Békés Megyei Népújság, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-28 / 201. szám

NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 28., kedd Kétmillió tonna kiesés kukoricából Tombol az aszály — Harmincmiiliárd forint a kár Az ország mind nagyobb termőterületén mutat au­gusztus végén vigasztalan ké­pet a határ; elsárgult ku­koricatáblák és a növeke­désben félbemaradt cukor­répa jelzi, hogy tetemes ter­méskieséssel kell számolni. Bállá István, a Földművelés- ügyi Minisztérium osztály­vezető-helyettese az MTI munkatársának elmondotta; augusztus 10-én volt a leg­utóbbi termésbecslés, akkor másfél millió tonna kiesés­sel számoltak a kukoricater­mést elemző szakemberek; az azóta eltelt időszakban a helyzet tovább romlott. Bár a jelenlegi időszakra nézve nincsen központi, összevont becslés, a . minisztériumba érkező jelentésekből azon­ban kitűnik, hogy legalább kétmillió tonnás veszteség­gel kell számolniok a kuko­ricatermesztőknek. Az au­gusztus 10-i elemzés húsz­milliárdos károkat jelzett, az azóta eltelt időszak folya­matos szárazsága következ­tében további tízmilliárd fo­rintos kiesést tartanak való­színűnek. A gazdaságok sokfelé nem tehetnek mást, mint „besi- lózzák” azt a kukoricát is, amelytől eredetileg szemes termést vártak. Ez valóban kényszerű intézkedést je­lent: a növényt valamilyen formában próbálják meg­menteni és takarmányozásra alkalmassá tenni. A lehető­ségek azonban nem korlát­lanok, tehát nem lehet szó arról, hogy az összes kiégett kukoricából silót készítse­nek. Az eredeti tervek sze­rint 250 ezer hektárról vár­tak silókukoricát, ezt a te­rületet legfeljebb 100-150 ezer hektárral lehet megtol­dani, ennél nagyöbb terület­ről nemigen lehet lehozni ilyen terményt, mivel az idő is szűkös, és adott a gép­állomány és a tárolótér. Az FM növénytermesztési szakértői központi beavat­kozást tartanak szükséges­nek ebben a rendkívüli hely­zetben. Szerintük azonnali intézkedéssel kellene a ter­melés folyamatosságát fönn­tartani; ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy kedvez­ményes hitelekkel és más módon is biztosítani szüksé­ges a vetőmagot és a mű­trágyát ott is, ahol a ter­méskiesés miatt olyan mér­tékben elapadt a jövedelem, hogy nem futja még a leg­egyszerűbb befektetésre sem. A későbbi időszakban lenne szükség — az aszály végső kártételének ismereté­ben — arra, hogy egy újabb intézkedéssorozattal i igye­kezzenek központilag is eny­híteni a termelők alighanem páratlan nagy veszteségeit. Szóba jöhet egyebek között földadó-kedvezmény, hitel­átütemezés, és minden olyan megoldás, ami lehetővé te­szi a helyzet áthidalását. A gondok nagyon is napi döntéseket feltételeznek; a szárazság miatt jelenleg pél-* dául nem tudják előkészíte­ni az őszi vetések alá a föl­deket. Megkezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka mus vádjával illette a ter­vezetet. Szabó Iván (MDF) ezzel szemben a szociális pi­acgazdaság jelszavával vette védelmébe a privatizációs rendelkezésekbe épített fé- . keket Ezek hiányában — véle­kedett a képviselő — fenn­állhatna a veszélye annak, hogy az abszolutizált libe­rális elvek a gazdaság és a társadalom dezintegrációját idéznék elő. A törvényja­vaslat ennek kivédése ér­dekében néhány alapvető el­látást biztosító területen ér­tékesítési tilalmat irányoz elő. Ide tartózna — a helyi önkormányzatok javaslata alapján — a gyermek- és munkahelyi étkeztetést ellá­tó vendéglátóüzlet, á jel­lemzően élelmiszert árusító és a könyvesbolt. Élénk vitát váltott ki a kormánykoalíció és az el­lenzék között a vagyonügy­nökség szerepe is a privati­záció lebonyolításában. A tervezet ugyanis szinte kar­mesteri szerepet szán a szervezetnek: begyűjti a pri­vatizálásra szánt vállalati egységek értékére vonatkozó adatokat, ezek alapján meg­állapítja azok forgalmi ér­tékét, s meghatározza az értékesítés, hasznosítás üte­mezését. A vagyonügynök­ség az üzletet végül annak a vállalkozónak értékesíti, aki a nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján lefolytatott versenytárgyaláson a leg­kedvezőbb ajánlatot tette. (Egyenlő ajánlat . esetén előnyben részesítik az üzlet vezetőjét, dolgozóját, a dől- • gozók gazdasági társaságait.) Ellenzéki politikusok ezzel szemben arra figyelmeztet­tek, hogy a vagyonügynök­ség viszonylag szűk appará­tusával vagy nem lesz ké­pes zökkenőmentesen lebo­nyolítani a nyakába szaka­dó privatizációs dömpinget, vagy a létszám felduzzasz­tásával valamiféle szuper­hatósággá válik, menedéket nyújtva a szétesett pártál­lam egykori bürokratáinak. Tardos Márton (SZDSZ) al­ternatív lehetőségként a pri­vatizáció privatizálását aján­lotta, vagyis olyan profi cé­gek bevonását a privatizá­cióba, amelyek már jártas­ságot szereztek effajta eljá­rások levezénylésében. A vitában magasra csapó in­dulatokat lehűtve Tardos fi­gyelmeztetett arra/ hogy a privatizáció megvalósítása össznemzeti ügy, amelyen áll vagy bukik a jelenlegi Parlament sikere. Egy sokkal vészterhesebb vit% árnyékát vetítették elő­re á kisgazdapárt képvise-- léinek felszólalásai. A hoz­zászólók a mostani ülés napirendiéről egyelőre leke­rült földtörvény-tervezet vi­táiból már ismert logikát követve kifogásolták, hogy a törvényjavaslat privatizá­ciót, s nem reprivatizációt irányoz elő. Márpedig a kis­gazdák „nem engednek a 47-ből”, s határozott állás­pontjuk szerint az egykor jogtalanul megrabolt kistu­lajdonosoknak mindenkép­pen kártalanítás jár. Ezzel szemben a tervezet még csak elővásárlási jogot sem biztosít számukra. Mindezek alapján várha­tó. hogy a tervezet részletes vitája — az ellentervezetek­nek is beillő módosító in­dítványok nyomán — továb­bi heves összecsapásokat hoz. Még kettő ezután A további két törvényter­vezet vitájában is hasonló döntés született, azaz; csak a bizottsági tárgyalást köve­tően kerülhet sor az állami vállalatokra vonatkozó jog­szabályok, -valamint az át­alakulási törvény egyes pontjainak módosításával foglalkozó törvényterveze­tek részletes vitájára. Az állami vállalatokra vo­natkozó jogszabályok módo­sítását tartalmazó törvény- javaslat beterjesztőiéként Balsai István igazságügyi miniszter arra utalt, hogy e módosítások — a kormány- program irányelveinek meg­felelően — a magántulajdon dominanciáján alapuló piac- gazdaság kialakítását pró­bálják elősegíteni. Ugyancsak Balsai István — immár a gazdálkodó szer­vezetek és gazdasági társa­ságok átalakulásáról szóló törvény módosításáról szól­va — azt fejtegette, hogy az eevséges jogi elbírálás és szabályozás, illetve az álla­mi vagyon fokozottabb vé­delme indokolja az előző Parlament által hozott tör­vény felülvizsgálatát. Ezzel az elvi szándékkal egyetér­tett Soós Károly Attila (SZDSZ), ám több ponton vitába szállt az előterjesztő­vei. Úgy vélte ugyanis, hogy a módosítások révén éssze­rűtlenül nagy hatalmat kap az Állami Vagyonügynök­ség, s félő, hogy a vállalatok kezéből e központi szervezet­het kerül valamennyi fon­tos kérdésben a döntési jog. Emellett azt is kifogásolta a képviselő, hogy a tervezet kizárja a helyi önkormány­zatokat a vállalati átalaku­lásból. Mivel mindkét törvény- tervezethez érkeztek módo­sító indítványok, kiegészítő javaslatok, s ezek bizottsági véleményezésre várnak — az elnöklő Szűrös Mátyás ezen a ponton lezárta a vi­tát, s egyúttal berekesztette a hétfői ülést. (MTI) Ha nincs illetékes..., akkor biztos, hogy „házon kívül van (Folytatás az 1. oldalról) léséhez. E gyógyító munka első igazán hathatós terápiá­jának receptjét tartalmazza a most beterjesztett törvény- javaslat, amely — első lé­pésként — a lábadozó ma­gyar .vállalkozói réteg szá­mára viszonylag könnyen emészthető kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek, műhelyek, benzinkutak tu- lajdohlását kínálja. A hétfői parlamenti ülé­sen általánosságában már elfogadott tervezet — amely­nek részletes vitája a módo­sító indítványok tucatjainak tüzetes bizottsági átvizsgálá­sa után várható csak — ta­lán legmarkánsabb rendel­kezése, hogy a privatizációra szánt üzleteket csak termé­szetes személy, illetőleg a kizárólag ezek részvételével működő gazdasági munkakö­zösség, betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társa­ság részére értékesítik. A tervezethez fűzött indoklás ez ügyben világosan kifejti; a kormány jelentős politikai és gazdasági érdeknek tekin­ti a hazai vállalkozói réteg kialakulását, s a külföldi tő­két távol kívánja tartani az előprivatizációtól, lévén megelőzendő a nagyarányú tőkekivonás veszélye. A ter­vezet parlamenti vitája egy­értelművé tette, hogy a ren­delkezés megítélésében erő­sen eltér a koalíciós pártok és az ellenzékhez tartozó szabad demokraták illetve fiatal demokraták álláspont­ja. (A szocialisták az el­hangzott felszólalások tanú­sága szerint e kérdésben seirdeges álláspontra helyez­kednek.) Az SZDSZ és a Fi­desz szakértői szerint káros hatásokkal járhat a külföldi befektetők diszkriminálása. Eörsi Mátyás (SZDSZ) emi­att egyenesen a nacionaüz­28 623 Csupán négy napig tartott az elmúlt heti ügyelet, s ta­lán az ünnep miatt kicsit megcsappant olvasóink tele­fonáló kedve. Azért mégis akadt, aki feltárcsázott ben­nünket. A libaügy még min­dig foglalkoztatta a közvéle­ményt, habár a múlt heti osztáskor már sokkal zökke­nőmentesebben zajlottak le. Újkígyóson és Szabadkígyó­son például igen jól meg­szervezték az akciót, mint a telefonüzenetek bizonyítják, mindenki megelégedésére. Sokan jogosan kifogásol­ják környezetük, lakóhelyük tisztaságát. Juhászné példá­ul Békéscsaba V. kerületéből telefonált. A Majakovszkij, a Tavasz és a Radnóti utcák­ban — mint mondta — évek óta rozsdásodnak használa­ton kívüli gépek. Néhány üres telken burjánzik a gaz, sőt még állati tetemek és — olvasónk szavaival élve —, más „disznóságok” is talál­hatók a környéken. Bár az ott lakók több bejelentést tettek, a hatóságok csupán néhány felszólító levelet pos­táztak, de hathatós intézke­désre eddig nem került sor. Szabadkígyósról Töcök Ta­más hasonló ügyben kereste meg hírügyeletünket. Mint mondta, a község szemetes, a szemétszállítás évek óta nincs kellően megoldva. Tanulságos annak a fiatal­embernek az esete, aki több alkalommal járt szerkesztő­ségünkben. Miután leszerelt a katonaságtól, dolgozni kez­dett egy békéscsabai autó­szerelőnél. Pár nap múlva úgy döntött, mégsem tetszik neki ez a munka. Munkálta­tója el is engedte, de fizet­ség nélkül. Hiába megy most fűhöz-fához, egyheti mun­kabérét — 1800 forintot — nem tudja behajtani, hisz a munkaszerződés csak szóban köttetett. Bármilyen felhá­borító az eset, nincs az a bí­róság. amely igazságot szol­gáltatna számára. Furcsa történetet mesélt F. István. Édesanyja békéscsa­bai, Szarvasi úti házában csőtörés történt. A vízmű gmik-ja vállalta volna a munkát, de csak akkor, ha a megrendelő előre fizet öt­ezer forintot, ám a számlát majd utólag állítják ki. E különös eljárást azzal ma­gyarázták, hogy akadt kun­csaft, aki nem fizetett. No­de: fő a bizalmatlanság?! A Dégázra panaszkodott jó néhány lakótársa nevébén a békéscsabai Sz. Imre. Mint mondta, a napokban a Tinó- .di utca egyik házának lakói levelet kaptak, hogy más­nap (!) valamennyien tartóz­kodjanak otthon, mert jön­nek a Dégáz szakemberei. A legtöbben gyorsan szabadsá­got vettek íd, és a szóban forgó napon, ahogy azt kér­ték, hét órától délig várták a szerelőket. Akik — talán mondanom sem kell — nem jöttek. Olvasónk betelefonált a központba, ám ott nem tudtak felvilágosítást adni, csak azt ismételgették; az il­letékes házon kívül van. G. K. Kisgazdaprogram a helyhatósági választásokra A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt az önkormányzati választá­sokkal kapcsolatos nézeteit, véleményét és a lakosság tá­jékoztatását több gyűlésen ismertette, és mindezeket a továbbiakban is fenntartja. Hiszen ma végeredményben az országban kettős hatalom van a nagyon elhúzódó ön- kormányzati választások mi­att: a rendszerváltás fent már megtörtént, de itt, az önkormányzatokban még nem. Az országban a tényle­ges rendszerváltás csak az önkormányzati választások után valósul meg, így ezt a választást legalább olyan fontosnak tartjuk, mint az országgyűlési képviselők megválasztását, mert ezek­nek a választásoknak az eredményét minden Békés­csabán élő állampolgár köz­vetlenül fogja érezni. A kisgazdapárt program­ja a biztos gazdasági fellen­dülést tűzte ki célul. A föld- tulajdonon alapuló kisgazda­ságok és az önszerveződéssel létrejövő szövetkezések a programnak csak egy részét képezik. A város érdeke azt kívánja, hogy minden más magán-, illetőleg önkor­mányzati kezdeményezést támogasson. Szükségesnek tartjuk, hogy a város és a megye ne támogasson vesz­teséges állami és szövetkezeti egységeket. Helyette viszont az életképes vállalkozások létrejöttét segítse, vagy ke­resse meg a segí'.ségny ajtós­nak a különböző módozatait. A különböző átszervezések­kel az önkormányzat kezébe kerülő földek és egyéb ter­melő, szolgáltató egységek működését úgy kell megszer­vezni, hogy ezek mind jól működő egységek legyenek. A tiszta, korrupciómentes, hozzáértő vezetés biztosítaná, hogy a városnak minden év­ben biztos bevételei legye­nek. Ezeket a bevételeket természetesen a város fej­lesztésére és további önkor­mányzati vagy magánvállal­kozások beindítására lehetne felhasználni. Szükségesnek tartjuk a kistermelők által megtermelt áruk feldolgozásának és ér­tékesítésének a város által történő megszervezését így a haszon nem a különböző maffiák kezében gyűlne ösz- sze, hanem a város, és ez­által polgárai gazdagodná­nak. Nagyon lényeges pontja ennek a programnak a szám­talan munkahely megterem­tése. Célunk a munkanélkü­liség lehető legkisebb szin­ten tartása, majd megszün­tetése. A kisgazdapárt arculatá­nál és programjánál fogva erősen kötődik a város min­den rétegéhez. Bízunk ben­ne. hogy az önkormányzati választásokon a kisgazda- párt a lehető legjobb ered­ményt fogja elérni, mert a városi, bérből és fizetésből élő munkások, értelmiségiek, iparosok, kereskedők stb„ valamint a nyugdíjból élők is rájöttek arra, hogy az el­múlt időszakban a kisgazda- párt milyen módon és az ö érdekeik figyelembevételé­vel akarja a politikai és gaz­dasági problémákat megol­dani : nem áremelésekkel, hanem a magas nyugdíjak csökkentésével, saját kézbe vett kereskedelemmel, pro­duktív mezőgazdasági ter­meléssel, a különböző vízfe­jek eltávolításával stb. Szeretnénk, ha a város polgárai hasonlóképpen kö­tődnének a párthoz, vagy a párt programját megismer­ve a város felemelkedése ér­dekében ránk szavaznának. Kérjük a város szavazópol­gárait, hogy a városi tanács­nál (fszt." 91., 92. sz. szobá­ban) írják alá a választóke­rületekben a párt által ja­vasolt (párttá? vagy párton- kívüli) egyéni képviselője­löltekre vonatkozó ajánlási ívet. melyek ott lesznek fel­fektetve. FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMŰNK ÄS- ÉS POLGÁRI PÁRT BÉKÉSCSABAI SZERVEZETE iMaczák János, a polgári tagozat vezetője Ez a kampány is jól kezdődik... (Folytatás az 1. oldalról) koltságát vizsgálja fölül. Gerla, Mezőmegyer esetében nem 'kifogásoltuk az — egyébként sokkal mérsékel-1 tebb — lélekszám-különbsé- get, mert tisztában vagyunk azzal, hogy nem alakíthatók teljesen egyformára a kör­zetek. E két településrészen nem is lóg ki annyira a ló­láb ... Remélem, hogy mi­előbb leül a tanács a pár­tokkal, s akár más ötleteket is sorra véve, konszenzust alakíthatunk ki. Biri Istvántól, a megyei választása szakértők munka- csoportjának vezetőjétől megtudtuk, hogy a megyei tanács vb-titkára, a 23-án délután kézhez kapott kifo­gásra már másnap megadta a választ. Megsemmisítette a békéscsabaiak Csabaszabadi- ra vonatkozó döntését, s a végleges területi beosztás haladéktalan elvégzésére visszaadta a helyieknek az ügyet. — Arról csak 27-én sze­reztünk tudomást, hogy pén­tek óta nem történt semmi — mondotta Biri István. — A Belügyminisztériummal egyetértésben felhívtuk a ta­nács vb szervezési és jogi osztályának vezetőjét, hogy helyettesítési hatáskörével élve, még aznap alakítsa ki a végleges beosztást. Egyéb­ként a köztársasági megbí­zott, azaz -a megyei vb-tit- kár levéltári szakvélemény­re alapozta határozatát. Aszerint ugyanis a külön csäbaszabadi kerület kiala­kítását sem történeti, sem vallási, sem etnikai sajátos­ságok nem indokolják. A vb-titkámak egyébként jogi, nem pedig társadalompoliti­kai kérdésben kellett dön­tenie. Tegnap délután három órakor értük utol a városi tanács vb-titkárát helyette­sítő dr. Jelinek Lajost. Ek­kor már javában gyülekez­tek szobájában a megbeszé­lésre egybehívott pártok kép­viselői. — Délután négyre meg­lesz a döntés — ígérte. Kér­désünkre elmondotta, hogy nem tudja, miért a törvé­nyes határidő utánra, 17-ére hívta össze dr. Simon Mi­hály a pártokat, majd így folytatta: — Pénteken azzal utazott el a titkár úr, hogy a me­gyei vb-titkár dönti majd el az ügyet. Mi ugrásra ké­szen vártuk a végrehajtást, de kiderült, hogy újabb he­lyi, a vb-titkárt funkcióhoz kötött döntésre van szükség. Késő délután kaptuk a hírt, hogy ja megszüntetett, önálló csabaszabadi kerület az 1259 fős, újonnan kiala­kított 16-os számú egyéni választókerület része lett. Ezzel lehetővé vált a 12-13- 14-es kerület feszültséget okozóan magas választói lét­számának csökkentése is. A hat parlamenti párt tegnap délutáni megállapodását dr. Jelinek Lajos a tárgyalások lezárásaként szentesítette. Ma reggel 8-tól tehát Bé­késcsabán is jelölhetők a képviselő jelöltségre pályá­zók. Kiss A. János i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents