Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-03 / 102. szám
1 Viris Vince: „Hittel hisszük, lesz magyar felemelkedés” Németh Miklós bejelenti a kormány lemondását az elmúlt évtizedekben sajnos az a felfogás uralkodott, miszerint az egy párthoz való tartozás fontosabb, minta magyarsághoz tartozás —jelentette ki. — Alig van magyar öntudatunk, ppdig büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk! Ezer éve élünk itt, sok-sok pusztítást, katasztrófát elszenvedett ez a nép. de mindenkor tudott újat teremteni. Most megbékélés kell, aminek egyik feltétele, hogy azok, akik az elmúlt években jogtalanságokat szenvedtek, erkölcsi és anyagi jóvátételben részesüljenek — mutatott rá. A korelnök végezetül köszönetét fejezte ki a kormánynak, amely emelt fővel távozhat, hiszen tagjai büszkék lehetnek arra, amit teljesítettek — mondotta, és jókívánságait tolmácsolta az új törvényhozásnak. ' Ezt követően az Ország- gyűlés közfelkiáltással elfogadta az alakuló ülés tárgy- sorozatát, amelyre egyébként a parlamenti pártok frakcióKádár Péter a megemlékezés pillanatában Trombitás Zoltán (Fidesz) 367, Balogh Gábor (KDNP) 368 és Tóth Sándor (KDNP) 370 szavazattal. A megválasztott tisztség- viselőknek elsőként Kéri Kálmán karelnök gratulált, majd átadta az elnöiklést Göncz Árpádnak, továbbá segítőinek, Glattfelder Béla és Balogh Gábor jegyzőknek. Göncz Árpád az elnöki emelvényre lépve kijelentette: — Bizalmat visszaadni nem lehet, bizalmat csak elveszíteni lehet. Éppen ezért mindent elkövetek annak érdekében, hogy az Önök bizalmát megőrizzem. Ezt követően — a frakció- vezetők megállapodása értelmében — Göncz Árpád javaslatot tett az Országgyűlés megbízott elnökének személyére. Indítványozta, hogy az elnöki teendők ellátásával az Országgyűlés az MDF jelöltjét, Szabad György professzort bízza meg. A képviselők ezt 356 egyetértő szavazattal elfogadták. A megbízott elnökké választott Szabad György áttette az elnöklést Göncz Árpádtól. Köszönetét mondva képviselőtársainak, reményét fejezte ki: a Parlament tagjai segítik őt abban, hogy jó eszköze legyen a népszuverenitás érvényesülésének. Németh Miklós: „Hz átmenet kormánya voltunk Németh Miklós miniszterelnök kért szót ezután. Bejelentette: benyújtja kormánya lemondását. Elöljáróban utalt arra, hogy 16 hónappal ezelőtt, egy másik Országgyűléstől kapott feladatot és bizalmat, hogy a történelemben minden bizonnyal ritkaságnak számító folyamatban — a békés átmenet idején — vezesse a kormányt. Sokan voltak .akik ennek az útnak nem adtak esélyt, s vannak. akik ma sem hisznek benne. A kormány azonban hitt abban, hogy megvalósítható e folyamat, s ezért azon dolgozott, hogy az esély valóra váljon. Vállalta. hogy az átmenet kormánya legyen, nem gondolva arra: szerepük, felelősségük is csak átmeneti. Németh Miklós kijelentette: a testület munkája gyümölcsének tekinti, hogy most benyújtja kormánya lemondását. Hosszú évtizedek óta ugyanis ez volt az a kormány, amely közvetlenül és valóban a Parlamentnek, s nem egy pártnak volt felelős, amely egy teljesen szabad, demokratikus választás eredményeként létrejött Országgyűlésnek nyújthatja be lemondását. A kormány tagjai büszkék arra — mondta —, hogy kormányzásuk hozzájárult e pillanat eljöveteléhez. Jó partnerként említette ebben a korábbi törvényhozó testületet és az új Parlamentben helyet foglaló pártokat — akkor is, ha nem egyszer inkább ádáz ellenfélnek mutatkoztak —, mert elismerték egymás céljait. A továbbiakban kijelentette: a népszerűtlen intézkedéseket vállalva, működőképes országot hagy hátra a leköszönő kormány. Reményét fejezi ki, hogy a hosszabb távon megoldható feladatokhoz — és csakis azokhoz — a következő kormánynak sikerül nagyobb türelmet nyernie a társadalomtól, mint amit az előd kapott a hatalomba, a harcba indulóktól. Utalt arra, hogy most nem választást kell megnyerni, hanem a társadalmat, a gazdaságot kell átformálni sokak együttműködésével. A búcsúzó miniszterelnök megköszönte mindazok támogatását, akik megértették törekvéseiket, és segítették azok megvalósítását. Reményét fejezte ki, hogy a rendszerváltásért folytatott politikai küzdelem jelszavaiból mind több valóra válik. Amint fogalmazott: ha követeltük a szavak és tettek egységét^ most valósítsuk meg. Jla kárhoztattuk a régi rendet, hogy a népre tartozó döntéseket a nép feje fölött hozták meg mások, most ne engedjünk a kísértésnek, az egypárt döntésed után ne a pártok alkuja lépjen a nép döntéseinek helyébe. vezetői és a független képviselők megbízottja tett javaslatot. A választások országszerte rendben, a legteljesebb nyilvánosság mellett zajlottak le, tudatos jogsértés, szándékos rendzavarás nem történt. A Belügyminisztérium jelenlegi megbízott vezetője, Gál Zoltán megállapította: a választási szervek, a szavazatszámláló, valamint a választási bizottságok — kisebb zökkenőktől eltekintve — megfelelően látták el feladatukat. Az államtitkári beszámolóból végezetül megtudhatták a képviselők, hogy a választások költséged az előzetes adatok szerint várhatóan túllépik az 500 millió forintot; az összeg mintegy 50 millióval haladja meg a tervezettet. Szavazással folytatódott az ülés: a felesküdött képviselők a Belügyminisztérium megbízott vezetőjének beszámolóját 332 igen, 1 nem, 7 tartózkodó szavazattal, valamint a választási bizottság előterjesztését 335 igen, 3 nem szavazattal és 17 tartózkodással elfogadták. A korelnök bejelentette: a parlamenti pártok megalakították képviselőcsoportjaikat. A Magyar Demokrata Fórum Antall Józsefet, a Szabad Demokraták Szövetsége Tölgyessy Pétert, a független kisgazdapárt Torgy án Józsefet, az MSZP Pozsgay Imrét, a Fiatal Demokraták Szövetsége Orbán Viktort, a Kereszténydemokrata Néppárt Füzessy Tibort választotta a csoport vezetőjévé. A független képviselők megbízottja Fodor István lett. A napirend szerint haladva ezután az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása következett. A képviselők 99 százaléka egyetértett azzal, hogy a pártfrakciókés a független képviselők megbízottja előzetes megállapodásának megfelelően a T. Háznak 3 alelnöke és 8 jegyzője legyen. A nyolc jegyzői helyre az előzetes tárgyalások eredményeként a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt 2-2, a többi párt pedig 1-1 személyt jelölt. Ezután a korelnök ismertette a jelöltek névsorát. Mivel a házszabályok szerint, a jelölésre csak a pártfrakciók vezetői, illetve a független képviselők megbízottja jogosult, a jelölőlistát Kéri Kálmán lezártnak tekintette, s a titkos szavazás idejére szünetet rendelt el. A szünet után Kéri Kálmán ismertette a szavazatszedő bizottság jelentését. Az Országgyűlés tisztségviselőire 379 szavazatot adtak le, ezek közül 370 volt érvényes. A Tisztelt Ház felállva, tapssal köszöntötte Göncz Árpádot (SZDSZ), a Parlament újonnan megválasztott elnökét, akire 339-en voksoltak. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében ezzel Göncz Árpád lett az ideiglenes köztársasági elnök. Az Országgyűlés alelnöké- vé választották Szabad Györgyöt (MDF) 348 szavazattal, Vörös Vincét (FKGP) 358 szavazattal és Szűrös Mátyást (MSZP) 353 szavazattal. (Az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét Szabad György tölti be.) Az Országgyűlés jegyzője lett Balás István (MDF) 365 igenlő szavazattal, Kóródi Mária (SZDSZ) 368, Bárdos Balázs (FKGP) 370, Bossányi Katalin (MSZP) 362, Glatt- felder Béla (Fidesz) 368, Ezután Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője mondott beszédet. Mint mondta: meghatottan szól azon az ünnepi napon, amikor először ülésezik az új, többpártrendszerű Ország- gyűlés, amelyet egy nép szabadságharcának nevezhető szavazással hozott létre. Hozzátette: e nap jelentőségét, magasztosságát, fontosságát számára érzékletesebbé teszi, hogy élete során immár a harmadik alkalommal részese olyan eseménynek, amelynek célja a rossz, népelnyomó rendszer megváltoztatása. Ilyen törekvés bölcsőjénél volt ott 1944. december 21—22-én Debrecenben, az Ideiglenes Nemzet- gyűlés megalakulásakor. Megemlékezett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létrejöttéEŐl, amelynek feladata a javarészt még háború dúlta országban az Ideiglenes Nemzetgyűlés létrehozásának előkészítése volt. Visszaidézte az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülését, s az ott elfogadott, a magyar néphez intézett szózatot, amelynek főbb gondolatai ma is időszerűek. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés annak idején deklarálta: „kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar szuverenitás birtokosa. Azért ült ösz- sze, hogy megjelölje a kivezető utat a hazánkra szakadt szerencsétlenségből. Sorsunk nehéz, de hittel hisszük, lesz magyar fel- emelkedés. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával új fejezete kezdődött a magyar történelemnek, megkezdődött a független, szabad, demokratikus Magyar- ország építése.” A továbbiakban kifejtette, hogy mint az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt képviselője, annak az 1944-es szózatnak az üzenetét is magával hozta a múltból erre a mostani ünnepélyes Ország- gyűlésre, melyben a nép bizalmából most helyet foglaló képviselőknek egy akarattal, összefogással, mint a nemzeti akarat kifejezőinek, birtokosainak, kezükbe kell venniük a súlyos helyzetbe sodort ország ügyeinek intézését. Kéri Kálmán: „Meg kell tanulnunk ismét magyarnak lenni” A Házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képviselő körjegyzőként látja el. Így Szűrös Mátyás, a korelnöki feladatok ellátására a 89 esztendős Kéri Kálmánt (MDF) kérte fel, aki nagy taps kíséretében lépett az az elnöki pulpitusra. Köszöntő beszédében felidézte életpályáját, történelmi áttekintést adva az idestova egy évszázadról. Az egyéni ízekkel fűszerezett visszatekintés után a jelenről szólva így folytatta: — Meg kell tanulnunk ismét magyarnak lenni, mert MDF-képviselők egy csokorban Az alakuló ülés napirendje: 1. a) Az Országos Választási Bizottság beszámolója a képviselő-választásról. b) A Belügyminisztérium megbízott vezetőjének beszámolója az országgyűlési képviselői választások megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról. 2. Mandátumigazolás. 3. Bejelentés a pártok képviselőcsoportjainak megalakításáról, vezetőjük, továbbá a független képviselők megbízottjának szentélyéről. 4. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása. 5. Az Országgyűlés megbízott elnökének kijelölése. 6. A Minisztertanács lemondásának bejelentése. 7. Az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 8. Nyilatkozattervezet az Európai Parlamenthez való csatlakozás szándékának kinyilvánításáról. 9. Bejelentés a kormányalakítási megbízásról. 10. Az Országgyűlés állandó és külön bizottságainak megalakításáról szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. 11. A képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének ideiglenes szabályozásáról szóló országgyűlési határozat- tervezet megtárgyalása. 1990. május 3., csütörtök ) Történelmi nap a Parlamentben
