Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-28 / 228. szám

---------------------------------------------------­--------------­N épi építészet esztétikája Országos tanácskozás Békésen 1990. szeptember 28., péntek Verbot László tanácselnök nyitotta meg tegnap Béké­sen a városi tanácsnál a he­tedik népi építészeti tanács­kozást. A helyi tanács, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, az Országos Mű­emléki Felügyelőség, a me­gyei tanács, valamint a Bé­kés Megyei Múzeumok Igaz­gatósága által rendezett ta­nácskozást ezúttal a „Népi építészet esztétikája” cím­mel szervezték meg. Hogy kiket hívtak meg erre az or­szágos rendezvényre, s hogy milyen szándékkal hirdetik meg időről időre e tanács­kozást? Erről beszélgettünk szerdán a városi tanács mű­szaki osztályának főelőadó­jával, Ferenczi Sándorral. — Lassan 15 esztendeje, hogy néhány, építészettel foglalkozó ember elhatároz­ta itt Békésen, hogy 1977- ben megrendezi az első né­pi építészeti konferenciát. Akkoriban a helyi művelő­dési osztály látta el a házi­gazda szerepét, később a rendezvény a műszaki osz­tály gondozásába került. — Miért éppen Békés ad otthont e rendezvénynek? — A népi építészet jel­lemzője itt az Alföldön, hogy olyan — nem éppen örök életű — anyagokat alkalmaz­tak az építkezéshez, melye­ket helyben találtak. Mivel az idő könnyedén kikezdte ezeket a házakat, ami meg­maradt, a lehető legnagyobb odaadással kell megőriz­nünk. Békésen' a népi épí­tészet remekeit nem skan­zenokban, hanem még ter­mészetes környezetükben tudjuk bemutatni. Nem vé­letlen hát, hogy a tanácsko­zás első napján (csütörtö­kön) éppen a békési tájház­ba szeretnénk elkalauzolni a résztvevőket.-— Azért a rendezvény leg­fontosabb eseményei az elő­adások. Kiket hallgathatnak meg a tanácskozás résztve­vői? — A fő téma, mint tudja, a népi építészet esztétikája. Ezen belül szó lesz a törté­neti hagyományokról, a ha­gyományok felhasználásáról napjaink építészetében, s mindezen túl külföldi pél­Látogatás a békési tájházban dákról is hallhatunk a két­napos rendezvény során. Lesz az előadóik, között nép­rajzkutató, építész és res­taurátor egyaránt. Nagy ér­deklődéssel várom a három NSZK-vendég, dr. Christoph Machat, Klara Joo és Se­bastian Roser előadását. — Kik kaptak meghívót e rendezvényre? — Mind a 19 megyét meg­hívtuk. Ezentúl Békésben minden város műszaki osz­tályára ment egy-egy meg­hívó, sajnálattal vettük tu­domásul, hogy a megyei ta­nácson és a. békéscsabai ta­nácson kívül másokat, úgy tűnik, nem érdekel e ren­dezvény. Ugyanakkor Mis­kolciéi Sopronig az ország egész területéről, több mint hatvanan jelezték érkezésü­Fotó: Veress Erzsi két. Lesznek visszatérő láto­gatóink is, hiszen például Csabján Tibor Szentendré­ről vagy Tamai Tünde Bu­dapestről már nem először jön el a tanácskozásra. — Mennyire maradandóak az itt elhangzott előadások? — Ha arra kíváncsi, hogy valamiféle kiadványban nap­világot látnak-e, örömmel beszámolhatok arról, hogy már az elmúlt tanácskozá­son sikerült egy ikis könyv­ben összegezni az elhang­zottakat. Most is magnósza­lagra szeretnénk venni mind a 13 (maximum 20 perces) előadást, hogy azok is hoz­zájuthassanak, akik nem tud­nak részt venni rendezvé­nyünkön. A tanácskozás egyébként pénteken délben zárja kapuit. N. Á. Polgár Viktor: „Nemzeti konszenzust érdekében! a jövő !l Hz MSZP szóvivője Orosházán (Folytatás az 1. oldalról) szer keretének néhány ele­me már megvalósult, de még csak az átalakulási folyamat kezdetén vagyunk. A választásokról szólva, Polgár Viktor elmondta, hogy sok a demagógia, sok az ámítás és az ígérgetés. A kormányzó pártok a valós problémák kezelése helyett annak elkenésére töreksze­nek. Számtalanszor találkoz­hatnak a választópolgárok mindenfajta hordószónokla­tokkal. Május óta történtek pozitív változások, viszont ma még nem látszik, hogyan lehet ebből a válságból kilá­balni. — örömmel állapíthatjuk meg — mondta a párt szó­vivője —, hogy a Parlament­ben az MSZP kezdeti elszi­getelődésén túl vagyunk. Ma már a szocialista párt valós része a magyar politikai közéletnek. Sajnálatos mó­don a kormánykoalíció nem törekszik arra, hogy a jövő feladatait illetően nemzeti konszenzust teremtsen meg, a társadalom minden rétegé­vel megegyezzen a követen­dő stratégia körvonalaiban. A helyhatósági választások helyi feladatairól az orszá­gosra vonatkozóan is, az elő­adj kifejtette: a vasárnapi önkormányzati választással csupán a dolgok látványos része bonyolódik le. Az iga­zi munka ezután következik. Nem lehet szó se őszi, se ta­vaszi nagytakarításról, mert a régi politikai, gazdasági ve­zetők között nem mindenki kompromittálódott. Hiba lenne — állapította meg Pol­gár Viktor —, és az ország tragédiájához vezetne, ha 1945 gyakorlatához hasonló­an a párthűség és a politi­kai megbízhatóság lenne az egyetlen kritérium, amely szerint embereket minősíte­nek. A rendezvény végefelé a hallgatóság és a helyhatósá­gi választáson induló képvi­selőjelöltek kötetlen beszél­getésére került sor. P. J. Politikai csali Az önkormányzati vá­lasztásokon induló füg­getlen képviselőjelölt a lakókörzetében élő em­berek felkérésének tett eleget akkor, amikor vál­lalta a demokratikus megmérettetést. A két­kezi munkás nem tartott bemutatkozó gyűléseket, nem harsogott zengzetes ódákat. Igaz, egy szóró­lapon lakótársai tudomá­sára hozta elképzeléseit, a helyi televízió által felajánlott tíz percben pedig megválaszolt né­hány miértet.' Miután a széles körű nyilvánosság — így a pártok által támogatott ellenfelek — is megis­merték személyét, vala­mi megváltozott körü­lötte, előtte. No, nem a levegő, de még csak nem is a szomszédok. Egy egyszerű alföldi fa, an­nak is a törzse, Hogy érthetőbb legyen a do­log: a jelölt háza előtt (sehol máshol a környé­ken) „letapétáztak” sok­sok plakáttal egy fatör­zset. Miért éppen ott, és miért éppen annyival? Ki tudja? Vagy valaki mégis? Van egy (ellen)- drukker, aki napról nap­ra, óráról órára figyeli a kampányanyagok sor­sát. Vajon letépi-e a je­lölt? Micsoda politikai csa­li... — esete — Helyhatósági választások ’90 Még egyszer a választási rendszerekről Két nap választ el bennünket az önkor­mányzati választásoktól. A szavazás sike­re többek között attól függ: a választópol­gárok tisztában vannak-e azzal, szavaz­hatnak-e polgármesterjelöltre, hány kép­viselőjelöltre adhatják le a voksukat, ta­lálnak-e a szavazócédulák között pártlis­tát. Mint sorozatunkban már többször is említettük, a települések nagyságától füg­genek ezek a kérdések. A tisztánlátás ér­dekében a legfontosabb információkat megismételjük. Kistelepüléseken — a lakosság arányá­ban — hány képviselőtestületi tagot vá­lasztanak? , Kistelepülések-a 10 ezer vagy ennél ke­vesebb lakosú községek, nagyközségek. Ezek minden esetben EGY VÁLASZTÓ­KERÜLETET alkotnak. A képviselőtestü­leti tagok száma a következőképpen ala­kul: 300 lakosig 3, 600 lakosig 5, 1300 la­kosig 7, 3000 lakosig 9, 5000 lakosig 11, 10 000 lakosig 13. Mit jelent a kislistás választás? A kistelepüléseken a képviselőket kis­listán választják. A jelölitek neve ábécé- sorrendben szerepel a szavazólapokon. A választópolgár ANNYI JELÖLTRE SZA­VAZHAT, AHÁNY TAGJA A KÉPVISE­LŐTESTÜLETNEK LEHET. (Ez a szám a fenti adatokból kitűnik.) Mikor érvénytelen a szavazat? Akkor, ha a szavazólapon TÖBB JE­LÖLT melletti körben helyeztek el egy­mást metsző két vonalat, mint ahány képviselő megválasztható. HA KEVESEBB jelöltre voksolt a választópolgár, a sza­vazat ÉRVÉNYES. A kistelepüléseken közvetlenül vagy közvetetten választanak polgármestert? Polgármestert minden kistelepülésen KÖZVETLENÜL választanak. Erre egy külön szavazólap szolgál, amelyen feltün­tetik Valamennyi polgármesterjelölt ne­vét és közülük EGYET keld megjelölnie a választópolgárnak. Kistelepüléseken szavaznak-e pártlistá­ra? NEM, pártlistára csak a kétszavazatos választási rendszerben szavaznak, a 10 ezer lakosnál több lélekszámú települése­ken. A KISTELEPÜLÉSEKEN tehát a vá­lasztópolgárok KÉT szavazólapot kapnak; egy KISLISTÁT, amelyen valamennyi képviselőjelölt neve szerepel, illetve a POLGÁRMESTERJELÖLTEK nevét tar­talmazó szavazócédulát. Mit jelent a kétszavazatos választási rendszer? A 10 ezernél több lakosú településeken és a főváros kerületeiben a képviselőket kéitszavazatos választási rendszerben vá­lasztják. Ez azt jelenti, hogy a képviselők FELÉT EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLET­BEN választják, a másik fele LISTÁRÓL kap mandátumot. Az egyéni választókerületek és a listás mandátumok száma': 25 ezer lakosig 10 egyéni választókerület és 9 listás mandá­tum; 50 ezer lakosig. 14 egyéni választó- kerület és 13 listás mandátum; 60 ezer lako­sig 15 egyéni választókerület és 14 listás mandátum; 70 ezer lakosig és a fővárosi kerületekben legalább 16 egyéni választó- kerület és 15 listás mandátum. Minden további 10 ezer lakos után kettővel nő a képviselőtestület —■ eggyel az egyéni vá­lasztókerületben választott, eggyel a lis­tás — tagjainak a száma. Hogyan kell szavazni a kétszavazatos választási rendszerben? A választópolgárok KÉT. szavazólapot kapnak. Az egyiken az egyéni választó­kerületi jelöltek neve, illetve az őket tá­mogató pártok neve szerepel. A jelöltek közül EGYET kell kiválasztania, és meg­jelölnie a választópolgárnak. A másik szavazólapon a PÁRTOK ÁL­TAL KÉSZÍTETT LISTÁK szerepelnek, s azok közül is egyet keld kiválasztani és megjelölni. Szavazhatnak-e polgármesterre a két­szavazatos rendszerben? NEM, a 10 ezer lakosnál nagyobb tele­püléseken a polgármestert a • képviselő- testület választja. Befűt-e” az idei tél? 99 (Folytatás az I. oldalról) 30-ig — mert akkor lejár az utalvány — nem érkezik brikett? Amint elmagyaráz­zák, a fuvaros valamilyen szénért, vagy tűzifáért ezzel fizet a pénztárnál, a 2400 forintot pedig félreteszi, s amikor érkezik brikett, vagy amit a vevő kért, akkor majd kiszállítja. Történik mindez természetesen a ve­vővel megbeszélve — hang­súlyozzák, s' Gedóné még hozzáteszi: „A fuvarozó se­gítő jóindulatán múlik.” A hatalmas telep belső sarkán alig leljük a szenet. Emitt egy kisebb halom oroszlányi rostált, de ez csak speciális tüzelőalkalmatossá- gokba használható, talán né­met brikett, jó drága, aztán van még koksz és leghátul lengyel lángborsó, de az ál­lami tartalék. — ígérni mindig ígérge­tik, mégis gond van — le­gyint Ancsin Pál. — A fő­nökünk ma is fogta a fejét, hogy ez már sok. Most is oda van szenet intézni. De hiába rendeljük, kérjük, nincs, ha meg kérdezzük, azt mondják, föl van adva. Na, épp az előbb érkezett végre négy kisvagon tatai gyöngy, de nem tart sokáig. * * * Mezőkovácsházán az Alföl­di Tüzépnek egy telepe mű­ködik. Látogatásunkkor ép­pen leltároztak, így a ma­gányos széndombok között csak az árukiadók munkál­kodtak. Az ellátásról Festő Istvánná, a Tüzép vezetője, a következőket mondta: — A tüzelőellátásban ná­lunk nincs fennakadás. A választék nem valami gaz­dag, de most is van dorogi brikett 2000, mecseki brikett 1000 mázsa. A legkereset­tebb, a kazánszén, sajnos nem kapható. Tűzifát állan­dóan lehet kapni. Az el­múlt hónapban kaptunk NDK-brikettet is, mázsája 329 forint. Sajnos az árak egyre emelkednek, amit a vevők is nehezen fogadnak el. A tüzelőutalványokat október 31-ig váltjuk be. Az áfésznek kilenc Tüzép- telepe működik a környező településeken. Érdeklődé­sünkre Varga Sándorné Tü- zép-elgdó arról tájékoztatott, hogy a szén- és tűzifaellá­tás folyamatos. A szövetke­zet saját tüzelőutalványokat bocsát ki, amelyeket csak ezeken a telepeken lehet be­váltani. Dombiratoson volt némi gond az elmúlt hónap­ban, de megoldódott. Szén többnyire kapható a ikasza- peri, a végegyházi és a ma- gyarbánbegyesi telepeken; Kevermesen viszont változó a mennyiség. Kapható doro­gi, tatai brikett 190-240 fo­rintos mázsánkénti áron, ta­tai gyöngybrikett 240 fo­rintért, és kazánszénként vá­sárolható a pécsi, komlói •mogyoró. Körösladányban a tapasz­talt fuvarozók szerint az elő­zetes fölvásárlások során már megteltek a fáskamrák, a szenespincék. A hét elején a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ telepén szénhegyek tornyosultak, vásárlóval nem találkoztunk. Varga Károly telepvezetőtől megtudtuk: hatfajta szenet kínálnak, a 120 forintos pécsi iszaptól a 33Ó forintos NDK-brikettig, eltérő árakon. Augusztus 1-jén fajtánként különböző mértékű, 10-30 százalékos volt az áremelés. Tűzifában sincs hiány, a tüzelőutalvá­nyok zömét már beváltották. Szeghalmon az Alföldi Tüzép Vállalat telepén sem állnak sorban a vásárlók. Bodóczky Erzsébet telepve­zető és helyettese, Vess Sán­dorné arról számolt be. hogy az augusztus elsejei, átlag­ban' 30 százalékos áremelés előtt jelentős felvásárlást tapasztaltak. Náluk jelenleg négyfajta szén kapható, a legolcsóbb a 195 forintos me­cseki brikett, a legdrágább pedig az 578 forintos dió­koksz. A Berettyó túlpartján ta­láltuk Czirják János építő- és tüzelőanyag-kereskedő te­lepét. Arról érdeklődtünk, hogy ő a tűzifa mellett mi­ért’ nem árul szenet is? El­mondta, hogy a szén jelen­tős állami támogatást élvez, neki kereskedőként ezt a tá­mogatást meg kell előlegez­nie, majd az értékesítés után az államtól visszaigényelnie. A jelenlegi kis árrés mellett így nem érdemes szenet for­galmaznia. Igaz, a tűzifán is van támogatás, de az a szénhez képest kisebb mér­tékű. Kovács Károly nyugdíjas­sal az orosházi gázcseretelep ajtajában beszélgettünk, mi­közben a szállítókocsira vár­tunk. Gáz nincs, de szeren­csére a szén, a fa — a gon­dos nyugdíjas ugyanis előre­látó — már tavasz óta a kamrában . Kovácsék min­den évben igényelnek utal­ványt, hogy a központi fű­téssel ne legyen gond a leg­hidegebb napokon sem. Az orosházi Tüzép-telepen alig van forgalom. Ilovszky Bélóné telepvezető: — A választék nagyon gyenge. Szerencsére a borso­di és a közép-dunántúli sze­nekre vonatkozó átvételi kö­telezettségünk megszűnt, így nem kell porhanyós, vacak tüzelőanyagokkal foglalkoz­nunk.. Áz emberek a maga­sabb árért joggal várnak mi­nőséget. Jelenleg nálunk van koksz, lengyel darabos, ka­zánszén, valamint dorogi rostált darabos, komlói iszap és tűzifa. A napokban várunk brikettet. A szállít­mány 1-2 napig elég, de ez nem a felvásárlási láznak a következménye. Vásárlóink többsége már a tavasszal és a nyár elején beszerezte a télirevalót. \ \' Rozsos Istvánnal a kasza­pert Tüzép-telepen találkoz­tunk. A 76 évei nyugdíjas bácsi 10 mázsa ' dorogi bri­kettet vásárolt, mert a kony­hában még ez adta a mele­get. De majd jövőre! — Spórolunk az asszony­nyal, hogy bevezethessük a gázt. Az sokkal praktiku­sabb. Mile József né telepvezető kiszolgálás közben arról tá­jékoztat, hogy a faluban a iaíkások 80 százalékában már gázzal fűtenek. Akinek nem futotta a bekötésre, az ap­ránként ugyan, de már meg­vette a tűzrevalót.

Next

/
Thumbnails
Contents