Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-16 / 165. szám

1990. július 16., hétf$ NÉPÚJSÁG ■■ SZERKESSZEN VELÜNK! Nem értem a rendőrséget! Nem értem a rendőrséget, hogy miért tehetetlen az éj­szakai rendbontókkal szem­ben. Dr. Hajdú Antal, a me­gyeszékhely kapitánya arra hivatkozik, hogy nem ők sza­bályozzák a szórakozóhelyek nyitva tartását. Ez nagyon he­lyes, de nem értem, hogy mi az összefüggés az éjszakában ordítozó, egymást üvöltve kergető „ifjúság” és a szóra­kozóhely nyitva tartása kö­zött. A Lenosési-lakótelepről évek óta feljelentések men­nek az ordítozok ellen, de tudomásom szerint mindösz- sze annyi történik, hogy két­szer zajszintet mértek a Lencsési étterem környékén. Tessék már végre megérte­ni, hogy az itt lakókat nem feltétlenül a Lencsési étte­remből hallatszó zene, ha­nem inkább az „ifjúság” sa­játos szórakozása zavarja, amely kint a lakótelepen, az épületek között történik. Ezeket a fiatalokat nem az étteremből kiáramló zene hozza tűzbe, hanem a bolt­ban napközben megvásárolt ilyen-olyan ital, amelyet éj­szakánként kint a padokon fogyasztanak el és hozzá üvölttetik a magnójukat. Ezért nem értem az össze­függést a szórakozóhely nyitva* tartása és a csend- háborítás között. Egyébként is, ha valakit késsel megse­besítenek, nem célszerű gya­korlat a kés gyártásának ha­tósági betiltása. Nem értem a rendőrséget, mivel azt ál­lítják, hogy az üvöltöző kis­korúak ellen nem indítható eljárás. Tudomásom szerint a kiskorú büntetőjogi felelő­se a szülő. Akkor mi a' prob­léma? Hogyan tűrhetik el az éjszakai rodeózásokat aLen- osési-lakótelepen? Autó- és motorkonvojok túráztatva, csikorogva és vég nélküli kürtöléssel vonulnak körbe- körbe a pihenőövezet-táblák dacára és mindezt teszik az éjszakai órákban. Szerintem a közlekedésnek ez a módja a jelzett tábla hiányában is megengedhetetlen. Nem értem a rendőrséget, hogy egy ekkopa lakótelepet, mint a Lencsési — tudomá­som szerint több mint 20 ezer ember lakja —, hogyan lehet ennyire magára hagy­ni? Mi lenne, ha szerda és vasárnap között esténként 23 és 02 óra között több főből álló járőr mozogna a lakó­telepen? Miért az önvédel­mi csoportoktól várják a fent említett problémák megoldását? így az esetek többségében önbíráskodás történne. Természetesen, ha a rendőrség továbbra sem tud segíteni, akkor ezek a csoportok egyre nagyobb számban fognak megalakul­ni és ki tudja, hogyan mű­ködni? Nem értem a rend­őrséget, hogy miért nem te­szi lehetővé számunkra a legalapvetőbb joggal, a pi­henés jogával való rendel­kezésit. Vajon mi történne amúgy is Imbolygó gazda­ságunkkal, ha. egy-egy ilyen hangos éjszaka után az em­berek nem mennének dol­gozni, mivel nincs biztosítva a pihenésük? Uhrin Ferenc, Békéscsaba Fizetés készpénzben Mély megdöbbenéssel vet­tem tudomásul postásom mi­napi közlését, mely szerint a jövőben ő fogja az újság- és tv-előfizetési díjaikat be­szedni. Megdöbbenésem oka az, hogy átutalási betétszám­lám van a helyi takarékszö­vetkezetnél. Ez egyrészt ké­nyelmes, másrészt biztonsá­gos. Nem kell a díjbeszedő­re várakoznom és nem kell félnem, hogy ellopják a pén­zemet. Ez a forrna Magyar- országon évtizedek óta be­vált! Az érdekeltek ismerik