Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-06 / 131. szám
o IZmWKTilc} 1990. június 6., szerda Eltemették Varga Dezsőt Hozzátartozók, barátok, ismerősök vettek végső búcsút tegnap Békéscsabán a Ligeti temetőben Varga Dezsőtől, lapunk nyugalmazott olvasószerkesztőjétől, aki életének 67. évében, súlyos, hosszan tartó betegség (után hunyt el május 25-én. A Népújság szerkesztősége, a lapkiadó vállalat és a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége nevében dr. Serédl János, lapunk főszerkesztője búcsúzott volt kollégánktól, aki több mint három évtizedet töltött szerkesztőségünkben. A ma itt dolgozók nagy részének mestere ,is volt, azt igyekezett átadni, ami őt is jellemezte: szakmai ismeretet, elhivatottságot, tisztességet. Emlékét megőrizzük. BNV-slker A Békés Megyei AÉV és a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet kooperációjában és a közös fejlesztés eredményeként került a nagyközönség elé a sikert atatott rejtett tolóajtó. Hálószobák, kis alapterületű helyiségek ideális nyílászárójának szánják a gyártók az új terméket, mely — igény szerint — a beépített bútorokkal együtt lehetővé teszi a beltér komplex tervezését Önkéntesen megszüntették a földforgalmat (Folytatás az 1. oldalról) főleg az eladások — foglalkoztatják. — Igen, minket és a nagyüzemeket is. Pont ezért megajánlották és elfogadásra került, hogy a tagüzemek önkéntesen megszüntetik a földforgalmat. Ezt így azért tartom lényegesnek kiemelni, mert még az országgyűlési határozat megszületése előtt történt. Tehát a szövetkezeti önkormányzat szellemében és nem felülről való elrendelésre. Ugyanakkor olyan állásfoglalás is született, hogy a föld a nemzet termelőeszköze, s mint ilyet külön kell választani a tulajdoni sérelmek orvoslásának kérdésétől. Vagyis külön jóvátételi törvényre van szükség, bár ez igen mesz- sze vezethet... — Sok átmentési vád érte a téeszeket... — Igen, de én erre csak azt tudom mondani, hogy ők átmenteni a munkalehetőséget, a szociális biztonságot, a működőképességet, a szakszerű földművelést és az ehhez szükséges gépesítettséget akarják. Megújulva, újabb és újabb formák között. Az Agrárkamara legutóbbi ülésén a nyugatnémet küldött ügy nyilatkozott, hogy Magyarországnak nagyon fontos a nagyüzemek megőrzése. Ugyanis náluk az átlag farm 38 hektáros, és nem hatékony még az állami támogatás mellett sem. ' Vass Márta Kevesebb papírt használunk? Barátság könyvesbolt Uradon? A megyei könyvtárban találkozott tegnap délelőtt három aradi kulturális szakember békéscsabai kollégáival, hogy egy lehetséges magyar—román, két város közötti könyvkereskedelem formáit előzetesen megbeszéljék. Aradról Rodica Her- lo, az ottani könyvkereskedelmi vállalat igazgatója, Gheorghe Schwartz, az Arad megyei művelődési tanács igazgatója és Juhász Zoltán, a romániai Magyar Szó aradi szerkesztője, magyar részről pedig Rakonczai János, a megyei tanács tudományos titkára, Ambrus Zoltán, a megyei könyvtár igazgatója, Cs. Tóth János, a Tevan Kiadó igazgatója és Gyeraj Andrásné, a békéscsabai Radnóti könyvesbolt vezetője tárgyaltak a több javaslattal érkező vendégekkel. Javaslataik közül különösen érdekes, hogy Aradon Barátság elnevezéssel magyar nyelvű könyvek árusításával foglalkozó boltot szeretnének nyitni, ehhez elsősorban a Tevan Kiadó segítségét kérik. Szó esett arról is, hogy kidolgozzák a