Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-14 / 164. szám
1990. július 14., szombat lövőre olcsóbb lesz a romantika — Hz agrobank az első támogató „Szanazugot átmentettük, de nem úgy, ahogy esetleg gondolnák” Az idén csöndesebb a nyár Szanazugban. A kőépületet ugyan száz százálékosan kihasználják, de a sátorhelyeket nem. Ott csak az üres ágyak sorakoznak... — Táborba megyek a nyarán! — súgta áhítat osan a tízéves Marci. Nagyon készül rá. Nem csoda, hiszen ez lesz élete első külön nyaralása. Szülei gondban vannak. Annak persze örülnek, hogy fiuk belekóstol egy kicsit az önállóságba, hogy szeret együtt lenni osztálytársaival. Csakhogy nagyobbik gyerekük tavaly egy hétig nyaralt ugyanott, ugyanabban a táborban azért a pénzért, amit Marcinak most egy napra kell befizetni.. . Ezenkívül két hetet töltenek még mindnyájan a Balatonon — sikerült szakszervezeti beutalót kapniuk —, úgyhogy, ahogy a családfő fogalmaz, kész leégés ez a nyár. és elsősorban anyagi értelemben . . . A táborozás minden generáció számára ugyanazt jelenti: romantikát, kirándulást, kikapcsolódást. Nevezhetik azt cserkészetnek, úttörőmozgalomnak, a gyerekeket hovatartozástól függetlenül mindig ezekkel a dolgokkal lehet Ynegfogni. Minden tábor az övéké, nekik épült, értük tartják fenn az eddigi és az ezutáni jogos tulajdonosok. — Mert úttörőtábor és úttörőtábor között azért van különbség — mondta beszélgetésünk során Kozák Ferenc, a Békés Megyei Tanács ifjúsági referense. — Sok csak nevében úttörő, hiszen tudjuk, hogy a 10-14 éves korú gyerekek több mint 95 százaléka tagja volt a mozr galomnak. A tábor általában a helyi tanács tulajdona, legfeljebb a KISZ, vagy az úttörőszervezet üzemeltette. Megyénkben a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa tulajdonában egy tábor volt a szanazugi. Hogyan érintette a vagyonelszámoltatás, a rendszerváltás a hajdani, monopolhelyzetben levő gyermek- szervezet ezen ingatlanát, ennek jártunk utána. Rövid történél A hetvenes évek végén az úttörőparlament határozta el, hogy építenek egy tábort a Békés megyei gyerekek számára. Anyagi fedezetet több forrásból szereztek hozzá: gyűjtést rendeztek a gyerekek körében, társadalmi munkát végeztek, hozzájött ehhez a lakossági hozzájárulás, illetve a vállalatok felajánlása és a KISZ Központi Bizottságának pénze. 1985 júliusában, nyitotta meg kapuit a 200 főt befogadó szanazugi tábor. A gyerekek igen kedvezményesen nyaraltak itt — volt olyan turnus, amelyik heti háromszáz forintért, sőt egyesek — családi körülményeiktől függően — ingyen. Juhász Tivadar, aki a nyitástól fogva a tábor vezetője, elmondta, hogy ez a hely nem kifejezetten képzőtáborként üzemelt, ahol egész nyáron „úttörő aktivistákat neveltek”, (sokunknak volt hasonlóban része, ha nem is Szanazugban), hanem szaktábor jellege volt. Azaz különféle — természetvédő. művészeti, olvasó- és egyéb csoportok számára biztosítottak helyet. Kifejezetten üdültetés céljára 'nem használták a tábort, így ment ez egészen a közelmúltig, amikor is a Magyar Űttörők Szövetsége ezt az in-, gatlanát — a többivel együtt — december 7-én fel nem ajánlotta a kormánynak. A 81 90-es kormányrendelet létrehozta a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványt. ahová ez a tábor is bevándorolt. Viszont felajánlották a megyének (vagy a helyi tanácsnak) azt a lehetőséget, hogy bizonyos feltételekkel megkaphatja a szanazugi tábort. A feltétel egyszerű: maradjon meg a létesítmény eredeti célja, azaz szolgálja tovább ez a hely a megye gyerekeinek nyár altatását, pihenését. Megyei alapítvány született Innentől két eset lehetséges: az előzetes tárgyalásokon felmerült, hogy a dobozi önkormányzat kapja meg a tábort, mert a földterületén épült. Ök azonban — bár más, főleg idegenforgalmi célokra szívesen átvették volna — pont ezeket a feltételeket nem tudták garantálni. Járhatóbb útnak látszott a másik: az állami szervek és ifjúsági jellegű ezervezetek képviselői részvételével a Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága létrehozta a Békés Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítványt, 2 millió forint tőkével. A végrehajtó bizottság vállalta azt is, hogy a Nemzeti Alapítványtól kapott másfél millió forint hitelt is visszafizeti. Az alapítvány célját így fogalmazták meg: / „A Békés megye területén élő fiatalok, egyéni és közösségi aktivitásának, az érdekükben és értük cselekvők együttműködésének szolgálata, a cselekvési lehetőségek feltételeinek bővítése a célunk. Az alapítvány közreműködik a fiatal korosztályok szabadidő-eltöltéséhez jobb feltételek megteremtésében, ösztönzi a kedvezményes ifjúsági turizmust, a nemzetközi szakmai csere- kapcsolatokat. Az alapítvány segíti az Európához való tartozás követelményeinek társadalmi modernizációs szükségleteinek megfelelően azt, hogy a fiatal korosztály elsajátíthassa a felnőtt magyar állampolgárhoz méltó készségeket. Az alapítvány politikamentes, társadalmi, közösségi kezdeményezés, céljai és feladatai érdekében kész együttműködni minden olyan szervezettel, közösséggel és személlyel, amely (illetőleg akik) a közös célök elérésén munkálkodik.” Az ez évi költségeket központi költségvetésből biztosították. Mivel ezen kívül semmilyen más központi támogatásuk nincs,, az ideutazóknak a tényleges részvételi díjat kell fizetni. De hogy ez milyen magas, ahhoz hozzájárul a folyamatos áremelkedés is. Sikerült kinyitni — ez a fontos Az a fontos, hogy az. idén is sikerült kinyitnunk — mondta Kozák Ferenc. — Sok tábor ugyanis zárva maradt. Az alapító okiratunkban a kormányrendeletnek megfelelőén leszögeztük, hogy megőrizzük az eredeti célt: a tábor területének 80 százaléka megyei, 20 százaléka az országos alapítvánnyal közös célokat szolgál. Tapasztalt táborvezetők tudják, hogy amikor a párbeszédek, az érdekegyeztetés, az elszámoltatás, rendeletkiadás folyt — az év első harmadában —, akkor kellett megszervezni . a nyári táborokat. Ez a mostani bizonytalan helyzet meglátszik Szanazug idei forgalmán is, A táborvezető csak május elsején tudott dolgozót felvenni a karbantartási munkák elvégzésére, pedig máskor ilyenkor már megjelennek az első turnusok. — Sokáig azt sem tudtam, miből fizetem a dolgozók bérét, és hogy menynyi részvételi díjat kérjek. Tavaly ezernégyszázan fordultak meg itt Szanazugban, az idén lényegesen kevesebben — tette még hozzá a fentiekhez Juhász Tivadar. Mindketten hangsúlyozták, hogy ez a nyár átmeneti állapot. A jövőben igyekeznek Fotó: Kovács Erzsébet minél inkább kihasználni a tábort, például csereüdültetésre. Részletes működési szabályzatot azonban csak ezután dolgoznak ki. Az alapítvány megpróbál pénzt szerezni, hogy a részvételi díj kisebb legyen. Ha kevés is a pénzük, az biztos, hogy költségvetésük teljesen áttekinthető: három és fél millió forint tőke, illetve ennek kamata. A megyében pedig érdekes versenyhelyzet alakul ki ezek után. A meglévő — természetesen különböző el- látottságú — táborok közül oda megy az „ügyfél”, ahol olcsóbban kapja a szállást, étkezést. — A tábort, a tábor eredeti célját — hogy a megye gyerekeit szolgálja — átmentettük! — mondották többször is beszélgetőpartnereim. Hogy ez a nyár tényleg egyedi lesz-e, az pedig a későbbiek során dől el. Pillanatnyilag az alapítvány kérvényezte a tábor fölötti tulajdonjogot is, meglévő kezelői joga mellé... Másik jó hír, hogy megvan az első támogatójuk: az Agrobank. Ott helyezték el az’ alapítvány pénzét. Kiss Katalin