Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-18 / 245. szám

1990. október 18., csütörtök o iznqijitiicj--------------------------------------------------------­J II gazdaság helyzete kritikus Eladósodás, infláció — további fogyasztói korlátozások (Folytatás az 1. oldalról) rinttal. akkor pénzükért sza­badon importálhatnak. Jö­vőre ennek megfelelően tel- ies egészében liberalizálják az importot. Az még nem dőlt el, hogyan alakul a fo­rint árfolyama, felszabadít- iák-e, vagy valamilyen má­sik valutának az árfolyamá­hoz kötik. A pénzügyminiszter sze­rint a piacgazdaság teljes körű kialakítását követően, a sikeres stabilizáció eredmé­nyeként 1991 végén kis mér­tékben már növekedésnek indulhat a gazdaság A pénzügyminiszter sze­rint a növekedés elsősorban annak eredményeként kö­vetkezhet be, hogy sikerült felgyorsítani a privatizációt, adókedvezményekkel ösztön­zik a befektetéseket, erőtel­jesebbé válik a gazdasági struktúra átalakulása. A mi­nisztériumban erőteljesen dolgoznak a gazdasági dere­gulációs program' végrehaj­tásán. Tizenhét új gazdasági törvénytervezet kerül hama­rosan a Parlament elé, eb­ből kilenc még az idén. El­készül az államháztartási törvény tervezete, az- állami pénzügyekkel kapcsolatos jogszabály, a számviteli tör­vény. a csődtörvény, a jegy­banki, a vám- és a deviza- törvény tervezete. A kormány erőteljes in­tézkedéseket hoz a vállala­tok fizetési fegyelmének ja­vítása érdekében. Hét fize­tésképtelen vállalat felszá­molása már folyamatban van. az APEH a közelmúlt­ban újabb 20 vállalat ellen kezdeményezett csődeljárást, és további vállalatok ellen fontolgatnak hasonló intéz­kedéseket. Emellett emelked­nek a be nem fizetett tár­sadalombiztosítási, vám- és adótartozások késedelmi ka­matai. A jövő évi gazdasági fo­lyamatokat meglehetősen ne­héz prognosztizálni, ezért több fajta számítás is ké­szül. A jelenlegi szakértői számítások szerint az idén az összes magyar export 5 szá­zalékkal csökkenni fog, mi­vel a rubelelszámolású kivi- tel az év végére 25 száza­lékkal esik vissza, s ezt a dollárelszámolású export 14 százalékos bővülése csak részben ellensúlyozza. Jövő­re* a teljes kivitel további 5 százalékos visszaesését prog­nosztizálják a kelet-európai export 20-25 százalékos csök­kenése következtében. így várhatóan a GDP 1991-ben 5 százalékkal lesz kisebb, mint az idén, annak ellenére, hogy, az év vége felé kis mérték­ben már megindulhat a nö­vekedés. További számítások készül­tek azzal kapcsolatban, hogy mekkora veszteséggel kell számolni a dollárelszámolás­ra átállás következtében. A veszteség nagyságát 1,5 mil­liárd dollárra becsülik, s eb­ből 800 millió dollár kiesést okoz a cserearányromlás, 400 millió dollárt a kereskede­lem csökkenése. 300 millió dollártól pedig azért esik el az ország mert nem tud a korábbi gyakorlat szerint ru­belért beszerzett termékeket dollárért exportálni. Az infláció várható alaku­lásáról is készültek számítá­sok. Amennyiben az olaj ára barelenként 25 dollár körül alakul, akkor a termelői árak növekedése 31 százalék lesz, 30 dolláros olajár esetén vi­szont eléri a 34 százalékot. Mindez úgy alakul ki, hogy a januárban világpiaci szint­re emelkedő energiaárak és a kelet-európai import nagy­mértékű drágulása 10 száza­lékkal emeli a termelői ára­kat, a nominálbérek emelke­dése és a forint további le­értékelése pedig 20 százalé­kos termelőiár-emelkedést eredményez. Az elképzelések szerint jövőre a nominálbé­rek növekedése .23 százalé­kos lesz, és az év folyamán a forintot a dollárhoz képest 15 százalékkal fogják leérté­kelni. Katonai attasé jelöltek Azt az embert, akiből ka­tonai attasé lesz, még alap­talanul se lehessen gyanúsí­tani — foglalt állást a Par­lament Honvédelmi Bizott­ságának szerdai ülésén Ba­logh György (FKgP) elnök. A testület három, katonai attasénak jelölt tisztet hall­gatott meg, köztük Bartos Imre alezredest. (Ö a buda­pesti irredenta emlékmű helyreállítására alakult tár­saság szószólójaként vált ko­rábban ismertté.) Hosszas — személyeskedésektől sem mentes — vita után a hon­atyák szavazással arról dön­töttek, hogy a jelöltekről nem szavaznak. Csupán néhány kérdést ka­pott a Párizsba készülő Pa­dos Ferenc őrnagy és a Prá- gábá jelölt Nagy András al­ezredes. Bartos Imrét finn­országi posztra jelölte a ve­zérkari főnök, ám jelölését — az emlékművel összefonó­dó, nem egyértelműen meg­ítélhető szerepe miatt — már újságcikkek is megkér­dőjelezték. Bartos Imre ezt most — minden egyes kép­viselői megjegyzésre külön- külön és hosszasan reagálva — szóvá is tette. A kinevezésről intézkedő szabályok szerint a parla­menti testület csupán véle­ményezheti a katonai atta­sénak javasoltak jelölését. Az ezzel érvelők véleményét el­fogadva a bizottság most még szavazással sem kíván­ta jelezni: inkább támogatja, vagy ellenzi-e Bartos Imre megbízását. A döntést — a vezérkari főnök javaslata alapján — a honvédelmi mi­niszter hozhatja meg. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállailat mintaboltjában megrendezett tombolasorsoláson, melyen a szeptember hóban történt vásárlások tombolaszámai kerültek kisorsolásra A TERMOTÉKA GAZKAZÁNT A 24. SZÄMÜ TOMBOLA TULAJDONOSA NYERTE. 1 db Color E—195 perces videokazettát nyert a 12. számú tombola tulajdonosa. A nyeremények 60 napig vehetők át. A szerencsés nyerteseknek gratulálunk. KÖRÖS KAZÁNGYÁRTÓ ES GÉPIPARI VÁLLALAT MINTABOLTJA, Békéscsaba, Sallai út 34. sz. Ember, ember! Csak szövögess tenfajod ellen furfangos ak­ciókat, csak cipeld váltadon a magad tákolta keresztet... * Fotó: Gál Edit Tizenegynéhány Szól a rádió a kocsiban. A Kossuth. Alig hallhatóan, de az kivehető, hogy a tízórás hírekben még mindig a Népszabadság „akciójával” — kampánycsend idején a cukor áremeléséről szóló „kis hír” közlése — foglalkoz­nak. Elképedek. Mi a fene, hát akkora bordere je lenne az ügynek, hogy még most is témát ad az elektronikus sajtónak? Ráadásul azt mondja a taxis, ő is, meg a szomszédja is bizony alaposan bepöccent szeptember 29- én, miután a szocialista napilapban elolvasta a „köz­ponti” áremelés bejelentését tartalmazó tizenegynéhány sort. Rögvest el is határozták, ők ugyan nem mennek el szavazni erre a kormányra. Alig várom, hogy beérjek a szerkesztőség be, és átta­nulmányozhassam, mit írt erről a keserédes ügyről Cse­mege-rágógumi című jegyzetében maga a vétkesnek ki­kiáltott újságíró. Különösen az írás záró gondolata figye­lemre méltó. A jegyzetíró ugyanis kifejti: igazán nem gondolta volna azt, hogy egy tizenkilenc soros hír mosó­porról és kristálycukorról elegendő egy rendszerváltás meghiúsításához. Ám van egy aprócska szépséghibája az érvelésnek; szerzőnk itt a pénteki, Áremelés sokadszor,.. című írás­ra céloz. Az a szombati hír, amely kiváltotta az indula­tokat és felháborodást szült, tizennégy soros volt, nem tartalmazta a vegyi áruk fogyasztói árának megváltozá­sát (mint ahogy a kereskedelmi vállalat megjelölését sem), ellenben szó esett benne a paprika jövőbeni „csí­pős” áráról is. Csak elképzelem a tizenegynéhány órát gürcölő melóst, amint este holtfáradtan hazamegy, és előkeresi a Nép- szabadság megfelelő számait, hogy összevesse őket. Nincs ebben semmi különös. Megszokhattuk már. Sza­bad nép tesz csuda dolgokat... (dányi) „Beteg” egészségügy A kórházakat nem zárják bey ugye? Az egészségügyi intézmé­nyék mintegy 30 százaléka az év végére rendkívül fe­szítő, nehéz gazdasági hely­zetbe kerülhet, és remélik, hogy egyiket sem kell finan­szírozási nehézségek miatt bezárni — hangzott el szer­dán az Országgyűlés Szociá­lis, Családvédelmi és Egész­ségügyi Bizottságának ülé­sén. A bizottság az esti órákba nyúló tanácskozásán tájé­koztatót hallgatott meg az egészségügy működésének ez év végéig szóló finanszírozá­si elképzeléseiről, és meg­kezdte a társadalombiztosí­tási önkormányzat létrehozá­sára vonatkozó szakértői alapanyag vitáját. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság képviselője a bizottságnak beszámolt az egészségügynek ez évre ren­delkezésre álló 66 milliárd forintos költségvetés fel- használásáról. Elmondta, hogy az ország egészségügyi intézményeinek kétharma­dában, mintegy 100 kórház­ban és 80 alapellátási egy­ségben személyes tapasz­talatokat szereztek a költ­ségvetési összegek fel- használásáról. Megállapí­tották, hogy több intéz­ménynél a tavalyi esztendő­ről áthúzódó forráshiány, a kifizetetlen számlák az ez évi költségvetést terhelték. Az egészségügyet is — mint a népgazdaság egyéb ágait — a beruházási, fejlesztési for­ráshiány sújtja. A többszáz milliós értékű beruházások fél- vagy harmadkész álla­potban vannak, nincs újabb fedezet folytatásukra, befe­jezésükre. Az egészségügyi ágazat költségigényes beru­házásait csupán tanácsi for­rásból lehetetlen finanszí­rozni. Hasonlóan súlyos a helyzet a gépek, műszerek korszerűsítésével. újakra cserélésével. Elfogyott a gyógyszerárak emelését kompenzáló alap is, és kés­het az egészségügyben dol­gozók bérfejlesztésének har­madik üteme. Az egészség- ügyi intézmények 60-70 szá­zalékában jelentősen le­apadtak a raktárkészletek, s ez — a kötszerek, az egyszer használatos eszközök 200-300 százalékos 'áremelkedésével együtt — az ellátást veszé­lyeztető gondokat okozhat. Az egykori szocialista orszá­gokból jövő eszközök" ára is mintegy 300-400 százalékkal emelkedik jövőre, a dollárel­számolásra való áttérés mi­att. Az ülésen felszólalók fel­vetették azt is: aggodalmas­nak tartják, hogy a társada­lombiztosítási alappal szem­ben fennálló vállalati adós­ságok összege immár 17 mil­liárd forint fölé emelkedett. Felhívták ezért az alapot ke­zelő Társadalombiztosítási Főigazgatóságot, hogy min­den törvényes eszközzel igyekezzék elérni kintlévősé­geik behajtását. Hárman a (Folytatás az 1. oldalról) függünk az állam támogatá­si szándékától, lehetőségei­től. Rubel helyet! dollár Dékány Ferenc, a Gyulai Húskombinát termelési és kereskedelmi igazgatója a következőikben foglalta össze a választ: — Elfoglalt helyünk tuda­tos piaci és -marketingmun­kánk eredménye; az elmúlt évtizedben -hasonlóan szere­peltünk. 1989-ben az árbevé­tel csökkent, azonban az eredmény nőtt. Kihasználtuk a fejlett tőkés országok pia­cain jelentkező lehetősége­ket, és az ezzel járó áremel­kedést. Közrejátszott még, hogy az exporton belül a dollárexport aránya 61 szá­zalékról 90-re nőtt, ezzel csökkentve a kelet-európai mennyiséget. 1990-ben sok kedvezőtlen hatás érte vállalatunkat. A két legfontosabbat említem közülük: az infláció felerő­södése és a mezőgazdasági szubvenció csökkenése. Az élelmiszer-ipari támogatás, az adókedvezmények csök­kentése tovább rontja a helyzetet. Közvetlenül csök­ken -az export jövedelmező­sége, közvetve a belföldi pi­acra irányítva a termelést. Nem várható az elmúlt évi helyezésünk megismétlése, de elképzelhető, hogy közel leszünk az ötvenedik hely­hez. Gondjaink továbbra is megmaradnak, illetve a múlt „Százak Klubjában” héten hallottak alapján to­vább nőnek. Nehéz eszten­dőnek minősítem 1991-et. Ki. emelt feladat lesz a rubel­elszámolásnál -a konvertibi­lis fizetésre való átállás. Nem tudjuk, hogyan alakul az aszály okozta problémák leküzdése. Ügy érezzük, ex­portárainkat tartani tudjuk, azonban az eredményesség szempontjából számunkra nem mindegy, milyen mér­tékű lesz jövőre az infláció — a magas infláció bennün­ket is hátrányosan érintene. Minden eddiginél jobbán reagálunk a nyugati piac kí­nálta lehetőségekre, továbbá a belföldi piacokon erősíteni kívánjuk pozícióinkat. Ter­mékszerkezet-váltással, fo­kozott marketingmunkával törekszünk legalább ez évi teljesítményünket megismé­telni. Diktáljon a piac Baricza Gergelyné, a ga­bonaforgalmi és malomipari vállalat gazdasági igazgató- helyettese: — Vállalatunk a százas toplistán évek óta szerepel, melyet stabil, eredményes tevékenységünk indokol. Ár­bevételünk kétharmada ga­bonakereskedelmi tevékeny­ségünkből, egyharmada pe­dig ipari tevékenységünkből adódik. Az ismert világpiaci hatások miatt az elmúlt évek gabonaexportja jó eredményt jelentett. Vállalatunk ez évi ered­ménye a tavalyihoz hasonló szinten várható, de a jövő évi kilátások bizonytalanok, elsősorban a jelenlegi takar­mányhelyzet miatt, ami a csökkenő állattenyésztési kedvvel függ össze. Pillanat­nyilag legnagyobb felada­tunk vevőink megtartása. Ennek érdekében termelési feladatainkat úgy kell meg­határozni, hogy az igénye­ket megfelelő minőségben és mennyiségben, ugyanakkor elfogadható áron tudjuk ki­elégíteni. A nagyon magas szemestakarmány-árakat im­port takarmány beszerzésé­vel próbáljuk leszorítani, s igyekszünk az alapanyag­rendeléseket úgy megoldani, hogy a készletezési költsége­ink a lehető legalacsonyab­bak legyenek. Jövő évi terveink között első helyen a megváltozott piaci körülményekhez való alkalmazkodás szerepel. T. I. Felvételünk a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál készült . Fotó: Fazekas Fereno

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents