Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-21 / 170. szám

1990. július 21., szombat

o

KÖRÖSTÁJ

BELPOLITIKAI ÉS KULTURÁLIS MELLÉKLET

A Csorvási Munkáskor

a Békés megyei szociáldemokrata mozgalom bölcsője

100 éves a szocialista mozgalom Békés megyében

'■? 4 J 0 0

Y'X

/ \ <•.

S

/

Az 1890-es években a szociáldemokrata mozgalom alapvető kérdése az volt, hogy képes lesz-e a magyar szociáldemokrácia erős tömegmozgalommá válni, számottevő párttá szerveződni. Mivel modern, igazi nagyipari munkásosztály nincs, ezért döntő fontosságú a nagylétszámú agrárproletár tömegek és a szociáldemokrácia egymásra találása. Erre 1890-es évek végén kerül sor, az egymásra találás legfontosabb színhelye Békés megye. Ebben a korban Békés megyében a legnagyobbak a társadalmi feszültségek, az igazságtalan birtokviszonyok, a túlnépesedés, valamint a tőkés agrárfejlődés miatt bekövetkezett létviszonyok romlása következtében. Az agrárszocializmus csírája az 1880-as években megszerveződött megyei olvasókörökben alakult ki. Ezek a megyei olvasókörök váltak a szocialista eszmék terjedésének színterévé, elsősorban a Népszava hatásának köszönhetően. Hatásáról így ír a csorvási főjegyző a főispánnak, .......a legkártékonyabb hatást szülte a «Népszava«, azt a lapot az olvasókörbe több példányba küldik, hogy haza is vihessék, és azt hiszi a nép, hogy az az igazság, amit a lap mond”. Nagy hatással van az agrárszocialista eszmerendszer kialakulására a Biblia is, ami a szegény alföldi paraszt- ember egyetlen olvasmánya és vigasza is a ’80-as évek7 ben. A Bibliához és az evangélikus egyházhoz való kötődés a csorvási szociáldemokrata mozgalomban a párt egész története folyamán végigkövethető. 1913- ban az evangélikus templomban szentelik a párt vörös zászlaját, a zászlóanya Gárdos Mariska. 1919-ben Sípos András evangélikus pap a párt elnöke. Ö a direktórium elnöke is, majd az egyesült szociáldemokrata, kommunista párt elnöke. 1946-ban Tátrai Károly evangélikus pap a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének vezetőségi tagja, feladata az ifjúsági és a kulturális munka.

A

z 1880-as évek végére kiderül, hogy az olvasókörök funkciójuknál fogva érdekképviseletre, érdekvédelemre nem alkalmasak, új szervezeti formára van szükség. Ennek megszervezésére az MiSZDP I. kongresszusa után kerül sor. Előzménye, hogy két orosházi agrárproletár, Vági György és Kun István részt vett 1890. május 1-ién az első május 1-jei tüntetésen. Budapesten Kürschner Jakabbal, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetőjével ta- találkoznak, aki nem szociáldemokrata párt. hanem a budapestihez hasonló munkáskor megalakítását javasolja, taktikai okokból. Hazatérve 1890. május 26-án megalakul az Orosházi Munkáskor, melynek alakításában részt vesznek a csorvá- siak is. Másnap, május 27- én az olvasókörben kimondják a Csorvási Munkáskor megalakítását. Hamarosan ez a két szervezet lesz a Békés megyei munkásmozgalom központja, majd felosztják maguk között a Viharsarkot, Békés megye munkásmozgalmának a megszervezése a csorvásiak, Csongrád megye az orosháziak, Csanád giegye munkásmozgalmának a megszervezést pedig közös feladat lesz. A Csorvási Munkáskor bálya nem annyira politikai, mint inkább olvasóköri, kulturális tevékenységet ígér. Talán ez vezeti félre a vármegyei hatóságok éberségét, mindenestre a munkáskor tevékenységét engedélyezték. A Csorvási Munkáskor első rendes közgyűlését 1891. január 11-én tartotta, megválasztották a vezetőséget: Horváth András elnök. Gyarmati István titkár, Szász Pál pénztáros és Puskás János jegyző lett. A munkáskör vezetése két fő feladatot igyekezett megvalósítani, egyrészt a Békés megyei munkásmozgalom szervezeti kiépítését, és megerősítését, másrészt erre támaszkodva, a munkásköveteléseket megfogalmazzák és ezeket a követeléseket a gyakorlatban is megpróbálják érvényesíteni. Munkájukat segíti Kürschner Jakab, az MSZDP országos vezetője, aki Csorvásra jön 1890. októberében, és segít megfogalmazni a munkáskor programját. Hatására érdekes módon a programba tipikusan munkás, a mező- gazdaságban a korban nem alkalmazható követelések is bekerültek, pl. 8 órás munkaidő, vasárnapi munkaszünet, a munkásokéhoz hasonló órabér követelése, csak a munkáskor tagja kapjon munkát stb. Keményen fellép a muhkáskör a bérkérdésekben is, hisz április 12- én az Orosházi Üjságban közzéteszi a munkáskor vezetése, és 54 aláíró,, a munkások követeléseit. A kiáltvány Békés megye földbirtokosaihoz és hatóságaihoz szól, ettől kezdve ezekkel a követelésekkel lépnek fel a munkáskörök egész Békés megyében. Ezek lényege:

