Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-11 / 188. szám

1990. augusztus 11, szombat NÉPÚJSÁG Egészségesek a fogságbél szabadult magyarok Az iraki hatóságok átadták a bagdadi magyar nagykövetségnek az iraki—kuvaiti háború kirobbanásakor fogságba esett öt magyar állampolgárt — közölte pénteken délután, az MTI érdeklődésére Hermann János, a Külügyminisztérium szóvivője. Az öt férfi egészséges, egyelőre a képviselet épületében tartózkodnak. Átadásuknál je­len volt az iraki külügyminisztérium ille­tékese is, aki közölte: a fogságból szaba­dultak bármikor elhagyhatják Irakot. A magyar külügyi szóvivő hozzátette: a ma- gygar szervek mindent elkövetnek azért, hogy a Budavox négy dolgozója és a ka­mionsofőr; rövid időn belül — a Kuvaitban tartózkodó magyarok hazaszállításától füg­getlenül — Magyarországra jusson; Irak brüsszeli nagykövete csütörtökön, a NATO-ülés előestéjén sajtóértekezletet tartott és harcias kijelenté­seket tett. Bármiféle katonai kezdeményezés lángba borí­taná a térséget, jelentette ki. „Nincs szükségünk atom­bombára, egyetlen szál gyu­fa elegendő ebben a kőolaj­tól átitatott körzetben” — jelentette ki. A nyugatnémet kormány pénteken úgy döntött, hogy négy-öt aknaszedő hajót és egy ellátóhajót küld a Föld­közi-tenger keleti medencé­jébe — közölte Bonnban Hans Klein kormányszóvivő. Nem zárta ki annak lehető­ségét, hogy az egységet szükség esetén a Perzsa- (Arab)-öbölbe is átirányít­ják. Nem tervezik a szovjet ha­ditengerészeti egységek rész­vételét egy Irak elleni ten­geri blokádban vagy más fegyveres akcióban — je­lentette ki A. Kariin ellen­tengernagy, a szovjet hadi- tengerészet politikai cso­portfőnökségének helyettes vezetője, aki azt is elmond­ta, hogy a haditengerészet kész az öböl térségéből ten­geri úton kimenekíteni a szovjet állampolgárokat, ha ilyen feladatot kap. Szaddám Húszéin iraki el­nök csütörtökön eltörölte Bagdad Kuvaittal szemben fennálló több milliárd dol­láros adósságát. Közben fo­A lyamatosan érkeznek az amerikai katonai egységek Szaúd-Arábiába. Pentagon­források szerint újabb 50 ezer iraki katona közeledik Kuvait felé, s iraki csapat­összevonások vannak az ira­ki-török határon is. Egyes fehér házi és Pentagon-for­rások 250 ezres amerikai erő Szaúd-Arábiába küldé­sét sem tartják kizártnak. Caspar Weinberger, volt amerikai védelmi miniszter szerint Kuvait iraki leroha- nása teljesen jogossá tenne egy amerikai katonai akciót. Weinberger a The Los An­geles Times csütörtöki szá­mában megjelent cikkében mindazonáltal úgy foglalt ál­lást, hogy egy esetleges ka­tonai akció előtt diplomáciai úton, illetve gazdasági szank­ciók által kell. megoldást ke­resni a konfliktusra. Megengedhetetlen, hogy egy milliós hadsereg élén álló diktátor ellenőrizze a nyugat számára nélkülözhe­tetlen olajkészleteket — mondotta. London csütörtökön két repülőszázadot küldött a szaúd-arábiai amerikai erők támogatására és felajánlot­ta, hogy harci repülőgépe­ket, szárazföldi és haditen­gerészeti egységeket bocsát a felállítandó multinacionális alakulatok rendelkezésére. Ausztrália két fregattot kí­ván a nemzetközi erők ren­delkezésére bocsátani. Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök az iraki—kuvaiti válság rendezésére összehí­vott rendkívüli arab csúcs- értekezlet megnyitásakor is­mételten felszólította Irakot, hogy vonja ki csapatait a szomszédos országból. Az egynapos halasztás után péntek délben megkezdődött csúcs résztvevői — Tunézia kivételével az összes arab állam képviselői — nyitány­ként rövid nyilvános ülést tartottak, majd a pénteki nagyima kedvéért megszakí­tották a tanácskozást, hogy délután zárt ajtók mögött folytassák. Mubarak borús hangú be­szédében kifejtette, hogy a végtelenül veszélyessé vált helyzet megoldására nincs más lehetőség, mint az iraki csapatok távozása Kuvait- ból. Tárik Aziz iraki külügy­miniszter, aki a csúcsérte­kezleten megjelent iraki kül­döttség tagja, még a tanács­kozás előtt tartott szűk kö­rű sajtóértekezletén azt fej­tegette, hogy a pánarab fó­rumnak mindenekelőtt az amerikaiak szaúd-arábiai tá­vozását kell követelnie, hogy „az arabok szabadon tár­gyalhassanak a saját dolga­ikról”. Tagadta, hogy Irak meg akarná támadni Szaúd-Ará- biát. „Ez csak ürügy az amerikai csapatok behívásá­nak igazolására” — hangoz­tatta. láncait nyugdíjasok Minden kedden, reggel kilenc­től tizenegy óráig kellemez ze­ne hallatszik Pekingben, a Tl- enanmen tér közelében levő munkás kultúrpalota legnagyobb terméből. A kíváncsiskodó Já­rókelő meggyőződhet róla, hogy nem koncertről, vagy előadás­ról van szó, hanem ennél sok­kal hétköznapibb dologról: a kultúrpalota nagytermében szá­zával táncolnak idős nyugdija­tok. Csak úgy szórakozásból, a talán azért Is, hogy valahogyan teljék az idő. A pekingi munkás-kultúrpa­lota nagytermét az ellenőrzési minisztérium bérelte ki arra a célra, hogy megkönnyítse és megszépítse a főváros nyugdí­jas kádereinek amúgy meglehe­tősen egyhangú életét. Az Idős káderek — férfiak és nők egyaránt — évi húsz Jüan­nal Járulnak hozzá saját szóra­kozásuk biztosításához. A mi­nisztérium által szolgáltatott ze­nére a hét említett napján együtt ropják a táncot egykori párt- és állami vezető káderek, tudósok, orvosok, művészek és katonák. Sokan vannak köztük olyanok, akik már betöltötték hetvenedik életévüket. Kulumbia: Tűzszünetet akarnak a drogbárók? A kolumbiai kokainkeres- kedók múlt hét végén tett tűzszünet! ajánlata a kor­mány sikereként is elköny­velhető, ám a véres droghá­ború aligha ér véget, hacsak el nem fogják Pablo Escobar kábítószerkirályt — véleked­tek a hét elején bogotai po­litikai elemzők. A Los Extraditables nevű csoport — amely olyan ká­bítószercsempészekből áll, akiknek kiadatását az ame­rikai igazságszolgáltatás kérte a kolumbiai hatósá­goktól —• az elmúlt hét vé­gén meghatározatlan időre szóló, egyoldalú tűzszünetet jelentett be, s ezzel reményt ébresztett sok kolumbiaiban: hátha véget ér a drogháború, amely a múlt évben százak életét oltotta ki. Virgilio Barco elnök ta­valy augusztusban üzent ha­dat a kábitószerkartelűek- nek. Ezek a „nagyhalak” az amerikai piacon elfogyó ko­kainmennyiség 80 százalékát szállítják. Barco elnök át­fogó offenzíváját Luis Car­los Gálán szenátor 1989. au­gusztus 18-i meggyilkolása után hirdette meg: Gálán pályázhatott volna a legna­gyobb eséllyel arra, hogy megválasszák Barco utódául. „Kolumbia összes városá­ban felfüggesztjük a rend­őrség elleni támadásokat, a pokolgépes robbantásokat, valamint a politikusok, új­ságírók, bírók és tisztségvi­selők kivégzését” — állt a kokaincsempészek közlemé­nyében. A korábbi gyakor­latból ítélve most sem tudni biztosat arról, hogy ponto­san kitől származik a közle­mény, s vajon az összes nagyhatalmú drogbáró állás­pontját tükrözi-e. Nyugati diplomaták elkép­zelhetőnek tartják, hogy a nyilatkozat az amerikai igaz­ságszolgáltatás által ^.üldözöt­tek csoportjának olyan, sza- kadár szárnyától ered, amely helyteleníti Escobamak — a medellíni kartell szökésben lévő vezérének — erőszakos stratégiáját. Hasonló ellen­szegülés arra vallana, hogy siker koronázza a kormány­nak a kábítószer-kereskedők megosztását célzó erőfeszí­téseit. Ha viszont a tűzszüneti fel­hívás magától Escobartól származik, akkor arról árul­kodhat, hogy a drogkirály lélegzetvételnyi szünethez akar jutni, mert fojtogatja a nyomás, amelyet a bizton­sági erők az elmúlt hetekben fejtettek ki a kokainkar tél­iekre — latolgatták a dip­lomaták. E hónapban rend­őrök és katonák ezrei haj­szolták és kis híján kézre kerítették Escobart Kolum­bia központi vidékének egyik őserdejében. A rendőrség az elmúlt hetekben gyanúsítot­tak tucatjait tartóztatta le és .tonnaszámra foglalt le kokaint és dinamitot. A tűzszünetet alig 11 nap­pal César Gaviria megvá­lasztott elnök augusztus he­tedikéi beiktatása előtt hir­dették meg, ami arra utal­hat, hogy a drogbárók új lapot próbálnak nyitni az új elnök hivatalba lépésével. Gaviria a kábítószer-keres­kedők határozott ellenfelé­nek számít ugyan, de értés­re adta: a drogkereskedelem elleni küzdelemben igyek­szik elkerülni a katonai megoldást. Az utóbbi időben elhang­zott beszédeiben Gaviria kü­lönbséget tett a drogkeres­kedelem, illetve a hozzá kö­tődő terrorizmus között: ha­marosan hivatalba lépő el- hök szerint a terrorizmus el­len katonai eszközöket kell bevetni, míg a kábítószer- kereskedelem elleni küzde­lem hosszú távú nemzetközi erőfeszítést igényel. A dip­lomaták roppant valószínűt­lennek tartják, hogy a kor­mány enyhítené a kartellek- re kifejtett nyomását, amíg csak Escobar — akinek számlájára a hatóságok po­kolgépes merényletek tucat­jait, valamint három elnök­jelölt és számos tisztségvi­selő meggyilkolását írják — szabadlábon van. Magyar— dél-afrikai tárgyalások Kétoldalú kereskedelmi megállapodást írt alá pén­teken Budapesten Kádár Bé­la. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere és Kent Durr, a Dél-Afrikai Köztársaság kereskedelmi, ipari és idegenforgalmi mi­nisztere. aki augusztus 9— 10-én hivatalos látogatást tett Magyarországon. A megállapodás értelmében a magyar fél megszünteti az. eddigi korlátozásokat, s vál­lalataink megkezdhetik a normális piaci kapcsolatok kiépítését. A magyar termé­kek piacrajutását a többlet- import vám álóli mentesség könnyíti. A magyar—dél-afrikai két­oldalú kereskedelmi megál­lapodást a két országban végbement belpolitikai vál­tozások, valamint a délnyu­gat-afrikai válság megszün­tetése — részben Namíbia függetlenségének megte­remtése — tették lehetővé. A magyar gazdaság számá­ra a most aláírt kereskedel­mi megállapodással az utol­só zárt piacok egyike nyílik meg. Dél-Afrikában fontos késztermék-eladási lehető­ségekkel számolhatunk. Az is lényeges számunkra, hogy a dél-afrikai vállalatok szá­mottevő ipari és kereske­delmi tőkebefektetési po­tenciállal rendelkeznek, s az utóbbi időben már ér­deklődnek is a magyaror­szági lehetőségek iránt. A tárgyalófelek megállapodtak abban, hogy még ebben az évben kölcsönösen kereske­delmi képviseleteket létesí­tenek Magyarországon, il­letőleg a Dél-Afrikai Köz­társaságban. Kent Durr-t fogadta Je­szenszky Gyula külügymi­niszter. A dél-afrikai mi­niszter és a kíséretében lé­vő küldöttség tagjai megbe­szélést folytattak Gombocz Zoltánnal, az NGKM helyet­tes államtitkárával. Ugyan­csak tárgyaltak a Magyar Külkereskedelmi Bank ve­zetőivel. „Azt hiszem, folytatják a háborút. A drogháború el­mérgesedett, ördögi köréből addig nem lehet kitömi, amíg el nem fogják Esco- hart, vagy el nem üldözik őt az országból” — vélte egy diplomata, és hozzátette: a biztonsági erők a tűzszüneti ajánlatban annak bizonyíté­kát látják majd, hogy felül­kerekednek a háborúban. A tűzszüneti bejelentés ellené­re, az erőszak újabb hullá­mokat vetett Medellin váro­sában', amely Escobar szer­vezetének fellegvára. A hét végén újabb rendőr gyük os­ság történt: az idén már 220 rendőrtiszt életét oltották ki. A leköszönő Barco-kor- mány tisztségviselői kétke­déssel fogadták a tűzszüneti közleményt. „Az állam nem nézheti ölbe tett kézzel a bűnözést, valahányszor ha­sonló közlemények látnak napvilágot” — jelentette ki Horacio Serpa belügyminisz­ter, aki visszataszítónak ta­lálta a nyilatkozatot. Az El Tiempo című napilap által idézett biztonsági források, szerint a tűzszüneti ajánlat Escobar stratégiájába illesz­kedik, aki megpróbálja elér­ni, hogy a hatóságok mérsé­keljék ellene folytatott haj­tóvadászatuk intenzitását. Ám a liberális napilap más elemzők véleményét is közölte, akik föltételezték: a tűzszünet válasz lehet a kor­mány múlt heti megmagya­rázhatatlan döntésére, hogy föloldotta a katonai igazga­tást Medellin három elővá­rosában, amelyeket a koka- inkartell akcióinak bázisai­ként tartanak számon. Kohl levele Gorbacsovhoz Kohl nyugatnémet kancel­lár megismételte azt az ‘ ajánlatát, hogy a Szovjet­unió és az egyesült Német­ország az egyesülés után amilyen gyorsan csak lehet, átfogó együttműködési meg­állapodást kössön egymás­sal. A kancellár júliusban Moszkvában tett ilyen aján­latot. a felvetés megerősí­tését pedig az a pénteken nyilvánosságra hozott levél tartalmazza, amelyet Kohl intézett Mihail Gorbacsov­hoz a szovjet—nyugatnémet szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából. A szovjet—nyugatnémet szerződést Willy Brandt és Alekszei Koszigin írták alá 1970. augusztus 12-én, a moszkvai Kreml Katalin Termében. A felek a szer­ződésben lemondtak az erő­szak alkalmazásáról és kö­telezettséget vállaltak, hogy tiszteletben tartják az eu­rópai határok sérthetetlen­ségét. A moszkvai szovjet— nyugatnémet szerződés mér­földkövet jelentett az euró­pai enyhülési folyamatban és kitárta a kaput az NSZK és kelet-európai szomszédai közötti többi szerződés előtt. Kohl évfordulós levelében leszögezte: a németek az ország újraegyesítésekor tisztában vannak európai kötelezettségeikkel. Német földről csak béke és sza­badság indulhat ki a jövő­beni állapította meg Kohl és kifejezte reményét, hogy Németország egyesülése, va­lamint a német—szovjet kapcsolatok jövőorientált formálása hozzájárul egy tartós és igazságos európai békerend megteremtéséhez. A németek készek arra, hogy együttműködésüket a Szovjetunióval széles alapo­kon építsék, s ezáltal meg­szilárduljon a bizalom és jószomszédi viszony. Hasonló tartalmú üzene­tet intézett az évfordulón Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter szovjet kol­légájához, Eduard Sevard- nadzéhoz. Szovjet szigorítás a kishatárforgalomban A Szovjetunió — helyi el­látási gondokra hivatkozva — egyoldalúan korlátozza a magyar—szovjet kishatárfor- galmat. A szovjet szervek erről határmegbízotti tár­gyaláson tájékoztatták a magyar illetékeseket. A megbeszélést követően Máday András, a Határőrség parancsnokhelyettese az MTI kérdésére válaszolva el­mondta, hogy a szovjet lé­pés a — tavaly március el­sejétől érvényben lévő — könnyített határátlépés egy­oldalú szüneteltetését jelen­ti. Á szovjet fél visszatért az 1985-ös kormányközi egyez­mény korlátozott kereteihez, így csak a régi megállapo­dásban említett 62 település lakosai vehetik igénybe a könnyített határátkelés lehe­tőségeit, de ők is csak külön­leges esetekben, levél, illet­ve távirat bemutatása után. A kishatárforgalom mostan­tól csak a tiszabecsi és a ba­rabási átkelőhelyen bonyo­lódhat. Máday András figyelmez­tetett: valamennyi átkelőhe­lyen augusztus 17-éig van lehetőség arra, hogy az au­gusztus 10-ig átléptetett sze­mélyek hazatérjenek. A magyar delegáció — melynek tagja volt a határ­őrség, a vámőrség és a me­gyei tanács képviselője — tiltakozott a korábbi megál­lapodással ellentétes, egyol­dalú döntés ellen. Hangsú­lyozták: a szovjet fél által említett jelenségekre egyéb intézkedésekkel is hatni le­hetett volna. A korlátozás módja és tartalma ellentétes az európai politikai folya­matokkal, az állampolgárok érdekeivel. A magyar félbe­jelentette, hogy — a szovjet döntés ellenére — valameny- nyi átkelőhelyen továbbra is biztosítja a szükséges szolgá­latokat. iffurterJUIgemtn^ MxmrSió MI LESZ AZ UKRÁN ARANNYAL? Az ukrán parlament a közelmúltban felvetette ti , kérdést, mi lesz az ukrán arannyal, amelyet 270 évvel ezelőtt angliai bankban he­lyeztek el megőrzésre. Az ukránok most kérik, hogy adják vissza nekik a mint­egy 29 millió dollár értékű ékszert és aranyat. Az érté­keket egy ukrán katonatiszt helyezte biztonságba az angliai bankban, mielőtt Szent-Pétervájon (ma Le­ningrad) leült volna tár­gyalni az akkori cári orosz kormánnyal. Péter cár ren­deletére a katonatisztet bör­tönbe csukták, és ott lelte halálát. KILENC HOLLAND KAPASZKODOTT EGY BOTBA A három méter magasan elhelyezett botba kapaszko­dás világrekordját döntötte meg kilenc holland, hét férfi és két nő. 115 órán át csüng­tek egyfolytában egy boton. Ezzel két órával megjavítot­ták a korábbi csúcsot- A bo­tot egy kis alapzatra erősí­tették. A- versenyzők időköz­ben ettek is, ittak is, mégsem estek le a botról. Talán ak­kor volt a legnehezebb, ami­kor elszenderedtek, sőt alud­tak is valamennyit A CSERNOBILI KATASZTRÓFA KÖVETKEZMÉNYEI A csernobili nukleáris ka­tasztrófával járó közvetlen anyagi veszteséget 12 milli­árd rabéira becsülik. Ebbe beleszámították a lakók át­költöztetésével és új lakóte­lepek építésével járó mint­egy 3 milliárd rabéi értékű kiadásokat is. NOÉ BÁRKÁJA NYOMÁBAN James Irwin egykori is­mert amerikai űrkutató is­mét útnak ered. Ezúttal azonban nem űrhajóval in­dul felfedező útra, hanem az Ararát hegység meghódí­tására pályázik. Az expedí­ció Noé bárkájának marad­ványait kívánja felkutatni. Irwin 1982-ben meghódított egy 5100 méter magas hegy­csúcsot. BANKJEGYPAPlRGYÁR LENINGRÁDBAN Az olasz Snia—BPD szer­ződést kötött a szovjet Teh- noexporttal Leningrádban egy cellulózgyár építésére, amely az eddiginél minősé­gibb bankjegypapírt fog ké­szíteni. A gyár naponta 15 tonna ilyen papírt képes ter­melni. A beruházás értéke 3 milliárd líra. A közeljövő­ben egy új szerződést fog­nak aláírni, amelynek értel­mében 40 milliárd lírát ru­háznak be egy szibériai gyárba, amely nyersanyagot termel majd a leningrádi üzem számára.

Next

/
Thumbnails
Contents