Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-06 / 131. szám
o 1990. június 6., szerda „Emberi léptékű házakkal, igazi zöldterületekkel, az itteniek tudásából1 Új főépítész Tessedik városában Február elseje óta új főépítésze van Szarvasnak: Novak István Ybl-díjas. Neve nem ismeretlen errefelé, Békéscsaba, Békés lakóházai, Orosháza rendezési terve és Mezőberény városközpontja viseli keze nyomát. Néhány lakóház, melyből kettő már épül, volt a kapocs a Szegedi Tervező Vállalat főépítésze és Szarvas között. Ezentúl állandó a munkakapcsolat. Vajon, milyenné szeretné alakítani a várost? Erről beszélgettünk egy csütörtöki napon, melyet rendszerint a tanácsházán tölt. „Az építészek ma különféle felfogásban dolgoznak, de abban valamennyien egyetértenek, hogy a posztmodern korban vagyunk. Magamról azt mondanám, ^ újromantikus építészetet szeretnék csinálni. Kelléktáramban a funkció meghatározó szerepéről nem mondtam le, de mégse az a döntő. A helyet, a környezetet tekintem alapnak, kiindulópontnak, s úgy próbálom épületeimmel ezeket kiegészíteni, hogy ne ejtsek rajtuk csorbát. Olyan dologgal próbálkozom, ami esztétikailag talán örömöt nyújt az embereknek. A Szabadság úton például ahhoz kellett némi szakmai lelemény, hogy egy földszintes és egy többszintes épületet összekapcsoljak, a hatalmas tűzfalat eltakarjam, ugyanakkor lépcsőt képezzek a városközpont felé, s hozzá mégis harmonizáljon a földszintes ház." Valami elveszett Elkeseredetten veszem tudomásul, hogy Békéscsabán nincs ünnepi könyvhét Elismerem, az igazsághoz hozzá- tantoziik azért, hogy néhány olvasó-író találkozót rendeztek, de az ünnepi könyvhét hangulata, a könyvsátrak és, a mindig megálló érdeklődők sokasága eltűnt a város központjából. Körülnéztem: a központtól távolabb sem állítottak ünnepi sátrakat a magyair könyv terjesztésére, és egyáltalán: a belvárosi könyvesbolt télen-myáron „üzemelő” standján kívül az aluljáró-irodalom szintén már megszokott néhány kirakása az esemény ezen az ünnepinek titulált héten is. A kérdés, ami felvetődött bennem, a következő: azért nincs ünnepi könyvhét és -vásár ezekben a napokban Békéscsabán, ment aki eddig szervezte, már nem szervezi? Nem szép tóié! Vagy azért, mert más, új vagy régi illetékes belefáradt (elég hamar!) a kultúráért folytatott küzdelembe, és feladta? Pedig az ünnepi könyvhét talán éppen motelt hiányzik a legjobban! Amikor alkalom adódna, hogy az értékes irodalom bővítse hadállásait az alul- j árÓ6-színvonalúvaL szemben, amikor éppen nagy szükség lenne arra, hogy a könyvek révén még jobban betekinthessünk az alakuló világ örömeibe, és bajaiba, amikor egyszerűen válságban van a kultúra, utaljunk csak szerény bűnbánattal kulturáltságunk színvonalára, emberi arculatunk egyre növekvő pörseríéseire. Ünnepi könyvhét, könyvvásár azonban nincs. Megszűnt, mintha sosem lett volna. Elkeseredetten veszem tudomásul és úgy nézem a tévé közvetítését a budapesti Vörösmarty térről, mintha az nem is Magyarországon len- ne* Sass Ervin Új évad, új bérletek — Olyan érték volna ez a kis épUlet? — A buldózeres építészet a főutcát kímélte a legkevésbé. Sajnos, sok olyan házat elbontottak az elmúlt évtizedek építészeti elképzeléseinek megfelelően, melyeknek meg kellett volna maradniuk, kiegészítésükre törekedve, és nem a megsemmisítésükre. A múlt kisugárzó erő A hatvanas években azt mondták, a funkció határozza meg a formát. Maga az államhatalom is azt akarta, hogy minél több épület szülessen és minél olcsóbban. Házgyári lakótelepek nőttek ki a földből, ezrével adták át a lakásokat. De nem biztos, hogy emberhez méltó környezettel. Nem lehet szerencsés megoldás az, ahonnan elmenekülne^ a lakók. — 1961 óta építész. Hátat fordít-e házainak? — Békésen például a hatvanas években dolgoztam. Ügy érzem, a Pillangóháznak nevezett OTP-lakóház igyekszik kapcsolódni a városközponthoz, a környezethez. Bár nevezhető funkcionalitásnak, mégis talán sikerült az örökké jelenlevőhöz alkalmazkodni. Mezőbe- rényben már több volt az esély a jobbra, a hetvenes években. Ott a városközpontban valami európait akartunk csinálni a tanácscsal egyetértésben. Bevontuk a munkába a társművészeteket, kezdve ott, hogy meghatároztuk az eklektikus szálloda, a tanácsháza homlokzati színét, a lakóházak színdinamikáját, a főtér kertészeti elrendezését, odaálmodtunk köztéri szobrokat. — Bizonyára felmérte már a város építészeti helyzetét? — Sokak szerint Szarvas elrontott város. Én nem így látom, ellenkezőleg, sok mindent lehet és kell itt megvalósítani. A legfontosabb, hogy van történeti, építészeti magja, amely kisugárzó erővel bír. Ez az, amit a modern építészet eddig nem sokra becsült. Gondolok az evangélikus templomra és környezetére, a Kossuth utcára, ahol még ma is állnak a szép polgárházak. Ha ezt az örökséget továbbfejlesztjük, alázattal kapcsolódunk hozzá, azt hiszem. rendbe hozható az egész városközpont. Igaz, nem rögtön, a sebeket begyógyítani mindig több időbe kerül. Szarvason nagyon szép a természeti környezet is. A Holt-Körös ág, az üdülőövezet, az arborétum, mind olyan érték, ami nincs meg más alföldi városoknál. Ha átitatná a táj varázsa a városközpontot, mondjuk a fasorok rendszerével... De ezt már előttem is megfogalmazták a szarvasiak. A bazárosok elrejtve — Azt mondják, legelső dolga volt, hogy áttelepítse a tanácsháza előtti bazársort. — Közmegelégedésre sikerült innen elvinni a művelődési ház mögötti térre. Ezeket építési engedély nélkül, csupán területfelhasználási okmány birtokában emelték. Egyébként, a művelődési ház mögé üzletházat terveztem. Tizenöt üzlet kaphatott volna benne helyet. De a városban voltak, akik féltették a zöldterületet. Csodálkozom, mert a vázlatterve?" mindenféle fórumon megvitatták, Szarvas Város Tanácsa határozatban elfogadta. Akkor nem merült fel az építkezés ellen kifogás. Azért is csodálkozom. mert az a terület gazdátlan, a művelődési ház majdani bővítésére hagyták meg. ami az igényeket és a lehetőségeket ismerve, egyszerűen túlzott mértékű elképzelés. Annyiban talán mégis van helye a vétónak, hogy nincs a városnak részletes rendezési terve. A tanácsnak nincs rá pénze, az építési kormányzatnak pedig még aligha lehetett ideje egy országos tervpályázat formájában megadni a szokásos támogatást. Mindenképpen szükség lenne egy profi iroda munkájára, hogy a szakigazgatás döntéseit megkönnyítse, és mindenki számára egyértelmű legyen, hová, mi kerülhet. Ennek híján csak „tűzoltómunkát” végezhetünk. Ezt ellensúlyozandó, most szarvasi kollégáim segítségével alaptérképet készítek a városközpontról, felmérve állapotát. Valódi alföldi város — Régen a főmérnök munkája, személye meghatározta a város arculatát Ma mit tehet a főépítész? — Ilyen sokat nem várok,. Nem is szeretném, ha szarvasi munkatársaim tervei nélkül alakulna a város. Másrészt születőben van egy helyi építészkor, szakmabe-' lieknek és érdeklődőknek. A kör léte nagyon fontos, hiszen már nem mondja meg a megye, a főváros, mit kell tenni. A jövő attól függ, hogy a helyiek mit akarnak, mihez van «-ónk, és amit létrehozunk, az szarvasi lesz-e ? Nem lenne szerencsés internacionalista stílusjegyekben tovább gondolkodni, hiszen ilyen építészet ezer kilométerrel odébb is van. — Mégis, ha már a részletes rendezési terv nem adhat képet, milyennek képzeli a majdani Szarvast? — Szeretném, ha valódi alföldi várossá válna. Emberi léptékű házakkal, igazi zöldterületekkel, az itteniek tudásából. Becsülni kell a sallangmentes polgári építészetet. a letisztult szerkezetű népi lakóházakat, védeni a műemlékeket és gazdálkodni velük. Ha lehet, új funkciókat találni számukra. Vannak már biztató jelek: gondolok az evangélikus templom szomszédságában álló ÖKI-irodaházra, melynek tulajdonosai igazán gazdaszemlélettel viseltetnek. Hamarosan magas tetőt húznak a lapos, többszintes épületre. De van ellenkező példa is: a tulajdonos az utca legszebb polgárházának homlokzatát akarta elbontani. Szőke Margit A Jókai Színház szervező- irodájában tegnap megkezdték az 1990—91-es évad bérleteinek árusítását. Tájékoztatást kértünk az iroda munkatársaitól, Orvos Janó sné szervezőtől és Vand- lik Gézáné jegypénztárostól. A színház az elmúlt évadban nem, de most emelni kényszerült bérletáram. (A jegyárakról pedig egyelőre nem tudni semmi pontosat.) Tavaly az elsőrendű bérlet 340 forintba került, az idén a második rendű ennyi, az elsőrendű pedig 400 forint, hat előadásra. Az oka? Kevesebb a támogatás, de emelkedett az üzemanyag ára is, ami bizony drágábbá teszi a tájolást, Nincs más hátra, ki kell gazdálkodni a költségeket. — Az ifjúsági bérletekre a színház tavaly még kapott támogatást az Állami Ifjúsági és Sporthivataltól — fűzi hozzá az elmondottakhoz Orvos Jánosné —, 40 forintot darabonként. Ennek a rétegnek az.idén most mi adunk kedvezményt, 60 forintot bérletenként, így az elsőrendű bérlet hat előadásra 340 forintba kerül. Azt szeretnénk, ha a fiatalok továbbra is jönnének, mert nem mindegy, hogy elszoknak-e a színháztól, vagy sem. A legkisebbek mese- bérleteinek árán pedig egyáltalán nem változtattunk: ők 40-60 forintig nézhetnek meg két előadást: Hamupipőke és Pinokkió történeteit Az idei műsortervben több a zenés darab. Szeretik az emberek, mondják az iroda munkatársai, nagy siker volt a Csókos asszony és a fiatalok körében a Dr. Herz. Kálmán-operett, a Bubus című zenés bohózat, a West Side Story lesz a ldnálat és természetesen prózai darabok, például O’Neill drámája, vagy Az operaház fantomja, helyette esetleg Ken Kesey Száll a kakukk a fészkére című, világhírű regényéből készült színmű. De visszatérve a bérletekhez: nemcsak a diákok válthatnak négy előadásra helyet, hanem a felnőttek is. És az újdonság, hogy már most megtehetik, nem kell szeptemberig várni. Ezzel az iroda munkatársai szeretnék elkerülni a korábbi években tapasztalt sorbanállást. Június 15-től 30-ig, illetve augusztus 15-itől várják a színházbarátokat Kérik viszont, hogy a régi bérletesek jelentkezzenek a hónap végéig, mert sok az új érdeklődő- Sz. M. Az evangélikus templom és egy funkcionalista „remekmű”, az ÖKI- irodaháza — hamarosan magastetőt épít rá a használd (A szerző felvétele) Egy életmű legsikerültebb darabjai Hattól hatvanig mindenkit várnak Német hálakoncert Békéscsabán és Gyulán KMIIftis i 2-es iskolában Fotó: Kovács Erzsébet A Pedagógus-szakszervezet Békéscsabai Körzeti Bizottsága rendezésében tegnap kiállítássorozat kezdődött a megyeszékhelyen, a 2. sz. általános iskolában, a sorozat címe — Pedagógus alkotók — mindent elárul a szervezők szándékáról, így, bemutatkozási lehetőséget biztosítva kívánják megbecsülni azokat a tanárokat, akik nevelőmunkájuk mellett az alkotásnak is szentelnek időt. Az első bemutatkozó, Gál Domokos középiskolai vezető tanár, fafaragó kézművesmester. Kiállítását délután három órai kezdettel nyitotta meg Szilágyi Róza tanárnő. A rendezvényen többségében a város pedagógustársadalma vett részt. A megnyitó szavakat mintegy kétszázan hallgatták végig. A szebbnél szebb alkotásokat, egy életmű legsikerültebb darabjait — hiszen alkotójuk 60. életévét tölti — június 7-ig naponta 8—16 óra között tekinthetik meg az érdeklődők. A pedagógus-szakszervezet körzeti bizott- sága a jövőben a pedagógusnaphoz kapcsolódóan évente szeretne egy, vagy több alkotó részvételével hasonló ibemutatót rendezni, nemcsak a felnőttek, de — mint képünkön látható — a gyermekek örömére ite. Magyarországi hálakon- oert-sorozatra készül a népszerű német Klaus Ammann Big Band június 1. és 15. között. Budapest, Szentendre, Szekszárd, Pécs és Kecskemét után, június 9-én Békéscsaba a következő állomás, a fellépés helyszíne pedig a sportcsarnok. Másnap, 10-én Gyulán szerepelnek, majd onnan a Balatonhoz utaznak a művészek. A negyventagú zenekar azért jön Magyarországra, hogy jótékonysági koncerteket adjon. Az NSZK polgárai így kívánják megköszönni kormányunknak azt a segítséget, amellyel a nyugati határ megnyitásával (augusztusban) hozzájárult a német újraegyesítéshez. A kéthetes turnét a hála és a német— magyar barátság jegyében tervezik. A rendézvény védnöke «Habsburg Ottó leánya, Walburga von Habsburg lesz. A big band 1971-ben alakult, és főleg fiatalokból, egyetemistákból áll. Székhelyük Türkheim, egy kisváros Münchentől félórányira autóval. Igen széles a zenei skála, amit játszanak, a szokásos big band dzsessz- től a filmzenéig, a poptól a musicalig, a modemtől a klasszikusig. Hattól hatvanéves korig minden korosztályt várnak a nézőtérre. Gálakoncerteken, szabadtéri rendezvényeken, karácsonyi, templomi hangversenyeken lépnek fel leggyakrabban.
