Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-05 / 234. szám
o IgHsIOkfiVI-------------------------------------A néptánccsoport ezüstérmes lett a ,,népi bajnokság” megyei döntőjében A megyei röplabdasport historikusa — Színvonalas munka, amelyet lelkesen és elkötelezetten írt meg a jelölt. Olyan témával foglalkozott, amely a megye sporttörténetében hiányt pótol. A röplabdázás—Békés megyében — közeledik ötven esztendős jubileumához. A szerző elég fiatal ahhoz, hogy folytassa a kutatómunkát napjaink eseményeinek összegyűjtésével, hogy azokat a jövő számára megőrizhessük — összegezettMedovarszki János, a Békéscsabai Tanítóképző Főiskola docense, a vizsga- bizottság elnöke. 1990. október 5., péntek Fésülten, kozmetikázás nélkül Egy elmaradt pénzbüntetés margójára Tinédzser. Frissen, fiatalosan érkezett egy könnyű délelőtti edzés után. Nem hivalkodó, de farmerja, piros pulóvere és lapos talpú, barna cipője kiállja a legutolsó divat próbáját is. Szőke haja egyszerűen fésűit, arca szépítőszerektől mentes, de nincs is szüksége mesterséges megoldásokra. Az a tény, hogy e beszélgetést a lap hasábjain rögzíteném, nem lepi'meg igazán. Pedig sem csapata, sem pedig ő nem kényezették el Békéscsaba kézilabdát szerető szurkolóit eddigi produkcióikkal. Hochrajrer Rita — mert róla van szó — azonban a múlt héten mégis jó játékával hívta fel magára a figyelmet. Történt ugyanis, hogy a jugo- szlávok elleni kettős viadal második, Becsén lejátszott mérkőzése után Laurencz László, szövetségi kapitány, rajta és az egykor szintén csabai Hang Györgyin kívül az egész válogatott csapatot pénzbüntetéssel sújtotta. Szerinte csak ők ketten nyújtottak elfogadható teljesítményt. — Igaz, már nyolc éve annak, hogy tizenegy évesen kézilabdázni kezdtél, de azért te még nem tartozol—és ezért igazán nem sértődhetsz meg — az úgynevezett rutinos játékosok közé. Mi a véleményed a jó teljesítményről? Kicsit elgondolkozott, majd nagy hévvel magyarázni kezdett: — Nagyon fontos a jó védekezés. Aztán törekedni kell arra, hogy minnél kevesebb hibával játsszon az ember. Nem kell feltétlenül eredményesnek lenni ahhoz, hogy valaki kiváló teljesítményt nyújtson. A gólt érő átadások, saját akció utáni helyzetkialakítások legalább olyan lényegesek. Bár kellenek a gólok is, mert általában sajnos csak ezek alapján ítélnek a játékosokról. — Három éve edződsz a felnőtt bajnokságban, úgy, hogy két éve tulajdonképpen a kezdő csapat tagja vagy. Fokozatosan nőtt a felelőséged. Hogyan viseled el ezt, és hogyan készülsz a mérkőzésekre? Mint amikor a jó tanuló felel, olyan gyorsan és magabiztosan válaszol. Látszik, hogy már sokszor átgondolta ezt a kérdést: — Hét közben nem rágódok sokat a soron következő feladaton. Csak akkor kezdek el izgulni, amikor kivonulunk a pályára, de akkor aztán nagyon. Az első akciók, védekezések után a drukk elmúlik, de ugyanekkor el is dől: vélhetően hogyan sikerül számomra a mérkőzés? Még nem érzem azt, hogy tulajdonképpen mit is várnak tőlem. Egyszerűen megpróbálok a lehető legjobban játszani. „Babaarcú” ítéletvégrehajtó — A csapat egyik ítéletvégrehajtója vagy. A hétméteresek jó kihasználása eldöntheti akár egy- egy mérkőzés végeredményét is. Van-e valamilyen kialakult módszered a büntetődobásokra? Kicsit tanácstalanná válik. Arckifejezése azt sugallja: hogyan lehet ilyen butaságot kérdezni, hiszen oda kell állni és egyszerűen be kell dobni. De azért végig gondolja, és magyarázza: — Az biztos, ha a hetesek bejönnek, az feldobja a társa-, ságot. Ezért ha nem megy a játék, inkább el sem vállalom a büntető lövését. Egyébként soha nem döntöm el előre azt, hogy melyik sarkot választom majd, hiszen az mindig a kapus mozgásától függ. Más a teendő ha a vonalon áll a portás, és más Ziccerdobás Hochrajter módra. A felvétel akár a kézilabdázás tankönyvében is szerepelhetne, mint követendő példa Fotó: Gál Edit akkor, ha egészen kijön. De, hogy mi a megoldás, az hadd maradjon az én titkom. — Lassan állandó tagja leszel a felnőtt válogatottnak. A tudósításokban az utóbbi időben ott mindig a jók között szerepelsz, míg ugyanez nem mondható el az Előre Spartacusban nyújtott teljesítményedről. Mi lehet ennek a kettősségnek az oka? Vágott egy kamaszos fintort, nagyot sóhajtott, majd így válaszolt: — Tudod a válogatottban minden másképp van. Ott sokkal jobban izgulok mint itthon, hiszen még csak most kezdenek jobban megismerni. Nem vagyok meghatározó személy, de annyival könnyebb a helyzetem, hogy ott akadnak igazi átlövők, és ezért könnyebb a társakat és magamat is helyzetbe hozni. Egyébként én sem értem igazán, hogy a bajnokikon miért nem megy úgy a játék ahogy szeretném. Pedig rendesen edzek és ugyanúgy készülök a mérkőzésekre itthon is. Legyőzzük őket!” A legutóbbi Herz-FTC elleni bajnokin azonban már a jók között említették Ritát, és ha hinni lehet a statisztikáknak — tavaly gyengébb kezdés után sorozatban nyújtott kimagasló teljesítményt —, akkor ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve huzamosabb ideig jól szerepel klubjában is. Erre szüksége is lesz a csapatának, mert a hétvégén a bajnokság egyik titkos arany várományosa, a BHG SE látogat a Viharsarokba. Amikor az esélyek felől érdeklődtem, természetes magabiztossággal válaszolt:— Legyőzzük őket! ' _ J Ferencz Rezső A sport helye a változó világban Nos, a „jelölt”, Szoszki Erzsébet megvédte szakdolgozatát, sikerrel államvizsgázott és visszatért az alma mater falai közé.. Ma már a Békéscsabai Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola harmadik osztályos nebulóit oktatja. A pályakezdő pedagógusnővel arról beszélgettünk: miért a röplabdázást választotta szakdolgozata témájául? A válasz, amely korántsem volt meglepő, így hangzott: — Ötödik osztályos koromban Abonyiné Cseke Éva csapatában kezdtem el röplab- dázni, majd az ifiből kinőve Bu- zássy Béla állított be az Előre Spartacus NB Il-es csapatába, ahol Fiath Miklós keze alatt ma is játszom — indította visz- szaemlékezését Szoszki Erzsébet, majd így folytatta. — Azt kérdezi, hogyan jutott eszembe kedvenc sportágam történetét választani a szakdolgozat témájául? A főiskolán testnevelési szakkollégiumot végeztem és sokszor eszembe jutott: honnan és hogyan indult ez a sportág, itt Békésben? Elég régen, tizenegy éve űzöm a röplabdát, s mivel ilyen témát eddig még senkisem dolgozott fel, elfogadtam Göcze Mária testnevelő tanárnőm javaslatát. Bevallom, egy kicsit vonakodtam — mondván, óriási az anyag — de aztán elkezdtem! Elég kevés idő állt a rendelkezésemre, tanultam, tanítottam, játszottam, de végül is elkészültem! — Ne ugorjunk oly nagyot. Meséljen az anyaggyűjtésről, a kutató munka érdekességeiről! —Hát..., álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire sokszínű, pontosabban fogalmazva, nehéz a kutatómunka! Jártam Gyulán, Sarkadon, Gyo- mán, Telekgerendáson, és a csabaiakkal együtt huszonhét, egykori vezetőt, edzőt, játékost kerestem fel. Legtöbbjükkel életemben először találkoztam, de valamennyien régi ismerősként üdvözöltek. Csodálatos emberek, akik élnek, halnak a sportágukért. Sokszor bántam, hogy nem vittem magammal magnót. Házigazdáim olyan érdekeseket meséltek, hogy belefeledkeztem hallgatásukba és elfelejtettem jegyzetelni... Még így is tele írtam egy hatalmas spirálfüzetet. Amikor megkérdeztem tőlük, ha ebből az anyagból könyv születne, mit szólnának hozzá? Mindenki azt mondta: nagyon boldog lenne! Azt sem hallgathatom el, hogy minden másképp lett volA sporttörténész röplabdás: Szoszki Erzsébet na, ha van kocsim. De mivel nincs, így igazodnom kellett a vonathoz, autóbuszhoz, sőt sokszor taxiztam is. Jónéhány- szor nem találtam otthon „kútfőimet”, ilyenkor munkahelyükön kopogtattam... Viszont örömmel mondhatom, hogy visszaemlékezésekből, fotókból, újságcikkekből annyi anyagom gyűlt össze, hogy amikor hozzákezdtem a feldolgozáshoz, szó szerint a bőség zavarával küzdöttem! Mit tegyek még hozzá? Nagy munka volt, de most már boldog vagyok, hogy megcsináltam! Harminchét gépelt oldal Szoszki Erzsébet szakdolgozata 37 gépelt oldal terjedelmű, két tucat fotóval és újságkivágással illusztrált munka. Belelapozva megtudhatja az olvasó, honnan indult, és hova jutott megyénkben ez a világszerte népszerű sportág. Bár a dolgozat szinte minden lapja érdekességeket tartalmaz — mi itt — a kezdetekről szóló fejezetből „ollózunk”. „Békéscsabán — és egyben Békés megyében—az első nyilvános röplabda mérkőzésre 1947. július 20-án került sor a Kórház utcai sporttelep egyik, rendbehozott teniszpályáján, íme a mérkőzés jegyzőkönyve: MKP Propaganda osztály — MKP Szervezési osztály 2:1. Néhány nappal később a Szociáldemokrata Párt sportkörének diákokból, kereskedő segédekből álló csapata, a Barátság, a városi tisztviselőket verte 2:0 arányban. (Hát, igen, annakidején a pártharcok egyik fegyvere volt a sport is! — A szerk.) Egy év múltán, 1948. szeptemberében a „népi bajnokság” megyei döntőit rendezték meg a Kórház utcában. Az elsőséget a sportágszervező Lipták András és felesége által vezetett Petőfi SZÍT lányai, fiai nyerték. A sorrend. Nők. 1. Petőfi SZÍT, 2. Bcs. Téglagyár, 3. Bcs. Hubertus. Férfiak. 1. Petőfi SZÍT, 2. Batsányi néptánccsoport, 3. Bcs. Rendőrség. Az országos döntőben hatalmas csabai siker született. A Bócsik Judit, Pataki Róza, Galambos Margit, Hra- bovszki Judit, Sipos Júlia, Hra- bovszki Zsófia, Galambos Lenke, (edző: Lipták András) ösz- szeállítású csapat országos népi bajnokságot nyert, és bekerülve az NB I-be, már az első esztendőben ezüstérmet szerzett! A Galambos nővérek részt vettek a Főiskolai Világbajnokságon, a prágai EB-n... A válogatottaknál maradva egy érdekesség: „Az ötvenes évek végén Sóki Eta — Lipták András és Fáry Kati néni tanítványa — a Budapesti VSV-vel egy palermói tornán vett részt. Itt ismerkedett meg Nino Santa- marinával. Feleségül ment hozzá, majd bekerülve az olasz válogatottba, Lyonban és Rómában magára öltötte az Azzurik égszínkék mezét!” Természetesen Szoszki Erzsébet a megyei röplabda körkép megfestésénél nemcsak a meleg, csupa napfény színeket használta, palettájáról nem hiányoztak a sötét színek sem. De ezúttal ne menjünk oly „mélyre”, ne bocsátkozzunk szakmai fejtegetésekbe... Es ezután hogyan tovább? — kérdeztük beszélgető partne-’ rünktől és egy csöppet sem lepődtünk meg, amikor a következőket válaszolta: — A nyár közepén, amikor még nem volt munkahelyem, gondoltam, jelentkezem a középfokú edzői tanfolyamra. Mivel egyik edzősködő barátnőmtől tudom, hogy a „rózsás” lányok tréningjére mennyi fiú járt le, megpróbálkozom egy férfi csapat szervezésével. Miután felvettek régi iskolám tantestületébe, letettem tréneri terveimről, hiszen el kell végeznem egy kiegészítő szlovák szakot, s egyszerre két dolgot nem tudnék csinálni. Főként azután, hogy osztályfőnök lettem. Az aktív röplabdázás? Kiváncsi vagyok. Az első két hónapban biztosan nem lesz sok időm, de majd ha belelendülök, esetleg még lejárok edzésre, vagy tovább csinálom. De ez még a jövő „zenéje”. A fiatal tanítónő - sportágtörténeti dolgozatával - értékes, hézagpótló művet tett le a Békés megyei sporttörténészek asztalára. Gazdagon illusztrált tanulmánya — ha ő is úgy akarja — szervesen illeszkedhet Békés megye II. világháború utáni sporttörténetébe. A szerkesztők szívesen látják maguk között a historikus vénával megáldott Szoszki Erzsébetet. Machalek István Nyolc év még kevés Változik a világ, s természetesen változik a gazdaság és a sport is. Az Európa Tanács Sportfejlesztési Bizottsága tehát nem véletlenül választotta elmúlt heti tanácskozása mottójául „A sport jövőjének tervezése” címet. A finnországi Paju- lahtiban rendezett konferencián 14 országból 48-an vettek részt, köztük Magyarország képviseletében Lochmayer György, az OTSH főosztályvezetője és dr.Nádori László professzor, a Testnevelési Egyetem tanára. — Hogy mi is történt a háromnapos konferencián, arról Nádori professzor beszélt. — A legfontosabb témakör Európa sportjának helyzete, illetve távlati fejlesztés politikai, szociális és demográfiai kérdései — mondta. — A plenáris üléseken hangzottak eí a szervezethez csatlakozni kívánó nemzetek beszámolói. Büszkén mondhatom, hogy hazánknak kitűnő a híre a világban. A nyugat-európai szakemberek is emlékeznek még a szöuli 11 magyar aranyéremre, sőt, az 1952- es helsinki olimpia sikerére is. Az általános vélemény szerint nincs akadálya annak, hogy a magyar sportszervezetek csatlakozzanak partnerszervezeteikhez. Nyugat-Európa kész az együttműködésre, mert amint elhangzott, velünk gazdagszik a testület. Többen bejelentették, szeretnének Magyarországra látogatni, személyes tapasztalatokat szerezni. Erre valószínűleg jövő márciusban már sor kerül, ugyanis a tervek szerint Budapest ad otthont az Európa Tanács sportminiszteri konferenciájának. — Mint említette, a fő téma a sport helyzete volt. Mi jellemzi ma a sportéletet? — Általános tendencia Nyu- gat-Európában, hogy a sport bevonul a lakásokba. Mint az előadásokból kiderült, a sportszergyárak mindinkább az otthonokban használhat! eszközök előállításával foglalkoznak. A bordásfalak, a különböző erőfejlesztő berendezések és ergomé- terek divatba jöttek. S ezekhez az eszközök használati tanácsokat, életkorhoz igazított programokat is mellékelnek a gyártók. Felismerték ugyanis, hogy az emberek az időhiány miatt nem mennek el a sportcsarnokokba, viszont a mozgásra szükségük van. így tehát „házhoz jön” a sport.
