Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-25 / 225. szám
1990. szeptember 25., kedd Játsszunk hipnózist!” „Ez bizony nem jön szét, akárhogy szeretném” Fotó: Gál Edit {Folytatás az 1. oldalról) hetünk tanúi az eseményeknek —, hiszen ajándékot kiki a maga egyénisége szerint választ. Az ifjabb médiumok magnót, kerékpárt, motort, az idősebbek ezüsttálat, ékszert, könyvet vinnének haza. Haza ... Egy fiatalember hipnotikus álmában tarkóján és térdhajlatán széktámlákkal kitámasztva, kényelmesebbnek véli színpadbeli fekvőhelyét, mint az otthonit... * * * Nehéz hiánytalanul felidézni, mi mindennek lehettünk még szem- és fültanúi a Békés Megyei Művelődési Központ jóvoltából vasárnap délután. E „Tégla”-beli előadáson egy négyezer éve# múltra visszatekintő gyógymóddal barátkozhattunk meg, melyet jó ideig száműzött a honi egészségügy. Nem csoda hát az idegenkedés, melyet Vladimir Paszternák az ilyen és ehhez hasonló szórakoztató előadásokkal próbál leküzdeni. Mert pályafutását — mint tolmácsától megtudtuk — mindig a segíteni akarás jellemezte. Több tízezer embert hozott vissza az életnek, e számunkra szokatlan gyógymód segítségével és hogy egy percig se legyen kétségünk afelől, hogy segíteni tud a bajokon, ott, a szemünk láttára gyógyított ki dadogásából egy fiatalembert. Vállalkozott yolna a dohányzásról való leszokta- tásra is, ám a hölgy, aki hipnotikus álmában vallotta meg szenvedélyét, nem óhajtott leszokni a cigarettáról. Ha nem, hát nem. Mert Paszternák az előadás során senkivel nem alkalmazott semmiféle erőszakot, a játékba mindenki jószántából kapcsolódhatott be. Hogy miért hangsúlyozzuk mindezt? Nos, erre a későbbiek során még visszatérünk, ám egyelőre maradjunk az előadásnál! Mert nemcsak szórakoztató, ismeretterjesztő műsor is volt ez a vasárnapi, hiszen láthattunk gondolatátvitelt, megtudhattuk, miként lehet valakit „beprogramozni” egy feladatra, és szó esett arról is, hogy egy óra hipnotikus alvás akár nyolc óra normális pihenéssel is felér. Ha mindezek után még kérdések merültek fel bennünk a látottakkal, hallottakkal kapcsó- latosan, Vladimir Paszternák vállalkozott a válaszadásra is. Kérdés pedig akadt bőven. Milyen betegségeket tud meggyógyítani ? A saját szemét (Vladimir^ Paszternák szemüveges) miért nem gyógyítja meg? Felhasználhatja-e rosszra tudását? Születési adottság mindaz, amire képes? És így tovább, és így tovább ... * * * Eddig a szórakoztatásról, a derültségről. Az előadást követően azonban e sorok krónikása szomorú pillanatokat is átélhetett. Gyógyulni várók egész sora gyűlt össze a Tégla Közösségi Ház tanácskozótermében, hogy találkozzon az előadóval, segítséget remélve tőle. Beszédhibásak, testi fogyatékosak, akik gyógyulást reméltek Vladimir Paszternáktól. Ö azonban, bár szívesen meghallgatta a panaszáradatot, segíteni nem tudott. Nem tudott, egyrészt azért, mert mint mondta, gyógyításának, itt, Magyarországon „nem kristályosodott ki a jogi háttere” és nem tudott segíteni azért sem, mert a betegségek többségét csak többszöri kezelés gyógyíthatná végleg, erre pedig egyelőre nem vállalkozhat. Némi remény azért felcsillant azok előtt a várakozók előtt, akiken a hipnózis egyáltalán segíthet (nem minden betegség gyógyítható hipnózissal), hiszen megtudtuk, hogy Sárospatakon a közeljövőben természetgyógyász központot kívánnak életre hívni. Itt Vladimir Paszternák rendszeresen fogadja majd betegeit. Természetesen — ezt többször is elmagyarázta — csak abban az esetben lát bárki gyógyításához, ha a beteg »már járt szakorvosnál, s •vizsgálati eredményekkel bír. Még soká tartott a tanácskozóterembeli eszmecsere, amolyan baráti beszélgetéssé alakult az iménti kérdezz- felelek. Az újságíró is kapott néhány percet a vendégtől, márcsak azért is, mert mint kiderült, Paszternák felesége is e mesterséggel keresi a kenyerét. Hogy mit tudtunk meg még róla? Például azt, hogy gyakran vállal előadásokat, emellett egy jótékonysági és egészségügyi egyesület tagja hazájában. Két leánygyermeke van, ám a magánéletben soha nem hipnotizál. Vállalkozna akár tanítványok fogadására is, amennyiben erre igény van, hiszen meggyőződése, 'hogy csupán kitartás kérdése elsajátítani a hipnózis tudományát. Életmódja, mint elmondta, olyan, mint más „földi halandóé”, ha csak abban nem külön- ,bözik másoktól, hogy sok pihenésre van szüksége egy ilyen előadás után. Különösen ha olyan inzultus éri, mint ez után a békéscsabai után: a tanácskozótermi eszmecserére egy békéscsabai orvos kolléga is betoppant, aki nem éppen baráti hangot megütve vonta kérdőre Vladimir Paszternákot az iménti előadás miatt. A dolog szépséghibája csupán annyi volt, hogy sem az előadást, sem az azt követő eszmecserét nem látta, nem hallotta, s így bizony könnyen elfogultsággal vádolhatták mindazok, akik tanúi voltak e nem éppen kollegális társalgásnak. Mi, „laikusok” mindennek ellenére úgy döntöttünk, a jövőben is. bízunk Vladimir Paszternákban, s az általa képviselt gyógymódban. Ha hozzátesszük, hogy a Szovjetunióban élő hipnotizőrnek csupán ennyi volt a célja, úgy akár sikeresnek is mondhatnánk a vasárnap délutánt. Nagy Ágnes Helyhatósági választások ’90 fl szavazás Sorozatunkban ezen a héten a szavazással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal ismertetjük meg olvasóinkat, felidézve néliány, korábban már közzétett szabályt is. Mások nevében szavazhat-e a választópolgár? NEM, szavazni kizárólag SZEMÉLYESEN, és — néhány kivételtől eltekintve — csak a választópolgár LAKÓHELYE SZERINT kijelölt szavazóhelyiségbén lehet. Milyen esetben lehet szavazni a szavazóhelyiségen kívül? Az EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTUK miatt mozgásukban gátolt választópolgárokat, az érintett szavazókor szavazat- számláló bizottságának legalább két tagja — igény esetén — FELKERESI, hogy leadhassák voksukat. Milyen időszakban szavazhatnak a választópolgárok? Szavazni a »szavazás napján, szeptember 30-án 6 órától 18 óráig lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás EGY ÖRAVAL KORÁBBAN, 5 órakor kezdődjék. Szüneteltethető-e a szavazás? A szavazóh^lyiséget a szavazás ideje alatt NEM LEHET BEZÁRRI, a szavazást NEM LEHET SZÜNETELTETNI, vagy meghosszabbítani. Milyen szabályok vonatkoznak a szavazóhelyiség kialakítására? A szavazóhelyiség NEM LEHET olyan épületben, amely a településen JELÖLTET ÁLLÍTÓ PÁRT, TÁRSADALMI SZERVEZET KIZÁRÓLAGOS használatában van. Minden szavazóhelyiségben — a szavazás titkossága érdekében — LEGALÁBB KÉT szavazófülkét kell kialakítani. A szavazáshoz a szavazófülkében TOLLAT kell elhelyezni. Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára KÉT VAGY TÖBB URNÁT kell felállítani. Az urnákat az ELSŐKÉNT szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. Kik tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben? A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követően, a szavazás megkezdéséig a SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG és MUNKACSOPORT tagjain kívül SENKI sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben, a választópolgárok is csak a szavazáshoz szükséges ideig. A szavazatszámláló bizottság az ucnák állapotát az elsőként szavazó választópolgár — aki a szavazatszámláló bizottság tagja NEM LEHET — jelenlétében a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja. A vizsgálat eredményét fel kell tüntetni a szavazási jegyzőkönyvben. . Az urna lezárása után a szavazatszámláló bizottság ELLENŐRZŐ LAPOT helyez az urnába. Az ellenőrző lap tartalmazza a szavazatszámláló bizottság jelenlevő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását és az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját. Okik a kakaskukorékolást választották Faluvédő egyesületei alapítottak Kardoskúton Vésztü-Mágor svájci pártfogója A Vidra-tanyát is felújítja? A hajdan volt falusi élet elevenedett meg előttem, amikor az idős kardoskúti- ak vágyakozva meséltek a közös kukoricafosztásakról, a kiskapukban való baráti eszmecserékről, azokról az időkről, amikor még mindenkit jószomszédként tiszteltek a népek. Az emlékeket a faluvédő egyesület alakítása kapcsán idézték fel a község lakói, bízva abban, hogy a közönyt, a másokkal szembeni nemtörődömséget mihamarabb száműzhetik Kardoskútról. Igaz, felmerültek kétségek aziránt, hogy érdemes-e ilyen közösséget kovácsolni az önkormányzati választások előtt? A többség azonA mezőgazdasági kistermelők jelenleg 15 százalékkal nagyobb földterületen gazdálkodnak, mint egy évvel korábban — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése. Kétségtelen ugyan, hogy még jelenleg is az állami és a szövetkezeti tulajdonforma az uralkodó, ám ugyanilyen kétségtelenséggel változást jelez az a tény, hogy a mezőgazdaságilag művelt 6 millió 473 ezer hektár egyötödét — 1 millió 284 ezer hektárt — még a kistermelők, az egyéni gazdálkodók hasznosítják valamilyen formában. ban egy akaraton volt: a falut formálni kell és ebben a folyamatban nem lehet az időt vesztegetni. Az egyesület alapítói nem jegyzőkönyvek kreálásával, • hangzatos programalkotásokkal kívánnak foglalkozni. Szeretnének maguk mellé állítani olyan embereket, akik tenniákará- sükkal, a község értékeinek megőrzésén fáradoznak, óvják, gondozzák szőkébb és tágabb környezetüket, igazi közösséggé kovácsolják a falut. — Aki ideköltözött és a panelrengeteg helyett inkább a kakaskukorékolást választotta, az megvédi a környezetét. Tennivaló ákad bőven — mondta az egyik hozzáKülönösen nagy az érdeklődés a földbérlet iránt; ez még egy évvel korábban is így volt, ám a múlt évihez képest olyan nagy — 50 százalékos — a növekedés, hogy ez ugyancsak lényegi változást mutat. Az egyéni gazdaságok területe is jelentősen növekedett, s így ma már megközelíti a 147 ezer hektárt. Ez az egy évvel korábbihoz képest 34 ezer hektáros gyarapodást jelent. A tsz-tagok — élve azzal a törvényadta lehetőséggel, hogy a korábbinál nagyobb területet igényelhetnek — az idén a tavalyinál 41 százalékkal több, összesen csakszóló. — Propagálnunk kell értékeinket, meg kell becsülnünk azok alkotásait, akik előttünk jártak. Ennek az egyesületnek nem feltétlenül az a dolga, hogy 5-10 emberrel társadalmi munkát végezzen, hanem az, hogy megoldásokat találjon, ötleteket adjon, ha kell, szövetkezzen más szervezetekkel. A múlt sok mindenre kötelezi a kardoskútiákat, ugyanakkor nehéz feladat elé is állítja őket. Nem lesz könnyű dolguk, ha szépet akarnak alkotni. Céljuk azonban nem elérhetetlen: falujukban falusi emberként élni, dolgozni, közösséget teremteni. — esete — nem 200» ezer hektár háztájin gazdálkodnak. * * * Az adatok azt mutatják, hogy bár a kistermelésbert érdekeltek földigénye jelentősen növekedett, szó nincs arról, hogy a parasztság megrohamozta volna a földért a közös gazdaságokat, vagy az állami nagyüzemeket. Ennek egyik oka minden bizonnyal az, hogy egyelőre a mezőgazdasági kistermelőket is hátrányosan érinti számos pénzügyi, gazdasági szabályzó. Az agrárolló kedvezőtlen hatása ezt a termelői kört ugyanúgy hátrányos helyzetben tartja, mint a nagyüzemeket, ők is sakkal drágábban jutnak hozzá az ipari eredetű anyagokhoz, gépekhez, mint amennyiért mezőgazdasági termékeiket értékesíteni tudják. Ám az is gond, hogy az új vállalkozások többségéhez hiányzik az induló tőke, vagy ha adott, akkor a kamata rendkívül magas. Sdkan elmondták már, ha a világ különböző pontjain élő magyarok összefognának^ rövid idő alatt felvirágoztathatnák kis országunkat. Akadna, "aki a pénzét, más az ismeretségét, befolyását, s lenne, aki szakértelmét adná. Elsősorban az utóbbival próbál segíteni dr., Szabó Pál, aki igen sokat tett azért, hogy a vésztő-mágori emlékhely jelenlegi formájában fogadhassa a látogatókat. Ezért vehette át tegnap Békéscsabán a megyei tanács „Békés Megye Közművelődéséért” díját. — Hogyan került kapcsolatba a vésztőiekkel? — kérdeztük a jelenleg Svájcban élő professzort. — Szegeden éltem, mielőtt — 1956-ban — elhagytam az országot. Az öcsém ma is ott lakik, s mint művészettörténész, ő hívta fel a figyelmem egy alkalommal a vésztői emlékhelyre. Első ottlétemkor láttam, hogy egyedülálló jelenségről van szó: egész Európában nincs egyetlen olyan hely, ahol együtt tárták fel a neolitikus kultúrák sorozatát. Maga a domb, a múzeum, az itt talált különleges kerámiák, a kialakított park sokkal nagyobb hírverést érdemelne. Kapcsolatot kerestem Komáromi Gábor tanácselnökkel, s ennek eredményeképpen az idén ősszel már a hatodik diákcsoport jön Vésztőre. — Miben tudnak segíteni? — A dortmundi műszaki főiskolán tanítok, s a diákokkal terveket készítettünk az emlékhely fejlesztéséhez, valamint a Vidra-tanya és a vízügyi múzeum felújítását, helyreállítását is megterveztük. Ez jó iskola a diákoknak, s a községnek is hasznára válik. — Hogy érzik itt rangúkat a diákok? — Olyan .fiatalok jönnek ide, akik Görögországtól Tanzániáig bejártak a világot, mégis csodálkoznak, mikor elviszem őket a Körösök vadvizeire, vagy a szabadkígyósi kastélyparkba. Szerintem idegenforgalmi szempontból van fantázia az Alföldben, csak nem reklámozzák kellőképpen. És persze pénz kellene a fejlesztéshez, ebben is próbálok szerény eszközeimmel segíteni. G. K. Fotó: Fazekas Ferenc Növekvő érdeklődés a föld iránt n parasztság rohamát az agrárolló akadályozza?
