid időn belül megoldják a bányászokat foglalkoztató legégetőbb problémákat. Ar­ról ugyan volt tudomása a szakszervezetnek, hogy a kormány csütörtöki ülésén tárgyalni fogja a kérdést, ám a korábbi rossz tapasz­talatok miatt újabb ígérge­tésnek tekintették a csütör­töki napirendre tűzést is. Pénteken délelőtt jutott tu­domásukra, hogy a kormány ülésén megszületett az a ha­tározat, amely alapot adhat a bányászat helyzetének tar­tós rendezésére. Ígéretet kaptak, arra is, hogy a még nyitva maradt kérdéseket legkésőbb október 26-áig, a bányász szakszervezet rend­kívüli kongresszusának ide­jéig tisztázzák. A péntek reggeli csaknem százszázalékos részvétel azt mutatja: nem a BDSZ ön­igazolásáról volt szó, hanem a bányászok elkeseredésük­ben a régóta húzódó vitá­kat. ígérgetéseket megelégel­ve fordultak végső eszközük­höz, a sztrájkhoz — mon­dotta a főtitkár. A bányá­szok ezentúl is ki fogják kényszeríteni az érdekeik­nek megfelelő döntéseket, ám remélik, hogy sikerül olyan közgazdasági környe­zetet, pénzügyi, gazdasági feltételeket kialakítania a kormánynak, amely az ener­giaágazatban foglalkoztatot­taknak megnyugtató megol­dást kínál, figyelembe veszi szociális érdekeiket is, és nem lesz szükség sztrájkra. Öntözési tanácskozás tizenöt termelőszövetkezet képviselőivel Tegnap a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetsége szer­vezésében öntözési tanács­kozás volt. Békéscsabán. A Békés megyét már nyolcadik évé sújtó aszály érzékeny veszteséget okozott a mező- gazdasági üzemeknek, s köz­vetve a lakosságnak is. Jel­lemző, hogy az 1990-es hid­rológiai évben megyénkben a csapadékhiány meghaladja a 100 mm-t, melynek pótlása csaik öntözéssel lehetséges. Tizenöt termelőszövetkezet képviselői vitatták meg a Körkövizig és az Atikövizig által készülő tanulmányter­veket az öntözés fejlesztésé­re vonatkozóan. Az újabb öntözési igények elsősorban Gyomaendrőd, örménykút, Csárdaszállás, valamint Orosháza, Csorvás, Geren­dás térségében fogalmazód­tak meg. A termelőszövetke­zetek a folytatólagos aszály miatt a 3-4 évvel ezelőtti öntözésfejlesztésnél jelentő­sen többet kívánnak most végeztetni. Szerencsésnek mondható, hogy a Hármas-Körös • víz­készlete pillanatnyilag még lehetőséget ad az öntözési igények kielégítésére. Ezt nem a természetes vízkész­letek, hanem a tiszai vízát­vezetések biztosítják, melye­ket a tiszalöki és kiskörei duzzasztóművek állítanak elő. A tanácskozáson több mint 20 000 hektár újabb öntözés­fejlesztés-igénye fogalmazó­dott meg. Megállapodtak a jelenlevőik abban, hogy elké­szíttetnek egy átfogó vizsgá­latot, illetve dokumentációt arra vonatkozóan, hogy a leggazdaságosabban üte­mezett módion, hogyan le­hetne az üzemi igényeket az elkövetkezendő időszakban kielégíteni. A tanulmány készítése so­rán a kisgazdaságok ilyen­irányú igényei is figyelem- bevételre kerülnek. A tanul­mány elkészíttetését az érin­tett Orosháza és környéke, valamint a Körösi Vízgaz­dálkodási Társulat vállalta. A tervezést az Agrober me­gyei kirendeltsége és a víz­ügyi igazgatóságok közösen végzik. Megállapodtak abban az érintettek, hogy a most meg­fogalmazott öntözési igé­nyekről mind a Földműve­lésügyi, mind a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz felterjesz­tést tesznek a megyei elkép­zelés támogatására vonatko­zóan. • flz Blkotmánv- birúság is a földprogram l\z Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében a testületnek nincs hatásköre az egyedi tulajdonszerzési jogcímek törvényességi fe­lülvizsgálatára — mondta dr. Holló András, az Alkot­mánybíróság főtitkára az MTI érdeklődésére, azzal kapcsolatosan, hogy a Füg­getlen Kisgazdapárt az Al­kotmánybírósághoz kíván fordulni: soron kívül vizs­gálja felül az elmúlt évtize­dek során alkalmazott föld- és egyéb tulajdonszerzési iogcímek alkotmányosságát. A főtitkár hangsúlyozta: az elmúlt időszak jogszabályai alkalmazásának, illetve a jogalkalmazás törvényessé­gének vizsgálata — elvileg — az ügyészi szervek álta­lános törvényességi felügye­letéhez tartozik. Következés­képpen ilyen tartalmú indít­ványt az Alkotmánybíróság kénytelen lenne — törvényi felhatalmazása alapján — visszautasítani. Abban az esetben azonban — állapí­totta meg Holló András —, ha a Független Kisgazdapárt az állami, illetve szövetke­zeti tulajdonszerzés konkrét jogszabályai tekintetében kí­vánja az alkotmányossági re­víziót, akkor az Alkotmány- bíróság nem térhet ki az in­dítvány érdemi vizsgálata elől. A Borsodi Vegyi Kombinát világbanki kölcsönből 25 ezer tonna/év kapacitású MDI (ine­tilén—difenil—diizocianát) — a poliuretán termékek egyik fontos alapanyaga — üzemet épít. A beüzemelést — az üzem élesztését —, majd pedig a garanciális méréseket a japán Mitsui Toatsu Company szakemberei végzik MTi-fotó: Kozma István Szőke Margit

Next

/
Thumbnails
Contents