Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-04 / 233. szám

1990. október 4., csütörtök Mámorító éjszaka Berlinben A tavaly november kilen- cedikihez — a fal megnyitá­sát követő órákhoz — fogha­tó, ujjongó hangulatú éjsza­kán ünnepelte a német ál­lami egység helyreállítását az egyesült Németország ré- gi-úí fővárosa, Berlin. Leg­alább egymillióan vettek részt a késő délután kezdő­dött utcai ünnepélyeken és a Reichstagnál rendezett hiva­talos ceremónián, s az aggo­dalmakkal ellentétben, nem történt súlyosabb rendzava­rás. Az események tanújának több mint másfél órás közel­harc árán sikerült eljutnia az Alexanderplatztól a Bran­denburgi kapuhoz. Az 50 méter széles Unter den Lin­den sugárúton, amelyet már kora reggel lezártak a jár­műforgalom elől, szinte gom­bostűt sem lehetett leejteni a hömpölygő tömegben. A köztársasági palota előtti ha­talmas téren szalonzenekar húzta a táncolni vágyóknak, a pszichedelikus zöld és li1 a megvilágításban • tündöklő berlini Dom mellett kemény rockzene szólt. Lépten-nyc- mon büfék, imbiszbódék, csapszékek, hurkaárusok: a németek ezúttal sem tagad­ták meg önmagukat. A „würst” még a sör nélkül egyszerűen elképzelhetetlen bármilyen happening — hát még ilyen, százéven te ha egyszer adódó, nemzeti ösz- szeborulás. A zömében fiatal ünnep­lők derekasan fogyasztanak: patakban folyik a sör, a pezsgő, a forralt bor (az idő kissé csípős, derült, telihol­das éjszaka van). Sokakon alkalmi trikó feszül, nemze­ti színekkel, az egységes Né­metország térképével ékesít­ve — potom 30 márkáért vesztegették élelmes árusok az Alexgnderplatzon. Mások egyszerűen fekete-piros-sár- ga zászlóba bugyolálták fel­sőtestüket, egy túláradó ér­zületű honpolgár még a ku­tyáját — természetesen né­met juhász — is nemzeti zászlóval tekerte körül... A magyar nagykövetségtől már csak szívós közelharc, helyenként kíméletlen kö­nyökmunka árán lehet elő­rejutni. Fényárban úszik a Branderburgi kapu, amely ezen az éjszakán is mágnes­ként vonzza a németeket. Az évtizedes megosztottság jel­képe alatt ünnepli a vissza­nyert nemzeti egység első perceit — tízezrek' számára ez jelenti a csúcspontot. Má­sok — köztük a tudósító is — tovább araszolnak a nem ritkuló embertömegben a Reichstag felé, hogy szem- és fültanúi legyenek a törté­nelmi pillanatoknak. Az épület előtti hatalmas, füves térségen — Platz der Republik — legalább 300 ezer fő szorong, az élelme­sebbek a fákra felkapasz­kodva,- páholyból szemlélik, amint fiatal sportolók a Reichstag előtti 17 méter magas árbochoz viszik a ha­talmas nemzeti lobogót. 23 óra 58 perckor megszólal a híres freiheitsglocke, a schö­nebergi városháza harangja, majd pontosan éjfélkor fel­kúszik az árbocra a 60 négy­zetméteres fekete-piros-sár- ga zászló. A szövetségi elnök szózatát elnyomja a százez­rek torkából feltörő ujjon- gás, a petárdák és pezsgődu­gók durrogása. A német him­nuszt, a híres deutschland- liedet kórusban éneklik a* Reichstag lépcsőjén álló po­litikusok és a téren egybe­gyűlt százezrek. Az időseb­bek közül többen könnyeiket törlik — egy évvel ezelőtt aligha remélték, hogy meg­érik ezt az eseményt. A himnuszt követő tűzijá­ték leple alatt a tudósító megpróbál elébevágni a vár­ható tömeges hazaindulás­nak, ám így is nehezen jut ki a térről. Lépten-nyomon pezsgősüvegek, sörösdobozok, üvegcserepek hevernek a sö­tétben, átlagosan húsz má­sodpercenként robban a kö­zelben egy „knallfrosch” (durranó rakéta), illetve sü­vít föl az égbe 120 dec'beles hangerővel egy petárda. Még jó, hogy a rendőrfőkapitány nem engedélyezte a durrog- tatást — mi lett volna ezen az éjszakán, ha nagyielkűbb- nek bizonyul? Repülőgép-katasztrófa Iraki kegyetlenkedések Kuvaitban Az iraki hadsereg