Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-05 / 234. szám

1990. október 5., péntek Visszhang A lap szeptember 24.-i szá­mában, a Szerkesszen, velünk rovatban „Lakásból üzlet” cím­mel olvasói levelet közöltek. Az abban foglaltak részben érintik tevékenységünket, ezért szük­ségesnek látom néhány észre­vétel megtételét. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, — a le­vél írójával egyetértésben — hogy a kedvezményes kamato­zású kölcsön csak a jogos lakás­igények kielégítését szolgálja, segítheti elő. Ennek az elvnek megfelelően alakult kölcsön­nyújtási tevékenységünk. A ga­rázsok, üzletek építési költsége elkülönítetten kerül megállapí­tásra a lakásokétól, melyeket kizárólag készpénzért, az üzle­teket esetleg vállalkozói jellegű kölcsön nyújtása mellett értéke­sítjük. Ezzel összhangban lakásértékesítési szerződé­seinkben feltételként szerepel, hogy a kölcsöntartozás fennál­lása idején a megvásárolt lakás más célra, például üzlethelyiség céljára nem használható. Ha a szerződési feltétel megszegésé­ről hivatalosan tudomást szer­zünk, úgy ez a még fennálló tartozás azonnali hatályú fel­mondását vonja maga után. Természetesen az OTP e jo­gával csak tudomásszerzés ese­tén élhet, továbbá az is termé­szetes, hogy egy tehermentes lakás használata fölött tulajdo­nosa szabadon rendelkezhet. Levelemmel válaszolni kívá­nok az olvasói levélre és egyút­tal általános tájékoztatást adni azok részére is, akik konkrét is­meretek hiányában jogosan tesznek a levélíróval azonos észrevételeket. Dr. Szekeres István az OTP megyei igazgaója s „Életveszélyesen megfenyegetjük egymást...” A Népújság október l.-i Szerkesszen velünk rovatában közölt, „Bolt éjjel-nappal” című levélhez az alábbi kiegé­szítést kívánom hozzátenni. Én, mint az érintett létesítmény, a Kisiparosok Háza 29 lakás és 34 kisipari műhely, üzlet megé­pítésének szervezője és az épü­letegyüttes lakója, a sajnálato­san kialakult problémákat rész­letesen ismerem. Ez a közösség 1987. március 30-án hivatalos jegyzőkönyvben fogalmazta meg és fogadta el saját házi­rendjét. A pontosság kedvéért idézem: „minden közösségnek a rendes és kulturált életvitelé­hez rendre van szüksége. így a szövetkezetünk (akkor még építő szövetkezet) közösségé­nek is. A műhelyekben termé­szetszerűen dolgozni, a laká­sokban pedig állampolgári jog­ként élni, lakni legyen lehetsé­ges. Ismerve a tényt, hogy ezen helyiségek egy építményen be­lül vannak megépítve, ponto­san és gondosan betartandó és mindenkire egyaránt vonatko­zó házirendre van szükség.” Idézet a házirendből: „3./bek. kisipari, illetve kiskereskedel­mi tevékenységet folytatni munkanapokon reggel 8 órától este 19 óráig, szombaton reggel 9 órától déli 12 óráig lehet. Munkaszüneti napokon ajelölt tevékenységet folytatni nem lehet.” Időközben jelentkeztek a gondok. Egy-két kisiparos, kis­kereskedő egyszerűen figyel­men kívül hagyta a közös aka­ratot, saját hasznára, mások ha­tározott hátrányára és sérelmére. Már kezdetben én, mint a szövet­kezet elnöke, hivatalosan kértem (1987 decemberében) a közösség érdekében a védelmet a városi tanács vb. igazgatási osztályától, mint elsőfokú hatóságtól. Akkor az osztály vezetője, dr. Simon Mihály a kérésemet szinte „lesö­pörte az asztalról”, a házirendet elutasította. Ezek után megbom­lott a közösségi rend. Ma ott tar­tunk, hogy életveszélyesen meg­fenyegetjük egymást, pillanatra­gasztóval tönkretesszük egymás bejárati ajtózárját és állandóan fenyegetőzünk, minősíthetetlen hangnemek közepette. Két hó­napja aludni, pihenni itt nem le­het. Többen rokonoknál, hétvégi házakban alszanak. Tönkretették a saját költségünkön megépített utat, parkot, padokat, virágokat. Hiába fordultunk több alkalom­mal panaszunkkal a VT VB-hez, rendőrséghez, Köjálhoz, közte­rületfenntartókhoz, minden alka­lommal értelmetlenül. A VT VB ellen bírósági eljárást kezdemé­nyeztünk, és mivel a tényleges kár többmillió forint (a fentieken túl a lakások értékcsökkenése, lakhatatlansága) az okozókkal szemben a közösség polgári pe­res eljárást kezdeményez. Nem akarunk többet, mint normális körülmények között élni és dol­gozni, szolgáltatni. Ahhoz, hogy a normális körülményt megte­remtsük ezen a helyen, igen sok saját munkát és — nagyobbrészt hitelekből —, több mint 50 millió forintot költöttünk ezideig. Ancsin Árpád Békéscsaba „Békéscsabán, a Luther—Irányi—Ságvári ut­cák keresztezésében évek óta nem működnek a jelzőlámpák. Olyan forgalmas ez a hely, hogy bizony elkelne a rendőrlámpa! Sok erre a diák, a nehezen mozgó, idős ember. Gyakran hallani csattanásokat is, ilyenkor az autósok igazíta­nak fazont társaik masináján. A gyalogosok cikk-cakk vonalban jutnak át egyik oldalról a másikra. Nem szaporítom a szót: balesetre vár­nak az illetékesek? Addig nem üzemelik be a lámpákat, amig nem lesz komolyabb baj?” — méltatlankodott egy békéscsabai olvasónk. A városi tanács műszaki osztályán megtudtuk: Ebben a kereszteződésben nem is tervezik a rendőrlámpák bekapcsolását, mivel a rend­szer elavult, és egyébként is — hajdanán — las­sította a forgalmat. Közlekedési rendőrből pedig hiány van, igy nincs más hátra, (mint előre) óvatosan, figyelmesen, türelmesen köz­lekedni. Fotó: Veress Erzsi Havonta nyírják A Népújság szeptember 15-i számában, „Csörög a telefon” című cikkben panasz érkezett vállalatunk igazgatójához. A bejelentő kifogásolta, hogy Bé­késcsabán, a Petőfi utcán a sö­vény benőtte a kerékpárutat. Tá­jékoztatásul közöljük, hogy Bé­késcsabán, a Tanácsköztársa­ság út—Petőfi utca keresztező­désében levő sövény, illetve cserjeágy kezelését havonta végezzük, az nem lehet „testi épséget” veszélyeztető tényező. A Petőfi utcán a kerékpárút mel­lett a továbbiakban nincs bokor. A cikkben múltidőben jelent meg a probléma felvetése, ezért úgy gondoltuk, talán már nem is aktuális. A kerékpárút melletti fasor gallyazását is elvégeztük szeptember 25-én, ha esetleg azt kifogásolta a bejelentő. Botyánszki János a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója Az ORIGAMI őshazája Japán, ahol az első figurákat több mint 400 éve hajtogatták. Hazánkban csak mostanában ismerkedünk vele. Készíthető így fülbevaló, játékfigura, virág és még sok minden, amit az emberi képzelőerő kitalál. Képeink a mezőberényi kiállítás egy töredékét mutatják. Veress Erzsi képosszeállítása Papírcsodák

Next

/
Thumbnails
Contents