Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-18 / 245. szám
1990. október 18., csütörtök Hazánk a verseny- semlegesség híve Osztrák kormányalakítási tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) dődtek.' Antall József fogadta Barber Conablet, a Világbank elnökét, akivel folytatták a közelmúltban Budapesten kezdett tárgyalásokat Magyarország és a nemzetközi pénzügyi intézmény együttműködéséről. Párhuzamosan Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere Carla Hillsszel, a kereskedelmi tárgyalások kormánymegbízottjával, Lawrence Eagle- burgerrel (aki a közép-ke- let-európai országoknak nyújtott támogatást hangolja össze á kormányban) és más illetékesekkel találkozott. Az utóbbi eszmecseréket kiegészíti majd Antall József csütörtöki találkozója Nicholas Brady pénzügy- és Robert Mosbacher kereskedelmi miniszterrel. Magyar részről a gazdasági-kereskedelmi tárgyalásokon ismételten kérik majd: részesítsék immár a Magyar Köztársaságot minden tekintetben olyan elbánásban, mint más európai országokat, szüntessék meg az akadálytalan kapcsolatokat meggátló besorolásokat. Biztosítani kívánják az amerikai partnereket arról, hogy Magyarország törekvései az európai integrációra semmi-, képp nem ellentétesek az amerikai érdekekkel, Budapest a versenysemlegesség alapján áll. Magyar részről készek együttműködni az Egyesült Államokkal a GATT-forduló sikeréért, közösen fellépni a mezőgazda- sági protekcionizmus ellen. A tárgyalásokon előtérben áll majd Magyarország súlyos gazdasági helyzete: az Öböl-válságból, illetve a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok szétzilálódásából, a szovjet olajszállítások csökkenéséből származó • óriási veszteségek. A délelőtt folyamán Bo- toss Péter, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára tárgyalt William Websterrel, a Cl A, a Központi Hírszerző Hivatal főigazgatójával. Amint Jeszenszky Géza külügyminiszter a magyar sajtónak elmondotta, a találkozó jelzi a bizalom fokát a két kormányzat között: közös cél, hogy felszámoljanak minden olyan tevékenységet, amelyet a két ország a másik részéről maga ellen irányulónak tekint. Napirenden volt az együttműködés továbbfejlesztése a bűnözés, a nemzetközi terrorizmus ellen, különös tekintettel arra, hogy növekednek Magyarország feladatai, hiszen az országon átutazó kivándorlók, menekültek közül ki kell szűrni a befurakodott bűnöző, terrorista elemeket. Antall József a későbbiekben vezető republikánus szenátorokat fogadott. George Bush amerikai elnök ma fogadja a magyar miniszterelnököt. Jeszenszky Géza külügyminiszter szerdán a Heritage alapítvány politikai kutató- központjában tartott előadást a magyar külpolitika törekvéseiről, a középkelet- európai térség kérdéseiről. A Világbank nagyra értékeli,- hogy Magyarország pontosan törleszti adósságait, és továbbra is szorosan együtt kíván működni Budapesttel, elsősorban a privatizációs program felgyorsításában, közölte Antall József és Barber Conable, világbanki elnök szerdai tárgyalásairól László Balázs kormányszóvivő. A megbeszélésen magyar részről kifejtették: a kormány elkötelezte magát ‘ a privatizáció, az importliberalizálás felgyorsítása mellett, hogy elősegítse a magyar gazdaság „minél gyorsabb alkalmazkodását a megromlott külső körülményekhez”. A kormány egyúttal felkészül az átalakulással járó munkanélküliség, s egyéb gondok kezelésére, „megfelelő szociális háló” kiépíté- sérs. Telefonlehallgatási botrány Párizsban Heves vihart kavart a francia fővárosban a népszerű szatirikus hetilap, a Le Canard Enchainé. A lap értesülése szerint a párizsi polgármesteri hivatal ellenőrzési osztályának utasítására városi alkalmazottak lehallgatják a város néhány magas rangú tisztviselőjének