Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-30 / 152. szám

1990. június 30., szombat o Koncertkrónika Kegyelet-névsor Aratás hajnalán Aradi kórus és Elekes Zsuzsa a megyeszékhelyen Elekes Zsuzsa orgonamű­vész és az Aradi Filharmó­nia kórusának csütörtöki hangversenye színes műsor­összeállításánál és „hűvös” színhelyénél (evangélikus nagytemplom) fogva kelle­mes nyáresti programnak bi­zonyult. Olyan reprezentatív művek hangzottak fel, ame­lyeken keresztül egy orgo­nista, ill. egy vegyes kar tel­jes képet adhatott felké­szültségéről, zenei kvalitá­sairól. Az orgonaművész műsorá­ról nyilván nem hiányozha­tott az orgonaszerző Bach: a híres g-moll fantáziát és fúgát és egy csodálatos ko- rálfeldolgozást, az Ich ruf’zu dir, Herr Jesu Christ címűt hallhattuk. Ez a korálelőjá- ték, kisebb ritmikai pontat­lanságai ellenére azt a ki­egyensúlyozottságot és vég­telen nyugalmat árasztotta, amelynek kedvéért a nagy- közönség szívesen jár orgo­nahangversenyre. Antalffy- Zsíross Dezső Scherzója (eredeti címén Játékos fau­nok) pedig különleges re­gisztrálásából adódó hangu­latos színeivel maradt meg emlékezetünkbe*. Az orgonistával felváltva szereplő énekkar hivatásos kórushoz méltó hanganyag­gal (elsősorban a szoprán és a basszus szólam dicsérhető) és felkészültséggel lépett a csabai közönség elé.' Állít­hatjuk ezt akkor is, ha a népszerű Hándel-operarész- let, a Xerxes Largója igen vitatható megoldásokkal élő feldolgozásban (hibás har­móniák) és kevéssé stílusos előadásban szólalt meg. .Ta­lán elsősorban a Liszt-mű. (Ave verum) hangulatterem­tő és érzékeny megformálá­sát kell kiemelnünk, de tet­szett az orgonakíséretes De profundis (Gluck műve) és Verdi Négy szent énekének utolsó darabja, a Te Deum is. Sajnálatos, hogy ez utób­bi, igen sokrétű és nagy ál­lóképességet kérő művet a hangverseny végére időzítet­ték az előadók. Jelképesnek tűnik a szá­zadforduló jeles magyar egy­házzenei komponistájának, Kersch Ferencnek a megje­lenése a műsorlapon: a Dextera Domini szerzője bu­dapesti tanulmányévei és esztergomi karnagysága kö­zött évekig Nagyváradon dolgozott... Gyenge Enikő A Magyar Honvédség Had­történeti Intézetének és Mú­zeumának kezdeményezésére a Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó Vállalat az 1999- es évek elején megjelenteti Magyarország XX. századi háborús áldozatainak névso­rát. A gyűjtőmunkában részt vállal a Békés Megyei Had­kiegészítési és Területvédel­mi Parancsnokság is, amely a második világháború kato­nai és polgári áldozatainak, valamint a városok és fal­vak veszteséglistáinak össze­állítását végzi. A parancsnokság első lé­pésként a települések tanács­elnökeinek, valamint az egy­házközségek lelkészi hivata­lainak formanyomtatványt küldött el az adatok begyűj­tése céljából, és néhány hely­ről már kedvező visszajel­zést is kapott. A lakosságot arra kérik, hogy aki segíteni tud az áldozatokkal kapcso­latos konkrét adatokkal, hi­teles dokumentumokkal, ha­lottá nyilvánító levelekkel, vagy bárminemű felvilágosí­tással, keresse fel a helyi ta­nácsokat, lelkészi hivatalo­kat, valamint a Békés Me­gyei Hadkiegészítési és Te­rületvédelmi Parancsnokság érdekvédelmi alosztályveze­tőjét, Tihanyi András száza­dost, Békéscsabán, a Tanács- köztársaság útja 67—69. szám alatt. Telefon: 22-15S. Ny. L. Mennyi lesz Igazán forró nyár, vagy ahogy itt az Alföldön mon­dani szoktuk: igazi aratási idő van. A megyében, de országszerte is teljes erővel ’elkezdődött a jövő évi ke- nyérnekvaló betakarítása. Milyen termésre számítha­tunk az előzetes becslések alapján? A Viharsarok egyes térségeiben tapasztalható-e lényeges eltérés a betakarí­tásra váró növényállomány között? A forró nyár, a lég­köri aszály okozhat-e meg­lepetést a gazdáknak? Ezekrőt a kérdésekről be­szélgettünk Koltai Zsoltné- val, a Békés Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának munkatársával, akihez a megye valamennyi mezőgaz­dasági üzeméből megérkez­tek már a termésbecslés eredményei. — Az enyhe tél1, de főleg a csapadékszegény, vegetá­ciós időszak után, szinte csoda történt a búzával me­gyénkben. A Medárd-napi esős időjárás most igazán aranyat ért, s azt hiszem, ennek köszönhetően mond­hatjuk el, hogy rekordter­mést várunk a 117 ezer hektár területről. A beér­kező becsült eredmények a termés? szerint várhatóan 5,5 ton­na átlagtermés lesz. Sajnos, vannak aszályos térségek is, s a szóródás várhatóan 4-7 tonna között változhat. A legjobb termés a Békéscsa­bai Állami Gazdaságban várható, 7 tonna átlagot je­leztek. De figyelemreméltó a Mezöhegyesi Mezőgazda- sági Kombinát becslése is, hiszen 4307 hektárról vár­nak 6,8 tonnás hektáronkén­ti hozamot. Érdemes meg­jegyezni, hogy a gyenge ter­mőhelyi adottságú vésztői szövetkezetből is jó közepes hozamot jeleztek, tehát ez a térség az átlagot nem rontja majd. A 15 millió tonnás orszá­gos gabonaterméshez Békés megye tehát várhatóan 640 ezer tonna búzával járul hozzá, s ha a kukoricater­mésben sem csalódunk, ak­kor az összmagyar gabona 10 százalékát ismét a mi éléskamránk tárolja. Egyéb­ként 12 ezer hektár terüle­ten befejeződött az őszi ár­pa betakarítása, és csupán néhány darabterülét van még hátra. Az átlagtermés itt is figyelemreméltó, hi­szen 5,3-5,4 tonna körüli hektáronként.- rg ­Mágnesszelepből nem lesz hiány Hz ASCO cég Magyarországon „Szűkülések ” szűkülések Tótkomlóson is Az 1985. óta végzett tevé­Az amerikai ASCO cég — mely a világ legnagyobb mágnessze­lepeket gyártó vállalata — Ke­let-Európábán elsőként Magyar- országon létesített leányvállala­tot ASCO Mágnesszelep Kft. né­ven. A kft. ügyvezető igazgató­ja, Malmos László a napokban tartott bemutatóval egybekötött tájékoztatót Békéscsabán, az if­júsági házban. Elmondta, hogy a magyarországi leányvállalat mintegy 24 ezer fajta mágnes­szelep és több mint ezer fajta nyomás- és hőmérséklet-kapcso­ló forgalmazásával foglalkozik. A bemutatón láthattunk tűzbiz­tos, gyújtószikramentes és fo­kozott biztonságú mágnesszele­peket, valamint kézi működte­tésű biztonsági és nagy áram- lású, speciális, három- és négy- utú szelepeket. Termékeik a folyadékok ve­zérlésénél, az -automatizált fo­lyamatokban — az autómosás­tól a fogászatig — az élet leg­különbözőbb területein alkal­mazhatók. A mágnesszelepek te­kercseit mínusz 15 és plusz 10 százalékos feszültségingadozás­ra és 30 ezer óra folyamatos üzemelésű átlagos élettartamra tervezik. Az igazgató külön szólt arról, hogy a mágnesszelepek, a nyo­más- és hőmérséklet-kapcsolók miként használhatók a petroké- miai iparban, ipari gázégőknél, hidraulikus kapcsolórendszerek­nél, a főző- és egyéb élel­miszeripari berendezéseknél, va­lamint a papír- és lemezipar­ban- — nyemcsok — kenyseg es az 1989. évi költ­ségvetési zárszámadás volt a két legfőbb téma a minap a tótkomlósi. tanácsülésen. Juhász Pál tanácselnök el­mondta, hogy az elmúlt öt évben, a fejlesztési beruhá­zásokra mintegy 40 millió forintot fordítottak. Az idő­szak legfontosabb beruházá­sai között napközikonyha építése, útépítés, a reuma­tológiai szakrendelő bővíté­se, a hétvégi orvosi ügyelet kialakítása és az intézmé­nyek korszerűsítése szere­pelt. Szólt arról, hogy tavaly a pénzügyi feszültségek to­vább növekedtek és ezáltal a gazdasági fejlődés moz­gástere leszűkült. Az éssze­rű takarékosság mellett el­sőrendű feladatként jelent­kezett az alapellátás bizto­sítása, az intézmények fo­lyamatos és zavarmentes működtetése. Ez a törekvés azonban sok esetben kevés­nek bizonyult az ellátás szín ten tartására; amelyet, nagy erőfeszítések árán sem lehetett biztosítani, a csak részben ellentételezett ár­emelkedések miatt. A pénz­hiány fokozta a meglévő fe­szültségeket, és a tervszerű gazdálkodás ellen hatott. Végezetül arról beszélt, hogy a tanács továbbra is kiemelt feladatként kezeli az idősekről való gondosko­dást, mivel a szociális tá­mogatásra szorulók száma egyre inkább nő.- nyt­fl rang és a színvonal még a régi... Ma zárul a nemzetközi bábfesztivál Békéscsabán Divat ’90 Szép szegedi „boszorkányok” a kifutón (Folytatás az 1. oldalról) művészet eszközeivel segít­sünk. Ügy érzem, a közön­ség ezt így is értette. Tömöry Márta, az Orszá­gos Közművelődési Központ Módszertani Intézetének munkatársa és Séd Teréz képzőművész, akit úgy mu­tattak be, mint a magyaror­szági bábművészet anyját, így vélekedtek. — Ügy kell ez a békéscsabai fesztivál, mint a falat kenyér, hisz más hazai rendezvények — a csabain kívül csak kettő a nemzetközi rangú — nem a gyerekeknek szólnak. Örü­lünk, hogy a legősibb szín­háznak sikerült visszaperel­nie a gyerekközönséget. Egy ilyen eseménysorozat a szak­mának ablak a világ felé. Kár, hogy jó néhány koráb­bi együttes egzisztenciális okok miatt nem jöhetett el, ezzel a hazai művészet ki­csit szürkébb arcát mutatta. A kontraszelekció veszélyét érezzük: az elmaradás még nagyobb távolmaradást szül­het ... Szerencsére, a feszti­vál rangja még a régi, és a színvonal is az. Ilyen körül­mények között különösen di­csérendő Békéscsaba vállal­kozása az értékek megőrzé­sében. Nagy Krisztina, a temes­vári bábszínház díszletterve­zője: — Színházunk a va­II báb csodákra képes — El kell dönteni, bábszínházát játszunk, vagy show-müsort adunk! Mert a kettő között óriási a különbség. Előfordult itt, a békéscsabai fesztiválon is, hogy néha elbizonytalanodtam: színházban vagyok-e, cirkuszban, esetleg óvodai foglalkozáson? — mondta Daniel Jupinet, az UNIMA Európa-bizottságának francia tagja, aki feleségével együtt érkezett, s Hazájukban is hosszú évek óta egy társulatban dolgoznak. — A báb nagyon komoly dolog, nem egyszerű játékszer, amit mint egy tárgyat, kézbe lehetne venni, és felelőtlenül dobálni lehetne. A báb csodákra képes, csak meg kell találni a mód­ját, hogy életre keljen a színpadon. A legárnyaltabb, a leg­összetettebb érzéseket tudja nekünk elmondani a báb, ez a sze­repe, ez a hatalma, s ezért ítélem el azokat a dramaturgiai elemeket, lépéseket, amelyek önmagukat hangsúlyozzák, miköz­ben a báb háttérbe kerül, szinte megfeledkezik róla a rende­ző — azután a néző is. ^ Aki bábszínházzal foglalkozik, hisz a báb hatalmában és ab­ban, hogy enélkül szegényebbek lennénk. Hisz abban is, hogy a bábok a közönség egyre népesebb tömegeihez jutnak el, hogy a műfaj egyre népszerűbb lesz az elkövetkező években. Ez Dá­niel Jupinet meggyőződése. sámapi előadást megelőző próbák miatt nem jöhetett. Néhányan mégis, saját zseb­ből, ideutaztunk. Jószívvel fogadtak minket, szállást, ételt kaptunk. Sajnos, a többségnek még aznap éj­szaka vissza kellett utaznia, hogy ott legyenek a másna­pi próbán. Életünkben elő­ször lehettünk nemzetközi bábfesztiválon. Itt újfajta bábfigurákat, mozgatási technikákat láttam. Különö­sen tetszett a budapesti Fi- gurina tárgyszínháza köze­ledésük ezekhez. Nanako Futamura Osaká- ból jött: — Marionettszínhá­zat vezetek otthon. Ide a fesztivál miatt jöttem, nem is bántam meg. Számtalan érdekes előadást láttam, a legjobban egy aradi páros klubelőadása és a lengyelek bemutatója tetszett. Mind­kettőben a tiszta, egyszerű és mégis sokatmondó színé­szi eszköztár, a pantomim és a zene egymást segítő alkal­mazása ragadott meg. Én is próbálkoztam már hasonló­val, de megérte idejönnöm: otthon az itt látottak hatá­sára szeretném felvenni re­pertoárunkba a kisegyütte­sekkel előadható története­ket. A japán bábművészei­ről ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a tradicionális ág nagyon tartja magát: egy báb mozgatásához is három ember kell... A békéscsabai fesztivál záróünnepsége holnap lesz, 11 órától a Jókai Színház­ban. sz. M. Divatbemutatóval egybe- Kft. jóvoltából. Azok a lá- kötött vizsgaelőadásra, Sze- nyofc és fiúk adtak számot gedre kaptunk meghívást a tudásukról a Tisza Szálló közelmúltban a Partiscum koncerttermében, akik feb­ruárban felvételt nyertek a négy hónapos felsőfokú ma­nöken- és fotómodell-tanfo- lyamra. Annak idején csetlő-botló, iruló-piruló leányzókkal ta­lálkoztunk Szegeden. Akkor a felvételi bizottság előtt mindenre megesküdtek a je­löltek: ha kell, tüskényire vágatják hajkoronájukat; ha kell, bíborvörösre festetik szőke tincseket; ha kell, 8 kilót fogynak; ha kell, meg­tanulnak 12 centiméteres tű­sarkakon járni. . . ígéretek­ben, fogadkozásokban, no és jelentkezőkben nem is volt hiány. A 300 órás tanfolya­mot a lányok több-kevesebb sikerrel, de elvégezték. Ez alatt a négy hónap alatt megtanultak a kifutón mo­zogni, elsajátítatták a diszk­rét smninkelés. fortélyait, a fodrászkodás rafinériáit. A legügyesebbek, tizenki­lencen a reprezentatív be­mutatón bizonyíthatták: fel­készültek a kifutók csillogó viliágában a megmérettetés­re. Akik szemtanúi voltak a vizsgaelőadásnak, nem győz­tek csodálkozni, mert a szen­de, lesütött pillájú lánykák­ból magabiztos, profi manö­keneket faragtak a szakem­berek. A hosszú combok, da­rázsderekak látványa mel­lett persze, akadtak egyéb érdekességek is a bemuta­tón, például a ruhák, ame­lyek sizínes átfogó ' képet nyújtottak az idei szezon di- vatú jdo'nságai ból. Csete Ilona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents