Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-03 / 154. szám
1990. július 3„ kedd o Szent Flórián megnyugodhat? Tűzrőlpattant, csuromvizes tűzoltók versenye-------------------------------------------------------------------------------E urópában egyedülálló Összefogás a Szegedi Keringő légimutatványáért n horoglétra „királyának” nincs ideje félni Természetvédelmi tábor Csorváson „Tömlős” távozás a gerendáról rotó: Veress Erzsi (Folytatás az 1. oldalról) sporttelep • másik részén, a 100 méteres akadálypályán mérik össze tudásukat a tűzoltók. „Fussál, gurítsd, kapcsold!” — pattognak a vezényszavak a pálya mellől, és az akadálypálya palánk- ján, gerendáján tömlőkkal kezükben macskaügyességgel „közlekednek” a tűzoltók. Érdekesség, hogy a 19 megyei és három külföldi csapat — román, szlovák és lengyel ■— mellett a magyar tűzoltó-válogatott is indul a versenyen. Alrról, hogy miként lesz valakiből válogatott tűzoltó, Baranyai Gyulát, a horog- létra-gyakorlat 1987-es magyar csúcstartóját kérdezzük: — Aki jelentkezik és teljesíti az előírt szinteket, meg egy kis szerencséje is van, profi tűzoltóversenyző lehet — mondja. — A válogatott kerettag ugyanis azt jelenti, hogy bár a tűzoltósághoz tartozunk, csak az edzésekkel, versenyzéssel foglalkozunk. — Egy válogatottnak a horoglétra mindig kecses bárányként viselkedik? — Szó sincs- róla. Főleg régebben, elég sűrűn egymásba gabalyodtunk, és előfordult, hogy lefejeltem a létrafokokat — búcsúzik. Míg a közönség fiatalabb része egy saját „lábán” közlekedő, 91 éves tűzoltóautó dudáját teszteli, az anyukák a karlátok mellett izgulnak férjeikért. Egy szarvasi tűzoltófeleség arról beszél, hogy addig nyugodtak lehetünk, amíg olyan tűzoltók vannak, akik másodpercek alatt bárhová be- vagy feljutnak. Aztán, szinte önmagát cáfolva, így folytatja: — Bármilyen ügyesek, bátrak is, én azért mindig aggódom, ha a férjem szolgálatban van. Sosem lehet tudni, mikor robban az égő házban egy gázpalack ... Nyemcsok László Áprilistól egyesület... — Rehabilitálják az énekiskolát! II Békés-Tarhosi Baráti Kör közgyűlése Hét végén közgyűlést tartott a Békés-Tarhosi Baráti Kör Tarlóson, a Zenepavilonban. Nemrégiben egyesületként jegyezték be őket, s az ezzel kapcsolatos feladatokat beszélték meg. Először dr. Gyarmath Olga, a baráti kör titkára tartott beszámolót kétéves munkájukról. Rövid történeti áttekintés után rátért jelenlegi ténykedéseikre. Ezek közül leglényegesebb a zenei napokhoz nyújtott segítség. Szó esett még a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium titkárságára, valamint a Történelmi Igazságtétel Bizottsághoz benyújtott beadványról, melyben kérik a tarhosi énekiskola rehabilitációját és a létesítő rendelet aláírását. A tarhosi zenepavilonban — akkor már Békés-Tarhosi Karvezető és Énektanár Továbbképző Intézetben — valósítanák meg a karvezetők, énektanárok posztgraduális képzését. A tervek szerint helyet kap kántorképzés, nemzetiségi népzenével való foglalkozás, itt lesz a helye különböző konferenciáknak, s természetesen — mint eddig — a zenei napoknak. Hogy minél inkább jó kezekben legyen a program, két fő tanácsadót választottak: a kurzusokért felelős szakértő Gulyás György, a zenei napoké Szokolay Sándor lett. A tényleges munkálatok már elkezdődtek a minisztérium harmincmillió forintos támogatásával: a zenepavilon felső emeletét lakják majd a meghívott vendég professzorok, a hallgatóknak vendégházat építenek. A kialakítás, az építkezés folyamatban van ... A közgyűlés második napirendi pontja alapszabály- Tnódosítás volt. Ezt követően választatták meg az új vezetőséget. Elnök: Bozay Attila, zeneszerző, volt tarhosi diák. Alelnök: dr. Gyarmath Olga, titkár: Varga Sándor. Ezenkívül létrehoztak egy intézőbizottságot, melynek tagjai az elnök, az alelnök és a titkár, valamint további hét volt tarhosi diák, akik az ország különböző pontjain regionális csoportokban tartják a kapcsolatot... Viharkárok A vasárnap kora délután észak, északnyugat irányban tomboló széllel átvonult vihar az országban sok helyen okozott károkat. Veszprém, Debrecen, Békéscsaba, Budaörs, Szeged és Pécs környékén jelezték a legnagyobb szélsebességet. Az erős széllökések fákat döntöttek ki, kéményeket, tűzfalakat omlasztottak le. A tűzoltók országosan több mint 200 helyre vonultak ki, hogy eltávolítsák az úttestre, a villanyvezetékekre, a parkoló autókra zuhant fákat, és a megsérült kéményeknél, • tűzfalaknál megszüntessék a további omlás- veszélyt. A legtöbbször, mintegy 130 esetben Bács- Kiskun megyében vonultak ki. A közutakon több helyen karambolt idézett elő az úttestre zuhant fa. így Bony- hádnál 2, Levél község térségében 3, Szerencsnél 2 személygépkocsi, Poroszló közelében pedig 1 személyautó és 3 teherautó ütközött a vihar idején. Utasaik közül ketten életüket vesztették, sokan megsérültek. Az ország magasfeszültségű távvezeték-hálózatában nem okozott "kárt a vihar. Ám a 20-35 kilovoltos közép- feszültségű és a lakossági kisfeszültségű hálózatot villámcsapások, kidőlt fák szaggatták meg, főleg Szeged, Pécs és Debrecen körzetében. Budapesten nem volt számottevő kár, a középfeszültségű hálózat alig 20 helyen sérült meg, de ezeket nyomban, illetve még a hétfőre virradó éjszaka kijavították. A kisfeszültségű légvezetékek javítási munkáinak jelentős részét is elvégezték, és várhatóan hétfőn a kora délutáni órákban mindenütt befejezik a helyreállítást. A vasút pályafenntartó brigádjainak, szerelőinek is országszerte sok munkát okozott a vihar, elsősorban az Alföldön. A vasúti pályákra zuhant fákat kellett feldarabolni és eltávolítani egyebek között Rákoshegy és Maglód, Pilis és Albertirsa, Kecskemét alsó és Helvécia, Máriapócs és Nyírkáta, Nyír- adony és Hajdúsámson, Kába és Püspökladány között. Kecskemét és Hetényegyhá- za között a pálya menti telefonoszlopokat döntötte a sínekre a vihar. A villám- csapás és különböző elektromos zárlat több mint 10 helyen idézett elő átmeneti zavart a villanyvonatok közlekedésében. A pályafenntartók éjjel is dolgoztak, sőt még hétfőn délelőtt is javították a felsővezetéket Cegléd környékén. Azt beszélik: Csorváson országosan is egyedülálló természetvédelmi tábor épül. Becslések szerint a pillanatnyi értéke — telekkel együtt — több mint 1 millió forint. Annak is hír« ment, hogy az egészet Hunyadvári Árpád, a tábor szülőatyja, csak úgy, hobbiból építi. — Ha már beszélnek róla, az jó jel — kezdi mosolyogva Hunyadvári úr. — De miről is van szó? A Kisállattenyésztő törzstelep természeti tábort a csorváisi általános iskola szervezi, elsődlegesen azért, hogy a tanulóifjúságnak bemutassa az őshonos magyar galambfajtákat. Táborokat nyitnak, így segítve a természetvédelmi oktatást, nevelést. Egyébként ilyen tábor tényleg nincs Magyarországon, sőt, Európában is ritkaságszámba megy. Ügy tudom, Belgiumban működik hasonló, de ott a világ postagalambtörzseit gyűjtik és tenyésztik, fajtatisztán. —Mi késztette arra, hogy ilyen vállalkozásba kezdjen? — A galambtenyésztésben több ezer ^ év alatt nagyon sok fajta, rajz- és színváltozat alakult ki. Azonban — ki tudja miért — több nagymúltú galambfajta vesztett népszerűségéből. Sőt, néhányat a kipusztuA büszke pávagalamb lás veszélye fenyeget, s így a bennük fellelhető gének örökre elveszhetnek. Mind kevesebben vannak a nemes, a fajtatiszta tenyésztés egyedi példányai. A környezeti változások csak erősítik ezt a folyamatot, hiszen a nagyüzemi mezőgazdasági táblák kialakításával kihalóban vannak az alföldi tanyák. így nem is csodálkozhatunk azon, hogy az egykori ősi magyar galambfajtákkal egyre ritkábban találkozunk. Három évvel ezelőtt például felmérést végeztünk az általános iskolás gyerekek körében: vajon felismerik-e, legalább fényképről, a régen szép számmal fellelhető galambfajtákat. Az eredmény lehangoló. A fotókat érdeklődéssel figyelték, de a madarakat nem ismerték fel. Ekkor született az elhatározás. létrehozunk egy kisálllattenyésztő törzstelepet, természetvédelmi táboir formájában. — Igaz, hogy ön vagyonokat áldozott a telep létrehozása érdekében? — Talán nem helyes így a megfogalmazás, hiszen nem számítok úgymond vagyonos embernek. Annyi viszont igaz, rengeteg munkám van benne, szívesen feláldozott szabadidőm, s valamicske pénzem. Az építkezés költségeit adományozásokból szereztük be. Hogy csak egy nevet említsek például: Szilágyi Menyhért aktív támogatásának köszönhetően a nagyközségi tanács a sportpálya malilett építési telket adott a telep számára. Mások építőanyagot hoztak, társadlalmi munkát végeztek, és voltak intézmények, magánszemélyek, amelyek és akik pénzbeli támogatást nyújtottak. Jönnek a koreaiak Százhetvennégy százalékkal nőtt az elmúlt negyedévben Dél-Korea exportja a kelet-európai országokba, a múlt évi azonos időszakhoz képest. A szöuli kereskedelmi és ipari minisztérium által közzétett adatok szerint ennek az összértéke közel 101 millió dollár volt. A legerőteljesebben a Jugoszláviával, Bulgáriával, Magyar- országgal és Csehszlovákiával bonyolított forgalom nőtt. Az exportcikkek listáját az elektronika és az elektromos háztartási készülékek vezetik. A Szegedi Keringő is otthonra találhat a csorvási táborban — Hol tart most az építkezés, és milyenfajta galambokat tenyésztenek majd? — A galambházakon az utolsó munkálatokat végezzük. A természetvédelmi tábor teljes befejezését ez év őszére tervezzük. A törzstelepet — amelyben 23 őshonos magyar galambfajtát kívánunk tartani és bemutatni — a kistenyésztők szintén adományozási akciókkal készek benépesíteni. E gyűjtemény különleges látnivalót takargat. Fajtáink között szerepel például az Egri Kék keringő-galamb — amely órákon át képes szállni a levegőben —, a csodálatos rövidcsőrű díszgalambok, valamint a Magyar Begyes, a Magyar Óriás-fajták különböző egyedei. — Mit takar a tábor elnevezés? — Szeretnénk, ha a Békés megyei kisiskolások nyári táborozás formájában megismerhetnék a telep különleges _ madárvilágát. Erre Csorváson adottak a feltételek. A természetvédelmi tábortól 200 méterre, diákotthonban sportolhatnak, étkezhetnek. Óvatosan jegyzem meg, ha minden igaz, pónilovakat is kapunk, így a gyerekek lovagolni is megtanulhatnak. Galambversenyeket, kiállításokat szeretnénk rendezni, csodálatos élmény lehet a gyerekeknek a 800 kilométerről1 felengedett verseny- postagálambok érkezése, vagy a sok-sok lebegő Szegedi Keringő 6-7 órás légimutatványa. De tudunk mutatni néhány állami nyilvántartásba vett takarmányfű- és pillangós gyepalkotó fűfajtákat: magyar rozs- nokot, réti csenkeszt. csomós ebirt. Sőt, egyéb látnivaló is van a község határában, így a Volga-menti hérics természetvédelA Debreceni Pergő sem pusztul ki talán mi területe, vagy fafaragó- és lószerszámkészítő helyi és kömyékbéli iparművészek színvonalas alkotásai. A különböző galambfajták megmentésén túl, másoknak is szórakozást, örömöt tudunk szerezni, akkor nem dolgoztunk hiába. Papp János A Délalföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat felhívja a lakosság figyelmét, hogy a megye területén lévő bányagödreiben FÜRDENI, A BANYA TERÜLTÉRE bemenni ÉLETVESZÉLYES ÉS SZIGORÜAN TILOS!