telefonbeszélgetéseit; elsősorban azokét, akik nagy összegű pénzek felett rendelkeznek. jelentős megrendeléseket tesznek a város nevében, vagy olyan ágazatokkal foglalkoznak, ahol fennáll a korrupció veszélye. A lap részletesen bemutatott írásában egy konkrét esetet, ahol a vendéglátóipari osztály vezetőjének telefonbeszélgetéseit hallgatták le egy beépített „poloska” és egv városi autóban élhelyezett berendezés segítségével. A telefonok lehallgatását Franciaországban csak bíróság engedélyezheti, kivételes, nemzetbiztonsági érdekű ügyekben más hatóság. A párizsi lehallgatásokhoz senki semmiféle engedélyt nem kért és nem kapott. Francia- országban egyébként szaporodik az ilyen illegális lehallgatások száma, az emberi jogok Strasbourgban székelő európai bírósága két alkalommal is elítélte Franciaországot illegális lehallgatásért. s a kormány éppen most készít elő új törvényt az ilyen akciók meggátiásá- ra. A párizsi polgármesteri hivatal bejelentette, hogy haladéktalanul vizsgálatot indítanak annak megállapítására, megfelel-e a valóságnak a lap állítása. Ha kiderül, hogy valóban voltak illegális telefonlehallgatások, szigorú felelősségre vonásra kerül sor — ígérte a polgármesteri hivatal közleménye. Az új osztrák kormány megalakításáról , szerdán Bécsben tárgyalásokat kezdett az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP), miután az október 7-i parlamenti választáson ismét ez a két párt szerezte meg az első két helyet. Az ország 183 tagú képviselőházában az SPÖ meg tudta tartani 80 helyét, az ÖVP mandátumainak száma pedig 77-ről 60-ra csökkent, de az erőviszonyok eltolódása ellenére továbbra is elsősorban egymást tekintik lehetséges kormányzati partnernek, és kísérletet tesznek eddigi, csaknem négyéves nagykoalíciójuk megújítására. A 9-9 tagú tárgyalóküldöttségeket Franz Vranitzky kancellár, az SPÖ elnöke, illetve Josef Riegler alkancel- lár, az ÖVP elnöke vezeti. A leendő kormány munka- programjára vonatkozó saját tervezetét a két pártvezető már előző nap átadta egymásnak, a küldöttségek közötti szerdai megbeszélésen pedig megállapodtak abban, hogy az ezekben szereplő húsz kérdéskör részletes megvitatására ugyanennyi szakértői munkacsoportot hoznak létre. A találkozó után nyilatkozva Vranitzky hangoztatta: a két pártnak most nemcsak az a feladata, hogy a következő négy évre megfelelő kormányt hozzon létre, hanem az is, hogy előkészítse Ausztria fejlődésének hosszabb távra szóló feltételeit. Ezért nézetkülönbségeiket és pártpolitikai érdekeiket alá kell vetniük az ország érdekeinek, s így alakítaniuk ki a kompromisz- 6zumos kormányprogramot. leszenszkr Géza Torontéban Dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter október 16-án rövid látogatást tett Torontóban. A kormány nevében megkoszorúzta a város Budapestről elnevezett parkjában lévő 1956-os magyar hősi emlékművet, majd beszédet mondott a Magyar Házban. A kanadai magyarság vezetőinek tiszteletére adott fogadásán találkozott a Kanadai Magyarok Szövetsége vezetőivel és a torontói magyarság képviselőivel. A miniszter címeres nemzeti lobogót ajándékozott a szövetségnek. A külügyminiszter ezután New Yorkba utazott, ahol bekapcsolódott Antall József miniszterelnök hivatalos egyesült államokbeli programjába. Brenner-hágó: Mintegy 300 kamion vesztegel osztrák oldalon október 16-án, miután az olasz kormány lezáratta az olasz—osztrák határt a teherautó-forgalom előtt. Az olasz intézkedés válasz- arra az osztrák lépésre, amely korlátozta az országon áthaladó közúti átmenőforgalmat MTI-fotö Magyarország nyitott politikát akar Interjú Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkárral Az aradi vértanúk kivégzésének évfordulóján a hivatalos magyar küldöttséget az RMDSZ székházában fogadták. A delegáció tagja volt Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár is, aki előbb az aradi televíziónak, majd a Jelen című lapnak adott interjút. Ez utóbbit — rövidítve — közöljük. , — Államtitkár úr, olvasóink és lapunk nevében is szeretettel köszöntőm városunkban. Először is azt szeretném öntől megkérdezni, hogy mikor várható a magyar külpolitikában egy jó értelemben vett Drang nach Osten, egy átütő siker a Kelet irányában is, amit érzésem szerint a magyar külpolitika már megvalósított a Nyugat irányában. Tehát míg azt tapasztaljuk, hogy a Nyugat felé és részéről egyre nagyobb elismerésnek örvend a magyar külpolitika, annak törekvései, ugyanakkor úgy tűnik — legalábbis Románia viszonylatában —, hogy valahol még az Appo- nyi Albert gróf-féle irányvonalán vagy egy tanácstalanságnál tartanak. Utalok itt arra, hogy Apponyi gróf a trianoni tárgyalásokon francia intelligenciáját csillogtatva védelmezte az ezeréves Magyarország eszméjét, de a wilsoni önrendelkezési elv talán épp akkor nem jutott eszébe. Tehát, mikor várható — ha nem is átütő siker. de — előrehaladás ilyen irányban? — Természetes, hogy Magyarország külpolitikáját európai politikának kell tekintenünk, hiszen a nemzeti célokat ebben a nagyon sűrűn lakott Európában és ebben a szintén sűrűn lakott Kelet-Európábán csak európai politikával lehet egyáltalán érvényesíteni. Ez adja meg a lehetőséget, hogy békésen és egymást megértve próbáljunk elférni ezen a szűkre szabott, területen egymás mellett, egymás szomszédságában. Ahhoz azonban, hogy valóban eredményeket tudjunk felmutatni — ez olyan, mint a szerelem, mint a házasság —, két fél egybehangzó akarata szükséges, egy fél akarata nem elég. — Én csak azit tudom mondani, Magyarország részéről valamennyi szomszédállam irányába teljes a nyitottság, készen állunk bármilyen érdembeli tárgyalásra. Sajnos, ez a vidék nagyon átalaku-, lófélben van. Sajnos és szerencsére egyidőben. Szerencsére, mert szakított egy rettenetesen terhes, visszataszító történelmi örökséggel, a sztálinizmussal, annak minden rendű és rangú nemzeti változatával. Következésképp nagy erővel támad fel mindezekben az országokban a nemzeti érzés, ami gyönyörű és nagyon veszélyes is tud lenni, mert kiskorú országokban a nemzeti érzés türelmetlen, sovén, múlt század eleji, kamasz módra érvényesül. És a demokráciában természetesen ezek a hangok is megszólalhatnak. — Itt a kormányok részéről kölcsönös bölcsességre, határozottságra és tapintatra van szükség, hogy ezek ne egymással szemben és ne egymást kizárva próbáljanak érvényesülni. És ez nem lehetetlen feladat. A térségben rengeteg dezintegrációs folyamatot lehet látni. Nincs tisztázva a cseh és szlovák köztársaságok egymáshoz való viszonya Csehszlovákián belül. Teljesen újjászerveződik szemünk láttára a Szovjetuniónak hívott óriási térség. De ugyanezek a gondok vannak egész Jugoszláviában. Nagyon nehéz ilyen bizonytalan körülmények között magyar politikát csinálni, abban az értelemben, hogy mi nem adhatunk tanácsot ezeknek az országoknak, nem kényszeríthetjük és nem is akarjuk rájuk kényszeríteni a, mi véleményünket másokra. — Úgy érzem, hogy bizonyos országokkal kitűnő a kapcsolata a Magyar Köztársaságnak. Jugoszlávián belül Szlovéniával, Horvátországgal, természetesen Ausztriával. Csehországgal. Sokkal több gond van a magyar—szerb kérdésben, még több a magyar—szlovák kérdésben. Nem miattunk, ha-' nem amiatt, hogy ezek az országok möst rendeződnek el. s ők maguk sem tudják, hogy fognak kinézni. És ilyenkor, amikor egyéniségüket próbálják megtalálni, nagyon sokszor még a régi reflex él. Gyorsan tiltani valamit, gyorsan bezárkózni, márpedig a legnagyobb veszedelem, ami fenyegethet egy országot, ezt Románia a maga példáján tudja, az elszigetelődés. — Az elszigetelődés egy nagy országot is tönkre tud tenni, és veszélyesség is egyben: példa a két háború közötti Németország. Elszigetelődött, pedig egy óriási állam volt, hatalmas gazdasági erővel, és mi lett belőle? Micsoda vérzivatart zúdított Európára. És így. mesterségesen szigetelte el és próbálta kizárni a világból és Európából önmagát Ceauses- cu Romániája. Ez egy olyan tanulság, amit a mostani román politikának igenis fel kell mérnie, s ez ellen kell hadakoznia. Mi leszünk az első és leghangosabb szószólói Romániának minden szempontból az Európába váló integrálódására, mihelyt ennek a feltételeit — nagyon szigorú feltételeit — Románia teljesíti. Minket is azért vettek föl az Európa Tanácsba, mert mi ezeket a Szigorú feltételeket — feltétel nélkül valamennyit — teljesítettük. — Most, hogy a KGST és a Varsói Szerződés felbomlási folyamata előrehaladt, ön szerint milyen mádon lesz aktuális, ha egyáltalán az lesz, Kossuth egykori eszméje a Duna menti népek konföderációjáról? — Azt hiszem, hogy ez a gyönyörű kossuthi' utópia mindig is utópia yólt abban az értelemben, hogy legfeljebb átmenetileg támogatták azok az országok, amelyeknek szuverenitásuk jelentős részének a feláldozásával részt kellett volna venniük ebben a konföderációban. Amint a jobb megoldást — nemzeti államok kialakítását. — megtalálták, rögtön nem érdekelte őket ez a konföderáció. Ugyanakkor tudnunk kell azt, hogy ennek a térségnek hasonló gondjai vannak, mint akár ezer esztendővel ezelőtt, hiszen akkor a lengyel, a cseh és a magyar állam szinte ugyanabban az időben jött létre. Akkor is az volt a kérdés: alkalmazkodni Európához, vagy még a térképről is eltűnni Európában! És akkor is megoldották ezek az államok a nagyon nehéz kérdést. Most is ez a helyzet. Alkalmazkodni kell kontinensünkhöz. és műiden regionális gazdasági vagy kulturális együttműködésnek helye lehet. Az iga,: megoldást, az egész térség számára immáron nem egy Duna menti konföderáció jelentené, hanem a nagy európai együttműködés, ami Európa stabilitását és békéjét garantálja. — Végül azt szeretném öntől megkérdezni, hogy most, amikor azt tapasztaljuk, hogy Magyarország — tudtommal v— a világ 54 országában felújította diplomáciai kirendeltségét, ez egy szemléletváltás jele, vagy csak a választások eredményeit tükrözi? — Azt hiszem, ha mint ellenzék azért küszködtünk, hogy pártpolitikai érdemekért ne lehessen valakiből nagykövet, akkor hiba volna, ha ezt most elkövetnénk. Itt arról van szó egyszerűen, hogy még működőképes minisztériumot örököltünk. A magyar külpolitika, ha úgy tetszik, az előző kormánynak szinte az egyetlen sikerágazata volt. Ez azt jelenti, hogy abban a házban munkakövetelmények voltak, és ott irtó keményen kellett dolgozni. Tehát ezekkel az emberekkel igenis tovább lehet folytatni a magyar külpolitikát. A nagyszámú váltás oka külképviseleteink élén az volt, hogy már az előző kormány — igen tapintatosan — nem hajtott végre bizonyos változtatásokat: nem töltött be egyes állásokat, mert úgy gondolta, hogy a választások után az új kormánynak módja lesz a saját elképzelései szerint betölteni ezeket a posztokat. Ezért volt valamivel több változás. Egy kis vérátömlesztés nem ártott a diplomáciai szolgálatban. Ugyanakkor hangsúlyozom, el akarjuk; kerülni, hogy dilettánsok,. vagy jóindulatú amatőrök játékterületévé váljon a külpolitika. Ez nagyon fontos szakma, s nekem az a dolgom abban az épületben, hogy ezektől az emberektől a Magyar Köztársaság politikája iránt teljes lojalitást kérjek, és ha ezt megkapom, a kormány részéről teljes szolidaritásomat tudom garantálni. Ilyen alapon lehet értelmes magyar külpolitikát csinálni. — Köszönöm az interjút és sok sikert kívánok céljaik megvalósításához. Békés Sándor
