Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-03 / 154. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JÜLIUS 3., KEDD Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 154. SZÁM Önkormányzati hagyományokra, és azok történelmi értékeire építve Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Az Országgyűlés némi előzmény után elfogadta a hétfői és keddi ülésnapok tárgysorozatát. Ennek alapján megvitatják a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról, a helyi önkormányzatokról szóié törvényjavaslatot, fnegvá- lasztják az Alkotmánybíróság újabb öt tagját. Sor kerül az alkotmány módosítására az állami címer kérdésében is, majd az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról rendelkező törvény módosítását tűzik napirendre. Ezután a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat kerül napirendre, majd az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításáról tanácskoznak a képviselők. Ezt követően a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslatot tárgyalja meg a plénum, majd az állam- és közbiztonságról szóló törvény módosításáról döntenek. Az interpellációk és a kérdések előtt kerül sor az elektronikus és nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság jelentésének megtárgyalására. A képviselők még ezután sem tudtak hozzákezdeni a tárgysorozat első pontjának megvitatásához, ugyanis heves ügyrendi vita bontakozott 'ki egyes beterjesztett törvényjavaslatok tárgyalási menetéről. A kormány visszavonta korábbi javaslatát, miszerint a három, egymással több ponton összefüggő, az alkotmány módosítására, a helyi önkormányzatokra és a helyi önkormányzati választásra vonatkozó törvény- javaslatot egymást követően külön-külön tárgyalják. A Ház megbízott elnöke később bejelentette, hogy titkos szavazással megválasztották az Alkotmánybíróság tagjait, akik letették a hivatali esküt az Ország- gyűlés előtt. Dr. Herczegh Géza (289 szavazattal) 62 éves akadémikus, 1967 óta a pécsi tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének oktatója, jelenleg is tanára. Dr. Lába- dy Tamás (289 szavazattal) 46£éves tanácsvezető bíró, 1973 óta végez egyetemi oktatói és tudományos kutatói munkát, kandidátus. Dr. Schmidt Péter (290 szavazattal) 64 éves, több mint 30 éve oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol jelenleg egyetemi tanáriként vezeti az Alkotmányjogi Tanszéket. Dr. Tersztyánszky ' Ödön (294 szavazattal) 61 éves bíró, az ELTE Jogi Karán, a Polgári Eljárásjogi Tanszéken végez rendszeres oktatói munkát, ez év eleje óta az Alkotmánybíróságon főtanácsosként dolgozik. Dr. Vörös Imre (289 szavazattal) 46 éves, az állam- és jogtudomány doktora, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Községiül a vármegyéig Az alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat előadója, dr. Balsai István igazságügyminiszter expozéj ában hangsúlyozta: miután az államszervezet alapjaiban átalakul, elkerülhetetlen, hogy az e szervezetet szabályozó alkotmány is módosuljon. E módosítás lényege, hogy a tanácsokat megszüntetve a helyi önkormányzatokra bízza a lakosságot érintő helyi közügyek intézését. Az alkotmány új, IX. fejezete meghatározza azokat az alapvető jogokat, amelyek minden helyi ön- kormányzatot — a községtől a vármegyéig, illetve a fővárosig — megilletnek. E jogok alapvető tartalma, hogy a közösségekét szolgáló feladatokat a közösség maga, választott szervezete útján, szabadon, önállóan ^Jássa el** s rendelkezzék az ehhez" szükséges anyagi eszközökkel. Á miniszter garanciális jelentőségűnek minősítette á képviselői testületek társulási szabadságának alkotmányba iktatását. Kitért arra, hogy a törvényjavaslat a megye jogállását illetően olyan megoldást tartalmaz, miszerint a megye önálló ön- kormányzati szint. Ez azonban nem korlátozza a települési — községi, városi — önkormányzatok jogait és önállóságát. A megye önálló önkormányzatként azokat a feladatokat látja el a benne képviselt települések számára^ amelyekre e települések önmagukban célszerűen nem képesek. A megye feladata lenne továbbá a települések érdekének képviselete, védelme, akár a központi kormányzattal szemben is. Ugyanakkor megszűnik központi újraelosztó szerepe, továbbá a településeknek a megyei felügyeleti és ellenőrzési jogokból eredő alárendeltsége is. Az önkormányzatok felügyeletére és ellenőrzésére a javaslat szerint az önkormányzati rendszeren kívüli állami szervek lennének jogosultak. Balsai István külön felhívta a képviselők figyelmét: dönteniük kell abban* *hogy a jövőben a történelmi hagyományokat jobban tükröző vármegye, vagy a megye kifejezés legyen használatos. Végül arról szólt, hogy a törvényjavaslat a helyi önkormányzatokra, vonatkozó részletes szabályok megállapítását külön törvényre utalja. Minthogy az önkormányzatiság lényegi és garanciális szabályait az alkotmányban javasoljuk meghatározni — hangsúlyozta az igazságügyminiszter —, az önkormányzati törvény elfogadásához nem tartjuk szükségesnek a minősített többségű döntést. (Folytatás a 2. oldalon) Bányászsztrájk Márkushegyen Hétfőn reggel 6 órakor kezdődött meg, s még a kora esti órákban is tartott az Oroszlányi Szénbánya Vállalat márkushegyi bányája dolgozóinak munkabeszüntetése. Miután a sztrájkoló bányászok nem értettek szót a bányaüzem és a vállalatvezetőivel, a délutáni órákban a helyszínre érkezett Győr- iványi Sándor munkaügyi miniszter, Pohankovics István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára és Kardos Amtalné, az utóbbi tárca szóvivője. A jelenlétükben megtartott gyűlésen parttalan vita bontakozott; jellemző a túlfűtött hangulatra, hogy a munkaügyi miniszter mondanivalóját többször is füttykoncert és hangorkán szakította meg. Végül is Kardos Antataé nyugtatta meg valamelyest a kedélyeket, amikor kifejtette, hogy az új kormány rövid idő alatt a más iparágakhoz viszonyítva éppen a bányászat gondjainak megoldására hozta, illetve hozza a legtöbb intézkedést. Kormányzati tervek szerint a szénbányászat adósságának nagy részét — 30 milliárd forintot — jóváírják. Ez jó alapot nyújt ahhoz, hogy a szénbánya-vállalatok, köztük az oroszlányi is, talpra állhassanak, önállóan gazdálkodjanak. Egyetértve a bányászok óhajával, felülbírálják a vállalati vezetők alkalmasságát is, felderítik a bújtatott pozíciókat, és csökkentik a szénbánya jövedelmezőségét tetemesen terhelő improduktív létszámot. A helyi vezetők nagy hibája — mondta —, hogy a márkushegyi bányászok nem ismerik, hogy mit tett és tesz érdekükben az új kormány. Nem az új kormány ellen van kifogásuk — kiáltottak közbe a bányászok —, hanem az ellen, hogy azok ülnek a vezető posztokon, akik csődbe vitték a szénbányászatot. A vita során a gyűlés résztvevői pontokba foglalták követeléseiket, egyebek között, hogy a hűségpénz és a földalatti pótlék után kirótt személyi jövedelemadót töröljék el. A dolgozókat tegyék érdekeltté a termelésben, és a szénbányászatot ne adják részvénytársaságok kezébe, az maradjon állami tulajdon. 25-50 százalékos béremelést követelnek, úgy, hogy a vállalatnál csökkentsék a felesleges adminisztratív létszámot. Tegyék felelőssé azokat a vezetőket, akik rablógazdálkodással, a megengedhetetlen szénművelési móddal tönkre tették a márkushegyi bányát. A továbbiakban a Munkaügyi, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselői javasolták, hogy a bányászok válasszanak maguk közül küldöttséget, amely július 4-én tárgyal majd a kormány által megbízott szakértőkkel, követeléseik .teljesítéséről. E javaslat ellenére sem született egyezség, a bányászok ugyanis újabb követeléssel álltak elő, nevezetesen, hogy az ipari miniszter utazzék haladéktalanul Márkushegy- re, mert a továbbiakban csak vele hajlandók tárgyalná. Nyírádi bányazárás Vasárnap reggel befejezték a munkát a vízveszélyes nyírádi bauxitbányákban, és hétfő reggel megkezdték a termelést az új csab-pusztai bányában — jelentette be a hétfőn, Tapolcán megtartott sajtótájékoztatón Fazekas János, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat vezérigazgatója. Szinte percnyi pontossággal hajtották végre a Minisztertanács 1989. április 20- án hozott határozatát, amely a Dunántúli Középhegység térségében megbomlott víz- háztartás környezeti hatásainak ellensúlyozására, a hévízi tő védelmére 1990. június 30-ára tűzte ki a nyírádi bauxitbányászat befejezésének határidejét. A bányászati érdekből történő vízkiemelést az év végéig fejezik be, és a- jövő évben a jelenlegi 200-220 köbméter víz helyett csupán percemként 40-60 köbmétert emelnek ki a térség ivóvíz- ellátására. Elmondták, hogy a hévízi tó hozamában némi javulás tapasztalható, de a karsztvízrendszer visszatöltődésé- hez évek szükségesek. A szakértők reménykednek abban is, hogy a karsztvízkészlet fokozatos feltöltődé- sével egyes régi, elapadt források is megélednek. Csorvási hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Mesébe illő tábor épfii Csorváson. Olyan kis birodalom, ahol a gyerekek akár a „pónilovaglás” közben leshetik: hogyan alakul a verseny postagalambok befutója 800 kilométer után, milyen figurákat rajzol az égre a Szegedi Keringő? S megtanulhatnak különbséget tenni az Egri Kék és a Magyar Begyes között. Merthogy e feledésbe merült, egykor híres-neves galambfajtákról mostanában nemigen hallunk. (írásunk a 3- oldalon.) Környezetbarát energia Az energiahordozók biztonságos beszerzése és a lakosság energiaigényének legolcsóbb, legkörnyezetkímélőbb kielégítésé a kormány készülő, új energia- politikai koncepciójának alapelve — mondta hétfőn Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter az alternatív és környezetbarát energetikai technológiák magyar szakértőinek tanácskozásán. A miniszter kije- letette: az energetika változatlanul stratégiai kérdés, de ez ma már nem jelenti azt, hogy a vállalkozás és a külföldi tőke ne élhetne meg az energetika területén, sőt, a nagy energiatermelő és -szolgáltató rendszerek mellett egyre nagyobb szerepet szánnak a kisebb, magánkézben levő energiatermelő és -elosztó, s -szolgáltató rendszereknek. A környezet- barát technológiák elterjes2r téséhez a kormány nyugateurópai országok, pénzügyi támogatására számít. Tűzrőlpattant, csuromvizes tűzoltók versenye A horoglétra „királyának” nincs ideje félni Megboldogult katonakoromban tűzoltóparancsnokom váltig állította, hogy a tűzoltás a legegyszerűbb dolog a világon, csak tudni kell, mi a különbség a hegedű és a nagybőgő között. Bár tanítása szerint csupán annyi az eltérés, hoey a nagybőgő tovább ég, a szarvasi gróf Széchenyi Ödön nemzetközi tűzoltóversenyen bebizonyosodott, hogy az ő tovább nem egyszerűsíthető képleténél a szakmában sokkal bonyolultabb és veszélyesebb ábrák is léteznek. Például, ha valaki a harmadik emeleten Szakhmáry Zoltánt idézi Móricz Űri muri-jából, és az „Ég a kunyhó, ropog a nád” című egysorossal együtt netán a szőnyegre is rágyújt, már fohászkodhat is Szent Flóriánhoz. Ha' ^ tűzoltók védőszentje meghallgatja imáját, és a horoglétrával véletlenül a jó formában levő Neisz Ferencet küldi ki, elkerülheti végzetét. A szarvasi versenyen a Fővárosi Tűzoltóság színeiben induló fiatalember ugyanis létrájával 16,49 másodpere alatt terem fenn a harmadik szinten, rúdugrókat meghazudtoló ruganyossággal és gyorsasággal. Amikor az imitált vészhelyzetből visszatér a biztonságos anyaföldre, egyből adódik az első kérdés: — Mit érez egy tűzoltó, ha a levegőben csak a beakasztott létrájára támaszkodhat? — Félelemre, izgulásra sajnos semmiképp nem jut idő, mert sietni kell —kezdi nevetve Neisz Ferenc. — Erre a versenyre különben egy hónapos edzéssel készültünk, ami azért magábizto- sabbá teszi az embert. — A tűzoltó gyakorlatában előfordul olyan szituáció, amikor mondjuk egy emberi életért kell ilyen módon versenyre kelni? — A horoglétrát már nemigen használjuk, hiszen kevés az olyan fapárkányú épület, ahová beakaszthat- nánk a létra farkasfogait. Viszont a gyorsaság, a fanatizmus, a bátorság a legtöbb helyzetben nélkülözhetetlen — folytatja tömören, mert a sisakja alól verítékcseppek indulnak útra az arca felé. Egy „tűzfa jtát” — a nap hevét •— ugyanis még a legügyesebb és legbátrabb tűzoltó sem képes hatástalanítani. A nagy hőségben a szarvasi (Folytatás a 3. oldalon) Szent Flórián megnyugodhat? Repülés a palánkon át
