Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-27 / 149. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÜJSÄG POLITIKAI NAPILAP 1990. JÚNIUS 27.. SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 149- SZÁM Göncz Árpád fogadta Sütő Andrást Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke a Parlamentben fogadta Sütő András erdélyi magyar írót és feleségéit. Göncz Árpád elmondta: első alkalommal találkozott a kiváló íróval, s a beszélgetés végére alaposan megismerték egymás gondolkodását. Sütő András szólt egészségi állapotáról, amerikai tartózkodásáról, gyógyulásának kilátásairól, majd a beszélgetés elkerülhetetlenül ráterelődött az erdélyi magyarság helyzetére, amely — ahogy az író fogalmazta —: saját állapotánál sakkal rosszabb. Véleményt cserélitek arról, hogy Magyarország milyen segítséget adhat az erdélyi magyaroknak. Mindketten azonosan vélekedtek: szabad tanácscsal szolgálni, s egyeztetni kell azt, hogy mire van szükség. Repülés meseországba Megkezdttdött a. IX. Nemzetközi Bábfesztivál Békéscsabán ' riróka bábszínház, alkalmi szereplőkkel Fotó: Kovács Frzsábet „Ez már a kilencedik!’’ — üdvözölték egymást a bábművészet jelesei, elsősorban azok, akik s«k évvel ezelőtt is vendégek voltak Békéscsabán, a nemzetközi báb- fesztiválokon. Az eseményeket híven őrzők azt is megemlítették, hogy 22 évvel ezelőtt, 1968-ban volt az első és azóta két, majd később három évenként találkoztak Békés megye központjában a bábjátékosok, a bábos szakemberek, hogy bemutassák a legfiatalabbak számára írt és „paravánra állított” darabjaikat. Tegnap délelőtt ll órakor dr. Pap István, a megyei művelődési központ igazgatója köszöntötte a sajtó képviselőit és az együttesek vezetőit az arra az időpontra kitűzött sajtótájékoztatón, mely azzal kezdődött, hogy a vendégegyüttesek (8 külföldi és 10 magyar) képviselői néhány mondatban bemutatták bábszínházukat, bábcsoportjaikat. Szó esett a napi programról', a fesztivál rendjéről és elhangzott invitálás az esti fogadásra, melyet a városháza dísztermében rendeznék. Délután 2 órakor zsúfolásig megtelt a Jókai Színház nézőtere. A bábelőadásokat egyaránt kíváncsian várták a vendégtársulatok tagjai, és a gyerekközönség. Mázán Mátyás, Békéscsaba tanácselnöke, a fesztivált megnyitva, a bábjáték alapjáról, a kéz művészetének fontosságáról szólt: „A szellem szabadon szárnyalhat, de csak abból lesz konkrét mű, amit a kéz létrehozni képes” — mondta, s ez kiváltképp igaz a bábszínpadi produkciókra. A fesztivált értékelő nemzetközi zsűri a kéz jelei mellett többek között figyelemmel kíséri a színészi teljesítményt, a díszleteket is. Az értékelő bizottság tagjainak már_csak azért sem lesz könnyű dolga, mert együtt kell mérnie a hivatásos és amatőr előadásokat. Ezért igazából mérvadónak a gye(Folytatás a 3. oldalon) ü norvég bábszínház a népmesékre épül A bábfesztivál nemzetközi zsűrijében „nagy nevekkel” találkozik, aki kicsit is járatos a műfajban, vagy figyelemmel kísérte a korábbi évek békéscsabai rendezvényeit. Mona Wiig Norvégiából érkezett, az UN1MA Európa Bizottságának tagja. Több, mint húsz éve foglalkozik bábszínházzal, díszlettervező, rendező, és különösen közel áll hozzá a bábszínháznak az a funkciója, amit a gyermekek nevelésében, oktatásában tölthet be. Büszkén mesélte, hogy jövőre kifejezetten bábszínháziskola indul a norvég fővárosban, és ez lesz az első Ilyen jellegű intézmény a skandináv országokban. — öt esztendeje alapítottam saját együttesemet, valamenniyen hivatásosak vagyunk, és a bábszínház legkülönbözőbb változataival dol- gi -nk, az ámyjátéktól az utcabálokig. Gyermekeknek játszónk elsősorban, de a közönség minden korosztályához szeretnénk szólni — mondta Mona fViig. — A norvég bábszínház hagyományosan a népmesékre épül, ennek megfelelően állítjuk össze műsorainkat, de szívesen válogatunk a világirodalom meséiből is. Körülbelül negyven éves nálunk a bábszínház, más országokkal összehasonlítva fiatal, de jelenleg egyre népszerűbb, mert egyszerre képes élményt adni a legkülönbözőbb összetételű közönségnek. örvendetes, hogy a bábszínház népszerűségével együtt nő a kormány támogatása is, és lehetőség nyílik újabb és újabb csoportok, iskolák létrehozására. Litvániában mndell Dalia Gudaviciute már az ünnepélyes megnyitó előtti estén népszerű volt a vendégek és a házigazdák körében egyaránt. Nem csoda, hiszen Vilniusból jött. A Litván Akadémia Színháztörténeti Intézetének munkatársa, kritikus könyvet írt hazája bábszínházi hagyományairól. A fesztiválon megfigyelőként vesz részt, és újságcikkekben számol be az itt látottakról. Elmondta, hogy a múlt év őszén a Vilnius! bábosok megalakították saját független egyesületüket: az a céljuk, hogy maguk építhessék ki nemzetközi kapcsolataikat rangos színházakkal és együttesekkel. — Litvániában modell a bábszínház: a kis színpadon azt játssrak el, amit a társadalom nagy színpadán szeretnénk elérni. Még a gyerekek is tudják, hogy a függetlenségünkért harcolunk. A politikai bábjáték hagyományai nálunk egészen a 17. századig nyúlnak vissza, mindig erősen élt az emberekben az % szándék, hogy a társadalmi visszásságokat bábok által mutassák meg, illetve bírálják. Landsber- gis nemrégen bábfiguraként láthatta viszont önmagát, ahogyan alszik és álmodik a boldog jövőről, és a tapsból ítélve jól szórakozott. A fia költő, és gyakran ír darabot — más néven — bábszínházaknak. Beszélgettünk sokat arról, hogy nem köny- nyű az élet manapság Litvániában. Generációk nőttek úgy fel — magyarázta a rokonszenves vendég —, hogy legnagyobb álmuk valóravál- tására semmi remény nem lehetett, mégis tudtak hinni, bízni. S most szívesen vállalják a küzdelmet, azt, hogy nincs meleg víz, lehet, hogy ősztől hideg sem lesz, fűtés sem lesz. Alinak a gyárak, csökkentették a buszjáratokat, kevesebb oldalon jelennek meg az újságok, fáradtak és idegesek az emberek, de felkészültek a talán két évig is eltartó kemény küzdelemre... A Parlament elfogadta hazánk és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló határozatot A Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról, valamint a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásával kapcsolatos feladatokról, ezek egy részének megvalósítására ideiglenes bizottság létrehozásáról szóló ország- gyűlési határozati javaslat szerepelt a Parlament rendkívüli ülésszaka keddi ülésnapjának napirendjén. Az elnöklő Szabad György ismertette a tárgysorozatot, emlékeztetve a képviselőket arra, hogy a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerző1 dés viszonyáról szóló ország- gyűlési határozati javaslatot néhány héttel ezelőtt eredetileg Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) terjesztette elő önálló indítványként. A most napirendre tűzött javaslatot a Külügyi, illetve á Honvédelmi Bizottság dolgozta ki többszöri egyeztetés alapján. Vásárhelyi Miklós felszólalásának elején eredeti indítványának egyes részleteit idézte fel, hangoztatva: az általában kedvező fogadtatásra talált a közvéleményben. Akadtak természetesen, akiket aggodalommal töltött el a javaslatban megfogalmazott szándék, a kormány hivatalos fellépése azonban ezeket az aggályokat eloszlatta. Az ultimátumszerűséget, az elsietett- séget kifogásolóikat végül is sikerült meggyőzni arról, hogy hazánk a VSZ-ből való kilépésit tárgyalások útján, az egyetértésen alapulva kívánja elérni. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy a bizottsági viták során a parlamenti pártoknak sikerült egyezségre jutni, s a kormány ez irányú állásfoglalása mögött immár ott áll az Országgyűlés is, mint a nemzet akaratának kifejező- je. A vitában felszólaló képviselők kivétel nélkül a határozati javaslat elfogadása mellett érveltek, függetlenül pártállásuktól. Mózs József (SZDSZ) szerint a VSZ-ből való kilépés szándéka a választók akaratával párosul. Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a VSZ-ből való kilépés szándéka a kormányprogramban is megfogalmazódik. Az elérendő célok közé sorolta, hogy a VSZ katonai szervezete — lehetőleg közös határozattal — mielőbb szűnjék meg. Horn Gyula (MSZP) a kormány figyelmébe ajánlotta: az e témában folytatandó tárgyalásokon törekedjen arra, hogy ne tegyük lehetetlenné a magyar tárgyalási pozíciókat Bécsben a 23-ak tanácskozásán. Ez nem csupán hazánknak, hanem az egész enyhülési folyamatnak is létérdeke. Rendkívül fontos az is, hogy mielőbb kezdjünk tárgyalásokat a — VSZ-szel összefüggően — hazánk biztonságának garantálásáról. Ez többek között a feltétele annak is, hogy Magyarország csatlakozhasson a nyugat-európai integrációs szervezetekhez. A képviselő új kétoldalú szerződések megkötését sürgette többek között a Szovjetunióval, s a tömb valamennyi országával. Mécs Imre „meghajolt” a többség akarata előtt, ám jegyzőkönyvben rögzíttette a preambulum első mondatait: 1956. november 1-jén Magyarország forradalmi kormánya a Varsói Szerződést azonnali hatállyal felmondta. A november 4-ei katonai beavatkozás, amely a kor(Folytatás a 3. oldalon) ProfilmAilositás Remport Katalin profilt váltott. E kijelentés rejtelmeibe maga a képviselőnő vezetett be, amikor elmondta, „szakított” a törvény-előkészítő bizottsággal. Az okokról pedig beszéljen a mezőkovácsházi választókerület „honanyája”: — A kormány megalakulásával elég sokan átjelentkeztek a pénzügyi bizottságba: egyfajta mozgás kezdődött el tehát. A pénzügyi bizottság „,jogászhiánnyad” küzdött, s ezért kerestek meg engem. Nem sokat gondolkodtam, s bár az új megbízatás kissé távol esik eredeti szakmámtól, szívesen vállaltam. Mánis úgy érzem, ez a munka sakkal érdekesebb, izgalmasabb, mint amit a törvény-előkészítő bizottságban végeztem. — A bizottságnak mi a legközelebbi feladata? —• Számtalan tennivaló áll előttünk. A plenáris ülés •után az első témáink a vagyonügynökséggel kapcsolatos kérdések lesznek. A bejárati kapu Németh Károly és Cseterki Lajos bakot lőtt Egy hivatásos vadász visszaemlékezései lapunk 3. oldalán P^wezsnYev | Sarkadremetén *
