Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-03 / 102. szám
Történelmi nap a Parlamentben BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 102. SZÁM Megválasztották az Országgyűlés tisztségviselőit Ideiglenes köztársasági elnök Göncz Árpád, házelnök Szabad György Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődött az új, többpárti Országgyűlés alakuló ülése. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság — az ünnepi pillanatokban még — ideiglenes köz- társasági elnöke nyitotta meg a 43 év Utáni első szabad, demokratikus választás eredményét tükröző Parlamentet. Ezt követően a képviselők közösen elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét Oszter Sándor színművész tolmácsolásában. Szűrös Mátyás ezután köszöntötte az új Országgyűlés díszvendégeit: Habsburg Ottót, az Európa* Parlament Magyar- országgal foglalkozó bizottságának elnökét, s a kíséretében lévő Pedro Bofill alelnököt; a határokon kívül élő magyarság jelenlévő vezetőit, képviselőit; Varga Bélát, az 1946-os Nemzetgyűlés volt elnökét. Üdvözölte a magyarországi egyházak és hitfelekezetek megjelent vezetőit, képviselőit, továbbá a parlamenti pártok díszpáholyban helyet foglaló vendégeit. • Törvény 1956 jelentőségéről Az Országgyűlés alakuló ülésének első napján — a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Recski Szövetség kívánságának is megfelelően — törvényt alkotott az 1956 Októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről. A nagy többséggel — 366 egyetértő szavazattal — és vastapssal fogadott térvény preambuluma és szövege a következő: „A szabadon választott új Országgyűlés halaszthatatlan feladatának tartja, hogy térvénybe foglalja az 1956 októberi forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét. Az újkori magyar történelem e dicső eseménye csak az 1848—49-es forradalomhoz és szabadságharchoz mérhető. 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend és hogy a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. A forradalmat követő megtorlás visszahelyezte ugyan a régi hatalmat, de nem volt képes kiirtani a nép leikéből ’56 szellemét. Az új Országgyűlés kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja a forradalom és szabadságharc emlékét. Az új Országgyűlés kinyilvánítja, hogy 1956 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védellme érdekében. Ezért első ülésén elsőként a következő törvényt alkotja: 1. paragrafus: Az Országgyűlés az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét törvényben örökíti meg. 2. paragrafus: Október 23-át az 1956. évi forradalom és szahadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napját nemzeti ünnepnappá nyilvánítja. ne tét mondott a bizalomért honfitársainak, a népnek. „Hálás vagyok a sorsnak, hogy felelős posztokon szolgálva a nemzetet, tevőleges részese lehettem a nagy időknek” — mondta Szűrö6 Mátyás. Varga Béla: zésű és gondolkodású emberek békességre, megértésre és törvényes rendre vágynak. Következzék hát a megfontolt nemzetépítés, érdemi vita és munka a politikai és gazdasági demokrácia érdekében, amelyben a munkásembemek és a vállalkozónak, az értelmiséginek és a parasztembernek egyaránt megadatik az állampolgári méltóság, a féleManapság az állampolgárok leghőbb vágya, hogy mihamarabb véget érjen az alapvetően békés, ám feszültségekkel és emberi megpróbáltatásokkal terhes átmeneti időszak. Sok a lem nélküli létbiztonság és boldogulás. Lépjen a széthúzás, a demagógia és a kicsinyes pártönzés helyébe a nemzeti érdekek etikai kódexe teljes hatóerejével. így Magyarország tartósan megalapozhatja európai becsületét, nemzetközi tekintélyét is. Végezetül államfői megbízatásának lejártával köszöA korelnök, Kéri Kálmán Az ideiglenes elnök a hivatalos program megkezdése előtt elmondott megnyitó beszédében leszögezte: a szabad demokratikus választásokon a rendszerváltozás jegyében született új Országgyűlés ünnepi és alakuló ülése történelmi esemény. Hazánkban politikai fordulat zajlik, új, reményteljes kor veszi kezdetét. Sokrétű társadalmi, politikai változások és folyamatok betetőzésének, új kezdetnek és egyben folytatásnak vagyunk a résztvevői, tanúi *egy felgyorsult demokratikus menetben. Ami itt történik — minden akadály és nehézség ellenére — előremutató és korszerű, s ha jól tudunk élni a lehetőségekkel, ez az út elvezet a jól boldoguló, sízabad, demokratikus Magyarország teljes felépítéséhez, amelyben a nép akarata érvényesül. gond és az aggodalom az emberek körében — állapította meg az ideiglenes elnök, majd leszögezte: a józanérSzűrös Mátyás: „Ami itt történik, előremutató és korszerű” ....legnagyobb köszönetem a magyar népé” Szűrös Mátyás ünnepi megnyitóját követően Varga Béla mondott beszédet. Bevezetőben köszönetét mondott azért, hogy 43 esztendő után ismét visszatérhetett hazájába, és jelen lehet a magyar történelem új korszakának nyitányán. Majd így folytatta: —Köszönöm a gondviselésnek, hogy megérhettem népem sorsának jobbrafordulását. Köszönöm a meghívást. Köszönetem szól az Amerikai Egyesült Államok nagy népének, amely annak idején sok ezer magyar menekülttel befogadott, s megtisztelt azzal, hogy évekig ott képviseljem a magyar szabadság ügyét. Elismeréssel adózom a nagy orosz birodalom vezetőjének is, aki nagy államférfihez illően zárja be a magyar nép és ama nagy nép viszonyának legszomorúbb fejezetét. De legnagyobb köszönetem a magyar népé, amely szabadságszere- tetét több mint négy évtized alatt őrizte oly módon, hogy anélkül a mai napig így eljutni nem tudott volna. A továbbiakban, a jövőről szólva, a magyar egység fontosságát elemezve, hangsúlyozta: Mohács után, az első világháború után, a második világháborút megelőzően és alatt a magyar egység hiánya, a lelkekben dúló polgárháború is hozzájárult nagy nemzeti tragédiánkhoz. Az egyéni kívánalmak, a politikai ambíciók, a világnézeti osztályharcok vagy faji ellenségeskedések nem csak a nép lelki egységének ártanak vészesen. „Ne fecséreljük el ezekkel az ország nemzetközi hírnevét, amelyet 1956-ban, s az elmúlt év folyamán is elnyert!” —i szólította fel a jelenlevőket, s rajtuk keresztül az ország lakosságát is. Kiemelte: minden magyar fejben és szívben tudatosulnia kell, hogy Magyarország Európához tartozik, nemcsak földrajzi helyzete, hanem hagyományai és gondolatvilága okán — ahogyan ezt 1000 évvel ezelőtt Szent István látta. Az európaiság gondolatát folytatva kifejtette: ami az ország házában ma történik, nem csupán negyvenegyné- hány esztendőnyi fájdalmas fejezet vége, hanem a második magyar ezer év kezdete is. (Folytatás a 2. oldalon) Gulyás „fölkészült’1 Rostásból „Amitől minden tanár a bal oldalához kap., I» Debreceni VSC—Békéscsabai Előre Spartacus 0 NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Debrecen, 7000 néző. V.: Hartmann (Varga S., Puhl). DEBRECEN: Mező — Plókai, Nagy, Sándor, Balogh — Dán, Rostás, Csiszár, Tóth — Márton, Tulba. Edző: Temesvári Miklós. REKESCSABA: Gulyás — Mracskó, Ottlakán, Szenti, Fabulya — Takó, Csató, Csanálosi, Horváth — Pásztor, Z sin ka. Edző: Vigh Tibor. Csere: Tóth helyett Ulveczki a 68., Pásztor h. Belvon a 68., Tulba h. Vancsa a 76., Takó h. Hegyi a 88. percben. Szögletarány: 7:4 (4:1) a Debrecen Javára. A Békéscsabai Textilipari Szakmunkásképző és Szak- középiskola igazgatói széke megüresedett, ám még ki sem hűlt igazán, máris új jelt okező akadt rá. Tegnaptól dr. Szemenyei Sándor, volt iskolaigazgató helyére költöző új vezető egy tízpontos felhívással fordult a pályázatát elfogadó diákokhoz. Ezekből idézünk néhány fontosabb gondolatot: „Olyan alulról szerveződő jobboldali diákdemokráciát fogok bevezetni, amelytől minden tanár a bal oldalához kap.. „Letörlöm iskolánkról a dolgozatok cenzúrázásának, osztályzásának szégyenfoltját ...” „Iskolai kény szer zubbony (köpeny) viselése, míg igazgató leszek, tilos!’’ No, de félre a Kacsa-szerű hínkezdéssel 1 Tegnap délután új hagyományt honosított meg az említett középiskola. Szemenyei Sándor iskolaigazgató három napra átengedte a diákoknak az iskolai kormányzást és a tanítást. A fordított napok, ahogyan ezt más oktatási intézményekben nevezik, itt minden tanév májusában, ezentúl mint „textiles napok” kerülnék be az iskola történetébe. E háromnapos diákuralom alatt számos vetélkedőt, kiállítást és egyéb szórakoztató programot szerveznek, rendeznek a tanulók. S hogy a könnyedség, a vidámság egy pillanatra se maradjon távol, arról a 17 éves új „iskolaigazgató”, a harmadéves nőiruha-készítő, Kovács Emese gondoskodik majd... — ria — Viharos erejű északi szélben kezdődött a játék. A DVSC támadott a széllel támogatva, de nappal szemben. A 3. percben Csiszár tört előre, a csabai védők megakasztották, a labda Tulba elé került, akinek beadását Márton lőtte kapura, de az elakadt a védőkön. A 4. percben Mező messze kifutva kapujából tisztázott Mracskó elől. Már e két mozzanatból is kitűnt, szó sem-0 I lehet egy mérkőzés előtti megegyezésről, ami a korábbi években már előfordulihai- tott. Továbbra is támadott a hazai gárda. A 9. percben Mező hatalmas kidobása mindenki fölött átszáll va egészen az alapvonalig lefutó Tulibáig jutott, akinek visszagurítását Márton élesen keresztbe lőtte a kapu előtt. A 12. percben Rostás végzett el szabadrúgást és válaszul a rövidsarokra lőtt labdáját a vendégek kapusa, Gulyás nagy bravúrral (Folytatás a 8. oldalon.)
