Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-13 / 215. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKIII NAPILAP 1990. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 215. SZÁM, „Testi sértés nem volt” Kisgazdák nagy kalandja Orosházán á A kisgazda polgármesterjelölt kituszkolta a gyűlésről pártja országgyűlési képviselőjét — A csibészséget, betyárságot és a csozeságot nem tudom elviselni t— fakadt ki amúgy orosháziasan Torna Gergely, amikor a kisgazdapárt orosházi szervezetének szeptember 9-i taggyűlésén történtek felől kérdeztük. Akkor már túl voltunk az első meghökkenésen: sok mindent hittünk volna, ;csak azt *iem, hogy éppen a halk szavú, objektív véleményalkotásáról ismert, megfontolt Tóth Imrével, a kisgazdapárt országos listán Parlamentbe került képviselőjével eshetett meg az, ami Ibizony mégiscsak megesett. „Tisztuljon, takarodjon...” — A kisgazdapárt városi szervezete választási koalícióra lépett az MDF-fel — mondta Torna Gergely. — ök javasolták, hogy egy 9-9 fős bizottság felügyelje a munkát. Részünkről azonban a többiek kirekesztésével csak hárman tárgyaltak. A képviselőtestületi választás jelöltjeiről nem tudtunk dönteni, mert határozatképtelen számban jött össze a közgyűlés. A vezetés nem akart újabbat összehívni, ezért aláírásgyűjtéssel kellett kikényszeríteni. Kilencedikén, vasárnap délelőtt 10 órára ki is tűzték a gyűlést. Arra az időpontra, amikor a tagság nagy része a templomba készül. — Mi történt a gyűlésen? — A Himnusz után dr. Zsíros Géza lépett a mikrofonhoz. Tizenöt-húsz percig beszélt: földtörvénytervezetét ismertette. Esküdözött, hogy nem vopja vissza, illetve felvetette az MDF-fel kötött választási koalíció felbontását. Ezután azonnal elment, lehetőséget sem adva a kérdezésre, vagy véleményünk elmondására. Ezután kért szót Tóth Imre bácsi. Azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy Zsíros Géza — saját malmára hajtva a vizet — mindenáron keresztül akarja vinni a tervezetet, amit tulajdonképpen nem is egyedül ő dolgozott ki,- hanem a megye kisgazdái együttesen. Ismertette, hogy a pártvezetés sem ért egyet vele: kérték, vonja vissza a beterjesztést. Helytelenítette a koalíció felbontását is. Amikor Imre bácsi odáig jutott, hogy Zsíros Géza ezzel egy kicsit egyéni célokat szolgál, dr. Gulyás Mihály felrohant a pódiumra, kikapta kezéből a mikrofont, megragadta kabátjánál, s azt kiabálta: „Tisztuljon, takarodjon innen!” Felrúgni a Koalíciót? — Ott, mindenki előtt? — Kint az elnökség asztalánál. Majd kabátjánál fogva kitoloncolta Imre bácsit a teremből. Félelmetes csönd lett. A feleségem ekkor felállt: „Aki Tóth Imrével ért egyet, jöjjön utánam.” A 150 jelenlevőből 25—-30-an követték. A képviselő úrnak nyugtátokat kellett adni. — Mi oka lehetett Gulyás doktornak erre a jellépésre? — A koalíciós tárgyalásokon felajánlották neki, hogy legyen polgármester-helyettes. Nem Vállalta el, mondván, hogy már öreg hozzá. Mellette MDF-es polgármester és rendőrkapitány-helyettes, valamint kisgazda rendőrkapitány állt volna. A helyi koalíció széthullásával a polgármester-jelöltségre .kérték fel. Ezt elfogadta. Makai Sándor, Mazula Győző, Kiss Sándor és ő volt leginkább azon, hogy fel keli rúgni a koalíciót. Azt, amely- lyel kezdetben Zsíros Géza is egyetértett. Én akkor vesztettem el Zsíros Géza bizalmát, amikor egy megyei gyűlésen szóvá tettem, hogy még mindig nem számolt él a választási pénzekkel. Orosházán a kisgazdapárt és a Parasztszövetség alapító tagja voltam. Ez utóbbi elnöki tisztemről akkor mondtam le, amikor Zsíros Géza azt kérte, hogy ne a Parasztszövetséget, * hanem Hankó úrék Hangya Szövetkezetét támogassuk — mondta Torna Gergely. Miniszteri székre tör... Bár az asztal körüli kavarodásban — a hírek szerint — Kiss Sándornak és Sülé Józsefnek is volt némi része, mégiscsak első kézből, dr. Gulyás Mihálytól kívántuk hallani a másik fél véleményét. — Ahányszor volt valami(Folytatás a S. oldalon) Telekommunikáciés csodák a légiában Valóra válnak-e álmaink 2000-ben? Csütörtök délelőtt 10 órakor nyitja meg kapuit a „Távközlés 2000" — Békéscsaba című kiállítás a Tégla Közösségi Házban, amelyet a Szegedi Távközlési Igazgatóság és a Békés Megyei Művelődési Központ szervezett. Tegnap délelőtt a kiállítás céljáról, a 'bemutatásra kerülő korszerű távközlési berendezéseket (telefonok, telefaxok, főnök-titkári rendszerek, alközpontok, telexek) felvonultató cégekről, a Magyar Távközlési Vállalat szolgáltatási profiljának fejlesztéséről kaphattak tájékoztatást az újságírók. — A távközlőhálózat fejlesztése egy nagyívű pálya elején tart, s 2000-ig' szeretnénk behozni európai lemaradásunkat. Ahhoz, hogy a 10 éves távlati célok megvalósuljanak, egy konkrét hároméves terv készül, amely megteremtheti egy igazán korszerű rendszer alapjait — mondotta a jelenlévő dr. Vojnár László, a Szegedi Távközlési Igazgatóság vezetője. Majd kitért arra is, hogy az immáron önállóan gazdálkodó vállalat a jövőben szeretne közelebb kerülni a vállalkozókhoz és a fogyasztókhoz, egyáltalán beilleszkedni egy olyan piaci közegbe, amely j a további fejlesztések pénz- ,7/ ügyi igényeit jól kiegészít-,r (Folytatás a 3. oldalon) Antall József a Jeszenszky-ügyröl Taxlsháború Bél léscsa bán (1.) • • Nyilatkozik a Gábriel is a Csaba Taxi irodavezetője A minap két rossz kedvű úr kopogtatott szerkesztőségi szobám ajtaján. Nincs ebben semmi különös, mondhatnánk, kevés polgár fordul mostanság fütyörészve a nyilvánossághoz. Am ha a megyeszékhely három taxitársasága közül kettő úgy véli, Inár nincs más lehetőség bajai orvoslására, mint az, hogy az utazóközönség elé tárja, mi folyik a háttérben, ki kinek (és miért) tart be az „üzleti jszellemnek” megfelelően ez idő tájt... Kétrészes írásunkban először a „megtámadottak”, más szavakkal kifejezve: |a „szenvedő felek” — Vácz István, a Gábriel Taxiunió irodavezetője és Gulyás György, a Csaba Taxi Betéti Társaság irodavezetője — /nyilatkoznak, holnapi számunkban pedig Pap András, a „mindenben vétkes” Thermái Taxi Közlekedési és Szolgáltató Betéti Társaság ágazatvezetője fejti ki véleményét a csabai taxisok békebeli háborúskodásának okairól. — „Nem fogom egyetlen miniszteremet sem feláldozni” — mondta Antall József azzal kapcsolatban, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter keddi parlamenti megnyilatkozása heves vihart váltott ki a képviselők és a közvélemény körében, az ellenzék pedig egyenesen Jeszenszky lemondását követeli. A miniszterelnök szerdán délután fogadta Kun Erzsébetet. az MTI munkatársát, s kifejtette az üggyel kapcsolatos álláspontját. — Miniszterelnök Ümak mi a véleménye az MSZP képviselőjének interpellációjára adott válaszról, s annak következményeiről? — Ügy gondolom, hogy az interpellációkban, a kérdésekben szükségszerűen benne foglaltatnak olyan elemek, amelyeket a válasznál később kifogásolnak. A külügyminiszternek feltett kérdés volt ideologikus — szemben az utólag szóvá tett kifogással —, miután az a Magyar Nemzetben közölt levélre hivatkozott. A külügyminiszternek szükségszerűen arra kellett felelnie, azt kellett magyaráznia, ami a levélben szerepelt. Amit válaszában elmondott, az bizonyos politikai értékek — vagyis a nemzeti, az európai értékek, a szociális érzékenység. a szabadelvűség — összefoglalását jelentette, amely értékek az interpelláló kérdésében szerepeltek. A külügyminiszter ezek együttes meglétét a koalíció pártjaiban vélte hitelesebben érvényesülni, mint más pártoknál. Ezzel — a bírálók állításával ellentétben — semmiféle kizárólagosságot nem fogalmazott meg — ez a véleménye. Többpártrendszerben a pártok nyilatkozhatnak önmaguk eszmei elkötelezettségéről, s feltehető, hogy mindegyik úgy gondolja: amit képvisel, azt hitelesebben képviseli, mint a másik. Ebből következik, hogy ilyen viszonyok között senkit nem sért meg egy politikus, ha azt mondja, hogy bizonyos európai vagy politikai értékeket szerinte az ő pártja, vagy a kormányban részt vevő koalíciók jobban képviselnek. Annál is furcsább ennek a zokonvétele, mivel különböző ellenzéki pártjaink — Parlamenten belül és kívül — olyan kijelentéseket tettek, amiben „mucsainak” nevezték a kormánykoalíciót, külföldön és belföldön azt hangsúlyozták, hogy ők képviselik az európai és a nyugati orientációt, a kormánykoalíció Keletre taszítja ezt az országot. Az ellenzék egyes pártjai — mint például a Szabad Demokraták Szövetsége — a Jeszenszky Géza által sorolt eszmékről, ezek egy részéről korábban azt állították, hogy ők képviselik, s ezt nyugodtan megtehették. S ha a stílust kifogásolják, akkor számos olyan kijelentést szóvá tehetnék, amit a kormányról tettek, amiben becsmérlően nyilatkoztak a kormány programjáról, s ezt is tudomásul vettük. Nagyon furcsának találom azt a szemléletet és azt az eljárást, hogy ha valaki agresszíven kérdez vagy agresszív kijelentéseket tesz, s arra valahonnan válasz érkezik, az már felháborodást vált ki. Hasznosnak tartanám, ha a többi politikai párt is megvizsgálná saját, mind a Parlamentben, mind egyéb helyeken elhangzott megnyilatkozásait, s akkor aligha mondhatnák azt. hogy a Magyar Demokrata Fórum, vagy a koalíció pártjai tettek csak olyan nyilatkozatokat, amiben saját magukat helyezték előbbre bizonyos értékek birtokában. Megítélésem szerint az elmúlt három és fél hónap alatt igen furcsa módon éppen a többi párt részéről nyilvánultak meg kifejezetten sértő, ócsároló kifejezések, amelyekre soha nem reagáltunk.-Rendkívül jellemzőnek tartom azt, hogy Tölgyessy Péter a rádióban olyan nyilatkozatot engedett meg magának, amelyben Imrédy Béla beszédeihez hasonlítja Jeszenszky Géza megnyilatkozását. Nem emlékszem, hogy Imrédy Béla a polgári demokrácia kérdésében kívánt volna versenyre kelni bármelyik másik szónokkal. Ügy gondolom, nem az a cél most, hogy újra a Kéri- ügyhöz hasonló politikai viták legyenek a meghatározóak az Országházban. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy a képviselők valóban a törvényhozó munkára koncentráljanak. Ugyanakkor a politikai pártoknak nem kell megsértődniük egymásra, amikor politikai eszmék miatt versengenek, sőt az mindig (Folytatás a 2. oldalon) Múltidézőben — Uraim, önöké a szó! V. I.: — Hol is kezdjük... Talán ott, hogy kezdetben Volt a Csaba Taxi, egy jól dolgozó kis társaság jött ösz- sze 1984-ben. Később a Ki- osz megalapította a Körös Taxit, minek folytén egészséges versengés alakult ki a piacon. Eleinte csak az utasok nyertek a konkurencia létrejöttével. Aztán 1986- ban megszűnt a Csaba Taxi, Rádió Taxi néven működött tovább, sőt, 1988-ban a Körös Taxi is egyesült a budapesti központú Rádió Taxi Kisszövetkezettel. Közben 1987 őszén megalakult a Gábriel Taxi, így gyakorlatilag ez a két társaság vetélkedett egymással az utasokért. Csakhogy az idők folyamán egyre több belső problémával kellett megküzdenie a Rádió Taxinak. — Vészesen közeledünk egy nevezetes dátumhoz ... V. I.: — Igen. Ez év áprilisában a Rádió Taxi közgyűlésén a tagság nagy része megkérdőjelezte Pap András helyettes irodavezető munkáját, s ő le is vonta a konzekvenciát, lemondott. — Fura mindezt a konkurens Gábriel Taxi vezetőjének szájából hallani. Mégis, mit gondol: mi késztethette a „rádiósokat” erre a lépésre? V. I.: — Tudomásom szerint Pap András vezetői stílusa kissé diktatórikus volt, esetenként durva,' önkényes módszereket is alkalmazott. Medgyesi Tibor irodavezetővel, az egykori Csaba Taxi atyjával együtt mindenesetre június elsején megalapította a Thermái Taxi Betéti Társaságot. G. Gy.: — De hogyan! Jellemzőnek tartom a telefonokkal és CB-rádiókkal támadt komplikációkat. Amikor annak idején a Csaba Taxi átalakult Rádió Taxivá, ügyes trükkökkel átíratták a berendezéseket az új cég nevére. „Etikus, nem?” — Kik? G. Gy.: — Hát ezt még nem tudjuk. A rendőrségi vizsgálat majd nyilván kideríti ezt is. — Most miért hozta jel. ezt a régi esetet? ,■ G. Gy.: — Mindjárt megmagyarázom. Ugyebár a két vezető kilépett a Rádió Taxitól. Nos, Hprváth Pál, a Rádió Taxi Kisszövetkezet elnöke az 1990. július 15-én megalakult Csaba Taxi Betéti Társaságtól 4 telefonvonalért — kettő a Körös Taxié volt — összesen 360 ezer forintot kért. Etikus, nem? V. I.: — Nem beszélve arról, hogy Papp András kekünk, a v Gábriel Taxinak akarta eladni a felbomlóban lévő Rádió Taxi CB-rádióit, cserben hagyva így volt beosztottjait. Meg kell hogy mondjam, nagyon felháborított engem ez az eset. a (Folytatás az 5. oldalon)
