Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-12 / 214. szám
I BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. SZEPTEMBER 12., SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 214. SZÁM j » ' ■■■■ ' — —- ----------------------------------- | J eszenszky - követeli Jeszenszky Géza külügyminiszter lemondását kezdeményezi a parlamenti -ellenzék három pártja — jelentették be az Országgyűlés délutáni szünetében megtartott sajtótájékoztatón, annak okán, hogy az SZDSZ- és a Fidesz-frakció teljes létszámban, valamint a Magyar Szocialista Párt több képviselője kivonult, hallván a külügyminiszternek egy Interpellációra adott válaszál [Bossányl Katalin (MSZP)' a Magyar Nemzetben megjelent külügyminiszteri nyílt levél miatt interpellált.] Géza mondjon az ellenzék Tölgyessy Péter, az SZDSZ- frakció' vezetője hangsúlyozta : megdöbbentő, elképesztő volt, amit a külügyminisztertől, a ház falai között hallhattak. „Már nem is az 1920-as évek Horthy-korsza- ka szólalt meg, hanem a ’30- as évek harcos, támadó, a nemzet fogalmát kirekesztő értelemben használó Gömbös-időszak nyelvezetén hallottunk a külügyminiszter úrtól kijelentéseket” — mondotta. A Magyar Köztársaság alkotmányára emlékeztetve alkotmányellenesnek minősítette a Jeszenszky Gézától hallottakat, amelyek szerint olyan értékek, mint a kereszténység, a nemzet, a hazaszeretet a három kor- mányikoalíciós párt — (és támogatóik) — privilégiuma. Ám ezen a körön kívül a parlamentben megjelenő három másik pártnak semmi köze nincs ezekhez az értékekhez, ezek ateista, nemzetellenes pártok, olyanok, amelyek a magyar közéletben csak szűk lehetőséget kaphatnak. Emlékeztetett rá: a demokratikus ellenzék mindig azért küzdött, arra tette az életét, hogy ilyen hangon a magyar közéletben soha többé ne lehessen senkinek semmilyen joga megszólalni. Az elhangzott kijelentések pedig a kormánynak annak a tagjától származnak, akinek az egész országot, mind a hat parlamenti pártot és a parlamenten kívüli pártokat is meg kell jelenítenie. Mindezekért az SZDSZ úgy látja: a Ma'gyar Köztársaságot nem képviselheti olyan személy, aki a Magyar Nemzetben írásban megjelent és a Parlament falai között elhangzott nézetet vall magáénak. Végezetül kijelentette: olyan alapvető kérdésekről van szó, amelyek nem intézhetők el egy bocsánatkéréssel. Vitányi Iván, a Magyar Szocialista. Párt képviseletében csatlakozott mindahhoz, amit Tölgyessy Péter kifejtett. Utalt arra: az utóbbi időben a parlamenti ellenzék nem csekély megpróbáltatásnak volt kitéve. Hallgatnia kellett, hogy Magyarország igazságos háborút viselt nemcsak a Szovjetunió, hanem szövetségesei ellen is a második világháborúban, tehát a fasizmus mellett — és egyenes választ nem kapott. Hallgatnia kellett és egyben tudomásul vennie,, hogy a trianoni emlékmű változatlan visszaállításáról egy ál táján szó lehet, a Mussolini- és Horthy- idézetekkel egyetemben. Ám mára valamennyire betelt a mérték. Ezért történt, hogy az ellenzék legnagyobb része, minden különösebb rábeszélés, egyeztetés nélkül kivonult az ülésteremből. A szocialista párti képviselő kiemelte: a Jeszenszky Géza által hangoztatott nézetek olyan diszkriminációt jelentenek, amely eszköz arra, hogy kirekesszék a nemzet testéből az ateistákat, a szabadgondolkodókat, a marxistákat; egyáltalán különbséget tegyenek a nemzethez tartozó magyar és magyar, állampolgár és állampolgár között. Olyan nézetek hangzottak el tehát a ház falai között, amelyeket nem lehetett szakítópróba nélkül elviselni. Az ellenzék méltóságát sértette volna, ha nem távozik a teremből. Hiszen Jeszenszky Géza szavai viszont azokat az időket idézik, amelyek nem vezettek, nem vezethettek magyar demokráciához. Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a két véleményt kiegészítve hangsúlyozta: fájdalommal tapasztalták, hogy az MDF le! folytatta azt a gondolatsorát, amely az elmúlt alig több mint 100 napban jellemezte (s amiért az ellenzék már oly sokat bírálta). Ahelyett, hogy a konkrétan felvetett •ügyre konkrét választ adott volna miniszterén keresztül, ezt az interpellációt is ideológiai vitára használta fel. Az MDF régóta szándékosan szítja ezeket az ideológiai vitákat, mert így nem, vagy kevéssé kell szembenéznie a mindennapok problémáival — hangoztatta. Mindebből az következik, hogy az MDF nem pragmatikus párt, hanem valami egészen más. Véleménye szerint tűrhetetlen, hogy a szocialista párt részéről elhangzó interpellációt felhasználva a kormány tagja totális támadást indít az egész parlamenti ellenzék ‘ellen. Mint mondotta: amikor a Magyar Nemzetben elolvasták Jeszenszky Géza válaszát, még úgy gondolták, hogy mindenkinek vannak gyenge pillanatai, örültek hát az ügyben elhangzott interpellációnak, gondolván, itt a lehetőség a külügyminiszter számára, hogy megcáfolja és megmagyarázza az általa leírtakat. Viszont kedd délután kiderült: a külügyminiszter nem félrebeszélt, nem meggondolatlanul fogalmazott, nem megbotlott a tolla — egyszerűen így gondolkodik, ezeket a nézeteket vallja és képviseli. Elsőként Mukk József, a zeneművészeti főiskola hallgatója lépett a zsűri és a közönség elé Fotó: Kovács Erzsébet Megkezdődött a nemzetközi énekverseny Tegnap este megkezdődött Gyulán, a városi tanács dísztermében a 26. Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny többnapos rendezvénysorozata. A versenyek történetében egyedülálló, hogy vidéki városok is otthont adnak a rangos eseménynek. A héten Gyulán a válogató fordulót, a jövő héten Kecskeméten az elődöntőt rendezik meg, a főváros közönsége ezúttal a döntőt és a gálakoncertet láthatja. A szervezők az Interart Fesztivál Központ, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió azért döntöttek így, mert az énekverseny Erkel és Kodály nevét viseli* s a két szülővárosban mindig is ápolták a zeneszerzők életművét. Gyula és Kecskemét különdíjakat is felajánlott az Erkel-, illetve Kodály-művek legjobb tolmácsolóinak. Nyolc ország — a Szovjetunió, NSZK, Románia, Hollandia, Svédország, Bulgária és természetesen Magyarország — 41 énekese érkezett Gyulára, hogy a dal és az opera kategóriákban bizonyítsa felkészültségét Repertoárjukban az Erkel- és Kodály-művek mellett szerepelnek klasszikus koncertáriák, népszerű dalok. Nemzetközi zsűri értékel, az elnök Petrovics Emil zeneszerző, tagjai Hamari Júlia és Ben- de Zsolt énekesek, Galina Alexandrovna Kovalova, a lenin- grádd konzervatórium professzora és dr. Franz Müller-Heuser. a kölni zeneművészeti főiskola rektora. Egyébként B gyulai versenyen megjelent Helena Oliviera asszony, a Rio de Janeiró-i nemzetközi zenei versenyek igazgatója is. (A világszövetség 1958-ban alakult, Magyarország alapító tag volt.) A nemzetközi énekverseny nyilvános. Gyulán délutánonként 3-tól és este 7 órától hallhatják a résztvevőket az érdeklődők, kivéve az utolsó napon, szombaton, amikor este 8 órakor lépnek közönség elé a városi tanács dísztermében. Sz. M. üi írószövetségi elnök „Eddig még minden rendben...” A nagylaposi hordók első vallomása A Magyar írószövetség kedden tartott választmányi ülésén egyhangúlag Jókai Annát választották meg a szövetség elnökének. Göncz Árpád államfői megbízatása miatt mondott le eddig viselt írószövetségi tisztéről, de hozzájárult, hogy a választmány tiszteletbeli elnökének tekintse. Egyidejűleg a Magyar író- szövetség elnökségi tagjainak választották meg Csoóri Sándort és Mészöly Miklóst. Az elnökség teljes névsora: Annus József, Cseres Tibor, Csíki László, Csoóri Sándor, Fodor András, Lengyel Balázs, Mezey Katalin, Mészöly Miklós, Nagy Gáspár, Sándor Iván, Takács Zsuzsa, Tornai József.--------:------------------------t*— A magyarok megegyezésre törekednek •Magyarország a megegyezésre törekedett eddig is, de nem engedheti meg magának a nagymarosi beruházással kapcsolatban, hogy ellenőrizhetetlen követeléseket teljesítsen — ezt Sámsondi- Kiss György, a Dunai Vízlépcső kormánybiztosa mondotta, miután a Donau- kraftwerke képviselője az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában bejelentette: a zürichi döntőbírósághoz fordulnak követeléseik érvényesítése érdekében. Az, hogy tételes elszámolást kérünk, nem bizalmatlanság részünkről — hangsúlyozta a kormánybiztos. Egy ilyen nagyságrendű ősz- szeg kellő mérlegelés nélküli, azonnali kifizetése esetén azok a hazai bírálóink is a kormányt támadták volna, akik most időhúzásnak nevezik magatartásunkat. Igaz, hogy azonnali teljesítés esetén az osztrákok több mint 0,8 milliárd schilling engedményre vállaltak kötelezettséget, de Magyarországon sokan megkérdezik: milyen elszámolás az, ahol ilyen nagyságrendű engedmény adható? Többek között ezért is ragaszkodnunk kell a részletesebb, a követelést pontosabban tisztázó számlákhoz. A talányos nagylaposi hordók lassan elkezdtek „vallani”, helyesebben megszülettek az első mintavétel vizsgálati eredményei. Dr. Fórján Mihály, a Kör-Kövizig környezetvédelmi igazgató- helyettese tegnap a következőket nyilatkozta lapunknak: — A Szolnoki Kőolajkutató Vállalatot — innen származnak a hordók — arra kértük, hogy szeptember 12- én reggelre tegyenek le a talajra egy jó minőségű műanyag fóliát és rakják sorba a jelenleg szanaszét heverő hordókat. Sorszám szerint csak így azonosíthatjuk be valamennyit. Biztosan szeretnénk .tudni, hogy valóban csak a szállítólevélen feltüntetett 81 darab hordóról van szó. Illetve azt,, hogy ezek tartalma megegyezik-e a szállítólevélen feltüntetettekkel. A megvizsgált féltucatnyi minta egyébként megegyezett a kőolajkutató vállalat bevallásával. Immáron bizonyos, hogy az anyagok között van első kategóriába tartozó veszélyes hulladék, például a metanol, szilor, izo-faropilalkohol és hexanol. A szállítmány ugyancsak tartalmaz második osztályba sorolt veszélyes hulladékokat is! — És mindezek kellenek a fúrási iszap kezeléséhez? — Nem! — Akkor a fuvarozó cég miért vitte ki a nagylaposi iszapgödörhöz ezeket? (Folytatás a 3. oldalon) A beígért sajtóperekről A független kisgazdapárt alelnöke, Bakos István a minap kijelentette: pártja sajtópereket fog indítani. Kik ellen és miért? — kérdezte az MTI munkatársa Torgyán Józsefet, a párt egyik vezető tisztségviselőjét és egyben parlamenti frakcióvezetőjét a plénum tanácskozásának szünetében. Torgyán József annak a véleményének adott hangot, hogy perekkel semmit nem lehet elintézni. De a párt teljes vezetése és tagsága is egyre inkább követeli sajtóperek indítását. Egy — a Magyar Hírlap munkatársa, Szép Zsuzsa ellen — már meg is kezdődött, és továbbiak is várhatók; A’ kisgazdapárt politikusa leszögezte: nem híve a sajtópernek. Szerinte először a pártnak rendeznie kellene viszonyát a sajtóval, ennek formája a többszöri megbeszélés, háttérbe- szélg cés lehet. Hangsúlyozta azt is: a párttagság követelése végül is érthető, hiszen a sajtó elfogadhatatlan valótlanságokat állít pártjáról és személy szerint róla is. Személyes szerepléseiről a legelképesztőbb rágalmak tömkelegét terjeszti, legutóbb például azt, hogy antiszemita. Ha tehát a sajtó tárgyilagosan írna, a valóságnak megfelelő tényeket közölne, akkor nem alakult volna ki ilyen feszültség a sajtó és a független kisgazdapárt között. Torgyán József alig egy hete egy csepeli gyűlésen éppen a sajtóval kapcsolatban jelentette ki: ha a sajtó nem változik, a „legkeményebb eszközökhöz fognak nyúlni”. A frakcióvezetőtől azonban nem sikerült választ kapni arra, pontosan mit értett ezen, mint ahogy arra sem; milyen további sajtóperek várhatóak? Bomba az út szélén Szeghalom és Füzesgyarmat között, a 29-es kilométerkő közelében „Tűz- és robbanásveszély” felirat kelti fel az autósok figyelmét. Ha a szélvédő mögül kitekintenek, a tábla alatt 45 centiméter hosszú, rozsda borította bombát fedezhetnek föl. A háborús filmekből jól ismert kép, hogy a repülőgépekről ilyen, és ehhez hasonló robbanószerkezetek hullanak. Hogyan kerül a bomba az út szélére? Erről érdeklődtünk tegnap Füzesgyarmaton. Megtudtuk, hogy a falu „bombaszakértője”, Csák István, a nagyközségi tanács műszaki főelőadója. Mivel szabadsága idején csirkét szállított, ezért az ólak mellett találkoztunk, ott beszélgettünk vele: — A Debreceni Közútépítő Vállalat — magyarázta Csák István — az útpadkát javította, a régi téglagyár agyaggödréből bányászták a földet. A kocsiról a földdel együtt leborítva a múlt hét péntekén az építők figyeltek föl rá. Lapáttal az út szélétől kissé messzebb, a szántás szélére csúsztatták. Értesítették a\helyi körzeti megbízottat, 6 pedig nekünk, mármint a tanácsnak szólt. Az esetet jelentettük Budapestre, a 'honvédség tűzszerészeinek. Azt mondták, hogy kerítsük körbe, írjuk ki, hogy robbanásveszélyes és majd jönnek. Azóta sem telefonon, sem személyesen nem jelentkeztek. Érdeklődtünk tűlük, hogy leállitsuk-e a földszállítást, azt válaszolták, hogy fölösleges, és az őriztetése sem szükséges. Egyébként Füzesgyarmaton négy éven belül ez a harmadik felfedezett bomba — fejezte be mondandóját Csák István. Megállapíthatjuk, hogy ez a bomba 'nem túl kelendő darab. Péntek óta senki sem lepte meg vele „jó” ismerősét, legalábbis tegnap délután még az út szélén, háborítatlanul hevert. m. L 1