és megszerették. A Magyar Posta most fel kívánja rúgni ezt? Irigység­gel nézem a nyugati filme­ket, amikor a milliomos elő­veszi a kis csekkfüzetét és 10, 100 vagy ezer dollárról hanyagul kiállítja az érték­papírt. A jelenlegi kormány hangoztatja, hogy Európába megyünk... Én ezek után úgy vélem, ha így haladunk, lasisan Kamcsatkában kötünk ki! Kíváncsi lennék, a jövő­ben a közületektől is kész­pénzben szedik be az előfi­zetési díjakat? * Dr. Sánta Lajos, Körösladány Bonyodalmak egy úszógumi körül Nemrég Békéscsabán az Univerzál Áruházban 10 hó­napos unokámnak egy úszó­gumit (egy szép ludat) vá­sároltam 320 forintért. Másnap utaztam az úszó­gumival Békéscsabára kö­szöntem László nevű uno­kánkat. A férjem már ott várt. Boldogan vittem, gon­doltam, hogy örömet szerzek vele. Gyalog mentem a Tanács- köztársaság úton. Az „U” ház előtt strandcikkek vol­taik kitéve. Odamentem meg­nézni, de ott „lúd” nem volt, s így elindultam a leányo- mék lakása felé. Már a gyermekruházati bolt köze­lében lehettem, amikor egy utánamszaladó eladónő meg­állított, hogy menjek vissza, mert szavahihető személy azt mondta, hogy az üzlet elé kitett cikkekből emeltem ki (vagyis elloptam) az úszógu- miit. Hiába mondtam, hogy náluk ilyen nincs is kitéve, bevitt a hátsó bejáraton, va­lami előszobafélébe, ö pedig Fillérek A békéscsabai sétálóutcán három 10-12 éves, magabiz­tos fiú cipeli jól megpakolt Adidas-táskáját. Az egyik észreveszi a földön heverő 10 filterest és mondja: ott van 10 fillér, akinek kell, vegye fel. A másik: én 10 fillérért le sem hajolok. A harmadik: én még 1 forin­tért sem! Nem tudom, hogy boldog embernek nevezzem-e ezeket a srácokat, mert biztos, hogy nincs hiányuk semmiben. Még nem -tudják, milyen az, bement az üzletbe, amit egy függöny választott el ettől a helyiségtől. Én pedig vár­tam, amíg végre jött két nő. Elnézést kértek, s hogy még mit mondtak, nem tudom, mert ez a gyanúsítás na­gyon kiborított. Valahogy el­vergődtem a leányomékhoz és örömteli névnapi köszön­tés helyett csak sírásra vol­tam képes. Ezután férjemmel és leá­nyommal együtt visszamen­tünk az üzletbe, s a panasz­könyvbe beírtuk a történte­ket. Kértük, hogy hívják ide azt a szavahihető valakit, aki megvádolt, de állítólag dolgozni ment. összes vagyonunk 4 gyer­mek, 11 unoka és 1 déduno­ka. Még eddig mindenkinek megemlékeztünk névnapjá­ról és születésnapjáról, igaz, drága dolgokat nem tudunk venni. De ezt a családi ün­nepet jól elrontották! v Túrák Kálmánná, Kétegyháza ha valamit meg akarnak venni és hiányzik. 10 fillér, vagy 1 forint. Mi lesz, ha megváltozik a szüleik fize­tése? Netán munka nélkül maradnak? Akkor kénytele­nek lesznek a szülők gyere­keiket a pénz megbecsülésé­ire nevelni. Míg a nyugdíjasok egy ré­sze fillérekből él, meggon­dolják, mit vegyenek, addig nagyon sokan a gyerekeiket könnyelmű életre nevelik. Mindent megadnak nekik, csak ne zavarják őket. Pe­dig vannak fontosabb dolgok is a pénznél! Szollár Pál, Békéscsaba Hirdetőtáblák Békéscsabán a sétálóutcá­ban a sportcsarnok hirdető- táblái ott fekszenek a föl­dön, nincs, aki eltakarítsa. A posta előtti téren is van­nak régi hirdetések. A Ka­zinczy utcai bizományi áru­ház mefliliett évek óta nem tűnik fel senkinek a kisze­relt hirdetőoszlop? A Ma­gyar Hirdető összeszedhetné megrongálódott hirdetőtáb­láit a városban! Kiss Béla, Békéscsaba Bizalmaskodó eladó Ügy két hónappal ezelőtt bementem Gyulán, a Város­ház u. 1. szám alatt levő il­latszerboltba. Odamentem az eladóhoz, és a segítségét kértem. — Legyen szíves nekem barna színű rúzst mutatni. A hölgy 4-5-féle rúzst tett ki a pultra, de sajnos, egyik sem nyerte el a tetszésemet, így tovább nézegettem. Egy- szercsak megszólalt a hölgy: — Döntsd már el édes, hogy melyiket kéred, mert nem érek rá, más dolgom is van! Hirtelen meg sein tudtam szólalni, egyrészt mert nem is ismerem a hölgyet ég lé­tegezett, másrészt, azt hit­tem, hogy nem hallok jód. Megköszöntem az udvariat­lan kiszolgálást, és elmen­tem. A történetnek folytatása is volt. Július hó 6-án ismét be­tértem az illatszeriboltba. Egy fiatal hölgy állt a pult mögött. Kértem tőle szem­ceruzát, amit ő udvariasan meg is mutatott. Beálltam a sorba a pénztárhoz. A hölgy épp akkor mosta fel az üz­letet, záráshoz készültek. Észrevettem, hogy valaki utánam szólt: — Csak ezért jöttél be? — Ügy tettem, mintha nem is hallottam volna, bízva, hogy nem nekem szólt. A hölgy hozzátette: — Hé!! Tudtommal 6 óráig van az üzlet nyitva, és rajtam kí­vül voltaic még legalább ti zen vásárlók. Több ismerő­sömnek is elmeséltem á tör­ténetet, és megtudtam, hogy nem csak én vagyok az egyedüli, aki ezt tapasztalta ezzel az eladóval szemben. Tengernyi viz Hogyan lehetséges az, ihogy egy tömbházban lakó ember (jelen esetben egy 3- tagú család) napi 600-700 li­ter vizet fogyasszon el? A házban közös vízóra van. Nem tudom, utánaszámolt-e már valaki, hogy a számlá­zott 50-60 köbméter víz az bizony 600-700 liter víz napi elfogyasztását jelenti. Ha otthon van, ha nincs. Mert ha nincs, akkor a másét fi­zeti. Nos, én utánaszámol­tam a dolognak és lehetet­lennek tartom. Ez az érem egyik oldala. Kértük saját vízóra fel­szerelését, aminek alapján mindenki a ténylegesen el­fogyasztott vizet fizeti ki. Ez év januárjában ajánlott levélben fordultam a vállai lat igazgatójához, a mai na­pig válasz nélkül marad­tam. Telefonon is beszéltem egy illetékessel, aki szerint állampolgári jogom a vízóra felszerel tetőse, fel is szere­lik, de kezdjek vele, amit Szép, régi utcanevek A lap július 9-i számában megjelent olvasói levélhez (Utcanév helyett szám) sze­retnék reflexióval élni: A települések utcáinak el­nevezése több évszázados fejlődés eredménye. Eleinte a lakosság látta el megkü­lönböztető elnevezésekkel a fontosabb ' közterületeket. Ezeket a XIX. század köze­pén bevezetett hatósági ut­canévadáskor jórészt elfo­gadták, kiegészítették és rög­zítették. Így városunkban is a legtöbb utcanévnek törté­nelmi hagyományai vannak, amelyeket a város polgárai tisztelnek! 1948 után — fel­ismerve az utcanév adásá­ban rejlő manipulativ lehe­tőségeket az akkori ál­lamhatalom tömegesen ke­resztelte át a települések közterületeit úgy, hogy szak­mai szempontokat nem mér­legelt, a lakosság vélamé- • ínyére nem volt kíváncsi, vi­Tisztelt szanazugl nyaralótulajdonosok! Mi,' a Békéscsabai 3. Számú Általános Iskola környe­zet- és természetvédő szakkörének tagjai arra a feladat­ra vállalkoztunk, hogy egyhetes tábor keretében a ma­gunk módján hozzájárulunk a szanazugi üdülőkörnye­zet tisztaságához. Elhatároztuk, hogy kihordjuk a házak közvetlen környezetében az erdőből a szemetet. Június 25-én, hétfőn, telve optimizmussal és lelkese­déssel érkeztünk meg Szanazugba. Nem hittük volna, hogy a szép házak, gondozott kertek mögött az erdő ilyen siralmas állapotban van. A természet számára „megemészthetetlen” hulladékok sokasága, a szemét minden faja és alakja; a sörösdoboztól a röviditalos üvegeken át az üdítős palackokig minden. A visszama­radt, használhatatlanná vált építőanyag, szeméit tömke­legé, fóliák és nylonzsákok, „döglött” mész, pala- és cserépdarabok, drótok és ki tudja felsorolni, mi minden. Meglepő ez annál is inkább, mivel éppen az itt lakók­nak kellene a legjobban ügyelni arra, hogy kertjük „hátrafelé” se nyíljon szemétdombra (mi kakast sehol sem láttunk). Önöknek áll leginkább érdekükben, hogy az erdő, amelyből mind többet és többet hódítanak el, továbbra is megőrizze természetes tisztaságát, méltósá­gát. Egyhetes munkánk eredménye egy jól megrakott pót­kocsi. Itt mondunk köszönetét a Körkövizig munkatár­sának, Gál Imrének, a Dobozi Községi Tanács elnökér­nek, Szatmári Jánosnak, Domokos Zsigmond és Kovács Mihály magánfuvarozóknak munkánkhoz nyújtott se­gítségükért. A Békéscsabai 3. Számú Általános Iskola környezet- és természetvédői, Békéscsaba akarok, ugyanis ők nem haj­landók leolvasni és az alap­ján számlázni. Miért nem le­het úgy megoldani, mint a ház- és a villanyóra leoiva- sátát? Talán akkor az ál­lampolgár járna jobban és nem a vállalat? Jó lenne lépni az illetéke­seknek, hogy mindenki a sa­ját fogyasztását fizethesse és ne azt'nézze, hogy a szom­széd kétszer annyit mos, mint ő és mégis ugyanany- nyit fizet. (Név és cím a szerkesztőségben) lágnézeti érzékenységgel nem törődött! Ennek az 56 utcának a nevét javasoljuk visszaadni! Megjegyezzük, hogy ez a város utcáinak csak csekély töredékét képe­zi. Meg szeretnénk nyugtatni a levélírót, hogy a változta­tások anyagi kihatásával mi is számoltunk és ezért a lépcsőzetes megoldást java­soljuk. Az utcák számozása tudomásunk szerint az USA- ban és Japánban használa­tos és ennek is vannak tör­ténelmi hagyományai (ahány nép, annyi szokás!). Külön­ben útleírásokból, valamint az ott járt honfitársainktól tudjuk, hogy a számozás az idegenek számára nem se­gíti, hanem bonyolítja a tá­jékozódásit. Hivatkoznék a csabai Kulich-lakótelep be­tűs-számos „fejtörős” meg­oldására, ahol még a hely­beli sem tud mindig eldga­Szervezetünk és az időjárás ő­K. M., Gyula A fronitátvonulás az elté­rő fizikai és kémiai tulaj­donságokkal! rendelkező lég­tömegek mozgása, áramlása. Amennyiben a meleg leve­gő utoléri és találkozik a hi­deg áramlattal, akkor jön létre a meleg-, vagy felsik- tási front, ugyanis a hideg levegő nehezebb, és a me­leg nekiütközvén szinte fel- si'klik. Ha a meleg levegőt éri utol a hideg áramlás, és mivel az utóbbi nehezebb, ezért szinte felemeli a me­leget. Ekkor érzékeljük a hideg-, vagy betörési fron­tot. Mind a felsiklási, mind a betörési front más és más hatást gyakorol szerveze­tünkre, és már órákkal előbb megelőzhetik a hőmérséklet változását. • A frontok álta­lában az anyagcserére, és a * vegetatív idegrendszerre fej­tik ki hatásukat. Melegfront front esetén — ami inkább télen gyakoribb — szapo­rább lesz a pulzus és a lég­zésszám, emelkedik a vér­nyomás és a testhőmérsék­let, esetleg a * vércukorszint, a gyomoirnedv- és epekivá­lasztás, a vér alvadékonysá- ga fokozódik, öszsességében ingerlékenyebbek leszünk, gyakran fellép szorongás, fejfájás, letargikus állapot, sőt, még alvászavar is. A hidegfront hatására a szervi reagálások ellentétesek: a fejfájás inkább mignénsze- rűen jelentkezik, kiújulnak a reumás jellegű panaszok, a reflexek lassulnak — ez fő­leg a közlekedésben válhat veszélyessé —, és nagyon sok esetben fokozódik a görcs­készség. zodnd! Különben az „átszá- mozás” semmivel sem ke­rülne kevesebbe! Á hozzánk nagy számban eljuttatott lakossági vélemé­nyekre hivatkozva bátran állítjuk, hogy az utcák ne­vei közelebb állnak polgára­ink egészséges lokálpatrio­tizmusához, mint a rideg, lélektelen számok. Bizonyí­tékul felhoznám, hogy Jami- na az ma is Jamina és nem V. kerület! Az emberek job­ban szeretik hallani, hogy „SAS” Gyógyszertár és nem 14/1-es! Felteszünk még egy kérdést: hány város felé in­dul közvetlenül a centrum­ból az út? Az utcanevek régi város­történeti hagyományokat ápolnak, amelyeket hiba len­ne lélektelen számokkal fel­cserélni ! Gondolom, hogy senki nem örülne neki, ha a családi neve helyett a sze^ rnélyi számán szólítanák! Dr. Sonkoly Kálmán elnök, Békéscsabai Városvédő és Szépítő Egyesület Visszhang J1 kereskedő is háborog Olvasónk a nyilvánosság előtt kipellengérezendőnek találta, hogy az általa vásá­rolt 5 kilogramm mennyisé­gű áruval sok ember (5 fő) foglalkozott. Bár soraiban konkrétan nem írja, de kö­vetkeztetése és kérdésfelte­vése arra a gyanújára utal, hogy azért ilyen drága a vas, mert sokan tevékeny­kednek az értékesítésben, akiknek munkájuk sincs, csupán ott vannak, hogy a fizetésüket fölvegyék vala­honnan. Szeretném ezt a gyanúját eloszlatni és megnyugtatni, hogy nem azért ilyen drága a vas, mert a kereskedelem sok embert foglalkoztat és magas árréssel dolgozik A jelenlegi különböző méretű, fajtájú, éves szinten mint­egy 15 millió kilogramm vaskohászati anyag értéke­sítése minden üzleti formá­ban megkíván bizonyos munkamegosztást és ügyvi­teli rendet. Ezt a több ezer tonna anyagot be kell tá­rolni a telepre és ki is kell! szolgálni vevőinket. Sajnála­tos dolog, hogy az egyes időszakokban ránk háruló feladatokat képtelenek va­gyunk valamennyi kedves vevőnk megelégedésére elL végezni, mert bizony elég gyakori az önével ellenkező panasz is, amikor egy-egy eladónkat 3-4-felé kellene osztani, hogy valamennyi vásárlónkkal az elvárásnak megfelelően tudjunk foglal­kozni. Mi is háborgunk, amikor egy-egy fajta anyag egységárával találkozunk. Hiszen nem csak kereske­dők, fogyasztók is is va­gyunk. A kérdés felvetése tehát jogos: „Miért drága a vas­áru?” Hiszen lassan már az arany árával fog vetekedni. A legnagyobb baj az, hogy nem csak a vasáru drága. Hankóczi János telepvezető, Univerzál Kereskedelmi Vállalat Értékesítő Raktártelepe

Next

/
Thumbnails
Contents