Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-15 / 217. szám
1990. szeptember 15., szombat TALLÓZÓ ■'KÖRÖSTÁJ Kántor Zsolt: Tevan Andor Jelen vagy babitsi méltósággal, finom ívű mosolyoddal, homéroszi bölcsességeddel, érzékeid most is átjárják a könyvek húsát. Talpas antikvák és garamondok között, mint egy kék hologram, ott lüktet lényed, ott járja át aurád titkainkat. Mozgásod, észjárásod, világképed itt maradt nekünk. Minden könyv Veled nyílik, ia \Te neved bújik ki a lapok közül. Bár lehetne a mi létezési módunk is a könyv, az áldott írás, a márványos papírlapok, az ódon éjszakák, a szirmokba zárt szerelmek, bár úgy értenénk dolgaink, ahogy Te. Majd egyszer, talán túl későn, rájövünk: a könyv is növény. Táplálnunk kell nézésünkkel, látomásainkkal, gondolatainkkal, hisz benne élünk ,mi is légy könyvben. S mint a betűk, „kiszedve" feszítünk egy végtelen történelem (történet) filmkockáin. (Liget) Nos, melyik út vezet... Vallásos baloldaliak Kormányválság? Hé, János bácsi, melyik út vezet a boldogabb jövő felé? Ne válaszoljon azonnal. Előbb elnézést kérek, amiért mindenhatóink bezárták négy évre a Csillagba, mert tíz tojás híján teljesítette csak a beszolgáltatási kötelezettségét. Felejtse el, hogy végig kellett néznie társai akasztását, akik, úgymond, bénították a közgazdasági rendet. Zseniális módszerekkel és példás következetességgel kizsigereltük, majd elüldöztük a tanyájáról. Lám, az utóbbiból hétezer volt száz évvel ezelőtt, s ma már csak néhány százban gazdálkodnak. Bizony, meggyűlöltettük önnel a saját földjét, alig negyven év alatt. Ez nem sikerült soha senkinek ezer év távlatában! Több tízezer hold 18—28 aranykoronás föld tönkrement... Tegnapi uraink és paran- csolóink nem ismerték az emberi lélek mélységeit. Vagy nagyon is? Maguk a kiszabott normák voltak embertelenek. Maga a társadalmi berendezkedés, a rendszer volt alkalmatlan az értelmes, boldogító életre. A tanulságok máig hatnak: három termelőszövetkezetünkből kettő béna. A kukorica és a zöldség árai a magas- ságos eget érik, s feketére festik — a közeljövőt. Azt is látjuk, ami most történik: a régi apparátcsi- kokból átmenekedett vezeOszkár tudja... Oszkár bácsi a család kedvence. Felnézünk rá, szaván csüngünk, gondolatait feljegyezzük, tanácsait megfogadjuk, ö a mi példaképünk. Oszkár bácsi igazi, eleven hős, aki mindig talpon tud maradni. Valami Isten áldotta adottság segítségével idejében megérzi, ha büdös a levegő és odébb kell állni . . . Tudja, hogy ki lesz a nyerő — s jóslatai rendre bejönnek. Oszkár bácsi népünk nagy fia, aki, ha ügy kellett, dokumentálni tudta, hogy ’19-es vöröskatona volt, majd ha úgy hozta a sors, igazolta, hogy aktívan részt vett a Tanácsköztársaság tőink — elnökök, gazdasági igazgatók, főkönyvelők, titkárok — minimális pénzekért felvásárolják a legjobban jövedelmező üzemeket. A Túró Rudi-műhelyt, a pulykatelepet, a halastavakat és hasonlókat. János bácsinak a lepusztult, műtrágyával silányított földet ajánlják föl, hogy húsz-harminc évi munkával ismét csodát műveljen rajta. Mégis arra kérjük, segítsen! Hiszen jól tudja, Magyarország nem lehet ipari nagyhatalom. Nincs elegendő energiánk, és olyan ásványi kincseink sincsenek, amelyekkel gazdagodhatnánk. A termőföld jelenti itt az életet. Csakis a mezőgazdaságunk termelhet olyan értékeket, amely kihúzhat a kátyúból mindnyájunkat. János bácsi eddig is csak dolgozni akart, akár korábbi évszázadokon át. Szerencsétlenségére olyan égtájon született, ahol a legutóbbi időkben kitalálták: egyformásí- tott emberek, egyenlő munkával, egyenlő „haszonnal” fogják megforgatni a világot. Ló nélkül. Tehén nélkül. Ne nevessen rajtunk. Gyűr- kőzzön neki újból. Hiszen egyedül János bácsi tudja, hogyan lehet megrakni a szekeret szénával úgy, hogy a kutyák ne tudják megugatni a kerekeket. No, most mondja, melyik út vezet a boldog jövő felé? (Szitás Zoltán; Képes 7) megbuktatásában. Kérésre — és kérés nélkül is — minden rezsim előtt patyolattiszta maradt, és csillogóra tudta magát mosni. Tanúkkal bizonyitotta, hogy illegális kommunista volt, akit a Horthy-korszakban meghurcoltak, később a kollektivi- záció élharcosa, a sztahanovista mozgalom bálványa lett. Oszkár bácsit ma sem kell félteni: vezérszónok és frontember Kiderült róla, hogy eddig elnyomták és megalázták. Az átkos emlékű állampártban pedig azért viselt funkciót, mert így hozzájárulhatott a párt belső bomlaszt ás á h o z. Oszkár bácsi jó ember, nagy ember, bölcs -ember. Ezt jó hallani, mert sok oszkárbácsink van .. . (Vajda; Képes 7) Mindenekelőtt egy cáfolat: a taggyűléseket ezután sem a plébániákon tartják, s nem lesz kötelező a gyónás-áldozás a szocialista párt tagjai számára. Némely cinikus egyének ugyanis ezzel tréfálkoztak, mikor hírül vették: keresztényszocialista csoport alakult az MSZP „kebelén” belül. — Mi azt hisszük, ahhoz hogy hiteles legyen ez a törekvés, új Emberek kellenek ... — jelenti ki Vankó Magdolna újságíró-népművelő a Célpontban. Vagyis abban a XIV. kerületi művelődési házban, ahol dolgozik, s amely otthont ad e kezdeményezésnek. Korábban a KISZ-ben, majd jogutódjánál, a Baloldali Ifjúsági Társulásnál dolgozott. — Erre szokták megkérdezni: akkor ön ejtőernyős nemdebár? — Az vagyak. Majd minden héten ugróm Gödöllőn. Halkan hadd jegyezzem meg: jártam Bulányi páter Bokorösszejöveteleire, részt vettem a Dialóg csoport munkájában; az MSZP-nek pedig a választások után egy héttel lettem tagja. Lassan kiderül: eddigi életútját végigkísérte a vallásosság és a baloldali elkötelezettség közötti ellentmondás. A KISZ-ben éppúgy botrányosnak minősült javaslata a vallásos csoportokkal való együttműködésre az ifjúsággondozásban, mint a katolikus körökben annak Életmentő szer . . . Nem tétlenkedtek az elmúlt években azok a kutatók sem, akik a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására és megelőzésére tették fel az életüket A közelmúltban fejeződött be az a másfél évtizede folyó kutatás, amely feltárta, hogy a belső emlőartéria sokkal alkalmasabb a szívkoszorúér károsodott szakaszának pótlására, mint a test bármely részéről származó visszérdarab, s ez sámottevő- en javítja a betegek életkilátásait. Más készítményeket felülmúló, életmentő szemek bizonyult a vénába adott amiodaron a szivkamrák súlyos ritmuszavara, remegése és az ezt követő szívleállás esetén. Ez abból a kórházi felmérésből derült ki, amelyben tizennégy, újraélesztésre szoruló betegnek adták ezt a gyógyszert. A beadása előtt átlagosan fél órán át élesztették őket, s csak akkor kerítettek sort az amiodaronra, amikor a hagyományos eljárások és gyógyszerek csődöt mondtak. Miért késlekedtek ennyit a beadásával? Azért, mert az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerhivatal még nem hagyta jóvá az intravénás alkalmazhatóságát. Alighanem nyomós érv lesz emellett, hogy tizenegy beteg életét sikerült megmenteni... (A JAMA cimű folyóirat nyomán közreadta az Élet és Tudomány) kijelentése, hogy nem minden kommunista potenciális ávós verőlegény ... — Amikor a filmrendező Pasolininek szemére hányták, hogy kommunista létére miért forgatta le a Máté evangéliumát, ő csak visszakérdezett: „Ki ismer Krisztusnál elkötelezettebb