Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-04 / 233. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. OKTÓBER 4., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM Zsíros Géza az Alkotmánybíróság döntéséről „Minden! vagy semmit!” Egyházi konferencia A magyar- román meg­békélésért Bár a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola gyakorló óvodája nem szerepel a kísérleti intézmények között, az óvó­nők a közlekedésre nevelést mégis fontos kérdésnek tekintik Fotó: Kovács Erzsébet A hároméves gyereknek már tanítani kell Nem szükségeltetik túlsá­gosan nagy képzelőerő an­nak kitalálásához, mi tör­tént volna akkor, ha az Al­kotmánybíróság kedden mondjuk a Független Kis­gazdapárt valamelyik nagy­gyűlésén jelentette volna be azt, hogy alkotmányellenes­nek ítéli meg a földtulajdon reprivatizációját. Nos, teg­nap avégett hívtuk fel tele­fonon dr. Zsíros Géza or­szággyűlési képviselőt, a Független Kisgazdapárt Bé­kés megyei szervezetének el- nöikét, hogy a Népújság ol­vasói is megismerhessék, ho­gyan vélekedik a földtör­vénytervezet egyik atyja er­ről az első hallásra meghök­kentő álláspontról. — Nagyon korrekt és kö­rültekintő döntést hozott az Alkotmánybíróság. — Ha végigböngésszük, mit nyilatkozott ezzel kap­csolatosan dr. Torgyán Jó­zsef, Ómolnár Miklós és Nagy Ferenc József, több mint meglepő, amit mond. — Mindjárt megmagyará­zom. mit takar a fenti kije­lentésem. Az Alkotmánybí­róság végül is nem tett mást, mint azt, hogy az érvényben lévő alkotmány és jogszabá­lyok szerint tökéletes tulaj­donnak minősítette az egy­kor erőszakkal államosított tulajdont. Hadd emlékeztes­sem itt arra a Békés megyei polgárokat, a Népújság ha­sábjain nemrégiben kifejtet­tem: nem értek egyet a Par­lament által elfogadott elő­privatizációs törvénnyel, vagyis azzal, hogy a házak, boltok, üíletek egykori tu­lajdonosainak — a pénzügyi tárca nagy örömére — fizet­niük kell egykori tulajdonu­kért. — Ezek szerint nyilván csak akkor képzelhető ezen Nyugdíjak — korábban Vidéken október 16-án A Magyar Posta Vállalat a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság előzetes egyetértésével tájékoztatja a nyugdíjasokat, hogy az október hónapban esedékes nyugdíjak kifizeté­sét — a 23-a körüli munka- rendváitozás miatt — az ere­detileg tervezett időpontnál korábban, Budapesten 15-én (hétfőn), vidéken 16-án (ked­den) kezdi meg. A változás miatt mind­azokat a nyugdíjakat, ame­lyek kifizetése a korábban kézbesített naptár szerint 23- án, illetve ezt megelőzően volna esedékes, egy munka­nappal korábban kézbesítik. A nyugdíjak kifizetésének rendje 24-étől a naptár sze­rinti ütemezésnek megfele­lően történik. Ellenzéki siker a fővárosban A szeptember 30-i helyha­tósági választáson a fővá­rosban az ellenzéki pártok 106, a kormánykoalíció párt­jai pedig 47 egyéni képvise­lői mandátumhoz jutottak. A 155 érvényes mandátum­ból a pártok jelöltjein kívül még két független egyéni kerületi képviselő kapott mandátumot. Részletes meg­oszlásuk a következő: SZDSZ önállóan 32, Fidesz önállóan 26. SZDSZ—Fidesz 48, MDF önállóan 22, KDNP önállóan 8, MDF—KDNP—FKgP koa­líció 17 és 2 független — mindezek az első fordulót bemutató végleges választá­si adatok a Fővárosi Válasz­tási Bizottság szerdai ülésén hangzottak el. A testület egyebek között elvégezte a Kerületi Válasz­tási Bizottságok által korri­gált választási jegyzőköny­vek hitelesítését, s megálla­pította, hogy az előzetes ada­tokhoz képest lényeges vál­tozás nincs. Az I„ II.. V., XI. és a XII. kerületben összesen kilenc­ven képviselő jutott mandá­tumhoz a kerületi listán. Közülük 51-en ellenzéki pár­toknak, 39-en pedig a kor­mánykoalíció pártjainak a ielöltjei voltak. Részletes megoszlásuk: SZDSZ 22, Fi­desz 20, MDF 18, MDF— KDNP—FKgP 16, MSZP 6, KDNP 5, MSZP—BIT 2, MSZMP 1. A választás egyik érdekes­ségeként megfogalmazódott az ülésen, hogy a nagy pár­tok jelöltjein kívül szinte senkinek sem sikerült egyé­niben, illetve kerületi listán mandátumhoz jutnia. Igaz ez a megállapítás az állampol­gárok újonnan alakult civil szerveződéseire, de az ipar- testületi képviselőjelöltekre is. A bizottság -foglalkozott még a szavazás második for­dulójának előkészítésével, s emellett döntött Írét bejelen­tésről és egy kifogásról is. Hozzájárult a bizottság ah­hoz, hogy a szavazás máso­dik fordulójában a Kiosz már a bíróság által bejegy­zett új elnevezésével. Ipar- testületek Budapesti Szövet­sége néven indulhasson. En­nek megfelelően változnak maid a szavazólapok. Végezetül a testület tag­jai köszönetüket fejezték ki a választási szervek és mun­kacsoportok tagjainak az eredményes munkájukért. a területen áttörés, ha maga a Parlament változtatja meg a fennálló és idevonatkozó jogszabályokat. — Erről van szó. Ha az Országgyűlés módosítja az előprivatizációs törvényt, úgy megnő az esély a föld­törvénytervezet elfogadásá­ra is. Választóvizet jelent az Alkotmánybíróság döntése. Amennyiben a pártállam idején elkövetett törvényte­lenségek, a tulajdon szentsé­gét meggyalázó intézkedések továbbra is jogszerűek ma­radnak, akkor csak hiú áb­ránd marad a . jogál­lamiság kiépülése. Pár­tunk véleménye tovább­ra is az, hogy tulajdon és tulajdon között nem lehet különbséget tenni. A teljes reprivatizációt tartjuk szem előtt, tehát jelszavunk a következő: „Mindent vagy semmit!” (d. I.) Európa tanácsi tagságunk Nem gazdasági kérdés Mint ismeretes, kedden az gyár nemzetgazdaságra. Ám Európa Tanács parlamenti az Európa tanácsbeli tag­közgyűlése egyhangúlag ja- ság mindenképpen erősíti a vasolta a Miniszteri Bízott- bizalmat hazánk iránt, s dó­ságnak, hogy válassza tagjai segítheti a magyar társulá- közé hazánkat. Arról, hogy si szerződés megkötését az ennek milyen gazdasági ki- Európai Gazdasági Közös­hatásai lehetnek, az MTI séggel, amelyről — mint is- munkatársa érdeklődött a • meretes — még az idén tár- Nemzetközi Gazdasági Kap- gyalásokat kíván kezdeni a csolatok Minisztériumában. magyar fél. Európa tanácsi Mint azt a minisztérium részvételünk a későbbiekben illetékes főosztályvezetője el- előmozdíthatja majd tagsá- mondta: e ténynek közvet- gi kérelmük pozitív elbírá- lenül nem lesz hatása a ma- lását is. „Magyar—román megbé­kélésért” egyházi konferen-. cia kezdődött szerdán Bu­dapesten a XV. kerületi baptista templomban. A fő­városi Megbékélés Közösség hívta össze a tanácskozást,, amelyen részt vesznek ro­mán ortodox lelkészek, egye­temi tanárok, tudósok, er­délyi magyar lelkészek és más értelmiségiek, valamint egyesült államokbeli szemé­lyiségek. A kétnapos konferencián megvitatják, hogy az egyhá­zak miként segíthetik elő a két nép megbékélését. Tőkés László nagyváradi református püspök kórházi ágyáról küldött üzenetet a I konferencia résztvevőinek. Amiben megyénk élenjár Az 1989—90-es tanévben a közlekedési minisztérium (ma: Közlekedési, Hírközlé­si és Vízügyi Minisztérium!) hosszú előkészítés után né­hány óvodában és általános iskolában kísérl£ü^szinten el­indította az úgynevezett közlekedésre nevelés prog­ramját. Az ok roppant egy­szerű: közútjainkon egyre több gépjármű közlekedik, közlekedési kultúránk mesz- sze elmarad az áhított nyu­gati színvonaltól, egyre több a közlekedési baleset. A minisztérium programja szerint a gyerekeket már há­roméves koruktól kezdve ne­velni lehet és kell a közle­kedésre. Természetesen csak úgy, ahogyan azt az életkori sajátosságaik megengedik. Az óvodáskorúaknái olyan tulajdonságok kifejlesztésére kell törekedni (például tá­volságbecslés vagy térérzé­kelés), amelyekre azután az iskola bátran építhet. Ezt követően első és második osztályban a biztonságos gya­logos közlekedést kell meg­tanulniuk, míg később — minthogy egyensúly-érzéke­lésük ekkorra fejlődik ki — a kerékpározás és a kerék­párral való közlekedés kerül •a program középpontjába. A hetedik-nyolcadik osztályos diákok pedig már a segéd­motorozás „tudományát” kóstolgathatják, azzal a nem titkolt céllal, hogy az álta­lános iskola végére a jogo­sítványt is megszerezzék. (A minisztérium egyébként e közlekedési programot egé­szen 23 éves korig — tehát a közép- és felsőiskolákra is kidolgozta.) Békés megye abban a sze­rencsés helyzetben van, hogy Tolna és Hajdú-Bihar me­gyékkel együtt részese lehet e kísérletnek. Szerencse ez azért, mert a kísérletben részt vevő óvodák, általános és középiskolák a miniszté­riumtól ingyen kaphatják meg a programhoz szüksé­ges tárgyi feltételeket (rol­lereik,. go-cartok, kerékpá­rok, segédmotorok, telepít­hető tanpályáik, tankönyvek, tantervek és így tovább). A kísérlet azonban csak akkor válik országos gya­korlattá (a tervek szerint 1994-ben), ha a tapasztala­tok igazolják a program hasznosságát. A tapasztalato­kat pedig évente egyszer közlekedési konferencián vi­tathatja meg a három me­gye és a minisztérium. Bé­kés megye ebben is élenjár, hiszen az első kísérleti év értékelése (valamint a belé­pő korosztályok nevelőinek felkészítése) éppen Szarvason folyt az elmúlt napokban. A tapasztalatszerzésen túl (amelyet szinte mindenki po­zitívan értékelt), számos elő­adást, bemutató foglalkozást is hallbattaik-láthattak a közlekedésre nevelő alsó ta­gozatos pedagógusok. M. M. Duda-duma Ha nem vagy résen... HOGY MILYEN HUNCUT URAK VANNAK MOSTANSÁG! AZ EMBER CSAK ÄMUL ÉS BÁMUL EGYES HISTÓRIÁK HALLATÁN. ITT VAN PÉLDÁUL MEZŐ GYULA ÉS cimboráinak eseté: történetük olyan nagy izgalmat váltott ki, HOGY a RENDŐRSÉGNEK IS MUNKÁHOZ TÁMADT KEDVE. Ez az! Bármily hihetetlen, a főszereplők pontosan a munka frontján vesztettek — egyébként könnyűnek lát­szó — csatákat. S hogy a sors általi legyőzetés jogilag majd minek minősül, azt a nyomozás jelenlegi szakaszá­ban ne is kíséreljük meg el­dönteni; ha eljön az ideje, akkor Vélhetőleg érvényes bí­rói döntés születik. Fennakadt szemek Az még hagyján, hogy va­laki valamilyen balhé után kerül pácba, felfüggesztve vagy anélkül. A szerencsét­len embernek ráadásul meg kell dolgoznia érte. Holott főhősünknek nemcsak a kéz­ügyessége figyelemre méltó, a dumája egyenesen lehen­gerlő. Már majdnem dudá­ját írtaim, de a duda(cserép) csak a történet későbbi fá­zisában kap jelentős, mond­hatni igen jelentős szerepet. De elég legyen a ködösítés­ből, vágjunk az események közepébe. Mező úr és barátai gon­doltak egy nagyot, jó na­gyot. Beültek az autóba, és nekivágtak a nagyvilágnak Kunágotáról. De nemcsak, hogy beültek, hanem meg is pakolták a csomagtartót. Ne­hogy kolbászra, sörre, vö­röshagymára, vagy valami hasonló ínyencségekre gon­doljanak, a pakk sokkalta prózaibb volt. Zsák cement, kis sóder, homok, meszecs- ke, meg kőműves szerszá­mok. A mesebeli üveghegyi megállókat ezúttal Gyula és Békéscsaba városok jelentet­ték. A gépkocsi lassan, mél­tóságteljesen gördült utcáról utcára. mígnem valahol meg-, azaz pontosabban fennakadt a szemük — a te­tőn. S ím, eljött a már előbb említett pillanat, az ominó­zus dudák momentuma. Szakértő szemeik — na jó, hivatalosan csak betanított segédmunkások, vagy még az sem, de ez senkinek sincs az arcára írva — rögvest megállapították, hogy az egyébként példásan rende­zett épület dudacserepei, ké­ményei kisebb-nagyobb re­noválásra szorulnak. És ha az emberi kebelben ennyi segítőszándék lakozik, ugye könnyű kitalálni a folyta­tást. Mező úr és barátai ki­szálltak a bérelt Polskiból és bekopogtak. Agyő, uraim! Az idős házaspár a rájuk zúduló dumaáradatból az el­ső pillanatokban még arra gondolhatott, hogy Timúr és csapata kereste fel őket, de aztán a kijózanító valóság szertefoszlatta a csalfa ál­mokat. Jószerével meg sem kérdezhették a házigazdák, hogy „mircSi, van szó”, ami­kor Mező úr már munkára sejkentette startra kész kol­légáit és megtette árajánla­tát: a dudacserepet lekötöz­zük, kihézagoljuk, a kéményt rendbe pakoljuk, aszongya, hogy a duda méterét 430 forintért, kettő egy méter, 96-98-at elszámolunk, annyi mint, na, pontosan 27 ezer forint! Szegény öreg emberek elő­ször levegőt próbáltak ven­ni, majd mondogatták, hogy soknak tűnik. (Igaz, hogy valóban szükségük lenne a felajánlott munkára.) De ek­kor már minden eldőlt. Csat­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents