Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-16 / 165. szám
1990. július 16., hétfő o n szarvasi flakl gazdálkodik is fz Rgrober csabai irodájában A tudást is dollárokra váltják Thaiföldtől Mexikóig — lizenhat országbál érkeznek szakemberek öt év óta, ilyenkor nyáron, a világ legkülönbözőbb országaiból érkeznek látogatók Szarvasra. Ezeket a külföldi állampolgárokat azonban kivételesen nem a Körös-part és a város nevezetessége érdekli, hanem a szarvasi Hali tenyésztési Kutatóintézet édesvízi haltermelésben szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatai. A Haki, mint a FAO — az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete — egyik interre- gionális központja, egyre több és színvonalasabb szakmai tanfolyamot szervez. A külföldi szakemberek az elméleti ismeretek mellett részt vehetnek konkrét gyakorlati munkában is, ami egyáltalán nem elhanyagolható szempont. — Ez évben például 16 országból — Thaiföldi, Fülöp- szigetek, Mexikó, Spanyol- ország, Madagaszkár és sorolhatnám — fogadtunk hal- tenyésztőket. a nemzetközileg elismert szaktekintélyektől a magángazdálkodókig — mondja Kintzly Agnes, a Haki oktatásszervezője. A posztgraduális (képzést a Haki a jövőben szeretné speciális szakképzéssel kiegészíteni. Rövidesen elkészül az intézet területén egy új oktatási központ, ahol a nemzetközi követelményeknek is megfelelő körülmények között képezhetik a hallgatókat A haltermelés legújabb kutatási és fejlesztési eredményeinek gyors átadása a világ élelmiszer- hiánnyal küszködő országaiban kulcskérdés. Hiszen ott, ahol megfelelő vízfelület áll rendelkezésre, a magas fehérjetartalmú és viszonylag olcsó halhústermelés segíthet leggyorsabban a gondokon. — Közvetlen kapcsolatban állunk egy angol—amerikai tőkeérdekeltségű információs céggel, s elsősorban ők segítenek abban, hogy a szarvasi Haki tanfolyamáról a világ valamennyi érdeklődő szakembere, termelő-és kutatóintézete értesüljön. Igaz, nem volt egyszerű a szolgáltatásért fizetendő 300 dollárt előteremteni — fűzi hozzá Kintzüy Agnes. A szarvasi Haki igazgatója, Müller Ferenc úgy véli, a jelenleginél lényegesen jobban, ha úgy tetszik, több guruló dollárért el lehetne adni az intézet szellemi tudását, legújabb kutatási és gyakorlati eredményeit, ha piacszerűbb körülmények között dolgozhatnának, ha például önálló devizajogosítványa lehetne az intézetnek. Mert a kötöttségek, az olykor-olykor merevnek tűnő szabályozások miatt több ígéretes szerződés meghiúsul. Pedig a magyar szakmai ismeret átadása révén hírnévre és tekintélyes nemzetközi szakmai kapcsolatokra is szert tesz a Haki. Az sem elhanyagolható szempont, hogy számtalan esetben egy-egy oktatáson résztvevő cég, vagy intézet menedzsere a különböző segédanyagokat, berendezéseket itt Magyarországon vásárolja meg. S ez az agrárágazat dollárbevételét növeli, javítja nemzetközi piaci pozícióit. Ugyanis a halastóépítéstől a takarmányozásig, a tófelület hasznosításáig kidolgozott, a gyakorlatban is jól bevált technológia áll1 rendelkezésre, s mint azt a tények is igazolják, minderre igenis van potenciális világpiaci kereslet. Logikus tehát, hogy a Haki a jövőben szeretné még több dollárra váltani eredményeit. Ám, hogy valóban elfoglalhassa helyét a nemzetközi mezőnyben, ahhoz lényegesen nagyobb önállóság, s legalább annyi hazai tőkeinvesztálás szükséges, amennyi a nemzetközi eladhatóság megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges. Rákóczi Gabriella Orosházán újra működik az Ipartestiilet Gomba módra szaporodnak a különböző érdekvédelmi szervezetek. A napokban Orosházán ' a patinás múltú Ipartestület szerveződött újjá. Németh Béla, az Orosháza és Vidéke Ipartestület elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a régi Ipartestület szellemi és anyagi örökösei kívánnak lenni. Szeretnék visszakapni a régi székházuk tulajdonjogát is. Sok mindenre vállalkoznak, tájékoztatott bennünket az elnök. A szakmai érdek- képviseleten és -védelmen túl, a tagok részére gazdasági szervezőmunkát végeznek. Megszervezik a vállalkozók tanácsadását, gyakorlati segítséget nyújtanak az induló vállalkozóknak. Önköltséges szolgáltatásként különböző speciális ismereteket igénylő egyéb feladatok elvégzését is kérhetik a tagok. Ilyenek: gépi könyvelés, adókiszámítás, nyomtatványkészítés és még számtalan más. Újszerű talán az is, hogy az Ipartestület gazdálkodó tevékenységet folytat, s a bevételből fizeti az alkalmazottakat és a rezsiköltségeket. Németh Béla felhívta a figyelmet a frissen született alapítványukra, a vándorserlegre. Az elismerést minden évben a legjobb u tán páti ás - korú orosházi birkózó érdemelheti ki. Első alkalommal az augusztusi ifjúsági birkózó-világbajnokságon kerülhet sor erre. Az újonnan megválasztott elnökség kinyilatkoztatta azon szándékát, mely szerint megyei és területi szervezetekhez nem kíván csatlakozni, csak az országos központhoz. P. J. II világkiállítás számítógépes varázslatai Körösi András: A számítógép segítségével az elképzelt beruházások tetszőleges nagyságban jeleníthetők meg, A módszer nemcsak Budapest esetében lenne alkalmazható! Fotó: Veress Erzsi Azt még nem tudhatjuk, hogy lesz-e Budapesten — és Bécsben — világkiállítás, de ha igen, akkor a sikerhez egy szemernyit Békés megyeiek is hozzájárulnak. A napokban (kaptuk a hírt, amely szerint a világkiállítás előkészítésével kapcsolatban „varázslatos” dolgokat láthatunk az Agrober békéscsabai irodájának számítógépei segítségével. Köti István főmérnököt hívtuk föl, aki a következőket mondta: — Irodánkban készült egy számítógépes grafikus rendszer, amely megjeleníti Budapest térképén a különböző, világkiállításra tervezett út-, közműberuházásokat. De javaslom, hogy a további részleteket a rendszer szellemi atyjától Körösi András mérnöktől kérdezzék meg. A számítógépteremben megálmodott térképek és ábrák hevernek mindenütt. Körösi András kérésünkre továbbiakat csalogat elő számítógépéből. Szinte hihetetlen, hogy egy-egy új térkép percek alatt születik meg, Ugyanez hagyományos módszerekkel, ki tudja, mennyi ideig eltartana. De nézzük, hogyan kapta meg az Agrober csabai irodája a bonyolult feladatot. Körösi András így fogalmaz: — Az Égszi—Innova először tavaly kért fel bennünket, hogy területfelhasználási, illetve,hálótervezési grafikákat jelenítsünk meg számítógéppel. A világkiállítás tervezése ugyanakkor elérkezett arra a pontra, amikor konkrét közmű- és úthálózat-fejlesztési tervek százait kellett összeállítani és kiértékelni különböző szempontok szerint. Mindezt azért, hogy megmondható legyen, melyik változat a legésszerűbb. Ennyi adat azonban papírral és ceruzával csak több év alatt dolgozható fel. Maradt a számítógép. Az Égszi-Innovát az informatikai rendszer létrehozására kérték fel, és ezen 'belül kaptuk meg mi a grafikai megjelenítést. Pontosabban, az Égszi ránk bízta a kidolgozást. A csabaiak ez év márciusában kezdtek a nagy munkához és június végére készültek el programjukkal. A részeredményeket havonként továbbították Budapestre. A számítógépben benne van a teljes Budapest-térkép digitalizált formában. Ha nem lesz világkiállítás, ez akkor sem megy veszendőbe, hiszen a településrendezésnél segíti az illetékeseket az eligazodásban. (A kifejlesztett rendszer más városokra is adaptálható!) — Erre a lehetőségre építettük grafikai rendszerünket — mondja Körösi András, majd így folytatja —, amellyel az egyes tervváltozatok a képernyőn gyorsan összeállíthatóak, vagy térkép formájában kirajzolhatóak. Sőt, a számítógép az adott variációhoz tartozó összes gazdasági adatot kiértékeli. A programunkat egyébként az AutoCAD—10-es verziójával valósítottuk meg. S, hogy a csabai szakemberek — közreműködött Lu- kovics Béla mérnök és Felföldi György, aki a részfeladatok kidolgozását vállalta — valóban figyelemre méltó dolgot produkáltak, azt bizonyítja, hogy munkájuk eredményét már két budapesti rendezvényen mutathatták be. Először több minisztérium első számú vezetői győződhettek meg saját szeműikkel a különböző tervváltozatokról. Felvetődött például, hogy adott út- fejlesztési koncepciók szerint hol kellene hidat építeni a Dunán, s a gép több alternatívát is javasolt. A következő alkalommal az Országházban az SZDSZ- frakció ülésén láthatták a jelenlévők, hogy a világkiállítás előkészítéséért tényleg komoly munka folyik. Cikkünk így kezdődik: Azt még nem tudjuk, hogy lesz-e Budapesten világkiállítás... Mindenesetre, ha lesz, az illetékesek ma már könnyebben dönthetnek a legésszerűbb változatról — egy kicsit csabai szakembereknek köszönhetően, akiktől megtudtuk, hogy ha szükség lesz rá, akikor elkészítik a részletesebb, még több információt adó számítógépes tervéket is. Lovász „Feketedik” a határ. A sárguló búzamezőket felváltja a megperzselt tarló, és hamarosan jön a tarlóhántás és szántás is. Képünk Doboz alatt, a Kettős-Körös partján készült, ahol a fölégetett tarlót tárcsákkal törik fel Fotó: veress Erzsi Ismét életre hívják a legeltetési bizottságokat Közös pénzből fizetnék a pásztori Az ország állatállománya ugyan csökkenőben van, ám tartja magát a föltételezés: amennyiben jobbak lennének a legeltetesi viszonyok, nagyobb lenne a tenyésztői kedv is. Ennek megfelelően- a Földművelésügyi Minisztériumban felülvizsgálják a legeltetési bizottságok működésével kapcsolatos tapasztalatokat, és új programmal teszik lehetővé, hogy a földtörvény elfogadásával szinte egy időben, ezek a bizottságok újra hivatalba léphessenek — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Mezei János, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A fönnálló rendelkezések ugyan eddig sem akadályozták meg a legeltetési bizottságok életrehívását, a tapasztalatok szerint azonban az országban mindössze néhány működik belőlük. A hazai gyakorlat szerint a mezőgazdasági nagyüzemek feladata a legelőterületek átadása, biztosítása, ezt az esetek többségében meg is teszik, ám az utóbbi időben egyre több helyen vita van a legelő bérbeadása körül. A gazdák sürgetik, hogy az új önkormányzat kialakulása után a bizottságok hatáskörébe kerüljön a legeltetés ügye. A megoldás legjobb módszere az lenne, hogy a földtörvény adta lehetőség kihasználásával a közösségi tulajdonba kerülő, vagy ott lévő területeket a bizottság- adná ki az állattartóknak, akik — ugyanúgy, mint régen — fűbért fizetnének, és ez a pénz a bizottság közös kasszájába kerülne. A bevételből tartanák rendben a legelőt, fizetnék a pásztort, és a vízszolgáltatást is megoldhatnák belőle. A jelenleg érvényben lévő földtörvény részletesen nem tartalmazza a legeltetési bizottság működésének előírásait, ez is vitát okoz az adott esetben. A Földművelésügyi Minisztérium az elmúlt időszakban már számos alkalommal segített abban, hogy tisztázzák a bérlők és a földet kezelők, vagy tulajdonosok közötti félreértéseket, vitákat, az esetek döntő többségében — eredménynyel. Erre a gyakorlatra azonban nem akarnak berendezkedni. és ezért rövidesen zöld utat kapnak az újonnan szerveződő legeltetési bizottságok. Tagságuk összetételét illetően a főosztályvezető-helyettes elmondotta: régebben a legtekintélyesebb gazdák, állattartók tevékenykedtek a bizottságokban, várhatóan ez a jövőben sem lesz másként.
