Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-13 / 189. szám
X 1990. augusztus 13., hétfő Válaszolok az illetékesnek SZERKESSZEN VELÜNK! Eleki fesztivál — az elekiek kizárásával A csodálatos álonj, hogy a kitelepített elekiek a maiakkal Elek jövőjéért összefognak. csak álom maradt. Pedig a kitelepítés óta tönkretett községnek nagy szüksége van a segítségre. Az elpusztított vasút, a leromlott téglagyár. a végveszélyben levő állattartás és az elsorvasztott mezőgazdaság — Elek gazdagságának jellemzői — önerőből vissza nem állíthatók. A háromnapos rendezvénysorozat jó alkalom lett volna gyümölcsöző kapcsolatok kialakítására, a vezetők azonban az emlékműavatáson József Attila Hazám című versét, benne a „Nem leszünk mi német gyarmat” sorral, tartották ideálisnak kihangsúlyozni. így vajon, ki ünnepelt, kivel és miért? Mert a fogságba került, meghurcolt emberek nagy hányada nem került a meghívottak listájára. A vendégeket a beszervezett családok helyett a szakiskolában vaságyakon és a Gyula- Touriston keresztül. Gyulán szállásolták el. Az eleki szakembereket a nagyközség hőseinek tiszteletére emelt emlékmű felépítéséből kirekesztették.. (Ami, mellesleg, a kezdeti ár több mint háromszorosáért készült el.) Az eleki vendéglátóegységeket a mintegy 1000 fős svábbálból teljesen kirekesztették. A beígért több száz fős sátor helyett szabadtérivé vált a rendezvény, mégis 100 forintos jegyárakkal és másodosztályú árakkal szervezték meg, alacsony színvonalon. A megnyitóra a kultúrházba bezsúfolt külföldieknek 10 nyugatnémet márkát vagy 400 forintot kellett fizetniük. A- meghívott borossebesi zenekart — magánszemélyek kivételével — „elfelejtették” vendégül látni. A beígért valutabeváltásról megfeledkeztek, így a rengeteg konvertibilis valuta szabad kézen vándorolt. A sokfajta képeslap árusítása mellett a bélyegárusítás nem volt biztosított. Mindent betetőzve, a videóra kapkodva felvett 3 napos programot kb. 600 forintos kazettán 50 nyugatnémet márkáért - árusították. Bajaczán Mihály, Elek Valóban egyszerűbb lett volna, ha a Városgazdálkodási Vállalat illetékesei nem a Népújság hasábjain megjelent panasz után, hanem a lakótömb közös képviselőjének többszöri vagy legalább a lakásszövetkezet művezetőjének (igaz, csak egyszeri) telefonon történt kérésére intézkedtek volna. Előzőekből következően „téves” Botyánszki János igazgató úrnak .azon állítása, miszerint „Egyszerűbb lett volna ..Arról már nem is beszélve, hogy a konténer elszállításával kapcsolatos, telefonon történt megbeszélésről a lakásszövetkezet illetékese. a már fent említett Csetneki László nem tud. a konténert nem szállították el. a javítást pedig egy lakó végezte el, energiáját. szabadidejét és szerszámait nem kímélve. Véleményem szerint a legegyszerűbb pedig az lenne, ha a Városgazdálkodási Vállalat illetékeséi nem az újságban történő magyarázkodással, hanem a szemétgyűjtő konténerek időben való üríttetésével és az esetleges megjavíttatásával foglalkoznának. A magam részéről az ügyet ezennel lezártnak tekintem. Ferencz Pál. Békéscsaba A kutya, macska fogamzásgátlásának lehetőségei Visszhang Virág János és felesége (Békéscsaba, Bocskai u. 21.) nevükhöz híven szeretik a növényeket, a virágokat. Ennek igazolása a lakásukban és környékén nevelt, ápolt növények sokasága. Képünkön egy különleges, kétéves daturafa látható első virágzáskor. Ez a fa csak füvészkertekben honos, családi házaknál igen ritkán fordul elő. Nyáron kinn a kertben, télen cserépben, 15 fokos hőmérsékleten tartható, gondos ápolást igényel. Virágja 50-60 cm-es, tölcsérszerű száron harangszerűen, mint hatalmas rózsa nyílik Fotó: Fazekas Farén» A Népújság 1990. augusztus 6-án megjelent számában, a „Tájékoztatás a ku- tyamenhelyről — bővebben” című cikk utolsó mondatában a következőket olvashatjuk: „...a nem kívánt kismacskák elkerülésére: az állatkórházban 80,— Ft ellenében 5 évre sterilizálják az állatot.” A szerző téves ismereteit tanúsító sorok sem szakmailag, sem munkadíj vonatkozásában nem helytállóak. Mivel a téma sok állattartót érdekelhet — megelőzendő a tévhit elterjedését —, röviden ismertetem a húsevők (kutya, macska) fogamzásgátlásának lehetőségeit: sebészi, illetve nem sebészi (hormonális). A sebészi úton (petevezeték elkötése, petefészek eltávolítása, petefészek és a méh eltávolítása) történő sterilizálás végleges (nem öt évre szóló!) sterilitást eredményez. Itt megjegyzem, hogy a petevezeték elkötésekor az ivarzóképesség megmarad, s e módszer további hátránya, hogy a méhben kóros folyamatok indukálódhatnak. A hormonális módszerrel (gesztagének adagolása injekcióban vagy tablettában) több ciklust lehet gátolni, de ezt hosszú ideig nem tanácsos alkalmazni, mert szekréciót fokozó hatása miatt a méhben olyan elváltozásokat okoz. hogy azt műtéti úton el kell távolítani az állat továbbélése érdekében. A 7.30-tól 10.30-ig és 15.00- től 18.00 óráig nyitvatartó rendelőintézetünkben (volt állatkórház) a végleges sterilitást eredményező sebészi beavatkozás munkadíja macskáknál 300 forint, a kutya esetében 500 forint. Egyébként Szilágyi Éva — az említett cikk szerzője — a kutyamenhely létesítésével jó ügyet szolgál, ötletéhez gratulálok. Dr. Botyánszki András, magán állatkórházi állatorvos, Békéscsaba Szeghalom AII. Világháborús Emlékbizottság, felhívása 1988 őszétől több híradásban (Sass Ervin és Molnár Lajos tollából) találkozott a Népújság olvasótábora azzal, hogy a Sárréti Múzeum Baráti Kör — több más településhez hasonlóan — igyekszik számba venni a város második világháborúban elszenvedett vérveszteségét. A gyűjtőmunka különböző feladatok közbejötté miatt akadozva folyt. 1989-ben a szeghalmi Sárréti Múzeum és a református egyház összefogásával új lendületet kapott az adatgyűjtés, melynek eredményeként 1990 júliusáig 226 személy adatait sikerült feltárni. Augusztus 2-án, a szeghalmi Református Lelkészi Hivatalban megalakult a II. világháborús emlékbizottság, melybe több szervezet is delegált tagokat. Az alakulóülésen megfogalmazódott, hogy az adatgyűjtés tovább folytatása — amely az elmúlt negyven esztendő elköltözései. elhalálozásai, valamint a helyi zsidó lakosság veszteségeinek nem pontos ismerete következtében lelassult — mellett, a bizottság megkezdi a közadakozásból (tetszőleges összegű) felállítandó emlékművel kapcsolatos előkészületeket. Az emlékbizottság most a sajtó útján fordul mindazokhoz a Szeghalomról elszármazottakhoz, akiknek isElveszett — meglett Az NSZK-ból érkeztem az eleki fesztiválra, Gyulán, vásárlás közben elhagytam a pénztárcámat, melyben 3000 nyugatnémet márka volt. Másnap visszamentem a boltba, ahol hiánytalanul megkaptam a pénztárcámat és a pénzemet. Szeretnék köszönetét mondani az Uni- verzál bolt méteráru osztályán dolgozó Csordás And- rásnénak, aki pénztárcámat megőrizte, és részemre hiánytalanul átadta. Igazi emberségről, becsületességről tett tanúságot. Mindig szeretettel, megbecsüléssel fogok gondolni rá. Fogadja még egyszer hálás köszönetemet! Schick Terézia, Steinmark, Linden str. 16., NSZK merőse vagy rokona a második világháborúban vagy következményeként (fogolytábor, koncentrációs tábor, jóvátételi munkára hurco- lás) eltűnt, vagy elhalt, hogy az áldozat személyi adatait, az emlékműre esetleges adományát az alábbi címek valamelyikére juttassa el: Sárréti Múzeum, 5520 Szeghalom. Nagy Miklós (Május 1.) út 2.. illetve: Református Lelkészi Hivatal, 5520 Szeghalom. Kossuth tér 5. Az emlékműre az adományokat a bizottság kéri. hogy lehetőleg személyesen fizessék be az adakozók. Kele József, bizottsági tag, Szeghalom ÉRTESÍTJÜK t. Ügyfeleinket, hogy vállalatunk megkezdte a WARTBURG 1,3 és a TRABANT 1,1 típusú gépkocsik garanciális és vevőszolgálati ^ ellátását. Gyulai Autójavító Vállalat, GYULA, Mártírok útja 9. Telefon: 62-822 Nyitva: 06—21 óráig, hétköznap. A gyulai „furcsa ház”-róf i A lap július 23-i számában megjelent fotón látható — a valóságban Gyulán, a Tiborc u. 14. sz. alatti — saroktelken pöffeszkedő ház valóban „citromdíj”-ra érdemes. Az információ teljessége, és kicsit a hatóság helyzetének megismertetése érdekében is szeretném tájékoztatni a lap olvasóit. A tulajdonos által elhatározott tetőfelépítmény-csere és tetőtér-beépítés terveztetése során az építési hatóság számos javaslatot tett az adottságokhoz mérten elfogadható, környezetbe illő építészeti megfogalmazásra, ezek közül kettőt mellékelek is. (Egyiket illusztrációként közöljük — a szerk.) Az építési engedélyezésre benyújtott tervben a javaslatok legfontosabb elemei realizálódtak, a terv alkalmas volt arra, hogy gondos kivitelezés mellett, a részletek míves megoldásával az épület megfelelő megjelenést nyújtson, így a hatóság arra az építési engedélyt megadta. A kivitelezés során az engedélyezett tervtől, sajnos azok legfontosabb pontjaiban, az épület méreteiben és arányaiban tértek el. A tervezettől magasabb lett az épület párkánya, lényegesen magasabb a gerince, mere- dekebb lett a tető hajlása. A fő méretek változása a részletekben is kedvezőtlen megoldásokat eredményezett. Az így létrejött szerencsétlen összhatást az oldalkertbe épített toldalék, a kerítés, és az alkalmazott színezés tovább erősítette. Mindezeket — talán késve — észlelve az építési ható- könyvileg, július 26-án haság május 24-én jegyző- tározatban is kötelezte az építtetőt, hogy készíttessen tervet a homlokzat és elemei átalakítására és az oldalkert rendezésére, azt 1990. október 10-ig nyújtsa be, majd az elfogadásra kerülő megoldásit 1991. április 30-ig valósítsa meg. A vázlatok szerint — az építtető együttműködési készsége mellett — a probléma tehát a jövő év tavaszára 'orvosolható lesz. Az építtető együttműködésére számítunk, bízunk annak felismerésében, hogy ízlésesen megépített házban a fizetővendég szívesebben foglal szobát. Ellenkező esetben kénytelenek leszünk a közvélemény által is támogatott szakmai követelményeknek hatósági eszközökkel is érvényt szerezni. Hild György osztályvezető Konténer kontra kuka Az Alsó-Körös sor—Sebes u. sarkán volt egy strapabíró, nagy és megbecsült szeméttárolónk. Ezt a szemét- tárolót* és a környékbelieket is Botyánszki úr, a városgazdálkodási vállalat igazgatója július közepén felszámoltatta. Kérdésünkre azt válaszolta, hogy ez a konténeres szeméttároló „nem higiénikus”, és hogy a „tanács így határozott”. Botyánszki úr állítását kétségbe vonjuk, mert hiszen: kizártnak tartjuk, hogy a tanács. mely a lakosság érdekeit kell, hogy szolgálja, a lakosság érdekével ellentétes intézkedést hozzon. Az is kérdéses, hogy a Botyánszki úr által említett tanácsi határozat valóban létezik-e, mivel Botyánszki úr egy másik panaszosnak nem átallotta azt állítani, hogy „azért vitték el a konténert, 'mert zavarta a közlekedést”. Ez pedig falrengetően nem igaz. A most teljhatalmúlag elrendelt és bevezetett, úgynevezett kiskukázás primitívebb, nehezebb, megterhelő. bosszantó, kellemetlen. Hiszen, például a mi udvarunkban négy család lakik, így a zsebkendőnyi udvaron Botyánszki úr elmélete szerint akkor most négy kuka bűzölög. A szállítás időpontján pedig mivel mindenki dolgozik, marad az udvarban egy 80 esztendős, pace- makeros, szívbeteg néni, 85 esztendős férjével és egy csecsemős, kisgyermekes édesanya: ők majd az utcára kiszállítják a kukákat, hiszen nekik van arra idejük, hogy lessék, vajon mely napon, és mely órában jön arra a szállítóautó! Így hát a jelenleg ránk kényszerítőt eljárás csak kellemetlen. Arról nem beszélve: hogy a kuka ára 1200 forint, jelenleg kapni nem lehet. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy Botyánszki úr 1200 forint büntetésre ítélte az Alsó-Körös sor és környéke lakosságát!. Már nem olyan korban élünk, hogy az igazságtalanság elfogadott legyen, hogy csak úgy „egyvalaki” a fejünk felett döntsön javunk ellenére! Talán most már annak kellene érvényesülnie, hogy mi jó a lakosságnak. és olyanoknak kellene dönteni, akik valóban érdemlegesen a lakosság érdekeit képviselik. A mai napig például azt sem tudjuk, mely napon és hány órakor van az úgynevezett kiskukás szállítás? Az is kétséges: azon az adott reggelen, mondjuk én, az egyik lakó, hogyan jövök haza kórházi ügyeletemből, hogy a kukát a ház elé cipeljem? Vagy talán Botyánszki úr addig „tartja a vonalat az intenzív osztályon”? Dr. Bereczky Zsolt és több aláírás
