Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-31 / 204. szám

NÉPÚJSÁG Ötvenmilliárd forint aszálykár 1990. augusztus 31., péntek Tóth Imre a földtörvényről és az elvetett tüntetésről Több mint tanulságos volt az újságírók számára is az a két sajtótájékoztató, ame­lyet a mezőgazdaságot sújtó aszállyal kapcsolatban csü­törtökön szinte egy időben rendezett meg két érdekvé­delmi-képviseleti szervezet, a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), vala­mint a Magyar Agrárkama­ra. Mindenekelőtt az volt a feltűnő, hogy amíg az egyik szervezet, a MOSZ részletes adatsorokat bocsátott a sajtó rendelkezésére az ország kü­lönböző vidékein mutatkozó terméskiesésről, és ezek ösz- szegét is hozzávetőlegesen ■meghatározta —* országos szinten mintegy 50 milliárd forintra teszi —, addig a Kamara- ilyen adatgyűjtést nem készített, ám dokumen­tálja, milyen erőfeszítéseket tett a termelők érdekében a Földművelésügyi Miniszté­rium illetékeseivel folytatott tárgyalásokon a kiesések A helyhatósági választá­sokra készül a parlamenten kívüli pártok legnagyobbika, a Magyar Szocialista Mun­káspárt is. A múlt hét vé­gén dr. Orbán Péter, az MSZMP KB Választási Iro­dájának vezetője tartott elő­adást a Békés megyei párt- alapszervezetek titkárainak. Erről a tájékoztatóról és a párt választási elképzelései-' ről kérdeztük Nagymihály Jánost, a megyei koordiná­ciós bizottság elnökét. — Milyen instrukciókat kaptak a Központi Bizott­ságtól? — Különösebb eligazítást nem kaptunk, hiszen meg­újult pártunk szervezeti fel­építése korszerű, ahol ma már nincs helye direkt uta­sításnak. Az Országos Vá­lasztási Iroda vezetője a vá­lasztási törvény gyakorlati alkalmazásáról beszélt. Po­litikai célunk, hogy indulni kell a helyhatósági választá­son. Láttatni akarjuk a köz­véleménnyel, pártunk léte­zik, és helye van a közélet­ben. Helyi szervezeteinket arra ösztönözzük: ahol csak lehet, állítsanak jelölteket. Törekedjenek együttműkö­désre, elsősorban a balolda­lit pántokkal. Hogy, külön listát indítanak, vagy egyé­nileg támogatnak valakit, esetleg szövetségben mások­kal együtt indítanak jelöltet, azt a helyi körülmények mérséklésére, a mostani vészhelyzet áthidalására. Á MOSZ ugyanakkor azt hang­súlyozta, hogy a kormány te­hetetlen az aszálykárok ke­zelésével kapcsolatban, hol­ott az Agrárkamara szakem­berei a sajtónak átadták azt az iratot, amely a Földmű­velésügyi Minisztérium téte­les és pontos javaslatait tar­talmazza a károk kezelésé­ről, azzal az utalással, hogy az elkészített dokumentu­mot rövidesen kormányzati szinten vitatják meg. A kamarai sajtótájékozta­tón föltárt részletek szerint az FM tárgyalási alapként a kalászos gabona és a kuko­rica exportjának felülvizs­gálatát, preferált célhitelek biztosítását, hitelátüteme­zést, a földadó november 30- ig történő fölfüggesztését in­dítványozza, és javasolt in­tézkedései közé sorolható még a társadalombiztosítási járulék büntetőkamat nélkü­li átütemezése. döntik el. Elöljáróban any- nyit, talán vidéken és a kis­településeken jobbak az esé­lyeink. — Hogyan tudnak szem­benézni a kommunistaelle­nes kampánnyal? — Az országgyűlési képvi­selőválasztásokon szinte minden politikai ellenfelünk kijátszotta ezt a lapot. Ak­kor nagyon nehezen viseltük el,' de napjainkban már eny­hült az antikommunista hecckampány. Szerintem a lekommunistázáson túllépett az idő. Mi is rendbetettük sorainkat. Az új MSZMP sem rosszabb, mint más po­litikai párt. Ugyanúgy ta­nuljuk a többpártrendszer körülményei közötti párt­munkát, mint ellenfeleink. Abban viszont egyedülálló­inak számítunk, hogy a bér­ből és fizetésből élők érde­keit csak mi képviseljük nyíltan. Csak egy munkás­párt van, az MSZMP. — Lesz-e elegendő pén­zük a kampányra? — Nem tudom. PártunW anyagi bázisát a tagdíjak és egyéb magánadományok al­kotják. Országos pártkeret- ből nem kapunk pénzt. A Központi Bizottság szóró­anyagokat és úgynevezett bianco-plakátokat juttat el hozzánk. A többit a magunk; erejéből teremtjük elő. P. J. Minderről a MOSZ sajtó- tájékoztatóján nem lehetett hallani, ám az itt elhang­zottak is nagy súllyal esnek latba akkor, amikor az idei aszályról kell majd az ille­tékeseknek dönteniük. A MOSZ beláthatatlan követ­kezményektől tart, hiszen az elmúlt években gazdaságilag alaposan meggyengült tsz- eket szinte derékban kapta el a példátlan szárazság, amely ha néhány napig így tart tovább, egyenesen az évszázad szárazsága lesz majd. A MOSZ szakértői kataszt­rofálisnak ítélik a helyzetet, hiszen a kukoricatermés igen nagy része gyakorlati­lag megsemmisült, és az egyes növénykultúrák, gyü­mölcsösök a várt hozamok­nak szintén csak a töredékét adják. Ilyen módon a terme­lők nem jutnak pénzbevétel­hez, és a háztáji gazdák, kis­termelők is ugyancsak meg­érzik majd anyagilag az A legutóbbi közvélemény­kutatás szerint az ország harmadik legnépszerűbb pártja a Fidesz. Messze már az az időszak, amikor dr. Orbán Viktor kirohanásait félelemmel vegyes csodálko­zással hallgattuk. A párt parlamenti frakciójának ve­zetője manapság a nálánál jóval tapasztaltabb politiku­sokat is „megszégyeníti” higgadt és lényegretörő fel­szólalásaival. A több mint 220 békéscsabai fiatal de­mokrata kampánytervéről, és a párt megyei helyzetéről a napokban Fülöp Zoltánnal, a Fidesz Országos Tanácsá­nak tagjával beszélgettünk. — Azt tudjuk, hogy a Fidesz ázsiója országos méretekben ro­hamosan nő. De vajon Békés megyében is ilyen jól áli a párt? — Erről nem készült fel­mérés, ám annyit mondha­tok, hogy a pártok rangso­rában bizonyára felnyomul­tunk a negyedik helyre. — Hogyan vonná meg Fidesz- szempontból az országgyűlési választások megyei mérlegét? — Gyenge kampány — gyenge eredmény. Köztudo­mású, hogy ránk a fiatalok és az idősek szavaztak, csakhogy Békés megyében a kisgazdapárt elvitte tőlünk az utóbbi generációt. Szin­te minden településen a kon­zervatív pártok győztek. Egyébként igazából már a választások előtt tudni lehe­tett: egyetlen Békés megyei fideszes sem kerül be a Par­lamentbe. — A helyhatósági választáso­kon más lesz a helyzet? — Mindenképpen. Mégpe­dig azért, mert a helyi, is­mertebb jelöltek mellett jó­val könnyebb lesz kampá- nyolni. S az is igaz, hogy ta­vasszal nagyon sokan azért nem szavaztak ránk, mert nem hittek abban: a fiata­lok megállhatják helyüket az Ország Házában is. A Fi­desz parlamenti munkája fényesen igazolta e feltéte­lezések ellenkezőjét. Mi ész­érvekkel mutatunk rá: az Antall-kormány tulajdon­képpen nem akar mást, mint azt, hogy „fű alatt” megvalósítsa az ellenzék programját. Csak éppen nemigen sikerül neki. — Ezek szerint nem jósol nagy jövőt a kiskoalíciónak? aszályt, illetve nagy kérdés, hogy miképpen reagálnak: a pénzszűke miatt csökken- tik-e a műtrágyavásárláso­kat, olcsóbb vetőmagvakat használnak-e és fokozatosan csökkentik-e az állatállo­mányt, vagy pedig — egé­szen drasztikus módon — saját területükön, az egyes termelési ágazatokat telje­sen fölszámolják. Az mindenesetre egyértel­mű, hogy mindkét szervezet szívén viseli a kistermelők és a nagyüzemi gazdáknak azt a gondtömegét, amelyet kénytelenek vállukra venni, nemcsak az év eleji kor­mányzati pénzelvonások mi­att, hanem az aszály követ­keztében is. Ám az is nyil­vánvaló, hogy a két érdek- védelmi szervezet, mintha egymástól elkülönülten tevé­kenykedne, anélkül, hogy összehangolná munkáját, na- ■ gvobb nyomatékot adva ez-- zel is az agrártermelők kéré­sének, követelésének. (MTI) — Ha a földtörvényterve- zetet „túléli”, akkor szerin­tem 4 évet is megérhet a kormánykoalíció. Tavasszal azonban mindenképpen sze­mélyi változásokat kell vég­rehajtani a kormányban. — Torgyán József ... — Hibás a kisgazdapárti politikus megközelítése. Mi a saját szekerünket toljuk, és nem a kommunistákét. Abban sincs igaza, hogy a „zöld bárók” érdekeit vé­delmezzük, mert a privati­zációs törvény érvényes a mezőgazdaságra is. A föld­nek magántulajdonba kell kerülnie, de nem a ’47-es alapokon. Azé legyen, aki meg is tudja azt művelni. Hangsúlyoznám itt is. hogy az alkotmányba épp a Fi­desz egyik országgyűlési képviselőjének Szájer Jó­zsefnek a javaslatára került be a magántulajdon védel­méről szóló passzus. — A kezdetben városi párt­ként jelentkező Fidesz mára el­jutott a kisebb településekre 1». Ennek hatása nyilván érződik majd az önkormányzati válasz­tásokon is. — Nagyon reméljük, hogy így lesz. A megyében már ötszáz tagunk van, és telje­sen biztos vagyok abban, hogy a kampány végére ez a szám csak nőni fog. A vá­lasztásokon mindazonáltal nem kötjük ki azt, hogy jie- löltjeink tagjai legyenek a pártnak. Talán azért is, hogy szétoszlassuk az illúziót: —a Fideszhez csak a fiatalok tartoznak. Hozzánk kötődni nem kor kérdése. — Mennyiben lesz más ez a mostani Fidesz-kampány? — Ott folytatjuk, ahol áp­rilis elején abbahagytuk — a fiatalos stílus marad, sőt, femerős szlogenekkel is je­lentkezünk: majd. — Az már ismeretes, hogy a fiatal demokraták Békéscsabán szövetségre léptek a szabad de­mokratákkal, de az még nem, hogy kik a Fidesz önálló je­löltjei? — Dobóvári Ildikó, a Kö­rös Company Kft. marke­ting-igazgatója (4. választó- kerület), dr. Galli Aladár, jogtanácsos (10. választóke­rület), Kutiné dr. Stefano- vits Katalin, jogtanácsos (13. választókerület) és Palotás Tibor üzemmérnök (14. vá­lasztókerület). D. L. Az országgyűlés nyúlfark­nyi szünetet tartott augusz­tusban. Tóth Imre kisgazda- párti képviselő számára a megbízatásával járó kötele­zettségek nem nagyon ad­tak módot a mindent fele­désre ítélő vakációzásra. (Persze nem lehetett ez másként kollégái esetében sem: dr. Futaki Géza, Mar­kó István és dr. Vastagh Pál például a gyulai tűzoltóze­nekari találkozón vállalt közéleti szerepet.) Tóth Im­rét az augusztus 20-i ünnep­ségek időszakában Nagy Fe­renc József földművelésügyi miniszter társaságában lát­tuk felbukkanni megyeszer- te. Az e heti ülésszak meg­kezdése előtt kértünk véle­ményt időszerű kérdések­ről a tapasztalt kisgazdapár­ti politikustól. — Korábbi elképzelésektől eltérően a héten nem tár­gyalták a földtörvényt — fordultunk Tóth Imréhez. — Amit erről mondhatok, szigorúan magánvélemé­nyem : ebben már szerepe le­het a közelgő helyi képvise­lői választásnak is. A föld­törvény tervezetében a há­rom koalíciós párt már meg­egyezett. Ügy tudom, hogy a kormány nem vetette el, csupán kisebb igazításokat kért. Antall József is szep­tember közepében jelölte meg napirendre kerülésének lehetséges időpontját. A helyhatósági választások kö­zeledtével viszont megindult a politikai harc. A törvény sorsát nem látom sötéten: gondolom, megkapja majd a szükséges szavazatszámot Nyilvánvaló: e pillanatban egyetlen párt sem akarja, hogy ebből választási elő­nye származzon a kisgaz­dáknak. így azután aligha­nem igyekeznek majd a dön­tést elodázni a választások utáni időkig. Az is bizonyos: a földtörvény nem lesz in­dok arra, hogy bármely párt is kilépjen a koalícióból. A három párt közös törvény­tervezete a kisgazdapárt el­képzelésein alapul. Ezt pe­dig a helyi szervezetek vitái érlelték ki. Azt is mondhat­nánk, hogy valamennyi alap­szervezetünk egy-egy építő­követ tett hozzá. így nyil­vánvaló, hogy a törvényter­vezet megalkotása nem köt­hető egyetlen személy nevé­hez. — Mi a véleménye a par­lament elé meghirdetett tün­tetésről? — A kisgazdapárt parla­menti csoportja nem tudott erről az elképzelésről. Ma­gam is határozottan elutasí­tottam a meghirdetett tün­tetést: semmit nem érnénk el vele, egy esetleges provo­káció viszont bajt is okoz­hatna. Az országos központ is elvetette, s mi képviselők is — mondotta Tóth Imre. K. A. J. Egy, kettő, három... Érdekes telefonbeszélgetést folytattunk tegnap dél­után a békéscsabai tanítóképző főiskolán tanító Szarka Péterrel, akit azért hívtunk ki munkahelyi értekezleté­ről, mert fülünkbe jutott, visszalép jelöltségétől, még­sem áll ki az SZDSZ és a Fidesz színeiben a megyeszék­hely 7. választókerületében az egykori MDF-es társával, Herczeg Tamással vívandó párharcra. — Szarka úr, valóban elállni szándékozik jelöltetésé- től? — Erről nem nyilatkozom. — Megmondaná, miért? — A mai cikke miatt. — Nem értem teljesen, mire gondol. — Más kérdése van? — Köszönöm, nincsen. Második nekifutásra felhívtuk az SZDSZ megyei iro­dáját, ahol Danes László irodavezetőtől, kérdésünkre, azt a választ kaptuk, hogy sem 5, sem dr. Futaki Géza országgyűlési képviselő nem tud az SZDSZ-támogatta Fidesz-jelölt szándékáról. Harmadszorra a Fidesz megyei irodavezetőjét, Nagy Sándort kerestük meg ez ügyben, ö harmadkézből ka­pott információ alapján megerősítette a hírt: Szarka Péter, úgy tűnikl, visszalép a jelöltségtől, mert nem akar testi-lelki jóbarátjával vetélkedni. És még nem szakadt vége a történéseknek. Egy óra múltán Nagy Sándor hívta a szerkesztőséget, hogy kö­zölje velünk!: Szarka Péter néhány perce bent járt a Fidesz-irodában, és bejelentette, egyik választókerület­ben sem kíván indulni a helyhatósági választásokon. (d. I.) A Fidesz a kormány első száz napjáról iNem világos, hogy a kor­mánykoalíció merre is ve­zeti valójában az országot, de félő, hogy ez az út egye­lőre homályból homályba visz —1 így összegezte az MDF vezette kormány száz napját mérlegelő értékelé­sét Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője a fiatal de­mokraták csütörtöki sajtó- tájékoztatóján. A Fidesz szakértői gárdá­ja, karöltve parlamenti kép­viselőivel, több mint het- venoldalas anyagot készí­tett a kormány első három hónapos tevékenységéről, s ezeket a — szinte valameny- myi területet átfogó — elem-* zéseket ismertették az új­ságírókkal. Már a parla­menti frakcióharcokból is kiderült, hogy a Fidesz több ponton élesen bírálja a kor­mányzat gazdasági és politi­kai koncepcióját, s a sajtó- konferencián is egyértelmű­vé vált, hogy nem pozitív a véleményük a kormányala­kítás óta eltelt száz napról. Orbán Viktor ugyan elöl­járóban kijelentette: min­denképpen tekintettel kell lenni arra, hogy a választá­sokat követően nem csupán kormányváltás, hanem ezzel együtt rendszerváltás is tör­tént, tehát az újonnan fel­álló kabinetnek különösen nehéz feladatokkal kellett szembenéznie. Az első száz nap legfőbb eredményét ab­ban látta a Fidesz frakció- vezetője, hogy a kormány nem követett el jóvátehetet­len hibát, semmi olyat, ami visszafordíthatatlan. Ugyan­csak pozitívumként köny­velte el, hogy az első há­rom hónap alatt kiépült a politikai pluralizmus intéz­ményrendszere, mégpedig úgy, hogy ézalatt — ellen­tétben több környező or­szággal — nem bomlott fel. a közrend. Áttérve a kormányzati te­vékenység bírálatára, Or­bán Viktor elsősorban azt kifogásolta, hogy sorra elő­készítetlen, szakszerűtlen, egymással összehangolatlan intézkedések születnék az egyes tárcáknál. Ezt jórészt annak tudta be, hogy — az előzetes ígéretekkel ellen­tétben — mindmáig nem készült el a kormány konk­rét intézkedési csomagterve­ket tartalmazó cselekvési programja. Orbán Viktor ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a kor­mány valódi, pragmatikus döntések helyett inkább sze­mélyi döntéseket hoz. Hoz­záfűzte: mindezt oly módon teszi, hogy a személycserék- méJi nem a szakértelem tű­nik meghatározó szem­pontnak, hanem a kormány iránti lojalitás, netán a mi­niszterelnökkel, a kormány­tagokkal való régebbi kele­tű ismeretség. A frakcióve­zető negatívumként köny­velte el a kormány centrali­zációs törekvéseit is, mond­ván: ez voltaképpen a par­lament szerepének gyengíté­sét célozza a végrehajtó ha­taloméval szemben. Annak okait keresve, hogy miért nem készült el mind­máig egy átfogó kormány- program, Orbán Viktor azt mondta: mindez nyilván ab­ból adódik, hogy a koalíción belül, sőt, még magán a kormányzópárton belül is több, gyakran egymással el­lentétes irányzat fedezhető fel. Mindezen túl súlyos problémát lát a Kisgazda- párt koalícióbeli szereplésé­ben, hangsúlyozva: a kis­gazdák nagy tehertételt je­lentenek a kormányzat szá­mára. A koalícióban tettenérhe- tő ellentéteket jelezve, a Kisgazdapárt és az MDF kapcsolatáról Orbán Viktor kijelentette: azzal, hogy a kormányzópárt elfogadni látszik a kisgazdák föld­programját, voltaképpen megszegi a korábbi prog­ramjában választóinak tett ígéretét. Ugyanakkor — Itette hozzá —• mindez azt is bizonyítja, hogy az MDF számlára fontosabb a koalí­ció fenntartása, mint az or­szág, a gazdaság érde­ke. (MTI) flz MSZMP esélyeiről a helyhatósági választások előtt „n lekommunistázás ideje lejárt” II fiatal demokratákhoz való kötődés nem kor kérdése Beszélgetés Fülöp Zoltánnal, a Fidesz Országos Tanácsának tagjával

Next

/
Thumbnails
Contents