Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-13 / 215. szám

1990. szeptember 13., csütörtök »UslUktitö Antall József a Jeszenszky-iigyről Botrány a bolgár parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) hasznos, ha igazi európai ér­tékek képviseletéért teszik ezt. Az ellenzék együttes fel­lépése sem lehet ebben a vo­natkozásban sértő. Nyilván­valóan nem azonos politikai irányzatot képvisel a Ma­gyar Szocialista Párt, a Sza­bad Demokraták Szövetsége és a Fidesz. Tölgyessy Péter már ta­valy ősszel megfogalmazta, hogy megítélése szerint a Szabad Demokraták Szövet­sége eszmei szempontból kö­zelebb áll a Magyar Szocia­lista Párthoz, mint a Ma­gyar Demokrata Fórumhoz, hiszen mindketten a közép­től balra helyezkednek el. Mi akkor is, mindig is ezt állítottuk, és a magyar po­litikai élet szerencsés alaku­lásának tartjuk, hogy ez a két nagy európai politikai eszmekor szolgál hátteréül a fő magyar politikai erőknek. A többi kelet-közép-európai országgal szemben ezért va­gyunk előnyben, mert ezek nálunk már kifejezésre ju­tottak, artikulálódtak. Ügy is tekintjük a mai ellenzéket, mint amelyik a mi politikán­kat balról bírálja. Ebben semmi rossz nincs. — Hogyan ítéli meg az el­lenzék együttes fellépését Je­szenszky Géza lemondatása ügyében? — Ez hozzá tartozik a vá­lasztási kampányhoz. Az el­lenzék pártjai — végére jut­va annak az úgynevezett tü­relmi időnek, amelyet egyál­talán nem tartottak be — a választási kampány idősza­kában szükségszerűen min­den eshetőséget és lehetősé­get kihasználnak arra, hogy megfelelő propagandát fejt­senek ki. Minden eszközzel Igyekeznek a kormányt le­járatni, s a testület nyilván­valóan támadható, hiszen rendkívül súlyos örökséggel, nehéz körülmények között, népszerűtlen intézkedéseket téve kell kormányoznia. Ezért ebben a kérdésben az ellenzék együttesen lép föl. Nagyon jó jel az, hogy a Magyar Szocialista Párttal is együttesen léptek fel, kö­zös sajtókonferenciát tartot­tak, végre kiegyensúlyozott helyzetet teremtve a Parla­menten belül. Ezzel látható­lag megszűnt a pártok kö­zött bármilyen diszkriminá-* ció. A választási kampányba illik az is, hogy — nem elő­ször — követelik egy kor­mánytag lemondását. Ez egyes ellenzéki politikusok vagy pártok folyamatos tak­tikája, hogy megpróbálják szembeállítani a koalíciót. Hozzá tartozik ez a több­pártrendszerben a politikai kísérletekhez, a belpolitikai küzdelemhez. Ezt nem lehet rossz néven venni. Ennek keretében követelik most ép­pen a külügyminiszter le­mondását, egy látványos parlamenti produkcióval öt­vözve, amiben egyébként semmi különöset nem talá­lok. Ilyenre nyilván máskor is lesz példa. Ami pedig a külügymi­niszter lemondását • illeti: ahogy nem voltam hajlandó MDF-politikust ért támadás esetén egyszer sem feláldoz­ni az illető személyt, visz- szautasítottam a különböző szalámitaktikát képviselő metodikát, nyilvánvaló, hogy a legkevésbé sem kívánom a kormány tagjait efféle poli­tikai támadások következté­ben lemondásra felszólítani. Annál kevésbé, mivel az al­kotmány a konstruktív bi­zalmatlansági indítvány alapján a jelen politikai erő­viszonyok mellett nem ad esélyt az ellenzéknek arra, hogy a kormányt meg tudja buktatni, kívánságukra pe­dig nem fogom egyetlen mi­niszteremet sem feláldozni. — tehetségnek tartja-e a továbbiakban a külpolitikái ban a pártok konszenzusát? — A külpolitika az egész­séges parlamenti és politikai életben az alapvető kérdések egységén alapul. Válsághely­zetekben különösképp. A kormány nevében kifejezés­re juttattuk: mi a külpoliti­kában konszenzusra törek­szünk. Az ellenzék egyes {jártjainak képviselői — be­leértve Horn Gyula elnök urat, a korábbi külügymi­nisztert — hangsúlyozták, hogy a konszenzust így nem kívánják fenntartani. Na­gyon sajnálom, ha így van, ha ez a szándéka az ellen­zéknek, de szeretném hang­súlyozni: a külpolitikát egy­ségben kell látni. Egy kor­mány külpolitikájával lehet egyetérteni vagy egyet nem érteni. Azonban az ellenzék nem írhatja elő azt, hogy a külügyminiszter nekik, és ne a kormánykoalíciónak tetsző személy legyen. Emlékeztet­nék arra, hogy az első perc­től kezdve megalapozatlan megjegyzések hangzottak el a kormány külpolitikájára vonatkozóan, egyoldalú né­met orientációról beszéltek olyan körülmények között, amikor a legszorosabb kap­csolatokat alakítottuk ki a francia, a brit kormánnyal, amikor Bush elnökkel és az amerikai kormánnyal a leg­jobb viszonyban vagyunk. A japán kapcsolatok elhanya­golásával vádolták a kor­mányt éppen akikor, amikor az ipari és kereskedelmi mi­niszter, valamint a pénzügyi politikai államtitkár Tokió­ban tartózkodott. Utalhatok arra is, hogy a Szovjetunió­val nem valamiféle „ügyet­lenség” miatt vannak kénye­sebb kérdések, hanem azért, mert a Varsói Szerződés fe­lülvizsgálatát kívánjuk, azért, mert a Parlament dön­tésének megfelelően beje­lentettük, hogy a katonai szervezetből ki kívánunk lépni azért, mert a szovjet csapatok kivonulásával kap­csolatban a kért két és fél milliárcf rubeles összeget in­dokolatlannak tartjuk. A szomszéd országokkal meg­lévő feszültségek is mind valós alapokon nyugszanak — elsősorban a magyar ki­sebbségek helyzetéből követ­keznek —, de a kormány fo­lyamatosan és állandó érint­kezésben áll az érintettek­kel. Az ellenzék eddig kon­szenzusról beszélt, miköz­ben folyamatosan támadta a kormány külpolitikáját, le­kicsinylő megjegyzéseket té­ve, vagy amikor már vég­képp nem tudott mit mon­dani, akkor úgy igyekezett beállítani, mintha az ered-» mények az előző kormány politikájának lennének kö­szönhetőek. Ha most „nem kívánják fenntartani” a kon­szenzust, nem tekintem ezt a kormányzattal szemben reális alapokon nyugvó fe­nyegetésnek. Bízom abban, hogy a Parlamentben tör­téntek után megnyugodva, reálisabban fogják nézni az eseményeket. Ugyanakkor úgy ítélem meg: jó lenne a személyes­kedéseket mindkét oldalról lezárni, mert azok sem se­gítik a valódi konszenzust. Szeretném még megjegyez­ni: a sajtóban, a rádióban a konkrét eset kapcsán is elő­fordultak az objektivitás kö­vetelményének nem megfe­lelő híradások. Ezek azok a csúsztatások, amelyeket mind az egyes sajtótermé­kektől, mind az egyes ellen­zéki politikusoktól zokon szoktunk venni. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy a ma­gyar sajtóban számos olyan írás is megjelent, amely va­lóban a tájékoztatást kíván­ta szolgálni, és sokkal visz- szafogottabb volt, mint ko­rábban. Véleményem sze­rint a magyar sajtó kifeje­zetten az objektivitás irá­nyába mozdult el. Ezt az ob­jektivitást szeretnérrj megkö­szönni. (MTI) A bolgár Nagy Nemzet- gyűlés kedd délután felújí­tott ülésén újabb éles vita alakult ki — ezúttal a ta­nácskozás egyenesben törté­nő rádió- és tévéközvetítése kérdésében —, majd bot­rányba fulladt az ülés, mert az egyik szavazásnál az el­lenzéki „számláló” ötvennel több voksot jelentett az el­nökségnek, mint ahány kép­viselője a Demokratikus Erők Szövetségének a terem­ben volt. A rádió- és tévéközvetítés leállítását még az ülés ele­jén Alekszandr Lilov, a BSZP parlamenti csoportjá­nak elnöke javasolta, mond­ván, hogy ez rontja a par­lament munkájának haté­konyságát, egyfajta „rádió- és televíziószínházzá” vál­toztatja a tanácskozást. Az ellenzék rendkívül élesen reagált: Szt'ojan Ganev, a DESZ parlamenti csoportjá­nak elnökhelyettese „a glasz- noszty szavatosságának” ne­vezte az egyenes adást, egy másik társa — Venciszlav Dimitrov — pedig azzal vá­dolta meg a szocialistákat, Párizs belvárosában egy 27 kilométeres szakaszon parkolási tilalmat vezettek be. Az intézkedés a város fő útvonalait érinti, olyanokat, mint a Rue du Rivoli vagy a Boulevard Saint Michel. Cél­ja a túlzsúfolt francia fővá­ros közlekedésének felgyor­sítása. Jacques Chirac polgármes­ter kijelentette, hogy a kor­látozások egy szélesebb terv részét képezik, amelynek hogy félnek a nyilvánosság­tól. A botrány akkor hatalma­sodott el, amikor a bírák fel­mentése és kinevezése ügyé­ben megtartott egyik szava­záson az ellenzék szavazata­it összeszámláló Venceszlav Medarszki — maga is ellen­zéki képviselő — ötvennél több szavazatot jelentett az elnökségnek, mint ahány el­lenzéki képviselő egyáltalán a teremben tartózkodott. A szocialista honatyák a nem korrekt viselkedés elleni til­takozásul elhagyták a ter­met ... Később döntés szü­letett arról, hogy az üggyel foglalkozzék a parlament eti­kai bizottsága. Az új kormány megalakí­tásának kérdése a tanácsko­záson fel sem merült. Ab­ban viszont többségi hatá­rozat seületett, hogy a nem­zetgyűlés vitassa meg a ta­nácskozás egyenes rádió- és tévéközvetítése beszüntetésé­nek lehetőségét. A történ­tekre is tekintettel, a tanács­kozás szerdán nem a plená­ris ülésen, hanem a bizott­ságokban folyik. A követke­ző plenáris ülést csütörtökön délután tartják. alapján szűkíteni szeretnék a magánkocsik használatát, és elsőbbséget kívánnak ad­ni a tömegközlekedésnek. Hangsúlyozta ellenben, hogy a város az autósokat föld­alatti garázsok építésével szeretné vigasztalni. A rendőrség két napot adott az autósoknak, hogy megszokják az új rendet, ez: idő alatt az egyébként 700 frankos büntetés csupán 220 frank lesz. Parkolási tilalom s------------------------------------------------------------------------------------­---------------------------------------------------\ / \ \ A HUNGUARD |U|HUN0UARD FLOAT ÜVEG KFT, 'H|§) melyet 80 %-os luxemburgi (amerikai) tőkével alapítottak az Orosházi Síküveggyár átalakítására világszínvonalú float üveggyárrá, majd ezt követően annak működtetésére, most pályázatot ír ki villamosmérnökök részére a következő területekre 1. Irányítástechnikai mérnök. Feladata a folyarpatban lévő beruházás irányítástechnikai rendszerének megismerése és közreműködés a telepítésben. A beruházás befejezése után a rendszer üzemeltetése, a karbantartás irányítása. Feltételek: — villamosmérnöki Vagy üzemmérnöki végzettség — megfelelő irányítástechnikai ismeret és szakmai gyakorlat — angol vagy német, esetleg francia nyelvtudás. 2. Erősáramú villamosmérnök. Feladata a folyamatban lévő beruházás villamosenergia-elláitási rendszerének megismerése, és közreműködés a telepítésben. A beruházás befejezése után a rendszer üzemeltetése, a karbantartás irányítása. Feltételek: — erősáramú villamosmérnöki vagy üzemmérnöki végzettség — megfelelő szakmai gyakorlat — angol és német, vagy francia nyelvtudás. Az állásokat 1990. októberében lehet elfoglalni. Megfelelő magyarországi betanulás után lehetőség nyílik távol-keleti beruházáson való részvételre. Az érdeklődők a részletes szakmai önéletrajzukat magyar és angol nyelven, valamint a képzettségüket igazoló okmányok másolatát és egy nem régen készült fényképet a következő címre küldjék: HUNGUARD (FLOAT-ÜVEG (KFT, 5901 OROSHÁZA, PF 15. A pályázat beérkezésének határideje: 1990. október 15. i ' ____________y U A HUNGUARD FLOAT ÜVEG KFT, HUNGUARD t melyet 80 %-os luxemburgi (amerikai) tőkével alapítottak az Orosházi Síküveggyár átalakítására világszínvonalú float üveggyárrá, majd ezt követően annak működtetésére, most pályázatot ír ki a következő munkakörökre: 1. Anyaggazdálkodási élőadó. Feladata a megrendelések, beszerzések bonyolítása és nyilvántartása. Feltételek: — felső- vagy középfokú végzettség — legalább 2 éves szakmai gyakorlat — német, esetleg angol nyelvtudás — gépírása és számítógépkezelési gyakorlat. 2. Személyzeti előadó. Feladata a teljes személyzeti és munkaügyi adatok nyilvántartása, oktatások, továbbképzések szervezése. Feltételek: * — felső- vagy középfokú végzettség —• legalább 2 éves szakmai gyakorlat — angol, esetleg német nyelvtudás — gépírási és számítógépkezelési gyakorlat A meghirdetett állásokat 1990. októberében lehet elfoglalni. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik számítógépkezelési gyakorlattal rendelkeznek. Az érdeklődők a részletes szakmai önéletrajzukat magyar és angol vagy német nyelven, valamint a képzettségüket igazoló okmányok másolatált a következő címre küldjék: HUNGUARD fLOAT-ÜVEG (KFT, 5901 OROSHÁZA, PF 15. A pályázat beérkezésének határideje: 1990. október 15. c

Next

/
Thumbnails
Contents