Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-18 / 141. szám
Legyen Bajcsy-Zsilinszky utca Békéscsabán! A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság békéscsabai szervezete már több alkalommal kérte, javasolta a helyi illetékeseknél, hogy a városban nevezzenek el utcát, teret társaságunk névadójáról. Éppen ezért vegyes érzelmekkel értesültünk a Békés Megyei Népújság 1990. június 11-1, hétfői számában megjelent tudósításból (címe: Közterületek átkeresztelés előtt), hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre neve sehol sem került szóba. A változtatásokat javasló Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület illetékesétől megtudtuk, hogy az összes Zsilinszkyre emlékezve Zsilinszky utcát javasoltak valahol. Ezzel nem értünk egyet, mert Bajcsy- Zsilinszky Endre csak egy volt! Szép gesztus a város-- tói, hogy a tudós történész. Zsilinszky Mihály ismét utcát kaphat talán Békéscsabán. Az ellenállást értjük, a jelenlegi korban már meg nem érthetjük. Bízunk abban, hogy az új elöljáróság, az őszi helyhatósági választások után toleránsabb' lesz. Az őslakosság Zsilinszky-el- lenességére való hivatkozás sem tartható, mert a város lakossága alaposan átalakult, a VII. és VIII. kerületről, Mezőmegyerről és Gerláról nem is beszélve. Nem kérünk helyi népszavazást Bajcsy-Zsilinszky- ügyben, csak kegyeletet a nemzet ide is kötődő fia iránt. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság békéscsabai szervezete Hát nem aranyos? Még jó, hogy a felirat figyelmeztet bennünket — máskülönben nem tudnánk, hogy is van ez! Képünk Békéscsabán a Sebes György utcában készült, egy szemeteskonténer mellett Fotó: Veress Erzsi Meddig bírjuk még? Mindennapos téma a környezetszennyeződés újságban, tévében, rádióban. A rendelőintézetek, az orvosi várók tele vannak köhögő, krákogó, viszkető emberekkel. Allergia — mondják az orvosok —, de sajnos (nem az ő hibájuk), nem sokat tudnak tenni, mert az allergiás. elkeseredett emberek száma növekszik és a környezetszennyezés tovább folyik. Az én korosztályomon már nem lehet segíteni, de ha most radikálisan megszüntetnék a mérgezést, talán az unokáink még élhetnének egészségesen! Ha ösz- szefognánk és próbálnánk tiltakozni, hátha észretérí- tenénk azokat, akik csak szónokolnak, de nem tesznek semmit. Pe'dig őket sem kerüli cl az egészségtelen víz, a' föld, a szennyezett levegő által terjedő sok-sok betegség. B.-né, Sarkad (Név és cim a szerkesztőségben) Kényelmesebb a biztosfténak? Egyik hétfői számukban megemlékeznek a mi szomorú péntekünkről, a jégverésről. Gyorsan cselekednünk kellett. A kiskerttulajdonos indult a piacra palántáért, magért. Nagy örömünkre és meglepetésünkre cselekedett a békéscsabai szolgáltató szövetkezet is. A tanács kérésére kiszállt, helyet kért ahol a kitört ablakokat be tudja üvegezni. Azóta is naponta megjelennek. Az emberek viszik az ablakkereteket, elvégzik a munkát és adnak számlát, amivel a biztosítót felkereshetik. ök ugyanis nem cselekedtek. Pedig sok tízezer forint kárról van szó. Ügy érzem, a megértés azt diktálta volna, hogy egy biztosítási szakembert kiküld- jenek, aki a helyszínen minden jogosultnak fizet. Sajnos, nem ez történt! A szabadkígyósi honpolgárnak kell beutazni Gyulára, s ezt bánja egy nap szabadsága. Tudom, nekik sokkal kényelmesebb így. Amikor a tarifaváltozást kell agitálni, akkor van ráérő ember. Most nincs. Filó János, Szabadkígyós Lemaradt utasok Szemetelük Orosházáról járunk Gádorosra autóbusszal dolgozni, s vissza. Hivatalos menetrend van kitéve a megállókban, sőt Orosházán, az autóbuszpályaudvarnál is. Ám az indulási időt nem mindig tartják be... Orosházáról minden este 18 óra 30 perckor indul járat Gádorosra. Ha kiér időben, s Gádorosról visszaindul, nem biztos, hogy betartja a menetidőt. Előfordul, hogy hamarabb indul, 19 óra helyett 18 óra 50 perckor. Az utas, ha kiér a megállóba 3/4 7-re, akkor szerencséje van és eléri a buszt. És ha nem? Ez történt velünk június 6-án. Másnap, hogy le ne maradjunk, jóval 3/4 7 előtt kint álltunk a gádorosi régi tanácsháza előtt, a végállomástól az első megállóban. Tudtuk, hogy a járat időben, 7 óra előtt 5 perccel megérkezett. Türelmesen vártuk a 7 órát, majd egy pár perccel késötTb azt láttuk, hogy a buszunk halad a Lenin úton tovább. Kihagyott három megállót a faluban és elment ... így aztán hiába fizetjük a bérletet. Panaszt tettünk az orosházi forgalmi irodában, de csak magyarázkodtak, s persze nem változott semmi. (Több aláírás) Ne szégyelljük bevallani, hogy nem fektetünk súlyt a rendre és tisztaságra, pedig Békéscsaba a mi városunk, melyre büszkék kéne legyünk. A dohányos emberek, tisztelet a kivételnek, az autóbusz-megállókban hanyagul a földre dobják a csikket, holott minden megállóban szemét- és csikktárolók vannak. Vegyünk példát Ausztráliáról. A szemem láttára történt, hogy egy utas az autóbusz-megállóban a földre dobta az égő csikket. A mellette átló utas arra kérte, hogy vegye fel a. földről. Pillanatok alatt — elvörösödve a szégyentől — felvette és a tárolóba tette. Az ott állók kinevették és a férfi szégyenében eltűnt. Nemrég Ausztriában voltam kirándulni. Egy pihenőhelyen körülnéztünk és mindenhol a legnagyobb tisztaságot találtuk. Eltávolodva a társaságtól, a földön rátaláltam egy gyufaszálra. Rohantam vissza és diadalmasan mutattam a többieknek. Valaki megjegyezte: ezt a gyufaszálat valószínűleg egy magyar turista dobta el, mert a szeméttároló két lépésre volt tőle ... Kiss Elemér, Békéscsaba Hangos a kocsma Hozzászólás Józsi, hol vagy? Sűrűn megfordulunk Gyomaendrődön, a Jóbarát vendéglőben. Lehajtunk egy felest, egy kávét, vagy éppen egy üveg sört. Sosem volt még a felszolgálókkal bajunk. Ezért meglepődtünk, hogy június 13-án, szerdán a kora délutáni órákban, amikor kávézni szerettünk volna, a pult mögött nem állt senki. Hogy egészen pontos legyek, amikor a kocsival leálltunk, még láttunk bent egy jóképű fiatal felszolgálót a pult mögött. Aztán eltűnt. Hosszú időre nem tűnhetett el, elvégre neki is akadhatott sürgős dolga — gondoltuk. Vártunk. Három, majd öt percet. Hamarabb unta meg a várakozást egy mellettünk békésen sörözgető férfi és elkiáltotta magát: Józsi, gyere már! Józsi vagy nem hallotta, vagy nem akarta... így aztán a nekünk segíteni akaró fiatalember vette a fáradtságot és bement a raktárba (vagy konyha lehetett?!). Arra kérte a felszolgálót, jöjjön ki, mert vendégek vannak. Nem Józsi, hanem egy hölgy válaszolt: — Na és? Mondanom sem kell, kifordultunk az említett helyről. Nem nagy ügy a történet. Csak elgondolkodtató. Hát nem volt igaza az említett hölgynek? Mit akarhatunk mi, vendégek? Mit türelmetlenkedünk? Neki igazán nem volt sietős! (Pláne, ha nem is oda tartozott!) Józsinak meg? En úgy tudtam, a vendéglősök belőlünk, vendégekből élnek, vagy talán rosszul tudom? — aa — Megszűnt a reggeli busz Magyarbánhegyesen 2800 a lakosok száma. Eddig öt kocsma volt, s amellett minden bolt tömve itallal. Nemrég a főutcán, ahol igen nagy forgalom van, nyílt egy zenés szórakozóhely. Éjjel-nappal nyitva van, a zenekar játszik, persze hangerősítővel. A férjem nagyon súlyos beteg, én mindig mellette vagyok, és pihenni, még éjjel sem tudok. Október elején nyílt meg a kocsma, és azóta szünnap sem volt. Nem tudom, mikor nyit, vagy mi- .kor zár. A kisiskolástól az aggastyánig mindenki szórakozhat itt. A gyerekeknek játékautomata van, egy 10- est kell bedobni... A helyi tanácsnál már többször kértük, hogy szüntessék meg az éjjel-nappali zenés szórakozóhelyet, de eddig még nem intézkedtek. H. B.-né, Magyarbánhegyes (Név és cím a szerkesztőségben) Ütvén ive érettségiztek A „Kis létszám, nemzetiségi nyelvnktatás: dupla hátrány (?)” című újságcikkhez Valóban nem kell a matematikában járatos elmének lenni, hogy kiszámítsa, mennyi hatvanötször négy- ezernyolcszáznyolcvan ? Tudósnak sem kell lenni áhhoz, hogy tudja: kettőszáz- hetvenegyezer-hétszáz forintból nem működtethető egy nyolc tanulócsoportos iskola, mert ez az összeg az igazgató. fizetésére sem elegendő. Ezért az eleki tanács nem a normatív támogatást, hanem annál jóval többet bontott le költségvetéséből az iskola működtetéséhez. A román iskola költségvetése a két napközis csoporton kívül 1990. évre 3 160 000 forint, melyből bér 1 914 000 forint, s ehhez a bértömeghez jön még a pedagógusok 14 százalékos, az alkalmazottak 3 százalékos központi béremelése, tehát ösz- szesen 1990. évben a kislét- számú nemzetiségi iskola hárommillió-négyszázötven- háromezer forinttal gazdálkodik. Ez a tény. Térnél László, Gamesz-igazgató, Elek * * * (Az említett cikk június i4-l számunkban jelent meg. Megjegyezzük azonban, bogy az iráa elején szerepel, hogy a fenti összeg központi támogatás. A továbbiakban pedig — ez is benne van — nem arról esik szó, hogy mennyiből működtetik az lsko%(, hanem arról: hogyan. Erről pedig a legvaiósághubben a látható tények beszéltek Eleken. X. K.) A mezőkovácsházi buszjáratot, ami hajnalban indul Kunágota, Dombiratos, Ke- vermes, Dökösháza útvonalon és a fél ötös vonathoz szállítja az utasokat, megszüntette a békéscsabai Volán. Sokan járunk ezzel a busszal a reggeli műszakba, s most nem tudunk munkába állni időben. Emiatt nem egy dolgozót elbocsájtottak, I hónapi felmondással. Ha a Volán nem tudja ismét indítani a járatot, közlekedjen ezen az útvonalon a régi kis vonat! Annak idején mindent megtettek, hogy megszüntessék, s most nem tudják megoldani, hogy időben beérjünk a munkahelyünkre. (Több aláírás) Buknüst kerestetik A bal lábamat 1982-ben amputálták, a jövedelmemből nem tudok megélni, ezért libatöméssel próbálkozom. Ha valakinek volna egy használaton kívüli motoros bukóüstje és lenne szíves fölajánlani, nagyon megkönnyítené a munkámat. Segítségét előre is köszönöm ! a L„ Békéscsaba (Név és cím a szerkesztőségben) Június 9-én Gyulán, találkozót tartottak a gimnázium ötven évvel ezelőtt, érettségizett diákjai. Az ország különböző tájairól (sőt, ketten külföldről, az NSZK- ból és Belgiumból), 14-en érkeztünk a találkozóra. Közösen bejártuk volt tantermeinket, fölidézve, ki hol ült a padokban, s emlékezve iskolai élményeinkre. A 37 volt diák közül időközben tizenkettőn sajnos, elhunytak. A tanárok közül pedig már csak egyet, Szénási Barna tanár urat üdvözölhettük. A találkozót egykori tablónkkal örökítettük meg. A gimnáziumból családtagjainkkal elmentünk az „Arany Kereszt” étterembe, ahol közös ebéden vettünk részt. Hosszasan elbeszélgettünk, elmondva egymásnak életünk, sorsunk alakulását. Dr. Vermes Vilmos, Gyomaendrőd Jogi IBC n zálogjogról Azt hiszem, meglehetősen szűk rétegnek „ugrik be” a klasszikus kép ja zálog szó hallatán. A becsüs előtt sorakozók feszengő íképe, akik arra várnak, hogy kis motyójukért több-kevesebb forintot kapjanak addig, míg anyagi helyzetük jobbra fordul, hogy aztán a felvett összeg visszafizetése mellett (a lejárat napján) újból hozzájussanak „kincseikhez”. Nos, a zálogjog az egyetemi tankönyvek rendszerében a szerződési érdek kielégítésének biztosításáról szóló fejezetben található. A zálogjog a jogosultnak az erre a célra lekötött dolgon vagy jogon (zálogtárgyon) kielégítési jogot biztosít arra az esetre, ha a kötelezett a szolgáltatást nem teljesíti. Tehát a zálogjog mindig valamilyen követelés biztosítására szolgál, ebből az következik, hogy főkötelezettséget tételez fel, és a terjedelme is ehhez a főkötelezettséghez igazodik. Zálogjoggal minden olyan követelés tbiztosítható, amely állami úton követelhető. Államilag # nem érvényesíthető követelést nem lehet zálogjoggal érvényesen biztosítani. (Például a kártyaadósságot.) A zálogjog tárgya lehet minden olyan dolog, ingó és ingatlan, amely nem forgalom- képtelen, nem áll elidegenítési és terhelési tilalom alatt. Nincs olyan jogszabály, amely megkívánná, hogy a követelés és a zálogtárgy értéke egymással arányban álljon. Bármilyen nagy is a zálogtárgy értéke, a belőle való kielégítés csupán a követelés és járuléka erejéig terjedhet. Csak az állami zálogházaknál arányosítják általában a követelést és a zálogtárgy értékét, oly módon, hogy a zálogjogosult (az őt képviselő becsűt) méri a folyósítandó kölcsönt, a nyújtott zálogtárgy értékéhez. Zálogjog keletkezhet szerződéssel, bírói határozattal, és maga a jogszabály is előírhatja. Zálogjogot nem csak dolgon — ingón, ingatlanon —, hanem jogon is, átruházható követelésen is /lehet létesíteni. Mindnyájan hallottunk már a kézizálogról és a jelzálogról. Kézi- zálogot ingókon, jelzálogot ingatlanon szokás létesíteni. Jelzáloggal mindenki találkozott, aki pénzintézeti hitellel vásárolt vagy épített lakást. Ugyanis a zálogjogot érvényesítő ezt a jogát írásba foglalja, és a telekkönyvben is ifeltünteti. A jelzálog mindig az egész ingatlant, illetőleg a zálogkötelezett egész tulajdoni illetőségét terheli. Ha tehát valaki csupán az ingatlanának egy részét akarná jelzáloggal megterhelni, azt a részt külön telekkönyvi jószágtestté kell átalakítania. Dr. Kertész Éva