— Az 1 14-ed és 1/15-öd részért biztosított aratás helyett 1 10-ért jussanak munkához az aratók, robot nélkül és hordás, ill. cséplés kötelezettsége nélkül, ha csak nem fizet ezekért külön bért a birtokos.

— A harmados vagy feles művelés legyen mentes a külön terhektől, éspedig a holdanként követelt 2 Ft készpénzfizetéstől, a tojás és a csirke „ajándék” uzsorától, a 3 véka kukoricacsősz- bért vállalják a földbirtokosok, ne a munkással fizettessék meg saját földjük őrzését.

Ezeknek a követeléseknek az alátámasztására azonban létre kellett hozni a munkás-köröket, amelyek végül is a szociáldemokrata párt elő- , iskolái lettek. A politikai és szervezőmunkának nagy lökést ad a Magyarországi Szociáldemokrata Párt

(MSZDP) 1890. december 7—

8-án lezajlott alakuló kongresszusa, ahol a Békés megyei munkásokat az orosházi Gintner István képviselte. Ezután kerülhetett sor a csorvási és» orosházi szervezet között a Viharsarok felosztására a szervezési feladatokat illetően. A szerveA caorváaiak által

meg8zervezett

nunkáakörök

, 71

Í».Z -\ Szantandria

m U 4/

. * A \

rx-- \ «**

\ i

\

.S

,°r" l.

Endröd------) -Apáca

\ £

A

o / -»___

z

és eredményéről a Népszavából tudunk, ahol a csorvási levelező azt írja: „Érintkezünk új év óta több környékbeli elvrokonnal, így többek között megfordultak nálunk Csabáról, Gyuláról, Mízőberényből, Kígyósról, Apácáról és több békés megyei helységből osztálytársaink.” Egymás után alakulnak meg a munkáskörök a csorvásiak tevékenysége nyomán. Békéscsabán 1891. feb-’ ruár 27-én 2000 fő részvételével gyűlést hívnak össze a Csorvási Munkáskor elnöke, Horváth András vezetésével, Horváth ismerteti a munkáskörök feladatát, majd felhívására 427-en megalakítják az első csabai szocialista munkásszervezetet. Horváth március 5-én Mező- berényben tart gyűlést, ahol 1600 agrárproletár vesz részt és 450-en megalakítják a munkás-kört. Április 19-én Endrődön, április 20-án Gyomén tart Horváth nagygyűlést, különösen jelentős a gyomai gyűlés, amelyen 2000 fő vesz részt. Március végére gyakorlatilag a Békés megyei munkásmozgalom készen áll a szociáldemokrata párt, egy magasabb szervezeti forma, megalakítására. Ekkorra a munkásköröknek közel 7000 tagja van.

Az orosházi és csorvási munkásvezetők áprilisban megkezdik az előkészületeket az MSZDP megyei szervezeteinek a létrehozására. Horváth András vezetésével küldöttség megy Gyulára az alispánhoz, hogy engedélyezze egy ilyen célt szolgáló gyűlés megtartását. Az alispán ezt kereken elutasítja, ennek ellenére a gyűlést április 12-én összehívják Orosházára. Részt vesznek Orosháza, Csorvás, Békéscsaba, Békés, Mezőberény, Kondoros munkáskörének vezetői, valamint az MSZDP vezetői. Az MSZDP-t Kürschner Jakab és Csillag Zsigmond képviselte ezen a gyűlésen. Ha létrejött volna, akkor ez az első találkozása az MSZDP vezetőségének és az agrárproletárok ekkorra kiépült szervezeteinek. Gyűlés helyett azonban -az orosházi véres május 1. főpróbája zajlik, az orosházi főszolgabíró, Eördögh Lajos ugyanis a csendőrökkel szétvereti a gyűlést.

A szociáldemokrata párt helyi szervezetei ekkor nem tudnak megalakulni, a hataldm visszavág, Horváth Andrást a főszolgabíró kitolon- coltatja Csorvásról, majd a véres május 1-jéket követően a munkásköröket betiltják. A csorvásiak azonban nem ijednek meg, hanem megkezdik a munkáskor határozatainak a végrehajtását a kapálási munkák idején. Mivel a földbirtokosok nem teljesítik feltételeiket, 300 ember sztrájkba lép, ez ‘ lehetett a magyar agrárproletárok első mezőgazdasági sztrájkja, amiről az Aradon megjelenő Közjólétben olvashatunk. „ .. civilizálódik a magyar alföld, de sőt megelőzi a legnyugatibb országokat. A szociálizmus története fel fogja jegyezni, hogy Magyarországon Csorváson volt a mezei munkások első sztrájkja.” A csorvásiak keményen összecsapnak a Békésről és Dorozsmáról hozott sztrájktörőkkel, de a hatalommal is, mert megfenyegetik levélben az elöljáróságot, majd felgyújtják K isimajorban a szalmakazlakat. Az új orosházi főszolgabíróra a temetőből rálőnek, ezt a főispán jelzi a belügyminiszternek. Ennek következményeként letartóztatták a munkáskör teljes vezetőségét. Csorváson a mozgalom élére Száz Pál áll, aki érdekes módon a megye új főispánjától várja a segítséget. Háromszor ír levelet a főispánnak, kérve a munkáskor tevékenységének az engedélyezését. Ezek a levelek egyedülálló dokumentumai a Békés megyed munkásmozgalom korai szakaszának. Énnek oka, hogy Reiszig Ede kormánybiztos főispán 1891. május 30-án Csorváson járva meghallgatta a földmunkások panaszait. Ebből Szász Pál arra következtetett, hogy a főispán megérti érveiket és engedélyezni fogja a munkáskor tevékenységét. Azonban rövidesen rá kell jönnie- hogy a megyei hatóságok minden eszközzel akadályozzák a mozgalom újjáéledését. Más módszert választ, ezért Békés megyei küldöttséget vezet Budapestre, a küldöttség célja, felvenni a személyes kapcsolatot az MSZDP vezetésével. A küldöttség tagjai Szász Pál mellett Pluhár György, K. Nagy Gergely békéscsabai, Cselovszki András medgyesbodzási agrárproletárok.

Kasuba István

A kisgazdapárt véleménye az MSzTOSz állásfoglalásáról

(HOGYAN ÉRTELMEZZÜK A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1990. JÚNIUS 29-i, 7. OLDALON MEGJELENT ÄLLÄSFOGLALÄSÄT?)

Felszólítjuk az említett cikk íróit, hogy valóban érezzék át az ország helyzetét, s ha olyan jó szakembereknek és igaz hazafiaknak tartják magukat, akkor becsülettel álljanak ki eme küzdőtérre, amit ők hirdettek meg az FKGP ellen.

A becsület és tisztesség alapján be kellene bizonyítani, hogy miért van szükség olyan vezetőségre és olyan szövetségekre, ahol milliós fizetéseik vannak a nem dolgozóknak. A t.sz-ek mindegyike millió forintokkal járul a különböző szövetségek fenntartásához, működéséhez.

A tárgyalt állásfoglalás szerint „a hatalom durva — a múlt rendszerben is példa nélküli — beavatkozás a szövetkezetek önkormányzatának döntési körébe ...” azzal fenyeget, hogy megállítja azt az „egészséges" folyamatot, amit a tsz-vezetőség elindított.

I. kérdés: Mitől egészséges az a folyamat, amit a tsz-veze- tőség indít a saját hatalmának megmentésére?

II. kérdés: Miért nem egészséges az, ha a tsz-vezetőség is kap annyi földet, amennyi becsületes munkával létrehozhat egy farmergazdaságot, ahol ő is dolgozhat (s nem parancsol)? A fejlett mezőgazdaságban szükség van a jól képzett

'felsőfokú szakemberekre. Ezek az önszerveződésnek sokféle formájában szolgálhatják a jövő gazdaságát.

III. kérdés: A mai vezetők és az agrárszövetségek dolgozói teljesen alkalmatlannak találják magukat erre a feladatra és ezért tartanak ki foggal körömmel a régi, korszerűtlen szövetkezeti rendszer mellett.

Nagyon csúnya dolog, hogy a tsz-vezetőségek és a különböző szövetségek a parasztság védelmezőjeként tüntetik fel magukat. Az említett cikkben azzal támadják az FKGP . programját, és a törvénymódosításokat, hogy a szövetkezet és a tagság ellen irányul!? Az FKGP programjaiban soha nem a tagság ellen szólt. Mindig is kitartott amellett, hogy a parasztnak, aki dolgozik, meg kell adni a létező legnagyobb lehetőséget, a földtulajdont, s meg kell védeni a tsz-vezető- ségektől és az Agrárszövetségektől. S ezektől kell megvédeni az országot is, hiszen az élelmiszerárakba nem kis százalékkal épül be ezeknek a fizetése.

A régi nagybirtokok állami tulajdonba vétele révén rengeteg föld van. *

Az FKGP tiltakozik, hogy az akármilyen módon megválasztott vezetőségeik és a különböző agrárszövetségek a dolgozó parasztság nevében lépjenek fel, továbbá tiltakozik az ellen, hogy a tsz-ekben aláírási akciót szervezzenek a demokrácia, a szabadság ellen. Számos példa van arra, hogy a falvakban az egyetlen munkahely a tsz vagy az állami gazdaság.

Minden erőnkkel az igazság mellett kell kiálljunk. Mar eddig is számos példa akadt a kizsákmányoló tsz-vezetők visszaéléseire. Szerencsére a parasztság megőrizve a „józan paraszti gondolkodást”, nem ül fel a különböző átlátszó tsz- elnöki és agrárszövetségi • átszervezéseknek és megfelelően reagál a bukásra ítélt, de még hatalmon lévő vezetők bajke- verésáre. (Népújság, 1990. jón.- 23., 5. oldal.)

Gondolkozzanak! Kik azok, akik valóban önök mellett állnak? Kik akarnak olcsó és bőséges élelmiszer-ellátást?

Bárki ki tudja számolni, hogy évente több tízmilliárd forint vezetőségi és agrárszövetségi fizetés épül bele a kenyér, a hús árába. Ezeknek a magas életszínvonalát az egész ország naponta adogatja össze. Először kevesebbet kap a parasztember, aki dolgozik, másodszor többet fizet a városi ember, amikor vásárolni megy. _

Megjegyzések a cikk egyes megállapításaihoz:

1. A legdurvább beavatkozás a mezőgazdaságban az volt, amikor a tsz-ek önkényesen elvették a földet a paraszttól, ezzel szemben az FKGP nem elvenni, hanem adni akar.

2. A cikk írója nem érti, de inkább nem akarja érteni a készülő földtörvény lényegét.

3. A tulajdoni sérelmekre vonatkozó résszel egyetértünk, különösen azokkal kapcsolatban, akiktől minden ellenszolgáltatás nélkül elvették a földet és őket elzavarták földjeikről.

4. Általános jóvátételi törvénnyel egyetértünk, de aki visz- sza akarja kapni földjét, annak vissza kell adni és ő döntse el, hogy: saját maga műveli, bérbe adja másnak, vagy a tsz-nek adja bérbe.

5. A kormánypártok (57%) általában támogatják az FKGP földprogramját, de sokan más pártokból is (SZDSZ, SZDP). Az MDF már földet osztott a választások előtt az újságok szerint. Az Agrárszövetség 4% alatti választási eredménye után erre hivatkozni balgaság.

6. A cikk említi, hogy a kisgazdapárt nem illetékes „földhöz és vagyonrészhez juttatni... a tsz-tagokat és alkalmazottakat.” Kérdezzük: a kisgazdáknak, akiktől jogtalanul elvették a földet, azoknak mihez van joguk?

7. Ha olyan jó a termelés a tsz-ekben, akkor miért adják az állatokat a kistermelőknek tenyésztésre, hizlalásra és miért a föld eladásából akarják veszteségeiket és a vezetők prémiumát fedezni?

8. Azt írják, hogy a tsz vezetésébe senki nem szól bele, akikor hogy lehet az, hogy a tsz-bürokrácia nem saját akaratuk produktuma?

9. Követelik, hogy „a szövetkezet jövőjéről.. . vagyonáról csak azok tulajdonosai döntsenek”. Ezzel teljesen egyetértünk, csak egy a probléma, a jogtalanul elvett föld a tsz tulajdonában van, de a tulajdonost elzavarták földjéről és azt jogtalanul a tsz tulajdonába adták.

10. Csukás Gyula titkárhelyettes kifejti, hogy az ország élelmiszer-ellátásáról van szó. Az FJCGP is ezt mondja, de amikor a paraszt kezében volt a föld, 1 kg lisztért a magánpéktől 1 kg kenyeret kapott és most 1 kg lisztből készült kenyérért a bérből és fizetésből élő munkás és tisztviselő 20-22,— Ft-ot fizet, mi történik és hova lesz a két ár közötti különbség. Ez a nagy eltérés más termékeknél is (hús stb.) megvan, nemcsak a kenyérnél.

11. „Felhívás a Parlament képviselőihez” c. cikkhez az észrevételünk az: a Parlament képviselőihez a polgárok már a szavazásikor felhívást intéztek, ezt egyszer az Agrárszövetségnek is végre tudomásul kellene venni, tudjuk, hogy ez igen nehéz és rosszulesik, de a nép döntött így.

Javaslatunk: közösen próbáljuk a 40 év igazságtalanságait megoldani a földjétől megfosztott parasztság rehabilitálásá- val- Független Kisgazda-, Földmunkás

és Polgári Párt békéscsabai szervezete