Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-20 / 143. szám
o 1999. június Bt., szerda CriUUi-frTcl IORII '91 A legfőbb amatőr pop-rock zenekar: a Szilánkok! A hét végén rendezték meg Budapesten az Alimássy téri szabadidőközpontban az Amatőr Országos Rocktalál!- kozót, az AORTA ’90-est. Szombaton két kategóriában versengtek az együttesek, a pop- és a soft-rock, valamint a heavy metal zene művelői, köztük a békéscsabai Szilánkok és a Kommandó. Tegnap Such Tamás, a Szilánkok basszusgitárosa I örömhírrel kereste meg szerkesztőségünket: megnyerték a pop- és a soft- rock kategóriát! — Szinte hihetetlen , és természetesen a zenekar minden tagja nagyon boldog — mondta Tamás —, mert egyértelmű volt a szakmai és a közönségsiker. A nézőktől a második dalunk után hosszú tapsot kaptunk. Mikor lejöttünk a színpadról a technikusok azt mondták: „Ez a nap a tiétek!" Éreztük mi is, minden jól sikerült, nem tévesztettünk. Három szólamú énekünknek nem akadt párja, azaz a többi együttes nem vállalkozott a többszólamú vokális megszólalásra. — A Szilánkok tagjainak átlagéletkora 18 év. Volt még a versenyben ilyen fiatal zenekar? — Nem volt! Sőt a dobosunk, Csányi Zoltán még csak 16 éves, ő köztünk *is a legfiatalabb. Ennek ellenére a verseny legtehetségesebb zenészének bizonyult, csakúgy, mint tavaly, az orosházi országos versenyen. — Több rocktalálkozón részt vettetek már. Milyennek érezted a budapesti verseny színvonalát? — Nagyon képzett muzsikusoktól tarthattunk, kiváltképp a Swingapur és a La- dánybene 27 zenekaroktól. Mivel mi voltunk az utolsó fellépők, hallhattunk mindenkit. Elmondhatom, bár amatőrök versengtek, amatőr hibák szinte nem i6 fordultak elő. Háromtagú zsűri mérlegelte a hangszertudást, az együttzenélést, a zene és a szöveg minőségét. — És a színpadi megjelenést? — A korábbi években, úgy érzem, nagyobb hangsúlyt fektettek az eladhatóságra. A nagylétszámú zsűriben akkoriban voltak menedzserek és például a hanglemezgyártó vállalat is képviseltette magát. Most szerényebbek voltak a külsőségek, még a zenészek ruházatában is, habár akadtak agyondiszített színpadi öltözékek. Mi hétköznapi farmert választottuk, úgy gondoltuk, az illik hozzánk és a zenénkhez a legjobban. — Mi lett az elsők jutalmai — Meghívtak bennünket Tokajba, a Rock gyermekei táborba, ahol a legjobb proAmikor bekukkant hozzánk Európa Néhány bekezdés a zenei napok programjáról Bár a rendezőket a legjobb szándék vezette, mégsem égészen rajtuk múlott, hogy nem sikerült igazán jól a hétvége a békéscsabai sportcsarnokban. A szombatra meghirdetett Spaten sörivó verseny az érdeklődés hiánya miatt elmaradt. Csak a résztvevők bátorságán és kitartásán múlott, viszont, hogy a vasárnapra tervezett két divatbemutatót mégis', megtartották. Pedig a'felvonultatott „anyag" igazán figyelemre méltó volt. A békési Marina divatüzlet tulajdonosának vezetésével, 50 csinos férfi-, női ruhát és -cipőt láthatott az a néhány főnyi közönség, akit nem riasztott el a csarnok üressége. S bár a ruhákat nem hivatalos manökenek mutatták .be, hanem többségében békési diáklányok és fiúk. igazán sajnálhatják, akik csak így, utólag — képről — láthatják őket. Fotó: Veress Erzsi . Hangversenyek, vonóstábor, továbbképző tanfolyamok, kiállítások... Mesterek és tanítványok a megyéből, az ország _különböző részeiből, Európa számos országából, sőt, a tengerentúlról is. Mindez néhány nap alatt, itt a közelünkben, Tarho- son, a XIV. Békés-Tarhosi Zenei Napokon. Ezen a rendezvénysorozaton, melyet először 1976-ban tartottak itt, a volt tarhosi énekiskola alapító igazgatója, Gulyás György javaslatára, hagyomány a sok-sok tarhosi diák fellépése, illetve az, hogy a programsorozatban nemcsak zenei rendezvények vannak. Csekély 300 dollárért: Üzenet a karórában A japán Seiko óragyáf legújabb találmánya óriási sikerre számíthat az Egyesült Államokban; elsőnek Oregon államban hozzák forgalomba a karórát, amely URH-rádión továbbított üzenetek vételére is képes. A Seiko Receptor küllemre szabályos kvarcóra. Viselője azonban bekapcsolódhat a helyi URH-s üzenetközvetítő-hálózatba, amelyhez eddig zsebrádió méretű vevő kellett. A Seiko azt feleslegessé teszi r a karóra számlapján — hangjelzéssel párosulva — megjelenik a kijelzés, amelyből megtudható, hogy honnan keresik tulajdonosát, hogy milyen számot kell visszahívnia. A Receptort 300 dollár áron hozzák forgalomba. Így gyors elterjedésre számíthat az amerikai piacon, ahol már régen nemcsak a küldöncök, hanem a menedzserek, az ügyvédek, a riporterek is viszik magukkal a berendezést, amellyel bárhol, bármikor elérhetők. Már a szombat esti megnyitó díszhangverseny is kínál érdekességet, hiszen itt csupa tarhosi érdekeltségű produkció hangzik el: itt tanult Csukás István, aki verseit olvassa fel, ugyanúgy, mint az utána fellépő tarhosi fúvósötös tagjak illetve Szokolay Sándor, akinek műveiből tart bemutatót a 14 tagú Tomkins énekegyüttes. Vezényel a szerző és Dobra János. A díszhangverseny védnöke a tarhosi diákok kérésére Gulyás György. A fellépő művészek az est teljes bevételét felajánlották a városnak. Az aktualitás sem maradt ki a rendezvénysorozatból; a Magyar Századok elnevezésű hangversenyt június 29-én, pénteken este 19 órakor láthatják az érdeklődők a tarhosi Zenepavilonban. A Magyar Népfőiskolái Társaság és a Magyar Zeneművészeti Társaságnak ez a koncertje a Mátyás-évforduló alkalmából született. Az este folyamán elhangzik Liszt Ferenc Szózat- és Magyar Himnusz-feldolgozása, Kodály A közelítő tél, illetve Farsang búcsúszava című alkotása, valamint egy Bartók-mű is. A koncert keretében Benda Kálmán történész, a Népfőiskolái Társaság elnöke, a református Ráday-gyűjtemény igazgatója tart megemlékezést Mátyás királyról. A hagyományokhoz tartozik a koncerteket ismertető műsorvezető személye is. Ezt a feladatot évek óta Kovács P. József, a televízió bemondója látja el. Július 1-jén fél tíz órakor a Zenepavilon ad otthont a Békés-Tarhosi Baráti Kör közgyűlésének. Megvitatják az új alapszabályzatot és tisztségviselőket is választanak. (A baráti kör ebben az évben jegyeztette be egyesületként magát.) A zenei napok keretében négy különböző szintű tanfolyamon vehetnek részt az érdeklődők. A karvezetői tanfolyamra mintegy húszán, a karvezetők mesterkurzusára nyolcán jelentkeztek. Ez utóbbit tavaly anyagi okok miatt nem tudták megszervezni. Csendes Andrásnétól, a Békési Művelődési Központ igazgatójától azt is megtudtuk, hogy a zeneiskola rehabilitálásával együtt folyamatban van e kurzusok intézményesítése is. Ha ez létrejön, akkor a továbbképzések hosszabb ideig tartanak majd, s elvégeztével a résztvevők nemcsak egy oklevelet kapnak. Harmadik alkalommal indul Tarhoson Nemzetközi Kürtkurzus, most is, mint eddig alap-, Such Tamás: „Ez a nap a tiétek!” — mondták fellépésünk után a technikusok... Fotó: Fazekas Fereno fi zenészektől tanulhatunk és dolgozhatunk velük együtt. Victor Máté, a zsűri elnöke két dalunk felvételét ajánlotta meg a rádióban. De a legjobban mégis annak örülünk, hogy a budapesti siker' újabb erőt ad a közös munkához. közép- és felsőfokon. Mintegy hetvenen jelentkeztek az Egyesült Államokból, Angliából, Svédországból, Görögországból, Svájcból és természetesen Magyarországról is... Az idelátogató vendégek bizonyára szívesen időznek majd a próbák, előadások szünetében egy-egy kiállításon. Három közül is választhatnak. Gombár Judit díszlet- és jelmeztervező* munkái a Békési Galériában láthatók, a múzeumban pedig két békési származású művész, Mészáros Gábor és Fodor Ildikó kerámiáit lehet még megnézni június 29-ig. Ezt követően itt Kádár T. Tibor kolozsvári festőművész tárlata várja a látogatókat. Szénrajzai, akvarellljei kolozsvári házakat örökítenek meg. Így őrzi a festő — a maga eszközeivel — Kolozsvár köveit. Nincs határa a békés-tar- hosi napoknak. Több értelemben is elmondható ez, hiszen a világ számos tájáról jönnek tanárok és tanulni vágyók. De nincs határa a műfajok tekintetében sem, hiszen erre az alkalomra egyes társművészetek képviselői is idelátogatnak. E pár napra bekukkant Békés megyébe Európa! Mindaz, amit mi Európáról hiszünk és gondolunk. Egy pár napig úgy érezhetjük, eleget tettünk, teszünk zenekultúránkért. K. K. Vihar a Békés megyei útikalauz körül ? Észrevételek az „Észrevételek”-hez Cs. Szabó István — a gabonamúzeum néhány éve kinevezett vezetője — az utóbbi időben néhány érdekes cikket jelentetett meg a Népújságban szűkebb pátriájáról, Gyomáról és környékéről. A Békés Megvei Népújság 1990. május 26-i számában azonban olyan területre kalandozott, amely meghaladja felkészültségét. Az ott olvasható cikkben ugyanis kritikai észrevételeiket fűz a tíz évvel ezelőtt (!) kiadott útikalauzhoz, vá- logatlanul ledorongolva a könyv minden fejezetét, ezzel minden szerzőjét — természetesen a látogatók észrevételeire hivatkozva. Pedig hát nem akármilyen szerzői gárda szerepel a belső címlap hátlapján. Hogy miért most írta „kritikáját”, amikor már én sem tudok a könyv egyetlen példányához sem hozzájutni, nem tudom. Mit bírál a cikkíró? Egyrészt az útikalauz tartalmi kérdéseit, mint a „hiányosságok tárházát", másrészt a benne felfedezhető hibákat. Terjedelmi okokból nem válaszolhatok minden észrevételére. így csak néhányra szorítkozom. A könyv terjedelmét a -kiadó — jelen esetben a Békés Megyei Tanács — határozta meg, így a megadott ívszámmal kellett gazdálkodni a szerkesztőnek és a szerzőknek. Amikor tehát „kritikusom ” arról ír, hogy ezt is, azt is be kellett volna venni a könyvbe, eleve tudni kell, hogy bármilyen kedves is egy-egy téma a lokálpatrióta szemében, erre a szerző vagy szerkesztő nem lehet tekintettel. Ha kétszeresére tervezték volna az ívszámot, nyilván kétszer annyi ismeretanyagot tartalmazna az útikönyv. Ezzel — úgy gondolom — válaszoltam az „egei rév” kihagyására, a megye természeti képével kapcsolatos kifogásra, a kiváló kutató. Molnár Ambrus eredményeinek elhagyására — holott a megyei múzeumba leadott 8 pályázatának egy részét én zsűriztem. Hogy mennyire felszínes Cs. Szabó ismerete és meggondolatlanok kifogásai, az alábbi két példával illusztrálom. Kifogásolja, hogy „A megye földrajzi helyzete és természeti képe” című fejezet szerzői közül kihagytam Kerjész Évát. A könyv kéziratát 1980 októberében zártám le. Munkatársnőm akkor még nem hogy Békéscsabán, de Békés megyében sem volt, s csak 1981 után kezdett Békés megyei kutatásaihoz. (Bizony, egy kritika megírásakor meg kell nézni a kézirat lezárásának időpontját is!) Örülök, hogy a cikkíró hallott a régészeti topográfiai munkáról, és Körös— Maros közi jelentős régészeti feltárásokról is. De any- nyira figyelmetlen, hogy nem vette észre — vagy nem tudta —, hogy a Körös— Maros közi kutatások egy részének — a battonyainak — első számú feltárója az a Goldman György volt, aki a könyv régészeti fejezetét írta. Engedtessék meg tehát, hogy a régészeti rész megírására, a leírt anyag tartalmi megítélésére szakmailag rátermettebbnek tartom dr. Goldman Györgyöt, mint a cikkírót. Ugyanez a helyzet a néprajzi fejezet bírálatával is. Ez sem jó Cs. Szabónak, mert kimaradtak a szerző szűkebb pátriájából Vésztőig is eljutó népi kőművesek! Már megbocsásson! A gyulai kőművesek is kimaradtak, akik részt vettek Herkulesfürdő építésében is. Márpedig Vésztő és Herkulesfürdő között nemcsak távolságban, hanem jelentőségükben is nagy a különbség, Ha tehát én, mint gyulai szerző kihagytam a gyulai mesterek munkásságának méltatását, ez azt jelenti, hogy nem szűk látókörű lokálpatriotizmus vezetett az útikalauz megírásakor. Hibának tartja a szerző azt is, hogy saját munkahelyét. a gabonamúzeumot nem említi 'az útikalauz. A múzeum valóban „részeiben látható” volt (idézet Cs. Szabótól) már a megírás időpontjában, de olyan „cseppfolyós” állapotban állt abban az időben a sorsa — 30 milliós beruházási terv, amelyet végül is elhagytak —, hogy még nem láttam időszerűnek felvenni az útikalauzba. összefoglalva: Cs. Szabó István a könyvben feltüntetett szakemberek munkáját kritizálja, a természettudomány. a régészet, a néprajz. a történettudomány ismert művelőit. Milyen szemszögből? A szakemberéből? Ilyen polihisztor nem lehet, mert akkor már nem az egyszemélyes gabonamúzeumban dolgozna. Avagy amatőr kutatóként? Ennyi tudományág még annak is sok! Marad tehát a következő „fokozat”: hadd ne írjam le. A cikk másik kifogása a könyvben található tévedések. évszámok. Való igaz. Ehhez azonban ismerni kell, hogy az általam „tömörített” kéziratot a Panoráma Kiadó mégiscsak „fellazította”, azaz átgépelte, egy-egy mondattal könnyített a stíluson. Márpedig minden átgépelésnek megvan az a veszélye, hogy elgépelik, ezért össze kellene olvasni az eredeti kézirattal. A nyomda viszont ennél a könyvnél egyetlen napot engedélyezett a korrektúrára (nyomdai javításra), így csupán a nyomdai hibákat értünk rá kijavítani. Magam is bosszankodtam. amikor a könyvet kézhez kapva észrevettem a hibákat. Szerettem volna hibajegyzéket csatolni a könyvhöz — melyik útikalauzba nem kellene! —. de ekkorra már jelentős számban került forgalomba. Egyébként a fent vázolt elírások veszélye, a „nyomda ördöge” Cs." Szabó Istvánt is megtréfálta rövid kis cikkében. A gyomai református templom építését ugyanis 1704—1814. közötti évekre teszi. Nyilván 1804- et akart írni, de valahol 100 évet élírtak. Fatális dolog — épp itt, amikor évszámokat kritizál. A Békés megye műemlékei c. könyv 1805-től számítja a templom építésének kezdetét. (Ez volt a forrásom. és ez íródott el valahol tévesen 1859-re.) Kioktat a szerző a Papp Zsigmondról írottakkal kapcsolatban is. Minden bizonynyal többet is tud róla, mint én. Illő is. Hiszen ő a gyomai. De! Ritka az olyan objektum, amelyekről úgy írtam volna, hogy ne győződtem volna meg személyesen is a könyvészeti forrásokban leírtakról, vagy ne első kézből vettem volna az adatokat. A könyv írásakor tehát gépkocsimmal bejártam a megyét. A Papp Zsigmondról szóló részt is a családdal való közvetlen beszélgetésből merítettem akkor, amikor a család is félve beszélt még a jobb sorsra érdemes, zseniálisan sokoldalú, egykor jómódú gazdaemberről. Végül még egy megjegyzés. Egy szerény korábbi kísérlettől eltekintve a „Békés megvei útikalauz” volt az első nagyobb vállalkozás Békés megye nevezetességeinek bemutatására. Az első útikönyv, amely a jelentősen fellendülő idegenforgalom számára készült. Úttörő munkának ma is vállalom. s örülök, hogy azóta újabbak is követték, ha némileg más változatban és terjedelemben is. Dr. Czeglédi Imre
