Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-26 / 148. szám
1990. június 26., kedd € IZI jswra.lt> Különvált a csabacsüdi és az örménykúti iskola A legtöbb településen a tanévzárót követő hetekben értékelik az iskolák munkáját. Nem véletlen, hogy a Csabacsüdi Nagyközségi Közös Tanács tegnapi ülésének, egyik fontos napirendi pontja az általános iskola 1989— 90. évi munkája volt, melyről Dankó Ervin igazgató számolt be. Sajátos helyzetben van az intézmény, hiszen két falú, Csabacsüd és Örménykút iskolája működött eddig közös igazgatás alatt, nagyjából azonos feltételekkel. Míg Csabacsüdön az elmúlt tanévben 196 kisdiák tanult, 22 pedagógus irányításával,' addig ör- mén.ykúton 11 tanító és tanár oktatott 57 gyereket. Az épületek megfelelnek az oktatómunka követelményeinek, bár a bútorzat felújításra szorul. Szertárakkal rendelkeznek, de az eszközök nagy részét — különösen örménykúton — az osztálytermekben kell tárolni. Mindkét iskolában van műhely, gyakorlókért. Működtek szakkörök és sportkörök, mód nyílt fakultatív nyelv- oktatásra, s számítógépes ismeretekre is szert tehettek a diákok. A következő tanévtől a tervek szerint bevezetik a hittan és erkölcs tantárgyakat, valamint az angol nyelv oktatását. A tanács korábbi döntése érteiA Multyán-üggyel betelt a pohár meben augusztus 1-ietol a két iskola külön igazgatás alatt működik. A csabacsüdi intézmény élére kinevezték Dankó Ervint. A napköziotthonos étkeztetésről Jansik Györgyné, a napköziotthonos konyha élelmezésvezetője számolt be, Bár csak 200 adagot főzhetnének naponta, előfordul, hogy 360 ebéd készül az óvoda, az iskola, s az idősek klubja részére. A konyha mérete, felszereltsége megfelelő, ám a raktárhelyiség bővítésére lenne szükség, s kicsi a mosogató is. A napirenden ezt követően a tanács és a vb-tagok munkájának értékelése szerepelt. N. Szklenár Pál, az ügyrendi bizottság elnöke szerint a tagok jól képviselték a lakosság érdekeit. Személyi kérdésekben is döntöttek a tanácsülés résztvevői. Hozzájárultak Varga Mihályné vb-titkár korkedvezményes nyugdíjazásához. • Mivel az örménykúti körzeti orvos beilleszkedési gondok miatt más munkahelyet keresett, a tanács meghirdette az üresen maradt orvosi állást. A hosszúra nyúlt tanácsülésen szóba került még, hogy a pártokkal közösen rendezik meg augusztus 20- át. Szó esett a két község utcaneveinek megváltoztatásáról is.’ G. K. H Recski Szüvetség ás a TIB vezetüi a miniszterelnöknél Antall József miniszterelnök hétfőn hivatalában megbeszélést folytatott a Recski Szövetség, valamint a Történelmi Igazságtétel Bizottsága vezető képviselőivel. Antall József a kormányzat támogatásáról biztosította a két szervezetet, és tájékoztatást adott arról, hogy az előző kormány ígéretének megfelelően felülvizsgálják azt a minisztertanácsi rendeletet, amely csak az 1956 utáni politikai elítéltek esetében tette lehetővé a börtönben töltött időszak nyugdíjba történő beszámítását. A várhatóan július 31-éig módosítandó új rendelkezés ezt a jogot kiterjeszti az 1956 előtt törvénytelenül elítéltekre is. A megbeszélésen elvi megállapodás született egy kárpótlási kérdésekkel foglalkozó hivatal létrehozásáról, amelynek feladata lesz a szabadságvesztés idejére járó kiesett kereset megállapítása, és differenciált, elnyújtott módon történő ki- egyenlítése. A korábbi döntéseknek megfelelően a kárpótlási ügyek kormányzati felelőse dr. Kiss Gyula tárca nélküli miniszter. Kunágota a békességért harcol Szívszorító telefonhívások érkeztek a közelmúltban Kunágotáról szerkesztőségünkbe. Aláírásokat gyűjtenek faluszerte. No, nem a köztársasági elnök választásáról; a helybéli rendbontók ellen lázadtak fel. A pohár akkor csordult ki, amikor több súlyos, durva bűncselekmény két gyanúsítottja nemrégiben hazatért, s le- szállva a buszról, első dolgukban máris fenyegetőzni kezdtek, figyelmeztetvén, ■hogy most aztán kinek mitől kell félnie. Márpedig a falu nem akar többé félelemben élni. Ha kell, erőszakkal (!) harcolják ki maguknak a nyugalmat. R presszó népe egybegyült Valami tényleg nincs rendjén Kunágatán. Középkorú hölgy igazít útba, s közben visszakérdez; „Maga jött az újságtól a Multyán-ügyben? Menjen csak. tovább, egyenesen, a presszóban dolgozik az özvegy. Tudja, itt, nálunk senki sincs biztonságban. A múltkor légpuskával belőttek a fiamék házának ablakán, hajszálon múlott, hogy nem találták el az unokámat.” Idegennek kijáró sejtelmes pillantások vesznek körül, amikor a presszóban a pulthoz lépek. Multyán Lajosné fekete ruhában, fehér kötényben vezet beljebb, s mutatja, melyik asztalnál ülnek, akik szívesen beszélnek. A forgatókönyv itt felborul. Mindenki, aki épp a presszóban van, „nyilatkozni” akar. Beljebb megyünk egy üres helyiségbe, s pillanatok alatt vagy húszán körbevesznek. Óriási hangzavar, mindenki elsőnek akar szólni. „A Juhász Jóska verésével kezdődött minden, még nyolcvanötben!” — harsogja Koczán László. „Hallgassatok, ő mesélje el, mit műveltek vele'-" — kiáltják többen, s Juhász Jóska belevág; — Karácsony előtt, a sötét utcában úgy összevertek, hogy huszonvalahány helyen betört a fejem- Kész csoda, hogy élek'. Kaptak vagy trz-tizenkét hónapot, aztán szabadultak. A kártérítést, 16 ezer forintot máig nem' tudta a bíróság behajtani rajtuk. Most sincs munkájuk. Nincs itt törvény, kérem szépen! Ezekkel ‘ nem lehet együtt élni! Pedig egyenként nem olyan erősek ám! Akkorák, mint a kutya ülve. Ketten, hárman viszont ütnek-vágnak. Multyán Lajos nem focizik többé Az már világos; a pofon- osztogatók kivívták a, falu haragját. De kikből áll ez a banda? Tranyánszki Dénes főtörzsőrmestert bízza meg az alkalmi társaság, hogy beavasson a részletekbe. — Az egyikük Marinka László, a másik meg Samu János, becenevén Bimbi. Aztán itt van még Nagy Béla, aki nemsokára hazajön, mert közkegyelmet kapott. Annak idején, törött sörösüveggel úgy nyakon szúrt valakit, hogy az majdnem ottmaradt. Egy nyurga fiatalember az ajtófélfához támaszkodva, mhgasra nyújtja a karját. Ö volt az „áldozat”. Tranyánszki főtörzs folytatja: — Ez a legutóbbi tragédia felháborította a népet. Multyán Lajost mindenki becsülte. Február 5-én éjjel egy acélból készített paj- szerral agyonverték az utcán. Az első számú gyanúsítottat, Nagy Zoltánt fogva tartják, de a két fiatalkorút kiengedték. És ez bántja a falut! Kérdezik is tőlem: mi van, Dénes, hogy lehetnek ezek szabadlábon? Nem tudom velük megértetni, hogy a rendőrség csak a vizsgálatot folytatja. Koczán László nem bírja tovább. Szót kér: — Tudja, ki volt ez a Multyán Lajos? Együtt fociztunk sokáig, de még csak arra sem emlékszem, hogy szabálytalankodott volna. Most is tervezte a két nagy fiával, hogy kijárnak majd egyszer-egyszer a • pályára. És ez lett belőle. Negyvenkét éves volt és elvették a családjától, a három gyerekétől! A munkahelyén is szerették: sofőr volt, de panasz nem volt rá soha! Dénes fötörzs keze lekötve Lassan Chicago lesz Kun- ágotából! — faikad ki egy \ fiatal srác az ablak mellett, és senki, még Dénes főtörzs scan tagadja: nincs tekintélye, nincs hatalma a helyi kmb-snek. „Hiába megyek be a diszkóba, ha rendet akarok csinálni, a szemembe nevetnek, hiszen jól tudják, nincs eszköz á kezemben. Ha éjszaka, szolgálatban végigmegyek az utcán, gúnyosan vetik oda: mi van, öreg, nem tudsz aludni? És tehetetlen vagyok. Nem mehet ez így sokáig, én is kikészülök, pedig három gyerekről kell gondoskodnom” — sorolja a rendőrök gondjait, s hozzáteszi; a Multyán-ügyben most a legnehezebb a dolga. Attól fél, hogy 30-40-en összefognak, és bosszút állnak. Meg is van minden oka a félelemre: „Nem kellenek gyilkosok a faluba! Ki kell őket telepíteni!" — kiáltják egymás szavába vágva. Tranyánszki Dénes elkísér egy darabon. Bárdi Lajost, a helyi MDF vezetőjét keressük, hiszen ő tudná megmutatni azt a dokumentumot, amelyen 400 aláírással erősítik meg a falubeliek követelésüket, miszerint a bíróság mielőbb tárgyalja a Muiltyán-ügyet, talán akkor lecsillapodnának egy kicsit a kedélyek. Az úton folytatjuk a presszóban félbehagyott beszélgetést. Abban is egyetértünk: talán majd az új törvényi szabályozás megad minden intézkedési lehetőséget a rendőröknek, amelyekkel rendet tarthatnának a faluban, városban. Bárdi Lajost nem találjuk, nincs mód tehát az aláírások megtekintésére. Mégsem indulok vissza dolgom végezetlenül. A kunágotaiak — a maguk egyszerű gondolkodásával — hitet tettek valami mellett. Nyugalmat, rendet, békességet akarnak maguk körül. Dénes főtörzzsel együtt. Akkor is, ha ez a nyugalom még egy kicsit messze van. L. E. Ma a részletes vitával folytatódik az állam- és közbiztonságról szélé törvényerejű rendelet módosítása Hitelesítették az aláírásokat Az Országos Választási Bizottság hétfői ülésén hitelesítette az MSZP, az MSZMP és Király Zoltán országgyűlési képviselő által' összegyűjtött, a köztársasági elnök megválasztásának módjáról népszavazást kezdeményező aláírásokat. Erről Tóth Zoltán, a BM Választási Irodájának vezetője adott tájékoztatást az MTI érdeklődésére. Az OVB elfogadta az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jelentését, miszerint a 199 ezer aláírásból 160 ezer hitelesíthető. A többi aláírást nem lehetett figyelembe venni, mert azok olyan személyektől származtak, akiknek nincs választójoguk, illetve többször is aláírtak, valamint azért, mert nem magyar állampolgárok. Ezenkívül sok aláíróív hibásan volt kitöltve. Az Országgyűlés Hivatala hétfőn újabb 41 ezer aláírást továbbított az ÁNH-hoz, de az OVB úgy döntött, hogy ezeket már nem kell ellenőrizni, mert a népszavazás kiírásához elegendő 100 ezer érvényes aláírás. Az OVB a hitelesítés tényéről haladéktalanul tájékoztatta az Országgyűlés elnökét. (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően az elhöklő Szabad György véget vetett a napirend előtti vitának, s bejelentette, hogy a felmerült kérdésekkel a Házbizottság foglalkozik. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Bal- sai István igazságügy-miniszter előterjesztésében egyebek között elmondta, hogy a bíróságokról szóló törvény felülvizsgálata, korszerűsítése folyamatban van, ám ez hosszabb időt vesz igénybe. Addig is, amíg ez a munka befejeződik, szükség van — a bíróságok folyamatos működésének biztosítása érdekében — a népi ülnökök, valamint a katonai bíróságok hivatásos és továbbszolgáló állományú ülnökei megbízatásának meghosszabbítására. Az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot nagy többséggel — 242 igen szavazattal, 5 ellenvélemény és 14 tartózkodás mellett — elfogadta. Ezt követően a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésiről szóló, tavaly hozott törvény hatályának rendezése került napirendre. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár - előterjesztésében alkotmány- ellenesnek minősítette a köznyelven kamatadónak nevezett fizetési kötelezettséget, s emiatt indokoltnak tartotta, hogy e törvény megsemmisítésének hatálya visszamenőlegesen is érvényesüljön. A törvényjavaslat előterjesztője egyetértett Balás István (MDF) írásban benyújtott módosító javaslatával, miszerint az adójukat már befizetett állampolgárok egy összegben, s 10 százalékkal megfejelve kapják vissza pénzüket, hogy ne érje őiket anyagi veszteség. Az Országgyűlés a módosító javaslat elfogadását követően ellenszavazat nélkül, 13 tartózkodás mellett, nagy többséggel elfogadta a beterjesztett törvényjavaslatot. Ezután került sor a földről szóló törvény módosítására. A földről szóló 1987. évi I. törvény májusi módosításának újabb kiegészítését Botos Katalin pénzügy-minisztériumi államtitkár előterjesztésében egyebek között azzal indokolta, hogy az akkori módosítás nem volt eléggé átgqndolt. Szükség van ugyanis arra, hogy az elfogadott rendelkezések ne akadályozzák a lakóház építésére szolgáló telkeknek és az értékesítés céljára épített, építtetett és vásárolt ingatlanoknak a magánszemélyek részére történő elidegenítését, továbbá a bankhitel fedezetéül szolgáló ingatlanok jelzáloggal való megterhelését. A módosító javaslatot a képviselők 274 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadták. Ebédszünet után meggyorsult az Országgyűlés törvényhozó munkája. Az elnöki funkciót ellátó Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a napirend szerint a képviselők a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény módosítását vitatják meg. A kormányzó többség és az ellenzék képviselőinek- szenvedélyes szócsatája jellemezte az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításának általános vitáját. A válaszokban és viszontválaszokban sem szűkölködő polémiában egyes felszólalók többször súrolták a személyeskedés határát is. Talán a szenvedélyek lehűtését is szolgálta, hogy az általános vitát szüneteltetve választotta meg a Parlament a Legfelsőbb Bíróság új elnökét és a legfőbb ügyészt. A képviselők 302 igen szavazattal, 6 ellenében választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé dr. Solt Pált, illetőleg 246 igen szavazattal, 54 ellenében legfőbb ügyésszé dr. Györgyi Kálmánt, akik ezután letették a hivatali esküt. Ez sem csillapította azonban az állam- és közbiztonságról folyó vita indulathullámait. Haraszti Miklós (SZDSZ) azon véleményének adott hangot, hogy a Parlamentben mind ez idáig a miniszterelnöki hatalom fokozatos növekedésének lehették tanúi a képviselők. A vitában szót kért Horn Gyula is, aki az MSZP nevében utasította vissza Demszky Gábornak a Duna- gate ügy vizsgálata kapcsán tett megjegyzéseit. Az általános vita végén ismét szót kérő Szarvas Béla és Szokolay Zoltán (MDF) az ellenzék képviselőinek megjegyzéseire igyekezett választ adni. Szokolay Zoltán azt hangsúlyozta, hegy távlatilag amúgy sem a miniszterelnök közvetlen felügyelete alá rendelik majd a titkosszolgálatokat. Végezetül kifogásolta, hogy az SZDSZ a Du- na-gate ügy kapcsán sokkal lojálisabb volt a Németh- kormánnyal, mint most az Antall-kormánnyal. Kőszeg Ferenc erre úgy reagált, hogy a kormánypárt a miniszterelnökért aggódik, ő viszont az országért. Szerinte a titkosszolgálatok ügye olyan fontos kérdés, hogy a politikai felelősséget az átmeneti időszakban igenis a miniszterelnöknek kell viselnie. A vitában utolsóként képviselői minőségében felszólaló Szabad György (MDF) örvendetesnek ítélte, hogy az Országgyűlés a római jog figyelmeztetését — „tó őrzi az őröket?” — a képviselők ennyire magukévá teszik. Hozzáfűzte: remélhetőleg ez a demokrácia féltéséből ered. Ezután Isépy Tamás vállalkozott arra, hogy röviden reagáljon az általános vitában elhangzottakra. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, az elnöklő Vörös Vince indítványa nyomán a képviselők a kérésnek megfelelően határoztak. Az elnök a módosító javaslatot kiadta megtárgyalásra az illetékes bizottságoknak, majd az ülésnapot bezárta. A horgász ül... hosszú, méla lesben Fotó: Fazekas Ferenc
