Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-03 / 154. szám
o 1990. július 3., kedd •KNiM-facJ Önkormányzati hagyományokra és azok történelmi értékeire építve A sztálini modell csődje S^KP-kongresszus — első nap (Folytatás az 1. oldalról) A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat lényege, hogy teljes egészében elveti a tanácsrendszert, s ehelyett az önkormányzati hagyományokra és azok történelmi értékeire épít — hangoztatta expozéjában Horváth Balázs belügyminiszter. A törvényjaA törvényjavaslat elismeri a helyi közösségek természetes jogát az önállósághoz, a demokratikus hatalomgyakorláshoz. Garanciákat teremt az önkormányzati jogok érvényesüléséhez és védelméhez. A beterjesztő kormány javasolja: vegyék el a megyék, települések fölötti hatalmát, s adják meg az önálló cselekvés lehetőségét minden település önkormányzatának — mutatott rá a miniszter. A javaslat a megyei önkormányzatra csupán azoknak a közszolgáltatásoknak a megszervezését bízza, amelyek a megye egész területére, vagy nagy részére terjednek ki, illetve amelyeket javarészt nem az intézmény székhelyén lakók vesznek igénybe. vaslat egyúttal figyelembeveszi azokat az alapvető követelményeket, amelyeket az Európa Tanács 1985-ben elfogadott önkormányzati chartája tartalmaz. Ezeknek az elveknek a beépítése fontos lépés lehet hazánk Európa tanácsi tagságának elnyeréséhez, az európai demokráciákhoz való felzárkózáshoz. tervezet szerint a tulajdonost megillető jogokat az önkormányzati képviselő- testületek gyakorolják. A törvényjavaslat, lehetőséget ad az önkormányzatoknak vállalkozásra, s ily módon vagyonuk gyarapítására. Ennek csupán két korlátot szab: egyrészt a vállalkozás nem veszélyeztetheti az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátását, másrészt csak olyan vállalkozásban vehetnek részt, amelyben a felelősség nem haladja meg az önkormányzatok vagyoni hozzájárulásának mértékét. A kormány állás- potja az — mutatott rá Horváth Balázs —, hogy már az önkormányzati törvényben, ha kell, keretjelleggel, de rendelkezni kell az önkormányzatok gazdálkodásának • több alapvető kérdéséről. Ugyancsak stratégiai kérdésük tekinti a kormány az önkormányzatok anyagi forrásai körének törvényi meghatározását. A miniszter kitért árrá, hogy az önkormányzati törvény elfogadása esetén megszűnnek a közös tanácsok, amelyek a totális integráció termékei. A törvényjavaslat a társulás általános szabadságának elvét vallja. Erre három társulási formát ajánl; társulást igazgatási feladatokra, intézmények közös fenntartására, továbbá lehetőséget a képviselőtestületek társulására, azzal a megkötéssel, hogy az ilyen esetekben minden településnek megmarad a saját képviselőtestülete. Horváth Balázs külön szólt a 200 léleknél kisebb lakosú aprófalvak problémájáról. Mint mondta: az ilyen kistelepüléseknél felmerül az önállóság és a hatékonyság konfliktusa. A kormány ezért indokoltnak látja, hogy az ilyen községek csatlakozhassanak a szomszédos községhez. Ezt a csatlakozási készséget nem lehet elutasítani. Ugyanakkor a javaslat az ilyen kisközségek esetében sem teszi kötelezővé a csatlakozást. Jogdzsungel felülvizsgálata Tervek a fővárosra A bevezetendő önkormányzati rendszer fontos alapkövetelménye az önkormányzati önállóság; a javaslat értelmében a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a helyi közügyeket. Az önkormányzat a helyi közügyekben minden olyat megtehet, amivel jogszabályt nem sért, s döntése csak jogszabálysértés esetén vizsgálható felül. További garanciát jelent, hogy az önkormányzatok számára csak a törvény állapíthat meg kötelező feladatokat. Ezzel megszűnik a lehetősége annak, hogy miniszter- elnöki vagy miniszteri intézkedések végrehajtója legyen az önkormányzat. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy e helyi önállóság törvényi követelménye és annak garanciái önmagukban nem elégségesek. Ennek tudatában a kormány folytatni kívánja a ma még korántsem önkormányzatbarát jogszabálydzsungel felülvizsgálatát, s az év végére befejezi az ígért „nagytakarítást”, a helyi önállóságot béklyóba kötöző központi jogszabálytömegben. A miniszter szólt arról is. hogy az önkormányzatok önállóságának érvényesítéséhez megfelelő gazdasági alapokra van szükség. A törvényjavaslat ebből kiindulva elismeri az önkormányzatok vagyonát, tulajdonát, meghatározza az ön- kormányzati tulajdon lehetséges. s egy bizonyos aspektusban szükséges körét. A Horváth Balázs Budapestről szólva kiemelte: a kormány a fővárosban kétszintű önkormányzatot tart szükségesnek. A két önkormányzati szint munkamegosztásáról az önkormányzati törvénynek és más jogszabályoknak kell rendelkezniük, a javaslat értelmében a munka- megosztás optimális elve lehet, hogy a fővárosi kerületek önkormányzatai rendelkezzenek a városi önkormányzatokat megillető jogosítványokkal, míg a fővárosi közgyűlés csak a Budapest egészét vagy egy részét érintő ügyekben kapjon döntési jogokat. A kormány nem támogatja az olyan javaslatokat, hogy a főváros egyes kerületei önálló városokká alakuljanak, s kiváljanak Budapest területéből. A miniszter a törvényjavaslat lényegi elemének nevezte, hogy az önkormányzatok hatáskörét érintő döntéseket csak az Országgyűlés hozhat, s a Minisztertanács önkormányzatokkal kapcsolatos irányítási jogkörét kizárólag az önkormányzatok által megoldandó állaimgaz- gatási feladatokra korlátozza. Az előzetesen meghatározott sorrendnek megfelelően először a frakciók megbízottjai mondtak véleményt. Elsőként Kónya Imre az MDF álláspontját fejtette ki. Általános és egyre sürgetőbb az igény — mondotta —, hogy leváltsák azokat a vezetőket, akik lejáratták magukat, s végre a nép saját kezébe vegye ügyei intézését. Ennek feltétele a helyi önkormányzatokról szóló törvények megalkotása — mondotta az MDF szónoka —, ám emögött fel kell sorakozni a legfőbb politikai erőknek. Kérte az ellenzéki padsorokban ülő képviselőket: jóhiszeműen működjenek közre a törvény megalkotásában, s abban, hogy a magyar nép megszabaduljon hiteltelenné vált helyi vezetőitől. Visszautalva a délelőtt elszabadult ügyrendi vitára, felhívta a figyelmet: minden nap késlekedés a bukott rendszer hatalomátmentő képviselőinek kedvez. Wekler Ferenc (SZDSZ) mindenekelőtt arról biztosította a kormánypárt képviselőit, hogy semmiféle rossz szándék nem vezérli az ellenzéket akkor, amikor egy- egy benyújtott törvényjavaslat hibáira igyekeznek ráirá7 nyítani a figyelmet. A bírálat célja nem a rendszerváltozás akadályozása, hanem az, hogy valóban jó törvények szülessenek. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának álláspontját Füzessy Tibor ismertette. Filozófiatörténeti visszatekintését — melyben a család és az állam, s benne az önkormányzat szerepét értékelte — követően arról szólt, hogy a községeknek és városoknak saját erejükből kell intézniük életüket mindaddig, míg erre képesek. Az államnak ilyenkor nem kell, sőt, nem is szabad beavatkoznia, ám ha a helyi közösségek nem tudnak megbirkózni a feladatokkal és problémákkal, az államnak kötelessége segítséget nyújtani. Ezután kiderült, -hogy sem az Alkotmányügyi, Törvény- előkészítő és Igazságügyi Bizottság. sem az önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság sem állít előadót. Ugyanakkor a bizottságok vezetői hangoztatták, hogy a benyújtott törvénytervezeteket alkalmasnak ítélik a megvitatásra. A soros elnök, Vörös Vince hat óra előtt néhány perccel berekesztette az ülésnapot. Az Országgyűlés kedden az alkotmány módosításával, illetve a helyi ön- kormányzatokkal foglalkozó törvényjavaslatok általános és részletes vitájával folytatja törvényalkotó munkáját. Képviselőváltás — 30 napon belül Bokros Lajos, a párt budapesti listájáról kapott mandátumot. így képviselői helyéről történt lemondása után az MSZP fővárosi elnöksége tehet javaslatot pótlására — mondta Polgár Viktor, a Magyar Szocialista Párt szóvivője Az érvényes szabályok szerint a listán szereplő személyek közül a listát állító párt választhatja ki az új képviselőt. Az illetékes választási bizottságnál a lemondástól számított 30 napon belül be kell jelenteni az új honatyát. Az esetleges további cseréket firtató kérdésre válaszolva a szóvivő hangsúlyozta, hogy a visszahívás intézménye megszűnt. így csak a mandátumot szerzett képviselők döntése nyithat utat újabb változásoknak. A szóvivő véleménye szerint a honatyák jogállásának rendezése után, a „munkakönyves” képviselőség általánossá tétele esetén további lemondások is lehetnek, hiszen a szocialista frakciónak „civil” munkájuknak elkötelezett emberek (egyetemi vezetők, tudományos kutatók, vállalkozók) is tagjai. Elképzelhető, hogy ők — ha kényszerűen választaniok kell — a mandátumról való lemondás mellett döntenek. Az átalakítás politikájának megtorpanása azzal járhat, hogy a sötét időkkel fenyegető konzervatív „hátra arc” léphet a helyébe — intette Mihail Gorbacsov az SZKP 28. kongresszusának küldötteit és — a televízió nyilvánossága jóvoltából — a hazai és a nemzetközi közvéleményt a Központi Bizottság beszámolójának előterjesztésekor. A hétfőn megkezdett párt- fórum első két órájában — a vártnál hosszabb ideig tartó — élénk vita bontakozott ki a napirendi pontok elfogadása, a kongresszusi munkabizottságok, tisztség- viselők megválasztása körül. Bár a vitában érdemi politikai kérdésről nem kellett dönteni, egyes észrevételek, javaslatok már előrevetítették több probléma kapcsán is a várható viharos összecsapásokat. Ezen előjelekhez képest roppant visszafogottnak, mérsékelt hangvételűnek tűnt a főtitkári előadói beszéd. Gorbacsov sorra vette a szovjet társadalom legsúlyosabb problémáit, megvédelmezte az átalakítás több, mint öt esztendejének fő irányvonalát, röviden összefoglalta az egyes nagy - kérdéskörökben az elért eredményeket, a legfontosabb teendőket. A drámai indítás után Gorbacsov utalt arra a terhes örökségre, amelytől a sztálni struktúra mindmáig fennmaradt elemei miatt nehéz végérvényesen megszabadulni. Gorbacsov utalt azokra az alapelemekre, amelyek megjelenése, stabilizálódása mutatja az új irányokat: az emberi jogok kiteljesedéséről, a megvalósuló többpártrendszerről, az igazi néphatalom megkezdett kiépítéséről beszélt. A kongresszusnak kell választ adnia arra a kérdésre, mi okozta a megkezdett átalakítási politika' megtorpanását, a kezdeti ütem lefékeződését. Ezt az oknyomozást segítheti a politikai bizottsági tagok és központi bizottsági titkárok beszámolója, amelynek nem szabad valamilyen bírósági tárgyalássá válnia — mondta Gorbacsov. Egyértelműen elkötelezte magát a gazdasági reformok következetes továbbvitele mellett, hangsúlyozva azok szociális irányultságát. Szó esett a beszámolóban a nemzetiségi politikáról, a romló közbiztonságról is, majd Gorbacsov rátért az átalakítás nemzetközi feltételeit megteremteni hivatott külpolitikára. A kelet- és közép-európai változások kapcsán a szocializmus csődjéről beszélőknek felelve azt hangoztatta, hogy a sztálini modell csődje következett be ebben a térségben. Azt, hogy merre mennek ezek az országok — fűzte hozzá — az ott élő népeknek önállóan kell eldönteniük. Határozottan visszautasította azokat a támadásokat, amelyek célja az elmúlt évek külpolitikájának befe- ketítése. A párt belső reformjáról szólva elutasította azt a javaslatot, hogy egyidejűleg létezzen a pártelnöki és a főtitkári tisztség. A párt politikáját illetően síkraszállt a szocialista útválasztásért, és a kommunista távlatokért. Alekszandr Jakovlev, akinek beszédét (ő a nemzetközi politikával foglalkozó bizottság vezetője, emellett Gorbacsov egyik legközvetlenebb munkatársa), hosz- szan tartó nagy taps fogadta. Első olvasásra a főtitkári beszámoló nem tartalmazott semmi váratlan elemet, a legélesebb kérdésekben nem állást foglalt, hanem inkább a kérdéseket fogalmazta meg, minden jel szerint a kongresszusi küldöttekre hagyva a vita érdemi lebonyolítását, az állásfoglalás kialakítását. Gorbacsov jelezte, hogy ő a jövőt az SZKP egységének megőrzésével tudja elképzelni. Ugyanakkor az előzetes vélemények zöme azt jelezte, hogy a pártegység legfeljebb formálisan tartható fent — akkor is csak rövid ideig —, mert a pártban egyre markánsabbá válnak az egymással összebékíthe- tetlen politikai platformok. Ezek vitája, összecsapása szabhatja meg a küldöttek által — határozatban is megerősítve — tíznaposra tervezett kongresszus végeredményeit. Leállítják a csapatkivonást? Súlyos fenyegetésnek minősítette Für Lajos honvédelmi miniszter Matvej Burlakov vezérezredesnek, a Magyarországról kivonuló déli hadseregcsoport parancsnokának az Izvesztyijában megjelent nyilatkozatát, miszerint a. szovjet fél leállítja a csapatkivonást, amennyiben Magyarország nem hajlandó egyenként fizetni a szovjet katonák által átadott épületekért. Für Lajos az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta, hogy Burlakov összekapcsolja a vitás gazdasági ügyeket a katonai csapatkivonással, amelyet a szovjet fél szerződésben vállalt, és mind a mai napig teljesített is. Burlakov kijelentése olyan fenyegetés, amely nemcsak a magyar közvéleményben, hanem határainkon kívül is felháborodást válthat ki, s legalábbis kétségessé teszi, hogy a Szovjetunió megtartja a szerződésben vállalt kötelezettségeit — mondta Für Lajos. A magyar honvédelmi miniszter hangsúlyozta: lehetetlen dolog egyenként felértékelni az átadásra kerülő épületeket. A legkülönbözőbb globális elszámolási kérdések vetődnek fel. Valóban vannak egyébként olyan obejktumok, amelyeket a szovjet fél emelt, de többségüket még korábban, a magyarok építették, s ezek most rendkívül leromlott állapotban vannak. Számos épületet nem tud használni a magyar fél, mert azok szovjet szabvány szerint épültek fel. A Magyarországon tartózkodó szovjet katonák ráadásul olyan mértékű környezetszennyeződést okoztak, hogy az ezzel kapcsolatos kártalanítás nélkül nem lehet tárgyszerű elszámolást végezni. Végezetül emlékeztetett arra, hogy Burlakovot a napokban fogadta Antall József miniszterelnök, s ezen a megbeszélésen többek között arról is szó volt, hogy kölcsönösen hagyjak abba a sajtóháborút, a fenyegetőzéseket, az ezzel történő nyomásgyakorlást, próbáljunk higgadtan, indulatok nélkül, egzakt módon számvetést végezni, s ennek eredménye alapján megegyezni az elszámolási kérdésekben. Napirenden: A nukleáris elrettentés stratégiája George Bush amerikai elnök javasolta, hogy csökkentsék a NATO-csapatokat az NDK határán, és legyenek diplomáciai képviseletei a Szovjetuniónak, a középeurópai országoknak a NATO mellett. A nyugati szövetség fenntartaná ugyan a nukleáris elrettentés stratégiáját, de kötelezné magát, hogy csak „végső esetben” vet be atomfegyvereket. Hétfői amerikai sajtójelentések szerint a Fehér Ház fenti javaslatai kerülnek a NATO e heti londoni csúcstalálkozója elé. A német—német határon a NATO-csapa- tajt egyrészt csökkentenék, másrészt nemzetközi parancsnokság alá helyeznék az amerikai, német, brit, holland, kanadai, belga katonákból álló vegyes egységeket. A NATO fenntartaná az atomfegyverekkel való elrettentés 1987 óta érvényes doktrínáját, de kinyilvánítaná, hogy e fegyverekhez csak „végső esetben” folyamodik. (Az eddigi stratégia azt mondta ki, hogy európai szovjet támadásra a Nyugat azonnal a Szovjetunió elleni atomcsa- páisisal válaszol.) Az amerikai terv irreálisnak minősíti a Szovjetunió NATO-tagságát, a közép-európai országok csatlakozását viszont azért utasítja el, mert az nyugtalanítaná a Szovjetuniót. Javasolja azonban, hogy a Szovjetunió és a közép-európai* államok létesítsenek diplomáciai kapcsolatot a NATO-val, működtessenek képviseletet a nyugati szövetség mellett, amely fokozott politikai szerepet kap. Jóllehet a NATO-vezetők általában egyetértenek az elgondolásokkal, vita várható. A The Wall Street Journal szerint Washington ellenzi azt a német elgondolást, hogy már a Becsben most készülő hagyományos haderőcsökkentési megállapodásban vállaljanak kötelezettséget az egységes német haderők csökkentésére. Francia részről a készülő NATO-nyilatko- zatnak azt a pontját ellenzik, amely kinyilvánítaná a szövetség készségét az európai biztonsági konferencia intézményesítésére. Francois Mitterrand francia elnök szerint nem a NATO feladata, hogy megjelölje: milyen méretű legyen az EBEÉ apparátusa. A csúcstalálkozóra készülve George Bush elnök hétfőn is a fenti javaslatokon dolgozik tanácsadóival Maine állambeli üdülőjében. Az indítványok között szerepel a harcászati atomlövedékeknek Európából való visszavonása is. Az idézett lap- jelentések szerint az amerikai kormány a csúcsot kezdetnek tekinti. Azt követően dolgoznák majd ki a NATO átalakításának részletes terveit, s kezdenék meg azok végrehajtását. Amerikai részről ellenzik, hogy a németek „elsiessék” a változtatásokat. Nem kívánnak olyan helyzetet teremteni, amelyben a közvélemény nyomása az atomfegyverek teljes kivonását igényli Európából. Ebben egyetért a brit és a francia kormány is, amely ragaszkodik saját atomfegyvereihez.
