Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-27 / 175. szám

1990. j alius 27„ péntek o Hét nemzetiség műsora a gyulai várszínpadon Kőkemény versek — cenzúra nélkül A Gyulai Várszínházban július 28-án, szombaton este Színes szőttes címmel a Ma­gyarországon élő nemzetisé­giek kulturális műsoraiból láthatnak válogatást az ér­deklődők. Az újszerű kezde­ményezésről, az ötletről és a megvalósításról néhány nap­pal a bemutató előtt Kiss Jó­zsef rendezővel beszélget­tünk. Elsőként azt mesélte el, hogyan csöppent ebbe a munkába: — Sík Ferenccel, a vár­színház művészeti vezetőjé­vel régóta ismerjük egymást. Tanárom volt a Színművésze­ti Főiskolán, dolgoztunk együtt a veszprémi színház­ban, ahol jelenleg színész­rendező vagyok, majd pedig Gyulán, -„A kassai polgárok­ban” találkoztunk újra. Nos a Színes szőttes rendezésére ő kért fel... — A Színes szőttesben hét, Magyarországon élő nemze­tiség mutatkozik be a kö­zönségnek. Feltételezem, a hozott verseket, dalokat, tán­cokat ők maguk válogatják. Mi a dolga ez esetben a ren­dezőnek? — Mindenekelőtt találnom kellett hét szerkesztőt, akik közvetlenül is tartják a kap­csolatot az adott nemzetisé­giekkel. őket bíztam meg a versek, dalok kiválogatásá­val, s egyáltalán egy nemze­Kiss József rendező ' Fotó: Gál Edit tiségenként körülbelül 15 perces műsor összeállításá­val. Én pedig, mint rendező, az ő munkájukat igyekszem összehangolni.. . — Milyen szempontokat adott meg a műsorszámok összeválogatásához? — Két dologra kértem őket. Az egyik, hogy sem­miféle cenzúrázás ne le­gyen. Ha egy vers kőke­mény, vagy kegyetlen, ne kerüljön kivágásra, hiszen így marad őszinte a műsor. A másik, amire kértem őket, hogy valamennyi nemzetiség, egy-egy, nézőkhöz írt han­gos levéllel nyissa meg a műsorát. Ebben röviden mu­tassák be életüket, múltju­kat, hogy a közönséghez ez­által is közelebb kerülhesse­nek. — Van-e ennek az estének kuriózuma? Mely műsorszá­mokat ajánlaná különösen a nézők figyelmébe? — Én azt mondom, a ma­ga helyén mindegyik rend­kívül színvonalas előadás. De hát jöjjenek el, és győ­ződjenek meg róla! Annál is inkább, mert így, egyszerre ritkán szembesülhet az em­ber a Kárpát-medence kul­túrájának egészével. Köve­tendő példának tartom a Gyulai Várszínháznak ezt a kezdeményezését, és remé­lem, ez a bemutató egy hosz- szú hagyomány kezdetét je­lenti majd ... M. M. Kisgazdák a A iközelm álltban a Függet­len Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt békéscsabai polgári tagozata mintegy 150 érdeklődő előtt megvitatta az oktatásról, a művelődés­ről, az ifjúságról és a sport­ról vallott nézeteit. A hosszan tartó eszmecse­re befejezéseként állásfogla­lás született a témában, amelynek néhány gondola­tát közöljük. A nevelés fon­tosságát hangsúlyozva ki­emelték a hazaszeretetre, a becsületes és erkölcsös élet­re nevelést. A szűkebben vett iskolai nevelésről szól­va elhangzott, hogy csak az általános iskolai oktatást és étkeztetést javasolták ingye­nes juttatásként. A középis­kolai és egyetemi hallgatók nevelésről esetében bizonyos mértékű tandíjat Látnak szükségesnek, amelynek mértéke a tanul­mányi előmeneteltől és a szülők szociális helyzetétől függne. Szintén megfogalma­zódott a felvételi rendszer teljes körű eltörlése, hiszen — miként a kisgazdák fogal­mazták — az első évben úgy­is bekövetkezik az egészsé1 ges kiválasztódás. így lehet­ne visszaadni az érettségi, a főiskolai és az egyetemi dip­lomák tekintélyét — állapí­tották meg a tagozat részt­vevői. A kisgazdapárt, az Oktatás egészét tekintve a „nyitó ok­tatás mellett” áll. Az állás- foglalás kitért a népművelés (közművelődés) „vállalko­zásjellegű” megszervezésére. Szerintük az egyes művé­szek és intézmények (film­rendezők, színházak) ne az állam (mindannyiunk) pén­zén próbálják ki tehetségü­ket, hanem saját pénzükön. A nevelőtestületek tagjai­ra vonatkozóan a párt ki­emelte, hogy megfelelően képzett és hivatástudattal rendelkező pedagógusokra van szükség, akik a családi «életre .nevelés mellett sze­mélyes példamutatásukkal is formálni képesek az ifjúsá­got. Támogatják az iskolai sport előtérbe helyezését. Ebből fejlődhet ki az él­sport, amelynek saját magát el kell tudni tarttani. El kell bocsátani azokat — mondták a vitában felszólalók —, akik nem a sportért, hanem a sportból akarnak megélni. P. J. Ill a vásár Szezonvégi a szezonban (Folytatás az 1. oldalról) 30-40 százalékos engedmény­nyel. Az időpontot azért hoztuk előbbre, mert így vásárlóink ezeket a nyári holmikat még az idei sze­zonban viselni tudják. Az idén valamennyi osztályun­kon, tehát a ruházati cik­kek mellett a műszaki és az élelmiszerosztályan is be­vontunk egy-két árucikket a vásárba. Az első napok for­galma nem volt nagy, ponto­sabban szólva kevesebbéh vásároltak, de sokan érdek­lődtek, nézelődtek, márpedig az érdeklődőkből lesznek előbb-utóbb a vevők. — Gyakran legyint a ve­vő a leárazásokra, mondván, így akarják rásózni a bóv­lit. Igaz ez? — A minőségre már a be­szerzésnél odafigyelünk, egyébként csupán a szezon­jelleg határozta meg, hogy mit vontunk be a vásárba, és nem az áru minősége! A Békés Megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalat köz­pontjában Viczián László kereskedelmi főosztályveze­tővel beszélgettünk. — Tudomásom szerint a megyében mi kezdtük el ilyen hamar, július 19-én a nyári vásárt, egyeztetve a békéscsabai Univerzál Áru­ház Kft.-vel, valamint a vál­lalat vidéki és békéscsabai szaküzletével — mondta. — Ügy döntöttünk, hogy az ak­ció egyhetes legyen, mert az a tapasztalat, hogy a máso­dik héten már nemigen mu­tatkozik érdeklődés. — Mit mutatnak a mosta­ni forgalmi adatok? — Az első napra vonat­kozó számok szerint kötött­divatáruból, valamint kon­fekcióból a tavalyi bevételt felülmúltuk, a méteráru és a lábbeli. valamivel alatta maradt. Nagy valószínűség­gel azért, mert az első ket­tőnél volt nagyobb a ked­vezmény. Nagyon kevés- nagyker.-től kaptunk en­gedményt, így zömében sa­ját nyereségünk terhére ad­tuk az árengedményt. A békéscsabai Centrum Áruház igazgatója, Oláh Gá­bor kérésünkre a követke­zőket mondta el: — A központunktól ka­pott körlevél szerint, a Centrum Áruházakban a nyári ruházati vásár idő­pontja, egyeztetve a Belker- rel, augusztus 6—18., és nem javasolják ezt megelőző kü­lönböző vásárok megtartá­sát. Nos, mi természetesen ehhez tartjuk magunkat. Az árualapunk egyébként, ame­lyet majd bevonunk a vá­sárba, 20 százaléknál maga­sabb a tavalyinál, a kedvez­mény pedig 30-40 százalék. A ruházati készlet egyhar­madát vonjuk be az akció­ba. Augusztus 6-án, hétfőn reggel 9 óra helyett ezúttal 8 órakor nyitunk. — A tavalyi vásár hogyan sikerült? — Gyengébben a vártnál. Ugyanakkor azt is hadd mondjam el, hogy az idén, áz első fél évben az összes kedvezményes árusítás, töb­bek között a Centrum-hétfő csaknem 10 millió forint árengedményt jelentett a vásárlóknak. Nagyon sok a rendszeresen visszatérő ve­vő, közöttük rengeteg a vi­déki, akik figyelnek ránk. Végül a Berény Áruház­ban, Mezőberényben érdek­lődtünk, ahol Körösi Ferenc igazgató tájékoztatott. — A megyei tanács ke­reskedelmi osztályának kör­levelében javasolt időpont­ban, tehát augusztus 6—18- ig lesz nálunk nyári vá­sár, bár közben megtudtuk, hogy egyes cégek hamarabb tartják. Kétmillió forintos árualapot vonunk be, az en­gedmény, legalábbis az ed­digi forgalmi tapasztalatok szerint, mintegy 4-500 ezer forint lehet. Bízunk benne, hogy lesz érdeklődés, bár ér­zékeljük, hogy kisebb a ke­reslet, a vásárlóerő, ráadá­sul virágzik a „KGST-piac”, ellepték a vásárcsarnok környékét, de szinte az egész várost. Azért talán felélénkül a nyári vásár idején nálunk a forgalom, de nincsenek nagy illúzió­ink. T. I. Fotó: Kovács Erzsébet Pártok a vasárnapi népszavazásról Tudnivalók a népszavazásról Már korábban két alkalommal ismertettük a július 29-i népszavazás legfontosabb tudnivalóit. De mivel er­ről személyes .értesítést senki nem kap, így a leglénye­gesebb információkat újra közzétesszük. A népszavazás a már korábban kialakított szavazó- körökben történik függetlenül attól, hogy ezek egy része — különösen az iskolák — karbantartás alatt áll. Tehát minden választópolgár abban a szavazóhelyiségben ad­hatja le szavazatát, ahol a márciusi képviselőválasztás­kor is szavazott. A megyei tanács intézkedett arról, hogy a helyi ta­nácsok kifüggesszék a választók nyilvántartásáról szóló választói névsort. Ez minden településen megtekinthető. Aki a népszavazás előtt, vagy a népszavazás napján nem az állandó lakóhelyén tartózkodik, az is szavazhat az ideiglenes tartózkodási helyén. Ennek feltétele, hogy az illetékes tanácstól úgynevezett „IGAZOLÁS”-t kér­jen. Ilyen igazolások birtokában bárki az ország terüle­tén máshol is gyakorolhatja állampolgári jogát. A szavazólapon az alábbi kérdés olvasható majd: _ „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen válasszák meg?” IGENLŐ válasz esetén arra szavaz, hogy a köztársa­sági elnököt a választópolgárok közvetlenül válasszák' meg. NEMLEGES válasz esetén viszont megerősíti azt a ‘döntést, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. Részletesebb felvilágosítást a szavazás módjára és technikájára a helyi és a megyei tanács illetékes szak­emberei adnak minden érdeklődőnek. (Folytatás az X- oldalról) szén vidéken a rendszervál­tás végeredményben csak a helyihatósági választások után következik be teljes egé­szében. Aki elmegy szavazni, na­gyon gondolja meg, hová te­szi a keresztet, nehogy olyan politikus kerüljön az elnöki székbe, aki az elmúlt rend­szerben szerzett babérokat. Tóth Károly, a Magyar Szocialista Párt békéscsabai szervezete elnökségének tag­ja: — Mint ismeretes, a szo­cialista párt aktívan bekap­csolódott az aláírásgyűjtési akcióba, támogatta a köz­vetlen elnökválasztást szor­galmazó kezdeményezést, nem személyek ellen és mel­lett, hanem az állampolgá­rok jogaiért. Hiszen az ál­lampolgárok természetes igé­nye a döntéshozatalokban való közvetlen részvétel. A tények tudatos elferdítését jelenti az a hivatkozás, hogy ez csorbítja a szabadon vá­lasztott Parlament munká­ját. A népakarat közvetlen gyakorlása nem akadályozó­ja, hanem teljesebbé tétele a demokratizmusnak. Pártunk álláspontja egy­értelmű, következetes: sífc- raszállunk a közvetlen vá­lasztás mellett, mert véle­ményünk szerint köztársasá­gunk elnöke így tud legjob­ban megfelelni politikai ki­egyensúlyozó szerepének. Ezért kérünk mindenkit, hogy éljen állampolgári jo­gával és saját lelki ismerete szerint szavazzon. * * * Nemes szándékok és célkitű­zések. (Megfogalmazásukkal a napokban találkozhattunk azo­kon a — tanácsi hirdetmények­hez megtévesztően hasonló — pártmegjelölést nem tartalmazó szórólapokon is, amelyeknek fe­lelős kiadója 'Tóth Károly volt. — D. L. * Nagy Sándor, a Fidesz megyei irodájának vezetője: — Már megint egy népsza­vazás, már megint egy fe­lesleges pénzkidobás. Feles­leges, mert a diktatúra után megvalósítottuk a parlamen­ti demokráciát — ami néha parlamenti cirkuszba csap át —, amelyben az általunk vá­lasztott képviselők irányít­ják az országot. Ez a dolguk, ezért kapják a — manapság sokszor felemlegetett — fi­zetésüket. Engedjük meg ne­kik, hogy megdolgozzanak érte! Adjuk meg nekik a le­hetőséget (ami már Kossuth idejében is alapvető jog volt), hogy a parlamenti de­mokráciában a nép által vá­lasztott képviselők válassza­nak köztársasági elnököt. Egyébként, akkor jár leg­jobban a nép, ha egy ilyen népszavazás miatt nem von­ja meg magától a nyár örö­meit, és szavazgatás helyett fürdik, napozik vagy egy­szerűen családi körben ott­hon élvezi a szabadságát. Réti Béla, a Keresztényde­mokrata Néppárt békéscsa­bai szervezetének ügyvezető titkára: — Ismeretes, hogy a. mostani népszavazás ki­írását állampolgári kezde­ményezésre összegyűlt, meg­felelő-számú aláírás tette in­dokolttá. Kívánatosnak tartjuk, hogy a szavazati joggal ren­delkezők vegyenek részt a népszavazáson, és ki-ki lel­kiismerete szerint voksoljon az eldöntendő kérdésre. Kez­dődő demokráciánkban ke­vés eseményt tekintenénk szomorúbbnak, mint egy ér­vénytelen népszavazást. Az időpont — a nyári szabadsá­golások miatt — nem a leg­kedvezőbb, mi mégis bí­zunk abban, hogy az állam­polgárok megfelelő számban fognak az urnákhoz járulni, s választ adnak a feltett kérdésre. A körkérdést írták: Mányi László, Papp János és .Tóth Ibo­lya. Békés megye valamennyi takarékszövetkezete személy­gépkocsi-fedezeti letétakciót hirdetett meg az idén ta­vasszal. A takarékszövetke­zeteknek országosan több ak­ciója volt és van, de kizáró­lag Békés megyei most elő­ször, s ez garancia is a be­fizetőknek, hogy a sorsolás­ra kerülő Maruti 800-as sze­mélygépkocsi Békés megyé­ben marad. A sorsolásra szerdán délelőtt Békéscsabán a kondoros! takarékszövet­kezet békéscsabai kirendelt-» ségén került sor. A 2220 ér­vényes* letét közül Sajben Kitti csabai hatéves kislány a 0091447-es sorszámot húz­ta, amely tulajdonosa a Szeghalom és Vidéke Taka­rékszövetkezetnél fizetett be tavaly augusztusban' Wart­burg Standart személygép­kocsira. Az akció sikeresnek bizonyult, mert ebben a ne­héz gazdasági helyzetben sem csökkent a letétek száma megyénkben. A következő akcióra is megvan már a Maruti 800-as személygépko­csi, melyet ez év október vé­gén sorsolnak majd a világ­takarékossági napon. Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents