Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-20 / 143. szám
UM. rtni» M„ tutit O 16 ezer ember jövője az ipari szövetkezetekben A kényelmesség nem kifizetődé — Mozgékonyabb szektor — Hiányzik egy új szövetkezeti törvény — Közhely már, de akkor is igaz, hogy valóságos átmeneti időket élünk. Ez vonatkozik az egyes emberre, intézményekre, s gazdasági szervezetekre egyaránt. Az ipari szövetkezetek sem kivételek ez alól, s gondolom, a megyei -érdekképviseleti szerv sem. Hogyan élik meg a mai helyzetet, milyen gondok és remények jellemzőek a szövetkezeti berkekre? — kérdem dr. Ugrai Andrástól, az Ipari Szövetkezetek Megyei Szövetségének ügyvezető elnökhelyettesétől. — A jelenlegi viszonyok között is biztos támpont az, hogy a szövetkezeti formának létjogosultsága van, s ezután is fennmarad. Viszont új szövetkezeti törvényre van szükség, újra kell fogalmazni a formát, a szövetkezeti tulajdont, meghatározni a szövetkezet és az állam viszonyát, s rögzíteni az önkormányzatot. A gond nem a megfogalmazás, hanem az, hogy a gyakorlatban is szövetkezet legyen a szövetkezet. Ez az átmenet türelmi időt kíván, és átmeneti rendelkezéseket. A jövendő szövetkezetekben két határozott vonal mutatkozik. Az egyik, ahol üzletrészként teljes egészében nevesített a vagyon, a másikban kézzelfoghatóan valós, magántulajdoni rész is van. — Mi a gyakorlati különbség a kettő között, s a szövetkezetek összességére nézve, az egyik kizárja-e a másikat? — Nincs kizárólagosság, az egyik elv jól megfér az életben a másikkal — s nemcsak az iparra, a mezőgazdaságra vonatkoztatva is —, tehát az egyes szövetkezetek feltehetően választhatnak, hogy sajátosságaik szerint, nekik melyik felel meg jobban. A különbség abban van, hogy az elsőnek említett megoldás inkább egy korlátozott társaságot jelent, vagyis a tagok tulajdonosi helyzetének megteremtését szolgálja, kevésbé veszi figyelembe a tagok szociális és kulturális igényeinek ellátását. A másik típus szerint, lehetőség van a tőkebevonásra, a tagsági viszony alapja a részjegy-hozzájárulás és annak növekedése. A közösségi vagyon hozadéka szolgálja a szociális feladatokat. Ezért mindenütt a világon, mintegy viszonzásul, az állam kedvezményeket szokott adni. Leegyszerűsítve úgyis mondhatnám, hogy az egyikben tisztán társas a tulajdon, a másikban a közösségi és a magántulajdon együtt vari jelen. — Ezek a jövőt meghatározó elvi kérdések remélhetőleg hamarosan papírra kerülnek, de az élet most is zajlik, a gazdálkodást egy pillanatra sem lehet abbahagyni. Erre mi a jellemző? — Nagyon röviden: mára legjobb szövetkezeteket is elérte a gúzsbakötő fizetési- és hitelválság, amit fölerősít a szovjet export szűkülése és bizonytalansága. S e gondoshoz társul még az egyáltalán nem könnyű feladat, a piacváltás kényszere. Ez utóbbi, azaz a nyugatra való termelés fokozása elodázhatatlan, még akkor is, hogyha a világpiacon épp annak sokrétűsége miatt, mindent el lehet adni. Csak az a kérdés, hova és mennyiért. — És az nem, hogy meddig? — Erre nehéz felelni és nem is fontos, mert a szövetkezetek nem ebben a „mindent el llehet adni” kategóriában gondolkodnak már régen. A kényelmesség nem kifizetődő, s pont ezért már évek sora óta folyik a piac- váltási próbálkozás és van is eredménye, ha nem is elég. A megye 70 szövetkezete — 26 ezer ember — tavaly 9 milliárd forint árbevételt produkált, ebből 1 milliárdot tett ki a keleti export, s ugyancsak l milliárd forint értékben konvertibilis piacra szállítottak. S a kétféle piacon 30 országgal állnak üzleti kapcsolatban, az igazi piacváltás azonban nemcsak áttérési időt igényel, hanem sok pénz is kell a szükséges felkészüléshez, az újabb kapcsolatok kiépítéséhez stb. Előny viszont, hogy a szövetkezetek mindig is mozgékonyak voltak, most meg különösen hajtanak, mennek a vezetők az üzlet után. igyekeznek információkat szerezni, költségeket csökkenteni, s bár rrtiridez a tagokat érintő áldozatvállalással — például átcsoportosítással és szabadságolással — is jár, még mindig nem elég. — Azt hiszem, itt ennél a pontnál kell beszélnünk a megyei szövetség érdekképviseleti munkájáról, arról, hogy mit tesznek, mivel segítik e körülmények között a szövetkezeteket? — A gazdasági érdekvédelmet igyekszünk erősíteni, fejleszteni az információs szolgáltatást, kapcsolatot tartani a bankokkal és segíteni a gazdaságszervezést. Megjegyzem, mindig is ellátta az érdekképviseletet a megyei szövetség, az akkori idők lehetősége szerint, s akkor is lehetett jól vagy rosszul csinálni. Most, az előbb említetteknek kell eleget tenni, ezt kívánja tőlünk az élet, s ennek szeretnénk is megfelelni. Másként szólva a szövetkezetek életképességét biztosítani a piacgazdaságban, amihez az is hozzátartozik, hogy versenyképes formák jöjjenek létre. A tagság és a vezetők el is várják ezt 'tőlünk, akár piackutatásról van szó, akár kapcsolatteremtésről Honkongtól Ungvárig, vagy információs és nyelvi szolgáltatásról, vagy konzultációs munkáról, s akkor még nem mindent említettem a bőséges tennivalókból. — Nemrég röppent fel a hir a 4,8 milliárdos Okisz- vagyon felosztásáról az ország 23 területi szövetségéhez tartozó 3500 szövetkezet között. Mit jelent ez a gazdálkodó szervezeteknek? — Előbb elmondom az említett összeg keletkezését. Annak idején a szövetkezeti tulajdon elismeréséül jogi és pénzügyi lehetőséget teremtve az állam „megengedte”, hogy az egyébként költségvetésbe fizetendő pénz bizonyos hányadából közös fejlesztési alap jöjjön létre az Okisz és a megyei szövetségek kezelésében. Most ennek a nevesítése történt meg a befizetések arányában mindkét részről. Az Okisz-kongresszus a Budapesten kezelt tőkét visszaadta a megyei szövetségekhez. A tulajdonos szövetkezetek pedig úgy döntöttek, hogy a két tőkealapot ösz- szevonják, s ennek kezelője a szövetség lesi, a kihelyezés feltételeit viszont ők határozzák meg. A vagyoni betétarányt figyelembe véve szavaznak, hogy mely szövetkezet, milyen kamattal, mennyi időre, s milyen szankciók mellett részesülhet a közel 400 millió forintos alapból. — Vagyis amolyan házibank módjára fogják működtetni és ez szülője lehet egy szövetkezeti pénzintézetnek? — Igen, mert valójában hitelként van kihelyezve az eredetileg befizetett összeg a szövetkezeteknél, és mindig csak azt a mennyiséget lehet újból hitelként továbbadni vagy felhalmozni, amit már visszafizettek. Egyébként a megye szövetkezeteinek komoly esélyük van arra — és fontolgatják is —, hogy saját finanszírozásukra egy pénzintézetet hozzanak létre, esetleg külső (akár külföldi) tőkegyűjtéssel is élnek. Bárhogy is valósul1 meg, mindenképp nagy előnyt jelentene a szövetkezeteknek a magán- és állami vállalkozásokkal szemben. Az is elképzelhető, hogy később betétgyűjtéssel párosulna tevékenységük, s ezáltal a gazdálkodás pénzügyi mozgásterét még tá- gabbá tennék. Vass Márta A beteg szerint csodálatos, az orvos szerint takarékos Az orosházi kórház sebészeti műtőjében „nagyüzem” volt az elmúlt hétvégén. Pénteken és szombaton délelőtt nyolc térdműtétet végeztek el a helybeli és a vendégszakemberek. Ez utóbbi kifejezés magyarázatra szorul: a fent említett időpontban ugyanis bemutatóműtéteken vettek részt Békéscsaba. Szentes, Gyula. Orosháza sebészei, abból az alkalomból, hogy az orosházi kórházban munkába állították a legújabb , műszert, az arthrőscópot. Mivel a meghívottak többsége még nem dolgozott ezzel a berendezéssel, ezért a vendéglátók két fővárosi specialistát. Berkes doktort és Hehl doktort kérték fel a műtéti beavatkozásra. Mi viszont a házigazdát, dr. Grósz Miklós traumatológus főorvost kerestük meg. aki pesti kollégáitól már elsajátította az arthroscópos műtéti ismereteket. — Amikor biztossá vált, hogy az orosházi kórház megkapja a műszert, akkor elmentem Budapestre, a Sportkórházba, ahol Berkes doktorékkal dolgoztam együtt, akik 1984 óta végeznek ilyen vizsgálatokat. Ott- tartózkodásom ideje alatt vetődött fel, hogy a műszer üzembe helyezéséhez kérjem a segítségüket. Így jött létre ez a bemutató. — Az új műszerrel milyen testrészek gyógyíthatók? — A mi berendezésünkkel térd- és vállizület kezelhető nyitott műtét, azaz vér nélkül. Két részből áll a műszer: van egy 4 milliméter vastag cső, amit az ízületbe vezetünk. Azon keresztül egy optika segítségével nézzük meg a beteg térdét. Az arthroscóphoz tartozik egy videokamera és egy monitor. így mások is figyelemmel kísérhetik a beavatkozást. Ennek az eljárásnak az a legnagyobb haszna, hogy takarékos. Műtét után a beteg egy-két napot tölt kórházban, majd fizikoterápiás kezelésben részesül, és egv hónapnak sem kell eltelnie, már ismét dolgozhat. Ellentétben a nyitott műtétekkel. ahol a gyógyulási idő elérheti a fél évet. Fertőzések elkerülése végett is igen előnyös az arthroscópos műtét, mert a műszer kis része jut az ízületbe. mindössze 3-4 milliméteres nyílást kell vágni a térden. — A műszer nem olcsó. Honnan sikerült előteremteni a pénzt? — Negyvenötezer márkát ér a berendezés, és a kórháznak járó megyei keretből kaptunk pénzt a vásárlásra. Sok helyen, például Békéscsabán. Gyulán a biztosító is hozzájárult a költségekhez. sajnos ez nálunk nem jellemző. — A bemutató után is mindennapossá válik az arthroscópos vizsgálat? — Természetesen, naponta két műtétet tudunk elvégezni. Hét elején, csúcsidőben 8-10 beavatkozásra is lenne igény, de egyelőre a kapacitásunk behatárolt. Beszélgetésünk végére megérkezik — saját lábán — Bujdos János, akit az előző nap műtötték, kivették térdéből ’a leszakadt porcdarabot. — Nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan műtét lesz a dologból — mondja kedélyesen a gázóra-leolvasó, miközben helyet foglal az orvosi szobában. ■— A műtét ideje alatt semmit nem .éreztem, még azt sem, hogy van lábam. A monitoron mindent láttam, mondhatom, csodálatos volt. Amikor megtudtam, hogy nem kell az ágyat nyomnom hetekig, nagyon örültem. Három hete helyezkedtem el, nem mindegy, mennyi ideig vagyok táppénzen. Miután Bujdos úr kialkudja magának a hazamenetelt. a főorvossal elindulunk beteglátogatóba. Nincs választási lehetőség, a nyolc műtöttből csak egy asszony fekszik a kórházban. Sáfrány Györgyné, akinek a térdén a porcleváláspn kívül csontelváltozások is voltak. — Fájdogált a térdem már régóta. Egyik este egy roppanást éreztem, és utána mozdulni sem tudtam. Először pihentettek, de egv hónap után sem jött rendbe. Tudtam, hogy van ez az el-^ járás, kíváncsian vártam, hogy milyen lesz a műtét. Akkor nem fájt, olyan érzésem volt. mintha otthon pihennék a heverőn. Most viszont bele-belehasít a térdembe a fájdalom, de tűröm. Azt mondták, ha njeg- gyógyul, olyan lesz, mint új korában. Csete Ilona Fotó: Szüos László, Gyula: Újra él az ipartestiilet Hétfőn este utolsó taggyűlését tartotta a Kisiparosok Országos Szövetségének gyulai alapszervezete. Nem mintha a ’kisiaprosok lemondtak volna érdekvédelmükről, sőt, a korábbinál hatékonyabb képviseleti forma létrehozását célozták meg. A gyűlés kezdetekor 658 tagból 76-an foglaltak helyet a volt MSZMP-székház nagytermében. Huszáros elhatározással úgy döntöttek, hogy ennek ellenére jogot formálnak a tervezett határozatok meghozatalára. A létszám később 93 főre gyarapodott. Lovász Antalnak, aKiosz- alapszervezet elnökének, az utóbbi hat hónap történéseit vázoló és értékelő beszámolója után, a jelenlévők megvitatták a szervezet — nem csak kisiparosokat, hanem mindenféle egyéni és társas vállalkozót is összefogó — ipartestületté alakulását, s ízekre szedték az alapszabály-tervezetet. Az alakuló iparos taggyűlés egyhangúlag döntött a Kiosz- alapszervezet megszűnéséről, illetve a Gyula és Környéke Általános Ipartestület megalakulásáról. Elfogadták az ipartestület alapszabályát is. A Kiosz-alapszervezet eddigi elnökségét és tisztségviselőit a legkésőbb jövő március 31-ig megtartandó választásig az ipartestület vezetőivé nyilvánították, egyben népes jelölőbizottságot hoztak létre. Felvetődött az ipartestület anyagi helyzetének, elhelyezésének kérdése is. Megbízták vezetőiket azzal, hogy a 10 milliárd forintra becsült Kiosz-vagyon felosztásának ügyében járjanak el. Elhangzott olyan javaslat is, hogy az ipar testű let kérje vissza az egykori gyulai iparosházat, melyben az iparosok véleményének megkérdezése nélkül, a közeljövőben butikokat magában foglaló üzletközpontot szándékoznak kialakítani. K. A. J. Újjáalakult a Magyar Természettudományi Társulat Újjáalakult a Magyar Természettudományi Társulat. Hétfőn, a Kossuth Klubban tartott első közgyűlésükön bejelentették: a szervezet az 1841-től 1953-ig működött társulat szellemi jogutódaként kíván tevékenykedni. Célja: a természettudományi ismeretek terjesztése, a természettudományi műveltség gyarapítása, tájékoztatás a tudományos kutatási eredményekről. Feladatának tekinti a fiatal tehetségek felkarolását, támogatását, ismeretterjesztő előadásokat szervez, folyóiratot ad ki. Az ülés résztvevői úgy vélték: a társulat jogot formálhat arra, hogy igényelje jogelődjének épületét, s az állam támogatását működési feltételeinek megteremtéséhez. Figyelem, áramszünet! Értesítjük fogyasztóinkat, hogy hálózatszerelés és karbantartás miatt BÉKÉSCSABÁN az alábbi helyeken és időpontokban AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÁS SZÜNETEL. Június 20-án, szerdán 6-tól 14-lg az újkígyósi műút melletti tanyák és kertek. Június 21-én, csütörtökön 6.30-tól 16-ig Korvin u.—Kastély u.—Felső-Körös sor IUosvai u. felől táplált végei. Hálózati berendezéseinket a kikapcsolás ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni. Azok érintése, megközelítése ÉLETVESZÉLYES! DÉL-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT ÜZEMIGAZGATÓSÁGA, BÉKÉSCSABA A VÉSZTŐI SE BARÁTI KORÉ ÁLTAL RENDEZETT TOMBOLA NYEREMÉNYLISTÁJA 1. 1 db TRABANT személygépk. 2882. sz. sorsjegy 2. 1 db színes tv 3103. sz. sorsjegy 3. 1 db színes tv 2016. sz. sorsjegy 4. 1 db videó-magnó 1922. sz. sorsjegy 5. 1 db automata mosógép 2301. sz. sorsjegy 6. 1 db kismotor 3964. sz. sorsjegy 7. 1 db hűtőszekrény 3632. sz. sorsjegy 8. 1 db kerékpár 520. sz. sorsjegy 9. 1 db mosógép 266. sz. sorsjegy 10. 1 db centrifuga 1111. sz. sorsjegy VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYOK: 10 000 Ft-os: 3498. sz. sorsjegy.S 000 Ft-os: 585. sz. sorsjegy és 4454. sz. sorsjegy. 2 000 Ft-os: 4446; 868; 484: 4234; 467; 3300; 851; 475; 4016: 4232. 1 000 Ft-os: 527: 1355; 4010; 761; 525; 458; 1968; 3694; 464; 590. 500 Ft-os: 302; 203: 3935; 1521; 2117; 445; 4046; 4100; 2139; 4060; 4518; 2012; 3914; 1618; 4542; 4062.