tömege­sen tartóztat le, kínoz meg és végez ki kuvaiti állam­polgárokat az ország augusz­tus másodikai megszállása óta — jelentette kedden az Amnesty International em­beri jogi szervezet egy köz­leményben, amely a Kuvait- ból elmenekültek tanúvallo­másaira hivatkozik. A beje­lentés szerint az iraki ható­ságok azért tartóztattak le kuvaitiakat, mert külföldie­ket bújtatták, vagy kuvaiti zászló volt birtokukban az emír képmásával. Mindkét cselekményért halálos ítéle­tet szabhatnak ki. Irak arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy Mihail Gorbacsov szovjet el­nök különmegbízottját fogadta szerdán Ammanban Husszein jordániai király. Jevgenyij Pri­makov az uralkodónak átadta Gorbacsov üzenetét, amely — mint a jordániai fővárosban kö­450 éves a Jézus Társaság, a katolikus egyház legna­gyobb hatású szerzetesrend­je. A spanyol zsoldoskatoná­ból szentté avatott Loyola Ignác 1540-ben alapította, il­letve az év szeptember vé- gán hagyta jóvá III. Pál pá­pa bullájában a rend alap­szabályát, amely eltért min­den előző szerzetesrendétőL Jövőre, 1991-ben pedig Lo­yola Ignác születésének lesz 500. évfordulója. A kettős évforduló megünneplésére „Ignác-esztendő” vette kez­detét Rómában és az egész világon. A jezsuita iskolák­ban és intézetekben megem­lékezéseket, konferenciákat rendeznek. A Vatikánban ki­állítás nyílik „Szent Ignác és a korabeli Róma” cím­mel. Jövő év júliusában nagyszabású zarándoklato­kon keresik fel a rendalapí­tó működésének színhelyeit a hívők és rendtagok. Kitörölhetetlen nyomok Az „egyház harcos rendje” (e szavakkal kezdődik az alapító bulla) ma 24 618 ta­got számlál a világ 113 or­szágában. Legtöbben vannak az Egyesült Államokban (5 ezer), Indiában (3 ezer). Spa­nyolországban ‘ (2 ezer) és Olaszországban (1,6 ezer fő). A rend igazgatja a világhírű gregoriánus egyetemet Ró­mában, a teológiai tudomá­nyok legfőbb központját, és 665 iskolát, nevelőintézetet szerte a világon. A Jézus Társaság az elmúlt évszáza­dokban kitörölhetetlen nyo­mot hagyott az egyházon és mészárlást és koporsókat várhat, ha háborúba kevere­dik a harcedzett iraki had­sereggel. „Amerikaiak és szövetsé­geseik ezrei fognak elpusz­tulni idegen földön, és ko­porsóban térnek majd haza” — mondták be kedd este új­ra a bagdadi rádió adásában. A rádióban azt is kijelentet­ték, hogy légierővel nem le­het legyőzni Irakot. Az öbölbe érkezett kedden az Independence amerikai repülőgép-anyahajó és négy aknaszedő hajó. Az ameri­kai haditengerészet szóvivő­je közölte, hogy az aknasze­dők azonnal munkához lát­nak. zöhék — az öböl menti válság tárgyalásos rendezése érdekében kifejtett erőfeszítéseket taglalja. Primakovtól a Petra jordániai hírügynökség azt a véleményt idézte, hogy a békés megoldás lehetősége továbbra is fennáll. a kultúrán, a történelmi küzdelmekben mindig az egyház „élcsapatát” alkotta. A pápákhoz hasonlóan, élet­re szólóan megválasztott rendfőnök („a fekete pápa”) az európai nagypolitika „szürke eminenciása”. A „jezsuita” szó éppen ezért a mai napig indulatokat és vitákat vált ki egyházon belül és kívül. II. János Pál pápa 1981-ben kemény né­zetütközésben lemondásra szólította fel Arrúpe főgene­rálist, mert nem értett egyet azzal, ahogyan a rend Latin- Amerikában politikai sze­repre tört, ahogyan ott a társadalmi és szociális igaz­ságosság problémáját meg­közelítette. Nem az volt az első ilyen konfliktus a je­zsuiták 450 éves történelmé­ben: 1773-ban XIV. Kelemen pápa már feloszlatta egyszer a rendet, akkora volt az el­lenkezés annak politikai ha­talmával és gátlástalan mód­szereivel szemben. Paraguay- ban hittérítés ürügyén való­ságos gyarmatbirodalmat, jezsuita államot hoztak lét­re, elragadva Portugáliától a területet. Befolyásuk kiter­jedt minden királyi udvarra, a háttérből alakították a po­litikát, és iskoláik révén a kultúrát. Harc a marxizmus ellen Loyola Ignác követői a szokásos három fogadalom mellett (szegénység, szüzes­ség, engedelmesség) tesznek egy negyediket is, feltétlen engedelmességet a pápának., Ez volt 450 évvel ezelőtt a Tájékozott pekingi körök érte­sülése szerint kantoni illetéke­sek közölték: harc volt az elté­rített repülőgép pilótafülkéjében, mielőtt a katasztrófa bekövetke­zett. Pokolgép is robbant. A kí­nai idő szerint délután i3.30 perckor Kantonban kiadott je­A szovjet védelmi minisz­térium cáfolta azokat a nyu­gati hírközlő eszközök által korábban közölt híreket, amelyek szerint a Szovjet­unióban a nemzetiségi za­vargások területeiről kivon­ják az atomfegyvereket, s azokat az Orosz SZSZK te­rületén helyezik el. A cáfolat szerdán a Krasznaja Zvezdá- ban, a szovjet hadsereg hi­vatalos lapjában látott nap­világot. A szovjet lap szerint a nyugati jelentések alapján a hírt hétfő esti adásában kö­zölte a szovjet televízió Vremja című hírműsora is. Mint annak idején jelen­tettük, Mihail Mojszejev, a „harcos rend” különlegessé­ge. Akkor, az ellenreformá­ció „élcsapataként” a pro­testantizmus terjedését vol­tak hivatottak megállítani. Az elmúít ötven évben az ateista marxizmus elleni harc volt a fő irány. II. Já­nos Pál pedig a közelmúlt­ban így foglalta össze fel­adataikat: „Nyitottaknak kell lenniük a világ nagy problémái, a szociális, politi­kai. gazdasági, morális és világnézeti válságok, konf­liktusok iránt. Fel kell ven­niük a küzdelmet a vallás iránti közömbösség, az egy­háztól való elfordulás (sze­kularizáció), az ateizmus, az elmaradottság, a környezet- rombolás jelenségeivel.” Eszmék és értékek Az ateizmus, amivel az egyháznak ma — a kommu­nista rendszerek összeomlá­sa után — meg kell küzde­nie, bonyolultabb. Nem csu­pán a marxizmust jelenti már (sőt, főleg nem azt töb­bé), hanem a világ gazda­gabb felén eluralkodott fo­gyasztói szemléletet és mo­rális közömbösséget, az ér­tékek viszonylagossá válását. Látta ezt részben már VI. Pál is, aki a rendet a harcos antikommunizmus helyett árnyaltabb fellépésre ösztö­kélte: „Az ideológiák ke- resztútján lépjetek csata­sorba, a szociális problémá­val szembesülve mindenütt, ahol az ember égető földi szükségletei és az evangéli­um örök üzenete látszólag lentés szerint 30 tajvani, 4 hong­kongi, két makaói és 1 egyesült államokbeli személy vesztette életét. 90 halálos áldozat a KNK állampolgára volt. Eszerint te­hát a halálos áldozatok száma 127. szovjet fegyveres erők ve­zérkari főnöke •— aki jelen­leg az Egyesült Államokban tesz látogatást — a múlt pénteken nyilatkozatot adott a The Washington post cí­mű napilapnak. Ebbén egye­bek között elmondta: azért döntöttek a nukleáris fegy­verek nemzetiségi zavargá­sok helyszínéről történő ki­vonásáról, mert a Szovjet­unió belátja, hogy az embe­riség iránti kötelessége a magfegyverek feletti teljes ellenőrzés biztosítása. Moiszejev volt az első szovjet vezető, aki megerősí­tette a nyugati sajtóorgánu­mok erre vonatkozó korábbi jelentéseit. nem talál egymásra” — han­goztatta. II. János Pál ugyanezt más megközelítésben követelte tőlük. Elparancsplta a je­zsuitákat a direkt politizá­lástól, a szerepvállalástól a szociális konfliktusokban. Arrupe főgenerális helyére 1983-ban a holland Peter- Hans Kolvenbachot állította, akinek vezetésével a jezsuita rend mára kritikusan felül- * vizsgálta eddigi szeretjét, módszereit, és „új ethoszt” hirdetett meg a maga szá­mára. „Ma már nincs konf­liktus a Vatikán és a jezsui­ta rend között” — mondták büszkén képviselőik az Ig- nác-év meghirdetésekor. A jezsuiták nem világi