magyar, illetve a román nyelvű könyvek kölcsönös árusításának módozatait. Tervezik, hogy a gyulai könyvtár (mint román' nyelvű báziskönyvtár) Aradon vásárol állományát kiegészítő műveket, és — amennyiben ez is megoldható — a könyvtárban román nyelvű és kiadású könyveket árusítanák. A tanácskozó felek megállapították, hogy az elképzelések megvalósíthatók. Néhány hét múlva Cs. Tóth János, a Tevan Kiadó igazgatója és a gyulai könyvtár egy munkatársa Aradra utazik, a további tennivalók megbeszélésére. (s.) Újságok, folyóiratok, könyvek soha nem tapasztalt választékát kínálják immár egy esztendeje, országszerte az újságos- és könyveastandokon. Honnan lett egyszeriben ennyi papír? A válasz eléggé meglepd. Horváth Tibor, a Papíripari Vállalat kereskedelmi Igazgatója elmondta: az országban valamivel kevesebb papír fogy, mint két-három évvel ezelótt. Ma már arra is futja, hogy papírt exportáljunk. A hazai gyártókapacitás ugyanis Jó néhány termékből meghaladja a belföldi keresletet. Márpedig a kereslet csökkenésére számítani lehet, hiszen a papíripari szakemberek véleménye szerint, az újonnan alakult kiadó vállalatok csak akkor találják meg számításaikat, ha optimális példányszámban, keresett kiadványokkal jelentkeznek a piacon. Ebben azonban nincs kellő tapasztalatuk, amit az is Igazol, hogy tízesével mennek tőnkre azok a kiadók, amelyek a nagy haszon reményében piacra dobják azokat a szépirodalmi műveket, különféle újságokat, folyóiratokat, amelyeket 40 évig nem engedett Magyarországon napvilágra kerülni a cenzúra. Elhúzódó alkotmányvita (Folytatás az 1. oldalról) ben egyszerű többségre van szükség. Tölgyessy Péter elengedhetetlennek nevezte, hogy a nemzetiségek országgyűlési képviseletének megnyugtató rendezéséhez helyezzék hatályon kívül az előző Parlament márciusi döntését, helyette a választójogi törvény módosításával, illetve alkotmányos garanciákkal kell biztosítani a magyar- országi nemzetiségek parlamenti képviseletét. Az alkotmánymódosítás koncepciójában helyes elképzelésnek minősítette, hogy a bizalmatlansági indítvány a végrehajtó hatalomért felelős kormányfő személyére korlátozódik, s ugyanígy a .konstruktív bizalmatlanság” intézményének bevezetését. Hankó Faragó Miklós több hozzászólásra reagálva visz- szautasította, hogy az MDF és az SZDSZ megegyezését titkos paktumnak minősítsék. Leszögezte: a megállapodás az alkotmánymódosítás kérdésében senkire nézve nem jelenthet kötelező erőt. Tamás Gáspár Miklós iróniát sem mellőző felszólalásában reflektált a független képviselőnek arra a megjegyzésére, hogy valóban csak kevés európai országban választja meg a Parlament a köztársasági elnököt. Ám ez a két ország (Németország és Olaszország) — hívta fel a figyelmet a szabaddemokrata képviselő — éppen olyan két állam, amely társadalmi és alkotmányos rendjét a diktatúra után határozta meg. Hack Péter a vitában elhangzottakat összegezve úgy értékelte, új „paktum” körvonalai bontakozódnak ki abban, hogy a Magyar Köztársaságnak új alkotmányra lesz szüksége, s ezzel a megegyezéssel már valamennyi, a Parlamentben jelen lévő párt egyetért. A független kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán József hangsúlyozta, el kell dönteni végre, hogy Magyarország milyen fejlődési utat kíván választani : a parlamentáris demokráciáét, avagy a prezi- denciális rendszerét? El kell dönteni: ki az ország első számú vezetője, a miniszterelnök-e, vagy a köztársasági elnök. A kérdéshez mindjárt hozzáfűzte: a Parlament egyszer már döntött arról, hogy a felelős miniszterelnöki rendszert támogatja, tehát ennek megfelelően szükséges módosítani az alkotmányt. Mivel csütörtökön tartja soros ülését a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé, az Országgyűlés döntött arról, hogy Antall József miniszterelnök képviselje a megbeszélésen hazánkat. II milliomos asszony éppen mos (Folytatás az 1. oldalról) pénztárosnője pénteken, zárás előtt, a két tíztalálatos szelvényt kiváltó fiatalembertől. — De az enyém! — Akkor 13 + 1-ese van! A boldog nyertes csak később kezdett boldog lenni, ebben a percben értetlenül állt, nézett, aztán leült a pénztár előtti padra, újra felállt, leült. A fiók alkalmazottai pedig őszinte lelkesedéssel gratuláltak. ök már napok óta izgatottan lesték, mikor toppan be végre az a szerencsés ember, aki az OTP-központ értesítése szerint a sorszám és a bélyegző után ítélve Med- gyesegyházán adta be a 20. játékhétre szóló totószelvényét, és aki két hete mill! o- mos, csak éppen nem tud róla. Legalábbis nem jelentkezett. * * * A feleséget, V. Gáborné, Marikát tehát nagymosás közben találjuk. A szelíd- szavú. szép fiatalasszony beljebb invitál a patyolattiszta lakásba. A tenyérnyi középső szobában, a szekrény tetején rengeteg doboz, csomag — mind-mind nászajándék, ugyanis tavaly Marika augusztusban volt az esküvőjük. — Hogy történt, hogy észre sem vették a telitalálatot? w — Egyszerűen nem értünk rá, el vagyunk most veszve, a dinnyét kellett permetezni, kapálni, a fóliát leszedni. Mindezt a napi munka mellett, a férj ugyanis magánfuvarozó — most is vidéken dolgozik —, Marika pedig pedagógus. — Én még mindig nem hiszem el, olyan felfoghatatlan ez az egész — ingatja a fejét a fiatalasszony. — Az ’persze biztos, hogy lesz helye a pénznek. Gyulán építkezünk már vagy 5-6 éve, most befejezzük. Azután meg, azt láttam én is otthon édesapámtól, aki maszek kereskedő volt, meg a férjem szüleitől, az édesanyjától, aki sok éven át ..csirkézett”, hogy okosan kell befektetni a pénzt, különben elfolyik. Ha jól használ fel az ember egy ekkora összeget, egy egész életre megalapozhatja magát. — S mi lesz a dinnyével, a pedagógus állással? — Maradok! Azért választottam ezt a pályát, mert szeretem a gyerekeket, nyár végén mindig nehezen várom a szeptembert. Egyébként a nyáron nem megyünk semerre, a dinnyézést természetesen folytatjuk, és a sok jószágot sem hagyhatjuk itt. Búcsúzóul még megegyezünk Marikával: jövő ilyenkor ismét találkozunk, s akkor majd elmeséli, hogyan alakult a további sorsuk. (Tóth) Fotó: Kovács Erzsébet Ne feladat, életforma legyen a környezet- és természetvédelem Lesz pártok háza Eleken, csak nem ott, ahol az ellenzék szeretné „Azt mondják: fölmelegszik a Föld, megolvadnak a sarki jéghegyek, özönvíz zúdul a laposabb tájakra, kopaszodik a táj, nyargalnak előre a sivatagok. Azt mondják: lyukasodik a Földünket védő ernyő, kénköves istennyilák szabadulnak ránk, piros eső esik, a Nap meg úgy süt, hogy belerákosodunk. Azt mondják, hogy öngyilkos a Föld-lakó ember, mert vegyszerrel mérgezi a vizet, füsttel a levegőt, fairtással és természetrombolással az ökológiai egyensúlyt, saját keze munkájaként ezer Csernobil leselkedik rá Pedig ahhoz, hogy fordíthassunk sorsunk szekerén, elsőként a tömeges elismerés szükséges. E célt szolgálják a zöldek, a környezetvédők. Tevékenységük mozgalommá szerveződött. Hangjuk egyre hangosabb a világ minden részén. Egyik eredményük, hogy az év egy napján mások is odafigyelnek az egyre félelmetesebb közös gondokra. Például ma, amikor környezetvédelmi világnap van.” — A világnap alkalmából idézte a Rádió—Tv Újságban megjelent fenti sorokat bevezetőként dr. Sipos András, a szarvasi arborétum igazgatója a környezetvédelmi világnap Békés megyei rendezvényének megnyitójában. A megyei tanács település- fejlesztési, környezet- és természetvédelmi bizottsága által szervezett békéscsabai összejövetelen dr. Sipos András ezután röviden azt fejtette ki, hogy még mindig csupán feladatnak, és nem életformának tekintjük a környezet- és természet- védelmet. A világnap alkalmából Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztály- vezetője beszélt a rendezvényen szűkebb szakterületéről, a természetvédelemről, röviden vázolva a pillanatnyi helyzetet, s körvonalazva a remélhető jövőképet. Kitérve a reprivati- zálásra, az előadó annak a véleményének adott hangot, hogy a természetvédelmi területek nem kerülhetnek vissza magánkézbe, azokat célszerű állami, vagy az állam által létrehozott szervezet kezébe adni. Majd a következőkkel zárta mondandóját: „Senki, sem az egyes ember, sem a társadalom nem kapott sem erkölcsi, sem jogi felhatalmazást arra, hogy bármiféle természeti vagy ember által alkotott értéket elpusztítson !” T. I. (Folytatás az 1. oldalról) valóságot, hogy korábban az MSZMP tagja voltam, de furcsa módon egyesek most nem akarnak emlékezni arra: annak idején azért támadtak meg, mert alkalmazni merészeltem az „ellenforradalmámak” minősített Ternei Lászlót, aki jelenleg a kisgazdapárt helyi vezetője. Még a megyei párt- bizottság is foglalkozott az üggyel. Végszóra toppant be a tanácselnöki szobába Varga Ferenc, a tanács pénzügyi csoportjának vezetője, aki elém tette azt az 1990. március 5-én keltezett jelentést, mely tételes bontásban tanúsítja: nem hibádzik 2 millió 591 ezer forinttal a tanács ez évi költségvetése. A feladattal lekötött pénzmaradványból kétmillió forintot a szakmunkásképző intézet diákotthonának kialakítására, 291 ezer forintot számítógép beszerzésére, 300 ezer forintöt pedig a Riha- alapítványra szánnak. S milyen érdekesen is alakul néha az élet. Kifelé jövet az új, igen szép tanácsházáról, Ternei Lászlóval futottam össze, akivel a múltkori cikk miatt nehezen indult a diskurzus. Már éppen indultam volna haza, amikor megjelent körünkben Bajaczán' Mihály, az SZDSZ ügyvivője, és kezembe nyomta' a következő szöveget: „Kullogva a haladás után! Ez áz emlékmű (a nagyközség felszabadulási emlékműjéről van szó — a szerk.) Elek szégyene. A tanács hatalmát, szemléletét és felfogását jelképezve áll, mint a -letűnőben levő rendszer« ledönthetetlen, visszatetsző maradványa. Pedig jelképe a kínnak, a szenvedésnek, s a halálnak, sok eleki sorstragédiájának, hazánk megszállásának és módszeres tönkretételének, valamint a régi vezetés hatalomhoz történő ragaszkodásának, és az Elekért működni akaró pártok semmi- bevételének.” Hát egyelőre (vagy végleg?) ennyit az eleki pártok házáról, és a körülötte felcsapó hullámokról. Dányi László A Wild-ház jövő év nyaráig az óvodásoké Kovács Erzsébet felvételei
