Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-17 / 244. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. OKTOBER 17.. SZERDA POLITIKAI NAPILAP Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM „Héják és galambok” szécsatája a honvédelemről szélé vitában A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott kedden az Országgyűlés másdRik munkanapja. A tervezet általános vitájának megkezdése előtt napirenden kívül kért szót Horváth Aladár (SZDSZ), aki a cigányokat a közelmúltban ért atrocitások ellen emelt szót. Figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a kisebbségben élő csoportok elkeseredésükben esetleg erőszakkal válaszolnak az őket ért bántalmazásra. Rámutatott: nyilvánvalóan, egyetlen felelős politikai erőnek sem lehet célja, hog? kisebbségi zavargásokat provokáljon Magyarországon. K ü 1 pol i t ikusoktól ismert szófordulattal élve „héják és galambok” szócsatájává vált a keddi országgyűlési munkanap, amikor is a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg a képviselők. A készülő magyar katonai doktrína körüli vita bontakozott ki az egyébként nem túl vaskos törvénytervezetről megfogalmazott véleményekben. A kormánykoalíció pártjaihoz tartozó képviselők nagyrészt aggodalmaikat fejezték ki a hadsereg esetleges szétzilálódósa miatt, s kifejtették: nem lehet cél a magyar hadsereg leépítése, meggyöngí- tése. Az ellenzéki, liberális nézeteket valló képviselők viszont jórészt azon gondolatkörbe csoportosították mondanivalójukat, mely szerint: Magyarországot csak akkor vagyunk képesek megvédeni, ha békében élünk — önmagunkkal és szomszédainkkal* egyaránt. Megfogalmazták azt is: a leghatékonyabb védelem a jó külpolitika. A polémia messze túlmutatott a konkrét módosító javaslatokon. A módosítások lényege különben, hogy egységesen 22 hónapra csökkenne a különböző szolgálati formák időtartama. A javaslat szerint 12 hónapra mérséklődik a sorkatonai szolgálat időtartama, s ehhez 10 hónap tartalékos szolgálat járulhat 50 éves életkorig. A fegyver nélküli katonai szolgálatnál 18 hónapos sorkatonai és 4 hónapos tartalékos időszakot állapít meg a javaslat. Míg a polgári szolgálat esetében a fiataloknak folyamatosan 22 hónapot kellene teljesíteniük. A vita elsősorban az alternatív és a fegyveres szolgálati forrna letöltésének eltérő ütemezéséből indult ki. A honvédelemről a vita ugyancsak felforrósodott. A kormánykoalíció pártjai — bár képviselőik nem vitatták el a lelkiismereti döntés jogát — szemmel láthatóan valamiféle garanciát kívántak fenntartani a törvényben a fegyveres szolgálat alól „kibújók” számának növekedése ellen, ami aggodalmaik szerint a hadsereg szétzilálódásával fenyegethet. A vitának ez a vetülete már jócskán érintette a készülő magyar katonai doktrínát is. hiszen a honvédség szükséges létszámáról, a kiképzés kellő mértékéről, a hadsereg szükséges felszereltségéről csak a nemzeti célok függvényében lehetne felelősen dönteni. A délutáni szünetet követően hozzászólásokkal folytatódott a honvédelmi törvény módosításának általános vitája. Ezután országgyűlési határozatot fogadtak el arról: az év végéig meghosszabbítják az 1990. évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelveknek érvényességi idejét, amelynek határideje szeptember 30-án lejárt. A mentelmi ügyekben hozott országgyűlési határozatok után az elnöklő Szűrös Mátyás röviddel este fél hét előtt berekesztette az ülést. A törvényhozás legközelebb október 20-án, szombaton ül össze. Szarvason az MDF győzött Tegnap Szarvasról is megkaptuk a helyi önkormányzati választások előzetes eredményét. A városban összesen 14 ezer 819 választópolgárt tartalmazott a választási névjegyzék, közülük 4686-an (31,6 százalék) élitek szavazati jogukkal.' Egyéni választókerületekben bejutott képviselők: 1. választókerület: Babák Mihály (független, az első fordulóban megválasztott képviselő). 2. választókerület: Arval Pál (SZDSZ). 3. választókerület: Lohr Gyula (MDF). 4. választókerület: Bődi János (SZDSZ—Fidesz — első fordulóban megválasztott képviselő). 5. választókerület: Galambos Imre (FKgP). 6. választókerület: Lauren- czy Jenőné (független). 7. választókerület: Demeter László (MDF — első fordulóban megválasztott képviselő). (Folytatás a 2. oldalon) „Fejlesztőmérnökök az óvodában Bizonyára sokaknak feltűnt már Békéscsabán az a fenyőfából készült építmény, amely, egy hónapja ott áll a Tanácsköztársaság úti óvoda udvarán. Mint azt kérésünkre Laczó Szabolcs, az idén februárban megalakult Dolmen Betéti Társaság ügyvezetője elmondta, a helyi Alföld (egykor Lenin) Tsz anyagi segítségével elkészült, mintegy kilencvenezer forintot érő játékkomplexum prototípusát a tervezők abban a reményben bocsátották — ingyen — az óvoda rendelkezésére, hogy az óvodások rajzpályázat útján afféle „fejlesztőmérnökökként” majd cserébe átadják a játék hasznosításával kapcsolatos tapasztalataikat. Kővá- ryné Szabó Mária, az óvoda vezetője mindehhez hozzátette: a téesz asztalosműhelyében készült, az elemes bútorokhoz hasonlóan szétszedhető, összerakható konstrukciót elsősorban az öt-hat éves csöppségek használhatják. d. 1. Fotó: Gát Edit Fegyver és vér nélkül Ha jönne az árvíz... \ Őszi vizsgálódás a gátakon A csodát véghezvittük! Fegyverropogás és .vér nélkül valósítottuk meg a gyökeres politikai, társadalmi rendszerváltást. Immáron nyugati mércével is a demokratikus hatalom irányítja országunkat, á nagybetűs NÉP szabadon választott képviselőket. Hallgatom a rádiót. Neves politikusok értékelik a választási eredményeket. Nézeteltérés, vita alig van közöttük. Helyrebillent a hatalmi egyensúly — mondják — azzal, hogy előretörtek a liberális, szabadelvű pártok. Nagy kérdés, hogy ezzel együtt kialakul-e a politikai egyensúly? Sokáig beszélgetnek, s már-már azt hiszem, egy fontos dologról végképp megfeledkeznek, ám egyszer csak hallom: „Meg kell találni az utat a néphez...” Mert hogyan értékelhetnénk másképpen a szavazásokon elért alig 30 százalékos részvételi arányt, mint hogy a pártok szép lassan letértek a néptől a néphez vezető útról, valamikor .március és október között. A döbbenetes valóság: a hetven százalék otthon maradt! Bihari Mihály politológus mondotta az első forduló értékelésekor: „Ha egy demokratikus intézményrendszert a polgárok nem működtetnek — például nem mennek el a választásokra —, akkor a demokrácia döglött intézményrendszerré válik, aminek eredményeképp a demokratikus intézményrendszer mögött ugyanolyan diktatórikus hatalom vagy klikkérdekek munkálhatnak, mint egy nem demokratikus rendszerben...” Félre ne értsenek az újonnan megvá- la iott polgármesterek és képviselők; nem a legitimitásuk megkérdőjelezéséről vagy a tisztségükkel járó méltóság megcsorbításáról van szó. Bizonyosan mindannyian érzik, tudják: óriási teher és felelősség az övék. A második fordulóban a 30 százalék, illetve annak egy töredéke elegendő volt a képviselővé váláshoz. Felettébb kockázatos lenne állítani, tömegek állnak újdonsült képviselőink mögött. S ha jól sejtem, ebben rejlik a legnagyobb kockázat, veszély. A nép nevében beszélni, a népre hivatkozni, uram bocsá’, velük védekezni. A nép ugyanis nem játékszer, nem unhatjuk meg, nem szórakozhatunk vele, nem dobhatjuk félre. Képviselőinknek szembe kell nézniük a valósággal, a nép bizalma még nincs megvagy visszaszerezve! Elevenen érezzük még zsigereinkben a gyakorlatot, amelyben a központi vagy a helyi hatalom a nevünkben, de tőlünk meglehetős távolságban irányított, és hozott „tévedhetetlen” döntéseket. Legyünk őszinték; nem lehetett meglepetés a hetven százalékos hallgatás. Több „nagygyűlésen” jártunk, ahol a jelölt és a pártja helyi vezetőjén kívül egyetlen érdeklődő tette tiszteletét. Világos, az emberek nem pártszólamokra éhesek, hanem valami másra, kézzelfoghatóbb, elő- revivőbb dolgokra. De van jó példa is: a medgyesegyházi polgármester a beiktatása után levette pártjelvényét, mondván, mától nem a pártállás a fontos, hanem a falu. (Etől persze nyilván hűséges marad elveihez, pártjához.) Példaértékű az eset azért is, mert mostantól számtalan önkormányzat három-négy párt képviselőit sorakoztatja fel. Lesznek ellenzékiek, s persze többséggel bíró kormányzók sok- .sok nézetkülönbséggel. S vajon hányán követik — ha képletesen is — a med- gyesegyházi polgármestert? Legalábbis a sorrendben: első a falu, a város ügye,aztán a pártérdek, hovatartozás. Így kaphatna mihamarabb teret a napokban fogant kezdeményezés, a Parlamentben meghirdetett megbékélés. Mit mondjak? Legszebb ideje. A választások első fordulóján, szeptember 30-án különös telefonbeszélgetés részese lehettem. Férfihang szólt a kagylóba, s az első kérdése röviden így szólt: „Muszáj elmenni szavazni?” Nem — válaszoltam —, nem muszáj, de... Aztán mélyen elgondolkodtam. Mert az ilyen kérdés valamire mindig figyelmeztet. Egy csoda már történt velünk, fegyver- ropogás, vér és/de hetven százalék nélküL Boldog, de roppant nehéz kezdet, a csodavárások kora azonban még most sem érkezett el. László Erzsébet Ilyentájt, őszidőben a vízügyes vezérkar végigvizsgálja, megszemléli folyóink partjait, védtöl.téseil, a gátőrök felkészültségét, hogy ha netalán jönne az árvíz, felkészült védvonalat taláí-e? így volt ez most is Az elmúlt hét elején kezdődött, és e hét elején fejeződött be a hivatalosan „Védőművek őszi felülvizsgálata” őszi bejárás a Körkövizig-nél. Az egyhetes vizsgálat tapasztalatairól Várkonyi Kálmán árvízvédelmi és folyószabályozási főosztályvezetőt kérdeztük, aki a következőket mondta el: — Az új időknek is köszönhetően a mostani árvíz- védelmi bejárás abban különbözött a korábbiaktól, hogy ezúttal kimondottan szakmai jellegű volt. Korábban sokkal nagyobb létszámú csoport vett részt ezen, s nem csak a szakemberek. Ezúttal az igazgatóság szakmai vezetői és az érintett szakaszmérnökségek képviselői vettek részt a bejáráson. Ami a látottakat, tapasztalatokat illeti, megállapítottuk, hogy a védőművek, a töltések állapota megfelelő, az eddig mért legmagasabb árhullámok ellen védelmet biztosítanak. Pedig az idén sokkal nagyobb gondot okozott számunkra a felkészülés, hiszen az erre a célra biztosított 50 millió forinthoz még 5 milliót kellett pótolni. más ágazatoktól átcsoportosítani. Ebből az ösz- szegből végeztük a gaztala- nítást, műtrágyázást, fűvetést és felülvetést, a tölté(Folytatás a 2. oldalon) Befejezéshez közeledik az igazgatóság legnagyobb beruházása, a töltéserősítés
