Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-31 / 178. szám
Ismét lesz országos tűzoltó-zenekari fesztivál Gyulán Vigyázat, zenészek! fl vérfürdőbe hangszert vinni tilos! A tűzoltózenekari mozgalom több mint százéves múltra tekint vissza a világban. A nyugati államokban máig is a legnépszerűbb események soraiba tartozik egy-egy ilyen zepekari találkozó, illetve fesztivál. Magyarországon a második világháború idején szűnt meg a tűzoltózenekarok országos találkozója, versenye. Ezzel eltűnt az egyetlen megmérettetést lehetőség az önkéntes zenekarok számára, s az egymással sohasem találkozó, elszigetelten működő zenekarok (s ezáltal az egész tűzoltózenekari mozgalom is!) sorvadásnak indult. Kockázatvállalás a kultúráért A gyulai tűzoltóság éppen ezt ismerte fel, amikor-1988 augusztusában újra találkozót szervezett az ország még aktívan működő tűzoltózenekarai számára. A minősítéssel egybekötött találkozón azután a zenekarok pontosan megtudhatták, hogy a többi zenekarhoz képest milyen színvonalon játszanak, s ami a legfontosabb: a résztvevőknek alkalmuk nyílt megismerkedni egymással. Két évvel ezelőtt, augusztus 20-án este, amikor a gyulai vár melletti téren négyszáz zenész egyszerre szólaltatta meg hangszeréta találkozó gáláján, amikor a sötét égbolton megjelentek a fesztivál végét jelentő színes tűzijátékcsóvák, a szervezők elhatározták, 1990. augusztusában újra vállalják a házigazda szerepét, s hagyománnyá teszik ezt a szenzációsan jól sikerült találkozót. Íme eltelt két év, s elérkezett 1990 augusztusa. Fekete Józsefnét, az egykori szervezőt, a gyulai tűzoltóság technikai-pénzügyi előadóját arról faggattuk, vajon lesz-e az idén tűzoltózenekari fesztivál Gyulán. Válasz helyett egy vaskos' dossziét tett az asztalra, benne több száz hivatalos ihat: az idei rendezvény levelezései. — Nemcsak a zenekarok, de maga Gyula városa sem tudta feledni azt a két évvel ezelőtti találkozót — mondta azután, és megint csak szavak helyett arra kért, nézzem meg a fesztiválról készült 1988-as videofelvételeket. A bejátszott képsorok valóban azt igazolták, Gyula három napra ünneplőbe öltözött, az emberek kivonultak a terekre, utcákra, mindenhová követve a fellépő zenekarok dallamos muzsikáit. — Hát lehet ezt nem megismételni!? — sóhajtotta Fe- keténé Teriiké, amikor a felvételek láttán még egyszer felidéződtek benne a tavaly- előtti események. Persze az idén, mint elmondta, sok mindent másként szerveznek mint akkor, hiszen a gyakorlat a hibákat is megmutatta. Mindenekelőtt a fesztivál időpontját módosították. Míg tavalyelőtt augusztus 19-től 21-ig tartott a találkozó, addig az idén már 17-én elkezdődik, s még augusztus 20-a előtt befejeződik. Erre azért van szükség, ment a zenekarok közreműködésére, fellépésére augusztus 20-án általában a szülővárosok és falvak is igényt tartanak, hiszen — Az idei fődíj egy közel egy méter magas trombitás tűzoltózenészt ábrázoló kerámia lesz. A képen még az égetés előtt álló figura látható készítőjével, Földvári László karcagi kerámikussal. tegyük hozzá —. legtöbbjüket a helyi tanácsok finanszírozzák. Azután tanulság maradt az is, hogy a minősítő fellépésen nem láthatták egymást a zenekarok. •Amíg. egy zenekar minősítése folyt, addig a többiek a város különböző pontjain térzenét adtak. Az idén ke- • vesebb lesz a térzene, viszont a zenekarok végignézhetik egymás minősítő hangversenyét. Üjdonság lesz az is, hogy a városerdei, illet- ve szanazugi fürdőzők a vízparton ízelítőt kaphatnak a tűzodtózenekarok repertoárjából. — Ezt a lehetőséget a Várfürdő vendégeinek is szerettük volna biztosítani, ám a fürdő igazgatója elzárkózott ez elől — tette hozzá Fe- keténé. Végül a találkozót záró tűzijáték került szóba, amely szintén színvonalasabb lesz és hosszabb, mint a két évvel ezelőtti. Fekete József - nével pedig abban maradtunk, legközelebb augusztus 17-ért, a fesztivált nyitó felvonuláson találkozunk... M. M. Nem szoktam játszani sem totón, sem lottón, nem veszek sorsjegyeket, nem váltok nyereménybetétköny- vet: általában nem a szerencsében bízom. Most mégis — családi mércével mérve — jelentős összeget fordítok tombolára. Ez eddig magánügy. Amiért viszont most tombolát vásárolok, akár közügy is lehet. Hetek óta hallunk a Szarvas és Vidékében a szarvasi Vajda Péter Művelődési Központ sorsjátékáról. Célja: a színházterem székeinek felújítása. Minden sorsjáték célja a pénzszerzés. Csakhogy a jövedelem felhasználása általában a titkok homályába vész. Itt a cél világos és nemes. Ugyanakkor különös is. Felvetődött kételyeimre kerestem választ Mótyán Tibornál, a művelődési központ munkatársánál. — Miért kellett ezt a módját választani a pénzszerzésnek? — Nem szívesen választottuk ezt, hiszen általában nem tartozik a művelődési intézmények profiljába a vállalkozásnak ez az igen kockázatos formája. Székeink állapota azonban rohamosan romlik. A felújítás közel 500 ezer forintba kerül, ennyi pénzünk nincs. — Mennyibe kerül önöknek ez a játék? — 300 ezer forint értékű nyereményt sorsolunk ki, 60 ezer forint a reklámköltség, a műsor és az egyéb költség. — Nem veszélyes játék ez? Mi lesz, ha nem térül meg ez az összeg? — Az nagy baj lenne. A deficitet nincs honnan fedeznünk. — Nem lett volna egyszerűbb a 360 ezer forintot a székek felújítására fordítani, s valahonnan pótolni a hiányzó százezret? — De igen. Csakhogy nekünk egy fillérünk sincs erre. A tombola nyereménytárgyait lefoglaltattuk, és ahogy a sorsjegyek ára befolyik, úgy fizetjük ki. — Ha ez nem sikerül, az állásukba is kerülhet. Megéri? — Ha a saját érdekünket nézzük, akkor nem! De itt jóval többről van szó: egy város lakosságának kulturált fogadásáról. — Ezek szerint ezen a játékon mindenki nyerne, de mik a konkrét nyeremények? — Akár a francia Riviérára is elutazhat az, aki a legszerencsésebb. Fortuna kegyeltje az is, aki parabolaantennát, színes televíziót, videomagnót, fagyasztószekrényt, aranyláncot, BMX kerékpárt vagy órát, fényképezőgépet nyer. — Meddig lehet még tombolát venni? — Egészen a sorsolásig, melyet augusztus 10-én műsoros est keretében fogunk megrendezni. Déri János, az MTV munkatársa vezeti a műsort. Fellépnek: Bojtor Imre és Urban Katalin nótaénekesek, Lehoczky Zsuzsa opéretténekes, a Showder- duó. * * * Ennyi a beszélgetés. Vegyes érzelmekkel fogadtam a hallottakat. Azt hiszem, én nem mertem volna ilyen egyéni kockázatot vállalni, ezért tisztelem azokat, akik mertek. Viszont, ha e célra gyűjtést . indítanak, valamennyit biztos adtam volna. Most itt a lehetőség az „adományra”. Ha sorsjegyet veszek, hozzájárulok a székek felújításához. Mivel a tombola helyi jellegű, sokkal nagyobb az esély a nyerésre, mint egy országos sorsjátékon." Miért ne lehetne most az egyszer szerencsém?! Kutas Ferenc Az 1988-as fesztivál díjnyertese a Dunaújvárosi Vasmű tűzoltózenekara lett. Képűnkön a gyulavári kastélynál adnak térzenét (Archív) Sikerkönyvek Legszívesebben sosem foglalkoznék krimivel ebben a rovatban, csak szépirodalommal, értékes, élményt és ismeretet adó könyvekkel. Hogy időnként más műfaj is sorra kerül, annak több oka van. itt most csupán néhányat említek. Sikerkönyvsorozatunk nem azzal a céllal indult valamikor régen, hogy az olvasók ízlését egy irányba kénysze- rítsük, illetve, hogy ráerőltetnénk bárkire egyéni igényt, mércét az olvasmányok kiválogatásánál. Sokkal inkább az volt az eredeti szándékunk, hogy a gazdag könyvkínálat lehető legszélesebb skálájáról ajánljunk érdekes újdonságokat, figyelembe véve a legkülönbözőbb érdeklődési köröket, divathullámokat, valamint az eladók tapasztalatait. Ráadásul éppen nyár van, aki teheti, szabadságát élvezi, miért terhelnénk hát fajsúlyosabb irodalommal? Ennyi mentegetőzés talán elég is lesz. Ross Macdonald A barbár part című krimijét nyugodtan magával viheti. aki nyaralni készül. Az 1983-ban elhunyt amerikai szerző a műfaj egyik nagy mestere. A búcsúpillantás, a Csipkerózsika, A kék pöröly után ebben a művében is arról a lenyűgöző és egyedülálló. egyszerre csodálatos és félelmetes túlsó partról, a kaliforniai felső tízezer világáról fest megdöbbentő képet. Gátlástalan és teljhatalmú filmcsászárok és köny- nyűvérű színésznőcskék, nagystílű, dúsgazdag gengszterek és pénzhaj hász gyil- kosielöltek életébe enged bepillantani. S majdnepi elfelejtettem, pedig lényeges lehet, mert akár a bevezető magyarázkodáshoz még egy adalék:az amerikai Ross Macdonald könyveiben nemcsak izgalmakkal látja el bőven olvasóit, hanem kitűnő elbeszélőkészségét, irodalmi erényeit is csillogtatja. Így van ez A barbár partban is. A négy* évtizedig tartó, kényszerű szilencium idején — bár a hatalom szemében vörös-posztót jelentett a cserkészet — az egykori csapattársak szívéből, leikéből 6oha sem tűnt el az összetartozás érzése. Az viszont tény, hogy igazi cserkésztalálkozókra a Körös-örégraj 1978 áprilisi összejövetelét kivéve, nem került sor. Azután 1988 elején Gyenes Mihály apátplébános ösztönzésére Thiesz János, a Körös- kiscserkészek egykori parancsnoka június 2-re találkozót hirdetett. A randevúra egytucatnyian mentek el, akik azóta is rendszeresen találkoznak. Megalakították a Békéscsabai öregcserkészek Baráti Körét, melynek taglétszáma ma már meghaladja a százat. A beszélgetések során kiderült: annak ellenére, hogy a politikai vezetés 42 esztendőn keresztül a legkülönbözőbb módon feketítette a mozgalmat, az öregcserkészek páratlan értékű relikviákat — Petőfi- csapatzászlót, kürtöt, őrsi naplót, jelvényeket, kiadványokat, bélyegsorozatokat — őriztek meg, ezernyi fotóval együtt. Szerencsére! f BÉKÉSCSABA: CSERKÉSZVAROS Csabán az 1921—22-es tanévben Vidovszky Kálmán ■ evangélikus vallástanár a Rudolf főgimnáziumban szervezte meg a város első, 184. számú Csaba cserkészcsapatát. Történelmi tény, hogy ezt megelőzően, már 1916-ban felhívták magukra a figyelmet Kálmán bá’ fiai, akik az őszi hónapokban, a csabai vasútállomáson az Erdélyből érkező menekülteket meleg teával várták, s ők kalauzolták el szálláshelyeikre a messziről érkezetteket. Ekkor még nem tettek fogadalmat, de már igazi cserkészszellemben . tevékenykedtek. A gimnazisták után, 1922 és ’28 között a következő csapatok alakultak Békéscsabán: 225. számú Petőfi Sándor a polgári és felső mezőgazdasági iskola, 239. Munkácsy Mihály, az iparostanonc-iskola, 27. Kanizsai Dorottya, a polgári leányiskola, 568. Körös, a város, 572. Fáy András, a felsőkereskedelmi iskola csapata. A taglétszám 60-100 fő között mozgott, viszont a Körös a kis- és öregcserkészekkel együtt több mint másfél száz fiút számlált. A csapatok tekintélyes száma, valamint Vidovszky Kálmán kitűnő szervezőmunkája azt eredményezte, hogy Békéscsaba az V. szegedi kerületben előkelő helyet szerzett és kivívta a -„oserkészváros” címet. A Magyar Cserkész című lap a húszas évek második felében ggész sor, sikeres, helyi rendezvényről adott számot. Ezek közül — táv- « inati stílusban — néhányról. 1925. pünkösd. Szegedi, mackói, vásárhelyi, gyomai, bat- tonyai, gyulai, szentesi, szarvasi, bajai, kiskunhalasi, s a helyi csapatok 700 tagja vett részt a csabai cserkész- napokon. Vasárnap este a mai Kórház utcai sporttelepen tábortüzet rendeztek a nagyközönség számára. Humoros jelenetek, szólóének, tárogató- és kürtszólók, népi tánc, csatakiáltások váltogatták egymást. Hétfőn reggel, lobogókkal, trombitaszóval vonultak fel a csapatok. Délelőtt vívó- és úszóversenyeket .rendeztek. Délután nagy ünnepi -bemutatóra került sor. 1926. március. Kerületi, tisztitovábbképző tábor Genla-pusztán. 1927. június 12. A csabai csapatok együttes, ünnepélyes újonc- avattása. Ezen megjelent gróf Teleki Pál főcserkész. Itt vette át az életmentő kitüntetésit Nádai József cserkésztiszt. És még egy adalék a húszas évek végéről. 1929. április 13-án a vigadóbeli cserkészbál előtt, zeneszá- mökból és jelenetekből ösz- szeállitatt műsoros estet rendeztek a csabai csapatok. A városi fiúcsapatok testvéries és közös munkálkodásának elősegítését szolgálttá a „helyi bizottság” életre hívása. Ebben helyet kapott egy kormányfőtanácsos, a polgármester, több városi tanácsom iskolaigazgató, cserkésztiszt. Thiesz János 1927 novemberétől 1944 januárjáig vezette a bizottság gazdasági ügyeit és a mai napig megőrzött pénztárkönyv elárulja, milyen forrásokkal rendelkezett és hogyan támogatta a csapatokat a heo lyi bizottság. 1928-ban például a város adományából, a fogadalmi ünnepség, a Gyulai út melletti korcsolyapálya, a különböző gyűjtések bevételeiből 2200 pengő folyt be a kasszába. Ebből az ösz- szegből így részesültek a csapatok. Csaba: 260, Petőfi: 221, Munkácsy: 391, Körös: 266, Fáy: 200 pengős támogatás. A csapatok saját bevételeiket teadélutánok, tombolák, műsoros estek rendezésével', kézimunkák árusításával, a karácsonyi bazárok bevételével növelték. A táborozásokhoz a fiúk-lá- nyok maguk is hozzájárultak, viszont a vezetők — kapcsolataik révén, a nagykereskedőktől, malmosoktól élelmiszert, lisztet, a katonaságtól takarókat, szalmazsákokat kértek és kaptak. TÁBOROZÁS: A CSERKÉSZÉLET SAVA-BORSA A környékbeli erdőkben, a Bandika-fához tett hétvégi kirándulások vonzóak voltak. de a cserkészélet savát- borsát a hegyes vidékekre szervezett, nyári nagytáborok jelentették. Táborverés, zászlófelvonással kezdődő napi program, túrák, játékok, az újabb próbák teljesítése sikerélményt adott a résztvevőknek. És az esti tábortüzek! Mókával, énekléssel eltöltött órák, az elcsendesedő erdőben felhangzó, takaródéra hívó kürt hangja tette felejthetetlenné a kétN. K. autótulajdonosok! Igazi újdonság «I A SLIDER 2000 teflonkoncentrátum, megnöveli a motor és a sebességváltó élettartamát, 30%-kaI olcsóbb, mint a SLICK 50. Címünk: Generál Leányvállalata, BÉKÉSCSABA, Bartók B. u. 46—50. sz. Telefon: 24-788 28. Békéscsaba, amely egykor cserkészvárosnak számított Fejezetek a nyolcvaneszlendős magyar és békéscsabai cserkészet történetébél t