kommunistát?” — És mit tehet a keresztényszocializmus egy olyan országban, ahol ennek politikai hagyományai nincsenek, ahol a keresztény irányzatokat már működő, hatalmon lévő pártok vallják magukénak? — Semmi jelét nem látom annak, hogy az „önzetlen szeretet” vagy az emberi szolidaritás érvényesülne. Életre szóló élményem volt a Bulányi-közösségben az erkölcsi törvénnyé emelkedett felelősségtudat, amely- lyel egymás iránt viseltettek a csoporttársak. Ez lehet a keresztényszocializmus eszmerendszerének alapja. Engem nagyon meglepett, hogy mennyien vallják ezt magukénak. Tisztességes híradás, bővebb tájékoztatás nem volt kezdeményezésünkről — mégis rengetegen kerestek meg vidékről is. Nagyon sok olyan ember például, aki korábban azért nem volt párttag, mert nem fogadhatta el a materialista nézetek diktatúráját, holott meggyőző- déses baloldali volt... (Vin- cze Péter; Reform) ... A társadalmi tudatnak bőségesen volt mit feldolgoznia az elmúlt egy évben. A politika mindinkább meg- fosztódott a kisebb tökéletességből a nagyobb tökéletességbe való átmenet misztériumától. a politika csinálóinak a földi lét attribútumaitól mentes személyisége pedig egyre jobban profani- zálódott. Míg korábban csak a végeredményt hozták (ha hozták) a tudomásunkra, most maguk a folyamatok is a szemünk előtt kezdtek zajlani. Persze újfajta mítoszok teremtésével és új heroizálá- si törekvésekkel is szembe kellett nézni, de összességében a politika evilágiasodott és karnyújtásnyi közelségbe . került... Milyen hát a politika világa közelről, a nyilvánosság piacán? Erre a kérdésre sokféle nézőpontból lehet válaszolni. Az egyik lehetséges nézőpont a gyerekeké. Milyennek látják tehát a szemük előtt végbemenő változásokat a gyerekek? „Kádár azért pazarolt el annyi pénzt, hogy abban a színben tüntessék fel Magyarországot, hogy itt jólét van, és őt megszeressék az emberek, és a trónon maradhasson, hogy úgy mondjam. És az is volt a .jelszavuk, hogy a kommunista • ember előtt nincs lehetetlen. Apu azt mondta, hogy gyapotot is akartak termelni, meg rizsföldeket az Alföldön, ahol nincs víz” (hatodikos fiú) ... „Rákosi korában azért nem mertek szólni az emberek — nekem úgy mesélték —, mert aki csak annyit mondott, hogy ,fúj, fúj, Rákosi’, azt máris vitték el az ávósok és kivégezték, vagy megkínozták” (hatodikos lány) ... A gyerekek mintha nem is emlékeznének arra a nem is olyan rég volt időszakra, amikor a politikai elit nyilvános bírálata elképzelhetetlen volt. A sajtónyilvánosság támogató ereje hangosan ki- mondhatóvá tette azt, amiről sokáig csak suttogva mertek beszélni az emberek, Botrány a Parlamentben* Lemondásra felszólított miniszterek. Ez már kormányválság? Jölgyessy Péter (SZDSZ): — Az a koalíció, amelyik felhatalmazást kapott az országtól a kormányzásra, nem képes felnőni ehhez a tevékenységhez és nem képes felnőni a válság megoldásához. Sem terve, sem eszköze nincs ehhez. Ehelyett ideológiai vitákat provokál. Vannak miniszterek, akik súlyos hibákat követnek el — lásd belügyminiszter és honvédelmi államtitkár —, s most itt a Jeszenszky-ügy. Nevezettek lemondása . indokolt, méghozzá napokon belül!... hogy a vezetők kiváltságosán éltek: „Nem tudom' felfogni, hogy a régi kormányban hatvanezer forint fizetést kaptak a miniszterek. A Czinegének például több háza is volt. Petrasovits Annával mondom, hogy ők is kapják meg a háromezer forint nyugdíjat, és ha nem tetszik, kapják meg tálcán a sarlót meg a kalapácsot” (hetedikes fiú) ... * „Kialakult ez az egész szocializmus, akkor mindenki azt hitte, hogy ebből nagyon jó rendszer lesz. De azután, akit megválasztottak vezetőnek, rájött arra, hogy evvel vissza lehet élni, és nekik jó lesz az anyagi helyzetük, ők nagyon jól élhetnek” (hatodikos fiú). A másik oldalon pedig a szegénység filléres gondjait látják: „A közértben azt mondta egy néni: van húsz forintom, vettem már egy zsemlét, a többiért adjon annyi húst, amennyi belefér” (hetedikes lány). „Az anyukám is már azért nem vesz (cigarettát), mert drága, 28 forint. A kenyeret is 22 forintért kapjuk” (hetedikes fiú). „A nagymamámnak 3300 forint a nyugdíja. Ebből 130 forint a gyógyszer. A nagybátyám ad neki 2000 forintot, hogy főzzön rá. Az OTP- tartozás 4000 forint. Marad ezer forint egy hónapra. Háziállat is van, amit etetni kell. Szegény papa meghalt, de jobb is, legalább nem látja ezt” (hetedikes fiú) ... „Akik hozzáértőbb emberek voltak, azokat leváltották. És aki jó kommunista volt, azt feltették a trónra. Csak az volt a fontos, hogy ió kommunista legyen, és nekik dolgozzon” (hatodikos fiú). „A sok kölcsönkérés juttatott a csődbe. Mert már olyan sok adósságot csináltunk, hogy minden egyes emberre kétszázezer forint adósság jutna” (hatodikos lány)... „Abból lehet látni, hogy változnak az időik, hogy akKatona Béla (MSZP): — Nem hiszem, hogy ez már kormányválság. A miniszterek különböző jellegű hibákat követnek el. Ezek egy része gyakorlatlanságból fakad. így el kell fogadnunk azokat. Vannak azonban politikai baklövések is. Ilyenek például a külügyminiszter elmúlt hetekben megtett nyilatkozatai ... Antall József miniszterelnök, aki vasárnap este a televízióban nagyon elégedetten nyilatkozott kormányáról, kedden késő délután nem tartotta szükségesnek, hogy reagáljon a külügyminisztere lemondását szorgalmazó ellenzéki követelésekre. (Népszava) kor a kommunizmus volt a szép elv, most meg a kommunistákat enyhén szólva gyűlölik. Nekem az a véleményem, hogy a kommunizmus szép elv, de nem lehet megvalósítani” (hatodikos fiú)... A választásokra készülő pártok rádióban, televízióban, mindenütt jelenlévő plakátokban megjelenő küzdelmei kiváltották a gyerekek érdeklődését... „Ahogy meglátja (egy képzeletbeli Mars-lakó) ezeket a hirdetéseket, azt gondolja, hogy Magyarország nem egy összetartó ország. Minden plakáton más van, nem egységes. Pedig akkor érnének el valamit, ha összetartanának” (nyolcadikos lány). „Nagy összevisszaság van. A pártok csak egymás ellen harcolnak. Elég lenne egy párt. Szerintem ezek a pártok csak a pénzt élik fel az onszágból” (nyolcadikos fiú)... Ugyanígy nem tudnak mit kezdeni a gyerekek a pártok egymás elleni csatározásaival ... „Mindenki a bársonyszéked akarja. Nem értem, ha ilyen szegény az ország, miért nem cserélik ki a bársonyszékeket fapadokra” (nyolcadikos lány). „Aki dolgozik, nem nézi jó szemmel ezt a pártoskodást. Nem akarnak dolgozni. Dolgozna estig, és amikor nyolckor este hazamegy, politizáljon. De napközben dolgozzon!” (hetedikes fiú)... „Tetszik is, meg nem is. Szerintem azért csinálják, hogy rájuk szavazzanak. Ez teljesen természetes. Ha valaki saját javát akarja elér-i ni, vagy a vetélytársát nyír ... járatja le, vagy magát dicséri” (hatodikos fiú). Végül néhány vélemény a reklámok, illetve a különböző pártok közvéleményre gyakorolt hatásáról: „Szerintem mindenki (mindegyik párt) a saját maga szeméből figyeli, hogy milyen az ország helyzete, és mindenkinek erről más a véleménye. (...) És akkor a nép nem tud választani végül is, mert nem tudja, hogy melyik a jó” (hatodikos lány)... (Szabó Ildikó— Szekszárdi Ferencné; Tekintet) INFLÁCIÓS PÉNZ Dallos Jenő rajza (A Szabad Földből) Politika így látják a gyerekek
