Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-30 / 203. szám

BÉKÉS MEGYEI a HAZA MINDEN ELŐTT • ! 1990. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 203. SZÁM Kemény vitában a polgármesteri státusz részkérdéseiről űz Országgyűlés hétfőn folytatja munkáját Az illetékes parlamenti bi­zottságok a nagyszámú mó­dosító javaslatok megvitatá­sával nem végeztek szerdá­ra, ezért az eredetileg ter­vezettnél kevesebb törvény- javaslatot tűzhetett napi­rendjére Dörnbach Alajos elnökletével az Országgyű­lés rendkívüli ülése szerdai munkanapján. A képviselők eksőként a kormányzati munkamegosz­tásról szóló törvényjavaslat hétfőn félbeszakított általá­nos vitáját zárták le. Az il­letékes bizottságok előadói több módosító javaslatot is­mertettek, a legtöbbet elve­tették. Ráday Mihály (SZDSZ) például azt java­solta, hogy a vízháztartás, a vízminőség és a felszín alatti vizek védelmével összefüg­gő feladatok ellátását a kör­nyezetvédelmi miniszter irá­nyítsa. Indítványát a Gaz­dasági Bizottság — szigo­rúan gazdálkodási szempont­ból — elvetette, az Alkot­mányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi, valamint a Környezetvédelmi Bizottság viszont támogatta elképzelé­sét. Mivel az általános vi­tában több képviselő nem kért szót, a plénum részle­tes — később sorra kerülő — vitára bocsátotta a ter­vezetet. I palgármesteri státuszról A képviselők ezután a polgármesteri tisztség ellá­tásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatról tár­gyaltak. Morvay István bel­ügyminisztériumi államtit­kár kijelentette: a választá­si kampány elindulásával sürgető feladattá vált, hogy az Országgyűlés részletesen is szabályozza a városok és községek vezetőinek státu­sát. A jelöltet állítok és a jelöltségre vállalkozók egy­aránt tisztában lehetnek az­zal, hogy az önkormányzati törvény a leendő polgármes­terekkel szemben magas kö­vetelményeket támaszt. A törvényjavaslat alapvető cél­jának nevezte, hogy mind a jelöltek, mind pedig a rövi­desen hivatalba lépő polgár- mesterek számára világosan szabályozza azokat a jogi feltételeket, amelyek között az első számú településpoli­tikusoknak feladataikat tel­jesíteniük kell. A javaslat — értékelve a polgármesteri pozíció súlyát, a lakossági kapcsolatok jelentőségét, a hivatal feletti testületi kont­roll fontosságát — az állami felső szintű vezetés jövedel­méhez igazodó, azt megkö­zelítő javadalmazásra ad le­hetőséget. A tervezet elsőd­leges alpelve, hogy a polgár- mester kizárólagos munkál­tatója az önkormányzati tes- _ tület, hiszen alapvető jelen­tősége van annak, hogy a polgármester és helyettese ne csupán jogi, hanem eg­zisztenciális függőségbeh is legyen az önkormányzat képviselőtestületétől. Az ál­lamtitkár bejelentette, hogy a közigazgatásban dolgozók jogállásáról szóló törvény- tervezett is előkészületben van, így a többi önkor­mányzati tisztségviselőnek is hamarosan tisztázódik mun­kajogi helyzete. Torgyán. József, az Alkot­mányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság elő­adója a vita megkezdése előtt közölte, hogy vala­mennyi módosító javaslattal nem sikerült megismerked­nie a bizottságnak, ezért mosit csak az általános vita tartható meg. Az önkor- ■ mányzati bizottság előadója, Böröcz István a módosító ja­vaslatok bizottsági fogadta-i t tását ismertette. A testület egyebek között elfogadta azt az indítványt, hogy ameny- nyiben a polgármester mun­kaviszonya a helyi önkor­mányzati képviselőtestület megbízatásának lejártát kö­vetően az új polgármester megválasztásával szűnik meg, akkor ne három, ha­nem hathavi alapbérének megfelelő összeg illesse meg. Az összeférhetetlenségi sza­bályokkal kapcsolatban a bizottság azon az álláspon­ton van, hogy a polgármes­ter pártban ne viselhessen tisztséget, és ne lehessen or­szággyűlési képviselő. A tör­vénytervezet szerint az új jogszabály szeptember 30- án lép hatályba, ezzel egy- ; idejűleg hatályát veszti az egyes tanácsi tisztségviselők munkaviszonyával foglalko­zó rendelet. A bizottság szükségesnek tartja annak kimondását, hogy a tanács­(Folytatas a 2. oldalon) A kifolyó víz, az időjárás és az építők figyelmetlensége megtette a magáét Békéscsabán, a posta előtti angyalos- kút környezetében. A térburkolat fugái megbomlottak, a szigetelési hibák miatt a hézagok nőnek és már ott is fo­lyik a víz, ahol nem kellene. A Városgazdálkodási Vállalat megbízásából most egy kisvállalkozó, Fodré Lajos végzi a fugák tisztítását, javítását és a szigetelési hibákat is meg­szünteti * Fotó: Veress Erzsi Országos áruházlánc farmereknek Üj típusú mezőgazdasági áruházláncot épít ki az Ag- roker Mezőgazdasági Ter­melőeszköz-kereskedelmi Vállalat A tervek szerint — amint azt Fehér Ákos Tamás vezérigaz­gató az MTI-nek elmondta — ezek a farmeráruházak komplex szolgáltatást nyúj­tanak majd, hogy kielégítsék a környékbeli mezőgazdasá­gi kisüzemek és kisterme­lők igényeit. Njem csupán a gazdálko­dáshoz szükséges gépeket, eszközöket forgalmazzák, ha­nem táppal, vetőmaggal is ellátják a gazdákat, sőt az általuk megtermelt áruk fel­vásárlására, átvételére is be­rendezkednek. Emellett a farmeráruházakban bankhá­lózat is működik majd, ahol a termeléshez szükséges esz-, közök vásárlásához hitelt nyújtanak. Az első ilyen áruházat az M5-ös út mellett, Örkény közelében adják át, várha­tóan a jövő év tavaszán. A következő valószínűleg Zán- kán épül, s a későbbiekben még 8-10 hasonlót terveznek az ország különböző pont-: jain. (MTI) Hz erdélyi magyarság nem fenyegeti a román állam érdekeit * Az Erdély északi részét Magyarországhoz csatoló II. bécsi döntés évfordulója al­kalmából kedden több ro­mániai politikai erő is fel­hívással fordult a lakosság­hoz. A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) nyilatkozatban emlékeztet rá, hogy az ötven évvel’ ez­előtti döntés — amelyet Er­dély népeinek megkérdezése nélkül hoztak — komoly nyomokat hagyott az egész román nemzet tudatában, s hatalmas károkat okozott a két nép közötti együttélés elvének. „Mindenesetre a romániai magyar lakosság nyugtalanul tapasztalja, hogy egyes körök és szerve­zetek a bécsi döntés évfor­dulóját gyűlölet szítására akarják felhasználni orszá­gunk román és magyar la­kosai, valamint Románia és Magyarország között, így prób ván megakadályozni a belső demokratizálódási fo­lyamatot és a két ország közötti közeledést. Hamis in­formációkat terjesztve egye­sek megpróbálnak olyan be­nyomást kelteni, mintha Er­délyben általános feszültség uralkodna, mintha az itteni románok élete veszélyben forogna, s az erdélyi magyar lakosság fenyegetné a román állam érdekeit. Az RMDSZ a leghatározottabban elítéli ezt a felforgató kampányt” —i szögezi le a nyilatkozat. A szervezet végezetül jó­zanságra szólítja fel a ro­mániai magyar lakosokat, mondván: ne válaszoljanak semmiféle provokációra, ne hagyják, hogy bárki is konf­liktust szítson az Erdéyben élő etnikumok között. Ro­mán honfitársainktól pedig, azt kérjük — olvasható a dokumentumban —, hogy az évfordulóról tartandó meg­emlékezéseket ne tévesszék össze a magyarellenes tün­tetésekkel, s álljanak ellen minden olyan kísérletnek, amely viszályt keltene a két nép között. Az évforduló kapcsán nyi­latkozatot adott ki a Nem­zeti Demokratikus Párt is. Ebben a tragikus esemé­nyekről való békés megem­lékezésre szólította fel a ro­mánokat, s a kormány, va­lamint a helyi szervek ha­tározott fellépését sürgette minden olyan megmozdulás megakadályozására, amely az erdélyi lakosság megosz­tásához vezetne. Felhívást adott ki az Er­délyben állomásozó román hadseregcsoport is. A doku­mentum egységre és nyuga­lomra kérte a lakosságot, le­szögezve: a hadsereg nem fogja eltűrni a „szeparatis­ta tendenciákat”. Hej Rigó, Rigó!... „Határtalanul” szeretett lovak — avagy hogyan keressünk heti egymilliót? . Átjárható határok —ami­ről a nagypolitika ma még csak álmodozik, az a gya­korlatban valóra vált a ma­gyar—román határsávban. Az elmúlt napokban több információ jutott szerkesztő­ségünkbe, amelyek szerint százával hozzák Romániából a lovakat, teheneket, birká­kat és disznókat korunk mo­dem „Rózsa Sándorai”. Egyesek tudni vélik, hogy a Romániában 8-12 ezer leiért vásárolt ló a Tiszán inneni állatvásárokon 60—150 ezer forintért cserél gazdát. S ha mindez igaz, akkor a közel­múltban oly nagy port fel­vert, rejtélyes sertésmegbe­tegedés sem lehet olyan rej­télyes... S, hogy a híresz­telés valóban nem légből- kapott, arra már abból is következtethettünk, hogy la­punk apróhirdetésed között az utóbbi hetekben szemlá­tomást megsokasodtak aszá- fnos, állatokat kínáló szöve- gecskék. A lovak románul értenek Gyula, az idáig fürdőjéről ismert határváros lehet, hogy a hamarosan virágzó lócsempészetéről lesz neve­zetes. S hogy erre a kör­nyéknek minden esélye meg­van, arról Tokai György rendőrszázados, a városi ka­pitányság tisztje „nyugtat meg” bennünket: ' — Higgye el, lassan meg­áll a józan eszem, ha az utóbbi időben valóban fel- szaporodó állatügyeinkre gondolok. Tudniillik, egy­szerűen követhetetlen Ma­gyarországon a ló, szarvas­marha, birka és sertés adás­vétel. A több tízezer, esetleg 100-200 ezer forint értékű állatoknak semmiféle írásos dokumentumuk nincs! Rá­(Folytatás az 5. oldalon) Az egyik biztosan román ió ma Jakab Károly portáján van lefoglalva

Next

/
Thumbnails
Contents