befo­lyásuk növelésével, hanem szellemi-erkölcsi befolyás megszerzésével szolgálják a pápa által számukra kitűzött célokat. Az ember belső vi­lágát megváltoztatni neve­léssel, ráhatással — ez az „új ethosz” a politikai-hatal­mi eszközök és az ideológiai harc helyett. Nem kétséges, hogy az egyik fő cselekvési tér és irány ma a jezsuiták számá­ra a kommunizmus utáni Kelet-Európa, ahol az esz­mék és értékek teljes zűrza­vara uralkodik, a „harmadik évezred” egyik nagy kihívá­sa az egyháznak, hogyan ala­kul a helyzet e térségben. Rendtagok tucatjai készül­nek ezért Magyarországra. Csehszlovákiába, a Szovjet­unióba. És maradt termé­szetesen a harmadik világ, a pápa fáradhatatlan útjainak célpontja, Latin-Amerika, Afrika, ahol az emberiség jövője dől el a pápai felfo­gás szerint, és az elmaradott­ság, a szegénység, a betegség a nagy kihívás. Magyar Péter Gorbacsov megbízottja Jordániában 450 éves a jezsuita rend Otomfegyverkivonás nem orosz területekről «t(tU74| . Ik. 1 Mn. Mse ffurterAllflemtr^ MtOfUtÜÖ LÍBIA BEJELENTETTE ELSŐ AIDS-BETEGÉT Líbia bejelentette az első AIDS-betegét az Egészség- ügyi Világszervezetnek. Egyébként ennek a szerve­zetnek a legújabb havi je­lentése szerint az AIDS-be- tegek száma augusztusban majdnem 10 ezerre növeke­dett, és így most Földünkön meglepetésre az óceánjáró mat­rózai. Amikor visszatérnek egy utazásról, naponta 13 ezer szó az átlaguk, a harmadik helyen a 13 és 16 év közötti gyerekek vannak, 10 ezer szóval. SZERENCSÉS baleset Az I. világháborúban, 1918. január 6-án G. H. Hedley ame­rikai kapitány 5000 méter ma­gasságban repült Németország fölött. A gépet a kanadai Make- piece vezette. Gépüket hirtelen német vadászgépek támadták meg. Hogy elmeneküljenek a németek elől, bukórepülést al­kalmaztak, vagyis a repülőgép propellerjét a föld felé irányí­tották. Ez a hirtelen manőver Hedleyt kiszakította az ülésből, és kidobta a repülőgépből. Mi­vel Makepiece azt hitte, hogy társa elveszett, még néhány száz métert bukórepülésben tett meg, s csak ezután egyenesí­tette ki a gépet. És ekkor volt mit látnia. Bedley megjelent a repülőgép farkán. A manőver valószínűleg olyan légörvényt hozott létre, amely a repülőgép után „szívta” Hedleyt. ö úgy ragadt a gép farkára, mint egy pióca. Később sikerült vissza­másznia ülésére. A repülőgép végül is biztonságosan főidet ért brit területen. 283 ezer ember szenved eb­ben a gyógyíthatatlan kór­ban. Az AIDS-betegeket 157 ország jelentette be. Az egész világon 8-10 millió em­bert fertőzött meg eddig az AIDS-vírus, de ezeknél még nem ütközött ki a betegség. KIK BESZÉLNEK A LEBTÖBBET? A csehszlovák szociológusok megállapították, hogy a legtöb­bet az 5 és 10 év közötti gye­rekek beszélnek, naponta átlag 14 ezer szót mondanak ki. A második helyen állnak — nagy Tudatom kedves volt vásárlóimmal, hogy október 4-én, ma MEGNYITOM KÉS MÁRKANEVŰ SPORT-, ajándéküzletemet, a Judit divat utódját. MARKAS ARUK REÁLIS áron, BÉKÉSCSABÁN, A CENTRUM ÁRUHÁZ I. emeleten. Közlekedésbiztonsági hét 1990.10.1-7. BIZTOS if HUNGÁRIA KÖTÉS F!BIZTOSÍTÓ RT Doboz NKTVB. Költségvetési Üzem jövendő szervezeti átalakulásához vállalkozó szellemű KŐMŰVESEKET KERES FELVÉTELBE, önálló munkavégzésre. Bérezés: megegyezés szerint + évi részesedés. Jelentkezni lehet: Doboz, Vásártér 2/A. Munkaügyi előadónál. OLCSÓBBAN A DOMUSBAN! 1990. október 4-től egyes szekrénysorok és kárpitozott garnitúrák 20 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL kaphatók, AMÍG A KÉSZLET TART. DOMUS ÁRUHÁZ, BÉKÉSCSABA, LÁZÁR U. 2. SZ. <$> ELEKTA Most az ELEKTA videólejátszók és rekorderek már 19900 Ft-tól kaphatók. Forgalmazza az ELEKTA AZ ELÉRHETŐ LUXUS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents