Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-19 / 168. szám
1990. július 19., csütörtök o Felfüggesztették az újrakezdési kölcsönt lábornyitással zárult a kemping-pingpong (Folytatás áz 1. oldalról) tálni a munkanélküliek lét- biztonságához szükséges állami segítséget. A kedvezményes újrakezdési kölcsön kamatai ugyanis a foglalkoztatási alapot terhelik. 1990 első negyedévében 18 ezren kaptak újrakezdési kölcsönt, az igény azonban az utóbbi néhány hónapban ugrásszerűen növekedett. A foglalkoztatási alapból finanszírozott kamatterhek összege 1989-ben 600 millió forint volt, míg az idén már 1,3 milliárd forintra tehető. Ha nem függesztenék fel a kölcsönök folyósítását, az évi kamatteher 3 milliárd forint fölé nőhetne, s ennek finanszírozására nem elegendő a foglalkoztatási alap. Az újrakezdési kölcsön a munkanélkülivé váltaknak, az iskolából kikerülteknék kívánt segítséget nyújtani. Korábban 300 ezer, újabban pedig 400 ezer forintos hitelt biztosított a kormány azok számára, akik valamilyen vállalkozásba kapcsolódtak be. A kölcsön hozzájárult a munkanélküliek számának csökkentéséhez, a vállalkozások élénkítéséhez, és mindez idáig ez a konstrukció jelentette az egyetlen lényeges támogatást az új kisvállalkozások indításához. A kölcsönigénylők összetétele azonban folyamatosan megváltozott. Egyre nagyobb számban olyanok vették igénybe a támogatást, akika kedvezményes hitelhez jutás érdekében váltak munkanélkülivé, és sokan azért vették fel a pénzt, hogy bővítsék már meglévő vállalkozásaikat. Mindkét tényező — a finanszírozási nehézségek, s _ az. hogy a támogatás nem töltötte be eredeti szerepét — hozzájárult a kormány döntéséhez. A kölcsönfolyósítás leállításával egyidejűleg a kormány hozzákezdett új vállalkozásélénkítő intézkedések kidolgozásához is. Az Állami Vagyonügynökség a kormány irányítása alatt (Folytatás az 1. oldalról) Még az általános vita előtt soron kívül szót kért Töl- gyessy Péter (SZDSZ), s kérte a keddi vitában több módosító indítványt is beterjesztő Kulin Ferencet, hogy vonja vissza törvény- módosítási javaslatait. Azok ugyanis az SZDSZ-es képviselő szerint csorbítanák a sajtó szabadságát és sértenék a nemzeti médiumok pártatlanságát. Erre reagálva Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kijelentette: az MDF változatlanul elkötelezett a sajtószabadság elve mellett, s éppen ezért módosító indítványaikat nem vonják vissza. Csaknem valamennyi felszólaló kitért arra: miként biztosítható, hogy a bizottság direkt módon ne avatkozzék be a nemzeti médiumok működésébe, az egyes szerkesztőségi műhelyek munkájába. A polgári demokráciák példáját idézve Bossányi Katalin (MSZP) rámutatott: a nyugat-európai országok sajtógyakorla- tában a kormány nem befolyásolásra törekszik, hanem arra, hogy minél több információval lássa el a tömegtájékoztató eszközöket. Szabad György házelnök július 23-án, hétfőn 10.00 órára hívta össze az Ország- gyűlés rendkívüli ülésének következő ülésnapját, amelynek napirendjén az elnapolt előterjesztések megtárgyalásán kívül várhatóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitája szerepel. Folytatódik az alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok vitája, s a honatyák megtárgyalják a jogállásukról, tiszteletdíjukról és költség- vetésükről szóló törvényjavaslatokat is. / Remport Katalin: „Minden hét késedelem milliárdokba kerül” / * ■ Úgy tűnik, a kormányt érő kritikaáradat nem szűnik. A hét élején az önkormányzati törvénytervezet parlamenti vitájában illették bírálattal, leginkább az SZDSZ- frakcióból. A múlt héten pedig az áremelések — és azok mértéke — miatt vádolták, Rabár Ferenc pénzügyminiszteren keresztül. Dr. Remport Katalin mezökovács- házi képviselő szerint meglehetősen kormányellenes sajtóvisszhangra talált ez az intézkedés, így szükségesnek tartotta, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviseletében közzétegye álláspontját (amely természetesen azonos pártja véleményével).' — Mindenekelőtt: a kormánypárti képviselők tudatában voltak annak, milyen rendkívül nehéz feladatot vállalnak az ország pénzügyi-gazdasági válságának megoldásában. Miből kell kiindulnunk? Abból a hatalmas adósságállományból, amelyet az An- tall-kormány örökölt: ez a helyzet bármilyen összetételű minisztertanácsnak gondot okozna. A másik: a Németh-kormány, illetve Békési volt pénzügyminiszter ígéretet tett annak idején az IMF-nek, hogy év végére 10 milliárd forintra csökkenti az adósságot. Nem tette meg viszont a meglehetősen népszerűtlen áremeléseket tavasszal — hiszen ez a kampányidőszakban igencsak hátrányosan érintette volna —•, pedig az áremelések, főleg az energia-áremelés sokkal kisebb lett volna. A kormány egyébként az áremelésektől elsősorban azt várja, hogy a vállalatoknál, gazdálkodó szervezeteknél szűnjék meg a hitelezők sorban állása, illetve, hogy a veszteséges vállalótokat folyamatosan számolják fel. Rabar Ferenc egyébként többször is hangsúlyozta, hogy idén már nem lehet a pénzügyi viszonyokat mélyebben megbolygatni, mert felbomlana a költségvetés. Készülőben vannak viszont azok a tervek, amelyek 1991. január 1-jétől együttes ár-, adó- és bérreformot fogják át. A koalíció tisztában van azzal, mekkora presztízsveszteség most, az önkormányzati választások előtt ilyen nagy mértékű áremelést bevezetni, ám éppen ez a tény bizonyítja a lépés elkerülhetetlenségét is. Nem pártérdekekről van tehát szó, hanem a nemzet érdekeiről. Äz áremelések bevezetésének késleltetésével ugyanis minden hét késedelem milliárdokat jelent. Ebben pedig a koalíció teljes egyetértésben van, szó sincs bizalmatlanságról — mondotta Remport Katalin. L. E Békésen is lesz önkéntes a Békehadtestből A békési Szegedi Kis István Gimnáziumban régi hagyományai varupak az angol nyelv tanításának. A diákok mintegy hatvan százaléka ezt a nyelvet választja magának. Speciális osztályokban heti nyolc, emelt óraszámú keretben heti öt órában sajátíthatják el az ismereteket. Mindez olyan eredményes, hogy évente legalább két tanulójuk középfokú nyelvvizsgát tesz. Kapcsolatuk van a Soros- alapítvánnyal, melynek segítségével könyvhöz, hanganyaghoz jutnak; az- USA kulturális missziójával és a nagykövetséggel is. — Bár nevünk eddig még nem jelent meg ezzel kapcsolatban, mi is pályáztunk a Békehadtest nyelvtanárára •— mondta Molnár Imre, a gimnázium igazgatója. — Sőt, sikeresen pályáztunk, melyhez, gondolom, eddigi eredményes munkánk is hozzájárult. A hét végén pedig „a pécsi kiképzőtá-bor- ból” ellátogatott hozzánk két önkéntes. Megmutattunk nekik néhány megyei nevezetességet: a -békési galériát, a múzeumot, a templomot, látták a tarhosi zenepavilont, a bélmegyeri vadászkastélyt, a vésztő-mágori ásatást, a gyulai strandot. Kim és Tina — elmondásuk szerint — jól érezte itt magát. És mindketten azt állították, sajnálni fogják, ha nem Békésre kerülnek szeptembertől. Ez ugyanis még nyitott kérdés ... — Mi lesz a Békehadtest önkéntesének feladata, itt a békési tantestületben? — Főleg a nyelv gyakorlását fogják biztosítani heti három, illetve két órában. Délután az elsősökkel foglalkoznak, szakkör, vetélkedő keretében. Egyébként rengeteg elképzelésük van. Például az, hogy az iskola fonyódligeti üdülőjébe elmegy harmincegynéhány gyerek két tanárral, és ott- tartózkodásuk alatt nem szabad csak angolul megszólalniuk. A mi önkéntesünket az iskolamúzeum vendégszobájában helyezzük el, de a családok is meghívják magukhoz egy-egy hétvégére. Két vendégünk elmondta, hogy mindannyian meg akarnak ismerkedni az itteni viszonyokkal, a családokkal, s minél jobban szeretnének 'bekapcsolódni a tantestület munkájába is. •. — Az önök önkéntese egy évig marad Békésen. Mi lesz ezután? — Először is megmarad vele és a Békéhadtesttel a kapcsolatunk. Kérhetünk tőlük segítséget, könyveket például. Ez alatt az intenzív egy év alatt pedig mind a gyerekek, mind a tanárok sokat tanulhatnak tőlük, amelyet a későbbiekben hasznosíthatnak. K. K. A Lauder-alapítvány „oázist” talált Szarvason Lauder úr a táborlakók körében (Folytatás az 1. oldalról) • rekeket a világ különböző tájairól. Ugyanakkor felajánlották, hogy ezen időszakok után a város döntse el, milyen idegenforgalmi, helyi közösségi célokra használja a létesítményeket. Az alapítvány képviselői rendkívül készségesek voltak, amit mutat az is, hogy a sokat vitatott terület — a fűtőmű által elfoglalt rész és a Körös-parti sáv — kérdésében is hamar megállapodtunk. A későbbi tervekben szerepel, hogy az alapítvány támogatja majd a termálfürdőkomplexum építését. Egyszóval megnyugodtunk, és a város keresni fogja továbbra is az együttműködés lehetőségeit. A vb-titkár szavaira szinte rímelt az a tegnapi bensőséges ünnepség, amelyen felavatták a tábort. Mosolygó gyerekszájak énekeltek egy békéről szóló héber folklórdalt, amikor belépett a kempingbe Ronald S. Lauder, az ifjúsági tábor „megálmodója”. Míg ő meghatódottan osztotta az autogramokat a gyereksereg közepén, mi dr. Bán Györggyel, az alapítvány négytagú kuratóriumának egyik tagjával, jogi képviselőjükkel beszélgettünk. — Az alapítvány New York-i központú — mondta dr. Bán György. — Célja, hogy a világ különböző részein- élő zsidó fiatalokat közelebb hozza egymáshoz, identitástudatukat fejlesz- sze, elsődlegesen kulturális alapon. Természetesen a szarvasi táboron kívül ennek más formáit is keressük, támogatjuk' például a Zsidó Kulturális Egyesületet egy általános iskola létrehozásában. — Az ifjúsági tábor helyéül miért éppen Szarvast választották? — Nem volt könnyű olyan helyet találni, ahol 300-400 fiatal egyidejű nyaraltatását megoldhatjuk. Keresgéltünk a Balaton partján, Lillafüred környékén, aztán mégis Fotó: Veress Erzsi Szarvasra esett a választás, mert gyönyörű a kemping, a (környezet, az arborétum, a Körös-part. — Az alapítvány üzemelteti a kempinget? — Az üzemeltetést a JOINT-iroda vállalta. Ez egy nemzetközi zsidó világszervezet, amely évtizedek óta támogatásban részesíti, segíti a világ zsidóságát. Á szarvasi tábor vezetője dr. Seifert Gézáné. Beszélgetésünk itt félbeszakadt, mert az emelvényre lépett Asher Ostrin, a JOINT európai igazgatója, Shlomo Marom izraeli nagykövet és Schöner Alfréd főrabbi. Ostrin úr először azokra a zsidókra emlékezett, akik nem. élhették meg az önálló zsidóállam létrejöttét. Majd így folytatta: — Minden köszönetünk Lauder úré és a szarvasiaké, hogy létrejöhetett egy olyan zsidó oázis, ahol a fiatalok félretehetik azokat az előítéleteket, ami származásuk miatt végigkísérte életüket. Ostrin úr egy fotóalbumot adott át Lauder útnak, amelyben a táborlakók önfeledt, mosolygós pillanatait örökítették meg. Ezt követően Lauder úr lépett a mikrofonhoz. — Nagyon örülök, hogy Szarvason jött létre ez a tábor, mert itt a Holocaust előtt egy erős, összetartó zsidóközösség élt. Boldog vagyok, hogy sok-sok vidám gyerekarcot látok, akik élvezhetik a táborban a nyár örömeit. Nyemcsok László „flz emberek ráérezlek az életre” — Ronald S. Lauder úr sikeres amerikai üzletember, volt az USA bécsi nagykövete, azt azonban kevesen tudtuk, hogy hnilyen szálakkal kapcsolódik Magyarországhoz. — jSátoraljaújhelyi származású vagyok, de először csak tinédzser koromban jártam Magyarországon — mondta. — Azóta minél többször jövök, annál csodálatosabb kép fogad, az emberek ráéreztek az életre, érzelmileg nyitottak, örülök, hogy ez a szép ország a demokratikus átalakulás útjára lépett. — Mik az első benyomásai Szarvasról? — Csodálatos érzés, hogy ez az álom, az ifjúsági tábor létrejöhetett itt, és hogy ebben én is közreműködhettem. Nem adott segélyt — ütötték... Megvertek egy tanácsi ügyintézőt (Folytatás az 1. oldalról) összeget. Körülbelül egy hónapja megiint beadta a kérelmét, s aztán hét-három- naponként jött érdeklődni, hogy mikör kapja már meg a pénzt. Elmondtam, hogy ne számítson rá, hiszen sokan vannak, akik sokkal inkább rászorulnak, mégsem kapnak segélyt. Erre fölháborodott, szidalmazott, fenyegetőzött. Ez szinte mindennapos nálunk, az ügyfél- fogadó irodában, ezért nem gondoltam, hogy tettlegessé gig fajul a dolog. „A szó elszáll, a 'pofon memarad” — talán a bölcp mondás ilyesfajta változata illenék az említett esetre. Csak a tanácsi dolgozók tudják igazán, mennyi szomorú sorsot, mennyi elégedetlenséget, átkot cipelnek haza naponta. S mindezt egyáltalán nem túl magas hivatalnoki fizetésért. ' Egyre több a létminimum alatt élő ember, aki rendszeres, vagy alkalmi segélyekre szorul. Szomorú ellentmondás, hogy ugyanakkor a tanácsok e célra fordítható pénzeszközei egy fillérrel sem növekedtek. Ugyanazt kell többfelé elosztani, s legyen bármilyen jól képzett, bármilyen humánus az ügyintéző, nem végezheti munkáját mindenki megelégedésére. Az elutasított állampolgárok dühösek, a tanácsi dolgozók pedig félve járnak esténként az utcán. Nem tudják, honnan repül majd egy pofon, amelyet valójában talán nem is nekik szántak... — gubucz —
