Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-29 / 202. szám

1991. augusztus 29., szerda o Az Országgyűlés keddi munkanapja SZDSZ — Fidesz-sajtótájékoztató Battonya és Lökösháza: az első manipulációk? (Folytatás az 1. oldalról) lomtudományi Intézetet, több településen a helyi ta­nácsok vagy nem tudtak mit kezdeni a felkínált párt­házakkal. vagy pénzük nem volt hasznosításukra, hóna­pokig húzódott a Hírlap­kiadó Vállalat átadása. Az­óta ezek a gondok megol­dódtak, s ezekről a tételek­ről is pontos lista készült, amelyet az Állami Számve­vőszék megkapott. Horn Gyula kifogásolta a törvényjavaslat címét il­letve az előző előterjesztés indoklásában szereplő, a pártot is érintő megfogal­mazást, mondván: bár ezek pártját nem rendítik meg, nehezen elfogadható, hogy egy törvényben — akár cím formájában — ilyen politikai . minősítés szere­peljen. Tóth Sándor keresztény- demokrata néppárti képvi­selő is azon az állásponton volt, hogy a címben kifeje­ződő koncepció nem sze­rencsés. Kijelentette: disz­kriminációkra már nincs szüksége ennek a nemzet­nek. Magát a törvényjavas­latot azonban fontosnak tartotta, már csak azért is, hogy a nép végre „lássa ennek az országnak a va­gyoni állapotát”! Pártbeli képviselőtársa. Csépe Béla viszont úgy vé­lekedett: a volt pártállam­mal szembeni diszkriminá­cióra igenis szükség van, ebben a törvényjavaslatban is helye van, hiszen azon az alapon, hogy a volt pártál­lam az egész magyar népet diszkreditálta, éppen ez a nép követeli a diszkriminá­ciót. Mint mondotta: végre eljött az a törvényhozási fázis, amikor megkezdődött jogi és gazdasági szempont­ból is a múlttal való le­számolás. Ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra, hogy éles határvonalat kell húzni az előd- és az utód- szervezetek között, az MSZP-vel szemben semmi­féle diszkriminációnak nincs helye, de a törvényjavaslat nem is a jelenlegi formáció­jával szemben alkalmazza ezt. Azt. hogy mennyire meg­oszlanak a vélemények, a törvényjavaslat címéről, tükrözi az is: az alkotmány- ügyi bizottság sem az ere­deti címet nem támogatta, sem azt a megoldást, hogy az előterjesztés csak az egyes társadalmi szerveze­Pályázatok a tv-nél A Magyar Televízió elnö­ke a következő napokban több pályázatot ír ki új mű­sorok készítésére. A pályá­zatokon a televízió belső munkatársai és alkotócso­portjai mellett külső szak­értők, stúdiók, szerkesztősé­gek, csoportosulások is in­dulhatnak. Pályázatot ír ki. a Televízió például egy „Reggeli magazin”-ra, „Éj­szakai show-műsor”-ra, „He­ti politikai magazin”-ra, napzárta jellegű vitaműso­rokra, „Európai magazin” műsorra, „Közép-európai magazin”-ra és így tovább. A pályázatok kiírását a ma­gyar sajtóban teszik közzé. A pályázatok lebonyolítá­sának műszaki és egyéb fel­tételeit tisztázandó, kísérlet­képpen szeptember 15-e és október 15-e között a Tv- híradó 2. kiadását a Híradó Főszerkesztőség munkatár­sainak egy külön csoportja szerkeszti majd. E házon és főszerkesztőségen belüli ba­ráti verseny és együttműkö­dés tanulságait az említett pályázatok nyomán kiala­kuló versenyben kívánják kamatoztatni. (MTI) tek vagyonelszámoltatásáról elnevezést viselje. A kor­mány azonban — miként áz előterjesztő Balsai István igazságügyi miniszter hang­súlyozta — ragaszkodik az eredeti megfogalmazáshoz. A döntés szerda délután várható. A törvénytervezetek vitá­ját követően a képviselők ellenszavazat nélkül, egy­hangúlag elfogadták az Észak-atlanti Tanács felhí­vására válaszul megfogalma­zott országgyűlési állásfog­lalás szövegét. Horn Gyula, a külügyi bi­zottság elnökeként — még a szavazást megelőzően — arra hívta fel képviselőtár­sai figyelmét, hogy hazánk alapvető érdeke az Észak­atlanti Tanáccsal, valamint a NATO-val és tagszerveze­teivel a szoros kapcsolat ki­építése. Hozzátette: egy ilyen- párbeszéd a nyugat­európai régió legfejlettebb országait tömörítő szerve­zettel elősegítheti annak az elképzelésnek a megvalósí­tását, hogy Magyarország egyfajta közvetítő szerepet töltsön be Kelet és Nyugat között. Ugyancsak az állás- foglalás mellett érveli a kormány nevében felszólaló Katona Tamás külügyi ál­lamtitkár. Interpellációk, válaszok A keddi ülésnap délután­ján -a képviselők interpellá­ciókat, illetve az arra adott válaszokat hallgatták meg. Fazekas Zoltán (SZDSZ) a művelődési és közoktatási miniszterhez interpellált a felsőoktatási intézmények szervezetéről és működésé­ről szóló rendelettervezet tárgyában. Bár a képviselő előrebocsátotta, tisztában van azzal: a tárca vezetője visszavonta a .rendeletterve­zetet, mégis szükségesnek érezte, hogy annak általa el- hibázottnak ítélt szemléle­tére felhívja a figyelmet, rávilágítva néhány ellent­mondásra, anomáliára is. Az interpellációra vála­szoló Lukács Miklós állam­titkár tájékoztatásul el­mondta; Andrásfalvy Berta­lan miniszter a napokban levelet intézett az egyete­meit és főiskolák vezetői­hez, s ebben vázolta a tárca felsőoktatással kapcsolatos elképzeléseit. Mint mondot­(Folytatás az 1. oldalról) nem ennél sokkal több: a művészi színvonal lényeges emelése, az itt dolgozók munkakörülményeinek javí­tása és megbecsülése. Meg­győződésem, hogy kétszáz év óta, amióta a magyar szín­játszás létezik, soha nem volt még ekkora szükség a színházra, mint éppen most. Az emberek nagy része visz- szavonultan, bizonytalanság­ban él, és a színház képes arra, hogy ebből a fásult­ságból segítse kivezetni a magyar társadalmat. Remé­lem, hogy ezt a kormány felismeri és nem hagyja cserben ezt a kis csapatot — mondotta az igazgató. Megemlítette, hogy egy szegény, adósságokkal ter­helt országban sajnos, nem kis erőfeszítésekbe kerül a kultúra támogatása, s nem is lehet kizárólag külső for­rásokra hagyatkozni. Az anyagi, üzleti érdekeltség fontosabb, mint valaha. „A néző itt vendég, és a kedves Vendéget meg kell tisztel­nünk azzal, hogy mindent elkövetünk annak érdeké­ben, hogy jól érezze‘magát és más alkalommal is eljöj­jön” — hangzott a szigorú figyelmeztetés. Az új évad változatos be­mutatókat ígér: Vörösmarty Csongor és Tündéjével, O’Neill Utazás az éjszakába című drámájával kezdődik, ta: a minisztérium vezetői azon az állásponton vannak, hogy a felülről előírt direk­tívákat. a központi irányí­tást végérvényesen felváltsa a valódi egyetemi autonó­mia. A válasszal a képvise­lő nem értett egyet, az Or­szággyűlés viszont elfogadta azt. Magyar Bálint (SZDSZ) a földtörvény-tervezet kap­csán interpellált a földmű­velésügyi miniszterhez. A képviselő szerint a mező- gazdaság válságban van, az agrárágazatban dolgozóknak nincs határozott jövőképe, bizonytalanságban élnek. Ez az oka, hogy az őszi alap­vető mezőgazdasági munkák elvégzése sem biztosított — mondta. A hosszúra nyúlt inter­pelláció felszólalásra kész­tette ' Tárgyán Józsefet, az FKgP parlamenti frakció- vezetőjét, aki arra hivatko­zott, hogy a Házbizottság ülésén 5 perces időtartam­ban állapodtak meg a pár­tok képviselői. Torgyán Jó­zsef az interpelláció tartal­mát is kifogásolta, mert szerinte az SZDSZ-es képvi­selő propagandabeszédet in­tézett a kisgazdapárt ellen, s csatlakozott ahhoz a saj­tóhadjárathoz, amely a kis­gazdapártot bűnös pártnak kiáltoita ki. Nagy Ferenc József föld­művelésügyi miniszter az interpellációra adott vála­szában elismerte a mező- gazdaság nehéz helyzetét, az aszálykárokat több tízmilli- árd forintra becsülte. A képviselő figyelmébe «ján- lotta, hogy olyan kérdésekre keresi a választ, amelyekkel kapcsolatban a kormányzati munka még nem fejeződött be. A kodifikációs munka megkezdésekor mintegy 60 ezren 400 ezer hektárra nyújtották be igényüket. A háztáji gazdaságokkal kap­csolatban a miniszter el­mondta: o tsz-tagság dönt arról, hogy ad-e, illetve mi­lyen formában, juttatást tag­jainak. Amennyiben egy tsz tönkremegy, a megmaradó szövetkezeti vagyon a csőd­törvény rendelkezéseinek megfelelően kerül majd ki­osztásra. A miniszter szerint a vissza nem igényelt terü­leteket az önkormányzatok­nak kellene adni. A Föld­művelésügyi Minisztérium elképzelése szerint a vállal­kozások támogatására spe­ciális hitelintézet felállítá­lesz Kálmán Imre-operett, romantikus rémdráma, szín­mű Ken Kesey Száll a ka­kukk fészkére című re­gényéből. A legnagyobb vállalkozás alighanem a West Side Story, és a gye­rekekre is gondolt a szín­ház, nekik játssza a Hamu­pipőkét és a Pinokkiót. Az évadnyitók izgalmas pillanatai, amikor bemutat­ják a társulat új tagjait. Herbály András nyugdíjba vonul, így Hajdú Sándor lesz a zenei vezető. A Jókai Szín­házhoz szerződött Sivók Irén és Nagy Annamária, mind­hárman Kecskemétről. Egye­sára van szükség, amely 8-10 éves lejáratra, 7-8 százalé­kos kamatfeltételekkel mű­ködne. Nagy Ferenc József szükségesnek ítélte a föld­hivatalok pénzügyi helyze­tének javítását. Az interpelláló képviselő nem fogadta el’ a plénum azonban jóváhagyta a mi­niszter válaszát. Pető Iván (SZDSZ) inter­pellációjában a vállalati ta­nácsok újraválasztásáról szó­ló minisztertanácsi rendelet­visszavonását kérte. Kérését 10 kérdéssel támasztotta alá, azokkal a kérdésekkel, ame­lyek a rendelet megjelenése óta — a sajtó közvetítésével — a legkülönbözőbb érdek- képviseleti szerveket, a vál­lalati dolgozókat és általá­ban a közvéleményt foglal­koztatják, s amelyekre azóta sem kaptak igazán meg-', nyugtató választ. • Az interpellációkat köve­tően Hoppá József (MDF) a ■ bányászok hűségjutalma ügyében intézett kérdést a pénzügyi tárca képviselőjé­hez. A kérdés főként azt feszegette: adómentesek-e a bányásznapon adott jutal­mak. A keddi • ülésnap bere­kesztésekor Szűrös Mátyás még bejelentette: a Budai Központi Bíróság kezdemé­nyezte Pozsgay Imre kép­viselői mentelmi jogának felfüggesztését, ezért ezt az ügyet a héten összeülő Men­telmi és összeférhetetlensé­gi Bizottságnak meg kell tárgyalnia. Ilit mond Pozsgay? Pozsgay Imre, az MTI munkatársának elmondta: vé­leménye szerint feltehetőleg a hírhedtté vált „gombgate- ügyben” tett kijelentései miatt jelentették fel. Bő­vebben az esetről nem kí­vánt nyilatkozni, hangsú­lyozva, hogy megvárja az illetékes bizottság állásfog­lalását. Az Országgyűlés illetékes tisztségviselőitől mindössze annyit sikerült megtudni, hogy Pozsgay Imre ellen magánvádas eljárás folyik. A jmentelmi jog felfüggesz­tését kérő átiratot Szabad György, a Ház elnöke azon­nal átadta Oláh Sándornak, a Mentelmi és összeférhe­tetlenségi Bizottság elnöké­nek, akit a plenáris ülés be­fejezését követően már nem sikerült elérni. (MTI) nesen a főiskoláról jön Ti­hanyi Szilvia és Dégi János, Lénárt László a budapesti Nemzeti Színház stúdiójából. Magyar Flórát és Mészáros Mihályt pedig régi ismerős­ként köszönthetik újra Bé­késcsabán. Végül Gálfy László arra figyelmezetette kollégáit, hogy a mai zűrzavaros vi­lágban, ilyen nehéz időkben különösen fontos az össze­tartás, az egység; s az, hogy a kollégák munkájukra for­dítsák energiájukat, ne az egymás elleni támadásokra és védekezésekre. N. K. A Szabad Demokraták Szövetségének békéscsabai irodájában tegnap délután sajtótájékoztatót tartottak a szervezet és a Fidesz ügyvi­vői. Elsőként Pap János (SZDSZ) szólt arról, hogy a két párt miért tartotta szükségesnek a nyilvános­ság erejének felhasználását már az önkormányzati vá­lasztási kampány elején.' Mindenesetre értésükre sze­retnék adni a választópolgá­roknak, hogy a kommunista szakemberektől mindenkép­pen elhatárolják magukat s a megyeszékhelyen például olyan jelölteket állítanak, akik megválasztásuk esetén csökkenteni tudják a város közel 350 millió forint adós­ságát. A kormánykoalíciót alkotó pártok gyűléseit jár­va ugyanakkor feltűnt az ellenzékben levő politiku­soknak; a hatalmon levők egyrészt meglehetősen ma­gabiztosan nyilatkoztak ar­ról, hogy átveszik a Vihar­sarok fővárosának irányítá­sát is, másrészt úgy tűnik, csak a szereplőket akarják megváltoztatni, a- mechaniz­must nem. ' Ézt követően az SZDSZ- ügyvivő bejelentette, pártja — avégett, hogy a liberális eszmék további terjedését elősegítse a térségben — a helyhatósági választási kam­pány idejére a helyi Fi­desszel kompromisszumos megállapodást kötött Békés­csaba 16 választási körzeté­ben: 4-4 SZDSZ, illetve Fi­desz támogatta jelölt indul, 8 körzetben pedig a két párt együtt áll a jelölt mögé. Többek között olyan ismert Érdekesen alakul az érdek- védelmi szervezetek valós, vagy külön-külön igazinak vélt harca az üzemi mun­kásságért. A szakszervezet, különösen a hagyományos, de újonnan alakult társai is megpróbálnak a munkavál­lalók által jól ismert jogo­sítványukkal élni. Az elége­detlenebbek, vagy a gyor­sabb változást sürgetők munkástanácsokat alakíta­nak. Ezek célja három téma köré összpontosul. Az egyik a régi vezetők minősítése, cseréje, a másik a bérek emelése, a harmadik vala­milyen módon kezelni az el nem kerülhető munkanélkü­liséget. Több szervezet, megpró­bálva magának megnyerni a munkásság széles rétegét, munkásgyűléseket hív össze, s szembesíti a munkaválla­lókat a munkaadóval, illetve a hagyományos szakszerve­zetek képviselőivel. Így tör­tént ez a közelmúltban a Pannonglas Ipari Rt. Oros­házi Üveggyárában is. A munkástanács vezetése meg­hívta a 190 munkástanács­tagot, valamennyi üveggyári dolgozót, és a gyár közép-, valamint felső vezetését. Céljaikat nem rejtették vé­ka alá. Feladatuknak tűzték ki, hogy számonkérik a gyár vezetésétől és a szakszerve­zettől tevékenységük ered­ménytelenségét. A cél csu­pán cél maradt, mert a gaz­dálkodásban és vezetésben isen jártas Juhász Elemér, a gvár igazgatója, másfél órás beszédében érvek halmazá­val bizonyította a húsz meg­jelent. termelésben dolgozó­nak. hogy a Pannonglas Ipa­ri Rt. portája körül minden a legnagyobb rendben van. Az összejövetel egyébként is eltért a szokványos munkás- gvűléstől,* ugyanis a jelenlé­vők fele gazdasági vezető és alkalmazott volt. Sajnos, nemcsak a 190 munkásta­nácstag háromnegyed része, hanem a képzett szakmun­kások is hiányoztak. nevek szerepelnek a névsor­ban mint Királyvári Ká­roly, az Előre Spartacus egy­kori labdarúgója (1. körzet). Szarka Péter (volt MDF-es!), a tanítóképző főiskola taná­ra (7. körzet), dr. Goldman György, a Dél-Kelet hetilap tervezőszerkesztője (8. kör­zet). és Szeverényi Pál, a nagy változásokat átélő Kö­rös Volán megbízott szak- szervezeti titkára (11. kör­zet). Fülöp Zoltán, a Fidesz Országos Tanácsának tagja azzal kezdte mondandóját, amelyről megítélése szerint Pap János megfeledkezett. Arról beszélt, hogy az SZDSZ—Fidesz között létre­jött megegyezés (vagyis az, hogy ha egy mód van rá, az egyéni választókörzetekben a két párt jelöltje egymás ellen ne lépjen fel) célja a kormányerők akaratának helyi szinten történő ellen- súlyozása. Végezetül Danes László, az SZDSZ megyei irodájá­nak vezetője a sajtó jelen­levő képviselőit a Battonyá- ról és Lőkösházáról érkező bejelentésekről tájékoztatta- A két határ menti települé­sen ugyanis minden valószí­nűség szerint máris vissza­élések történtek a kopogta­tócédulákkal. A hírek sze­rint munkaidejükben — né­mi fizetség ellenében — ta­nácsi dolgozók viszik ki a tanácselnök nevére „kiállí­tott” jelölőcédulákat, átvé­teli elismervényként „alá­íratják” az idős emberek­kel. s azonnal el is viszik Talán a távolmaradó mun­kások kritikának szánták ezt a fajta érdektelenséget, vagy a szervezők kevés gon­dot fordítottak a mozgósítá­sukra. Viszont világosan ki­tűnt az — ami nem csak az üveggyár sajátossága —, hogy óriási a szakadék a középvezetők és a beosztot­tak, a munkások és a gyár felső vezetése között. Érdemi vita az elbocsátá­sok és a bérek körül alakult ki. A gyár igazgatója meg­állapította: másfél év alatt 57 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. A dolgozók viszont állították, lehet, hogy ez így volt, ám a család a személyi jövedelemadó mi­att ebből vajmi keveset lá­tott. örvendetes az üveg­gyárban az a tény, hogy a közel 500 elbocsátott dolgo­zó jövőbeni munkája átcso­portosítással gyáron belül biztosított. Érdekes volt hallgatni a munkástanács-vezetők és a szakszervezeti vezetők szó­párbaját is. Nem véletlen, hogy felkészültségben és a témában való jártasságban a szakszervezeti vezetők ezút­tal is jobb formában voltak, mint a munkástanács vezej tői. Érződött a jószándékú munkástanács termi akarása, de felvetéseikkel nem a dol­gok lényegét ragadták meg. Elgondolkodtató minden­esetre: ha a két érdekvédel­mi szervedet komolyan veszi a bérből és fizetésből élők gondjait, akkor a szakszer­vezetnek, szakítva a régi be­idegződésével és a rutinpoli­tizálásával, közelebb kellene kerülni,» a tagság érdekeihez. A munkástanácsok soraiban is van mit javítani. Az Oros­házi Üveggyár példája is jól •bizonyítja, nem elég meg­szervezni a munkásokat, mozgósítani is tudni kelt őket. S talán érdemes lenne szakértők bevonásával a dolgok mélyére látni. Ál­problémák helvett az igazi gondokat megtalálni. Papp János Évadnyitó társulati ülés a lókai Színházban Munkásgyűlés munkások nélkül Társulati ülés — ezúttal a Vigadóban Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents