Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-14 / 164. szám
1990. július 14., szombat o A három város, Békéscsaba, Gyula és Békés kedvenc találkahelyén, Szanazugban háromnapos rendezvénysorozat nyílt meg tegnap délelőtt. Az MDF szervezésében politiKai és szabadidős programokat kínálnak a kirándulóknak és a nyaralóknak. Bár pénteken még délután is csak inkább a szervezők nyüzsögtek a vízparton és környékén, ma és holnap bizonyára bőven lesz érdeklődő. , Fotó: veress Erzsi Védnök az evangélikus egyház alapítvány beteg gyermekekért Ez év júniusában alakult meg Békéscsabán, az evangélikus egyház védnökségével az Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekemet elnevezésű alapítvány, amelynek célja a rosszindulatú daganatos gyermekek külföldi gyógykezelésének segélyezése. Az alapítvány elnöke Kovács Pál igazgató, evangélikus lelkész. A segélyezettek elbírálását (az országos szakmai kollégiumok döntése és javaslata alapján) kuratórium végzi, amelynek tagjai között található gyermekorvos • és nőgyógyász, vezető gyógyszerész, pénzügyi szakember, elnöke pedig az alapítvány gondolatának megfogalmazója, Cregorits Géza, nyugdíjas mérnök. Az alapítvány jelenlegi időszakában elsősorban a felhasználható összegeket gyűjti. Jelenleg mintegy 6-700 ezer forint a vagyonuk, de várják az intézmények, magánszemélyek további támogatását. Nagy anyagi és egyéb segítséget kaptak már a szarvasi Táncsics és'a kamuti Hunor vadásztársaságtól, a Gyulai ■Húskombináttól, a Békéscsabai Barneváltól, sok kispénzű ember is felajánlotta 400-1000-2000 forintját a beteg gyermekek gyógyítására. A Békéscsabai Belvárosi iskola tanulói 30 ezer forintot adta kössze erre a célra. Az evangélikus egyház védnöke és kezelője az alapítványnak, sokat fáradozik érte Táborszky László, esperes is. A Budapest Bank Rt. békéscsabai fiókjánál (Békéscsaba, Irányi utca 4.), van saját bankszámlájuk (szám- 1 aszúm: 261-88 887-7337), ahová az adományokat be lehet fizetni. Egyre több kisgyermeket is megtámad a halált okozó betegségek sorában második helyen álló szörnyű kór. A daganatos megbetegedések valamelyik változata; a leukémia, a különféle szervrendszerek megbetegedése. A rákos elváltozások valamelyik nagy hírű, csúcs- technológiával rendelkező nyugati gyermekklinikán enyhíthetők, netán jó irányba befolyásolhatók. Békés megyében feltehetően 10-12 beteg kisgyerek van, közülük az egyiket Nümberg- ben kezelik. A gyógyítás költségeit (140-150 ezer márka) azonban sem az állam, sem a családok nem tudják biztosítani. Ez az alapítvány úgy tud segíteni, hogy — a hasonló célú külföldi alapítványokkal kapcsolatot teremtve — a magyar, a Békés megyei beteg gyermekek külföldi gyógyítása fejében viszonzásul biztosítja külföldi gyermekek magyarországi gyógyüdültetését, esetleges utókezelését. A nagyösszegű konvertibilis valutát a gyógyításra ilyen módon tudják előteremteni. B. Zs. Az ötezredik Celladam-vizsgálat Bábfesztivál után gyermekszínházi találknzá Most Luxemburg, két év múlva Békéscsaba! Az ötlet 1979-ben született meg. Az Európa Tanács Kulturális Együttműködési Bizottsága arról tárgyalt, hogyan lehetne a nemzeti kultúrák, a színházi és a zenei hagyományok sokszínűségére építve olyan találkozót szervezni ■ gyermekeknek, amely a résztvevők számára élménydús. emlékezetes lehetne, s egyben szolgálná a népek közötti összetartozás érzését és a megértést. A tárgyalás eredménnyel zárult, és Belgium kapta meg az I. európai gyermekszínházi találkozó megrendezési jogát. A rangos nyitány 1982- ben volt, hat ország részvételével. Két év múlva Svájcban tizenegy állam képviseltette magát, 1986 a dániai Verdinb.org adott otthont tizenöt nemzet gyermekeinek. Bécs már huszonhárom ország küldötteit fogadta 1988- ban. A folytatás most lesz, július 14-étől 29-éig Luxemburgban. S ezen az V. európai gyermekszínházi találkozón a Békés Megyei Művelődési Központ és a tanítóképző főiskola küldöttsége megfigyelőként vesz részt, mivel két esztendő múlva, 1992-ben előreláthatólag Békéscsaba ad otthont a hato-v dik találkozónak. A „Vienna Project” eseményeire, a nagyszerű drámapedagógiai műhelyekre, a több száz vidám gyermekarcra és a kiváló előadókra Békés megyében is emlékeznek néhányan: egészen pontosan az a tíz pedagógus, aki meghívást kapott és részt vehetett az ausztriai találkozón. Miért éppen Békés megye? S miért éppen Békéscsaba a következő helyszín? Ennek legfőbb oka — kár- is lenne tagadni, meg felesleges — személyes kapcsolatokban rejlik. A művelődési központ főmunkatársa, Fa- bulya Lászlóné már hosszú ideje és igen eredményesen foglalkozik a drámapedagógia módszereivel, illetve sikeresen fogja össze, irányítja a megye tanárait, népművelőit. Működésükre felfigyeltek nemcsak a megye, hanem az ország határain túl is, így kapták a külföldi meghívást, s ennek köszönhetően jártak már több alkalommal itt külföldről vendégelőadók. Természetesen a már hagyományos nemzetközi báb- fesztivált illető elismerések, a szervezők tehetségét és lelkiismeretességét dicsérő külföldi reklámok szintén segítettek abban, hogy egy magyar kisváros neve jöhessen szóba — mint Luxemburg után a következő _házigazd áé. Ne igyunk előre a medve bőrére! Ám az mindenesetre örvendetes, hogy Békéscsaba lehetőséget kapott egy újabb nagyszabású megmérettetésre, arra, hogy ezt a- nehezen kimondható városnevet minél többen megismerhessék a világban. N. K. Gyulán, a Gyógyszállóban dolgozó Celladam Laboratórium immunológiai vizsgálatai igen népszerűek a megyében, sőt azon kívül is. Az üdülővárosban megforduló külföldiek ugyancsak gyakran felkeresik az új intézményt. A munkatársak hetenként négy alkalommal járják a vidéket, kiszálláson gyűjtik a vérvizsgálati anyagot. Legutóbb Szarvason, a vas- és fémipari szövetkezetben vették az ötezredik vérmintát. Csicsely Pál, az ötezredik, a vasipari autószervizében, a Dinistrol-ál- lomáson dolgozik: — A laborosok másodszor jöttek hozzánk — meséli a fehér hajú szerelő, miközben rövid időre félbehagyja az alvázvédelmi munkálatokat egy Dacián. — Akkor a feleségem ment a vizsgálatra, én nem. A gondolat nem hagyott nyugodni mégsem, hiszen vegyszerekkel bánunk, és nem túl egészséges munkahely a miénk. Ezért örültem, hogy én is bekapcsolódhattam a vizsgálatba. Nem örülnék, ha pozitív eredményt mutatnának ki, de jobb az elővigyázatosság. Két sógorom is rákban halt meg, talán, ha időben kiderül a betegségük, tovább éltek volna. A szövetkezetből negyedévenként rendszeresen küldenek szűrésre bennünket, hogy megelőzzék a munkahelyi ártalmakat, főállású üzemorvosunk is van. A cég szervezte a Celladam-vizs- gálatot. Megpróbálok vigyázni az egészségemre, 58 éves vagyok, és többször műtötték már. Délután, ha befejezem itt a munkát, alig várom, hogy dolgozzak a kertünkben. Szép nagy gyümölcsösünk van, barack-, alma-, körte-, szilvafával és szőlővel. Ha meleg van, iszom egy üveg sört, és ott elfelejtem a világ zűréit. Szeretnék egészséges nyugdíjasként élni ... B. Zs. Vegyszerekkel dolgoznak, s a védőfelszerelés inkább gátolja, mintsem hogy segítené a munkát Fotó: Kovács Erzsébet Dz egész brigád elment a temetésre Meghalt egy munkás (Folytatás az 1. oldalról) — Nemcsak mi dolgoztunk ott, hanem ácsok, kubikosok is — szól közbe valaki. — Az emberek hozták-vit- ték az anyagot. Teljesen véletlen, hogy amikor lezuhant a tetőszerkezet, más nem került alá. Az egyik kubikosnak épp elfogyott az anyaga, azért nem volt ott. A másik meg időben félreug- rott. — Mi is veszélyben voltunk — mondja Pásztor Zoltán — hiszen ott álltunk az állványokon. Valaki kiáltott föntről: emberek, vigyázat! — és már dőlt is a\tető. öt másodperc alatt történt az egész. — Karcsi is félreugrott, de rossz irányba — folytatja a brigádvezető. — Szegénynek azonnal vége lett. A fia épp akkor ért oda, látta, ahogy meghal az apja... Gondolhatja, hogy megviselt bennünket az eset. Jó ember volt Varga Károly, á családjának, a két gyerekének élt. Tizenhét évet dolgoztunk együtt, becsületes, jó munkásnak tartottuk. A brigádunk mindig összetartó volt. Nem egyszer találkoztunk munka után is. Családostól vacsorára, kirándulásra mentünk. Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint ki a felelős munkatársuk haláláért, egymás szavába vágva próbálnak válaszolni. — Amikor a tetőn dolgoztak. nekünk nem lett volna szabad ott lenni. Le kellett volna zárni a területet — summázza az egyik idősebb kőműves. — De hát gyorsan kellett dolgozni, a határidő miatt. Még azt sem mondhatjuk, hogy különösebben jól kerestünk, hiszen sima órabért kaptunk. Munkavédelmi oktatás nem volt, csak aláírtuk a papírt. Igaz, ezt máskor is így szoktuk. — Tulajdonképpen bármelyikünkkel történhetett volna hasonló baleset — jegyzi meg egyikük. — Csak nekünk szerencsénk volt... G. K. Egy régebbi felvétel a brigádnaplóból. A bekarikázott férfi Varga Károly Fotó: Kovács Erzsébet Újabb munkástanács alakult Pártoktól függetlenül, saját tulajdonért Valami megmozdult az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár orosházi üzemében; már ami az érdekvédelmet illeti. Csütörtökön ugyanis a vállalat tizenkét dolgozója munkástanácsot alakított. Szándékaik egybeesnek a város más termelőegységeiben létrejött érdekvédelmi szervezetek céljaival. — A gépgyáriak részesei kívánnak lenni a közösen megtermelt tulajdonnak, s el szeretnék érni, hogy a munkástanács megkérdezése nélkül ne lehessen a kollektívát érintő kérdésekben dönteni. Tiltakoztak a magas vezetői prémiumok ellen, egyben több munkát és magasabb bért követeltek önmaguknak. Többen kifejtették, a dolgozók félnek a gyár vezetésével szembekerülni, tartanak a retorziótól. A munkástanács szervezői ezért egy-egy üzemrész képviselőit hívták meg az alakuló ülésre. E kis mag feladata lesz a többiek beszervezése. A munka irányítására, koordinálására négytagú ügyvivő testületet választottak. Tagjai: Fitz Elemér villanyszerelő, Komjáthy István esztergályos, Bogdány András raktáros és Szabó Mihály vasöntő. A munkás- tanács szervezésén túl az ő feladatuk lesz az alapszabály kidolgozása és a céljaikat tartalmazó felhívás megfogalmazása. Az ideiglenes ügyvivő testület megköszönte a városban működő pártok munkástanácsot támogató magatartását, egyben kifejezésre juttatták: minden párttól független érdekvédelmi szervezetként kívánnak tevékenykedni. P. J. I Bővülnek Magyarország és a Közös Piac kapcsolatai A korábbiaknál gyorsabban bővülnek Magyarország és a Közös Piac kereskedelmi kapcsolatai, kismértékben már érezhetők azok a kedvezmények, amelyeket az EK január 1-jétől hazánknak nyújt. Az Európai Közösségek ez évtől kezdve Magyarországra is kiterjesztette a vámpreferenciális rendszert, a GSP-t, s növekedett Magyarország kvótája az acél-, a textil- és a juhexport esetében. Ugyancsak januártól a közösség megszüntette a diszkriminatív, specifikus mennyiségi korlátozásokat, amelyeket az állami kereskedelmű országokkal szemben alkalmaz. Ezzel Magyarország hasonló feltételekkel kereskedhet az európai piacon, mint a közösségen kívül álló más fejlett ország. Az úgynevezett nem specifikus mennyiségi korlátozások meghatározott időre történő felfüggesztésével pedig Magyarországon már <bi- zonyos előnyt élvez a közösségen kívüli versenytársakkal szemben. Az Európai Közösségek Bizottsága a napokban úgy foglalt állást, hogy Magyarország esetében indokolt a nem specifikus mennyiségi korlátozások felfüggesztésének további egy esztendőre történő meghosszabbítása. A kereskedelmi adatok szerint az áruforgalom az idén gyorsabban nő, mint korábban. Nehéz pontosan kimutatni, hogy a kedvezmények mennyiben segítik elő a magyar kivitel szokásosnál dinamikusabb bővülését, mindenesetre a kedvezőbb piaci feltételek tagadhatatlanul egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá az exportt^xpan- zióhoz. Az idei év első ót hónapjában a közös piaci országikba irányuló magyar export 23 százalékkal bővült, és értéke elérte az 1 milliárd dollárt. Ugyanebben az időszakban az import értéke 900 millió dollár volt, ami 3 százalékkal haladja meg a múlt évit.
