Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-12 / 110. szám

1990. május 12., szombat Sajtótájékoztató Pusztavacson Hatvannégyezer tonna lőszerről „A Magyar Honvédség lő- szerkészletp 128 típusból áü, s e széles skálán többféle gyalogsági, harckocsi lőszer, illetve tüzérségi, páncéltörő- és csapatlégvédeltni lőszer, valamint rakéta található. Az összes készlet 64 ezer tonna, értéke pedig 10,5 mil­liárd forint, ami a hadse­reg kezelésében levő nemze­ti vagyon része.” Mindez tegnap Pusztava­cson, a. Magyar Honvédség Lőszerelllátó Központjában hangzott el azon a sajtótá­jékoztatón, amelyen többek között dr. Ungvár Gyula mérnök vezérőrnagy, az MH anyagi-technikai főcsoport­főnök-helyettese és Kele­men József vezérőrnagy, az MH-vezérkar szervezési és hadkiegészítési csoportfőnö­ke tájékoztatta az újságíró­kat. A rendezvény első fe­lében a jelenlevők megtekin­tették a különféle lőszerfaj­tákat és harci eszközöket, s bepillantást nyertek lősze­rek laboratóriumi bevizsgá­lásának. hatástalanításának és felújításának folyamatai­ba. Mint megtudtuk, a lőszer­készlet mintegy 2'3-át hét központi raktárban tárolják az országban, s a Puszfa- vacsi Lőszerefllátó Köz­pont nem kisebb, mint 100 hektáros területen, ja­varészt erdőben helyezkedik el. A raktárak villámok el­leni védelme 99 százalékos biztonságot nyújt. Nagy szükség is van erre, hiszen az egyik önálló tárolótérben 1000 négyzetméteren 1000 tonna lőszert láttunk, ami mintegy két vasúti szerel­vény rakományának felel meg. A- pusztavacsi központban a legfőbb dolog a biztonság —, ennek maximális figye­lembevételével végzik a lő­szerek laboratóriumi be­vizsgálását, hatástalanítását, s külön érdemes szólni a felújításról!,- hiszen ezáltal óriási értékeket mentenek meg. Pontosabban: az el­múlt 10 évben 14 millió da­rab lőszert újítottak fel' — egyébként 540 millió forint­tal olcsóbban, mint az ipar tette volna ezt —, s ezáltal 1,5 milliárd forint értékű új lőszer beszerzése vált szük­ségtelenné. A rendezvény második fe­lében részletes tájékoztatást adtak minderről az előadók, akik beszéltek a magyaror­szági haderőcsökkentésről is, s válaszoltak az újságírók mindezekkel kapcsolatos kérdéseire. Hangsúlyozták, ez a sajtótájékoztató is a Magyar Honvédség nyilvá­nosság felé való nyitásának része, és nincs közvetlen összefüggésben napi politi­kai eseményekkel. Ellmomd'ták: a haderőcsök­kentés nyomán feleslegessé váló technikai eszközöket egyelőre a személyi állo­mány által1 már igénybe nem vett laktanyákban, például Szabadszálláson, Nyíregyhá­zán éso Zalaegerszegen fog­ják tárolni. A csapatoktól kivont eszközöket kiképzés­kor, lőtereken. tanpályákon használják még egy ideig. Több Elképzelés van átala­kításukra is népgazdasági hasznosításra, bár ez anya­gilag nem biztos, hogy — úgymond — megéri a fára­dozást. Külpiacon nem érté­kesíthetik. A leszerelés nem olcsó mulatság, ugyanis ez egy harckocsi esetében a darabolással együtt 160 ezer forintba kerül, s a honvéd­ség tonnánként mindössze 4-6 ezer forintot kapna a roncsokért. Megtudtuk még a sajtótá­jékoztatón: ha a Varsói Szerződés Szervezetéből va­ló. egyelőre csak javasolt kilépés netán azzal a követ­kezménnyel járna, hogy a Szovjetunióban „elzárnák a hadianyag-ellátás csapjait”, akkor az a Magyar Honvéd­ség számára beláthatatlan következményekkel járna, hiszen hadseregünk alapve­tően szovjet technikával él. Az alkatrészek és más szük­séges eszközök, anyagok ha­zai pótlása, illetve az átál­lás új technikára — mind- mind nagyon hosszú időbe és rengeteg pénzbe kerülne. (Vitas zek) Találkoztak barátaikkaj... A gyulai németesek országos sikere A budapesti NDK Kultu­rális Központ idei vetélke­dőjén a gyulai németesek már „öreg rókának” számí­tottak a most versengő tíz nemzetiségi nyelvet oktató iskola csoportjai között, és arra is emlékeztek legtöb­ben, hogy a 3. számú álta­lános iskola tanulói tavaly harmadikok .lettek. Ez a sze­replésük még jobban sike­rült, és a második helyre léphettek elő. Amikor az NDK-cen.trum két éve először meghirdette a nemzetiségi iskolák szá­mára ezt az országos kultu­rális vetélkedőt, több lénye­ges szempont vezérelte a lek­torátus munkatársait. Arra gondoltak, ha a gyerekek nyelvet akarnak tanulni, ak­kor kiváló módszer a játék, a közös táncolás, éneklés, akár a színjátszás is. A má­sik megfontolás így szólt: ez a fővárosi intézmény a Ma­gyarországi Németek Szövet­ségével, az iskolákkal és a családokkal karöltve sokat tehet a nemzetiségi hagyo­mányok ápolásáért, vala­mint a két nép barátságá­ért. Nem véletlen tehát, hogy a seregszemlét a következő címmel hirdették meg: Ta­lálkozás barátainkkal. Vagy­is a két ország kapcsolatá­ról. utazásról, nyári élmé­nyekről. barátságról szólja­nak a műsorszámok, irodal­mi szemelvények, dalok, tán­cok. A felhívással szerencsésen egybevágott a gyulai néme­tesek otthoni programja: az, hogy a nemzetiséginyelv­oktatást összekapcsolják a hagyományápolással, a he­lyi német ajkúak történelmé­nek felkutatásával. Ezért fel is vették már a kapcsolatot a városban működő __ német klubbal. A gyerekek igazán nagy lelkesedéssel készültek a szereplésre, de ugyanígy a szülők is mindent megtettek a siker érdekében. A vég­eredményen az sem látszott meg. hogy az immár har­minc éve az elsőtől a nyol­cadik osztályig nemzetiségi nyelvet oktató iskola sem kivétel az országos gondot tekintve, azaz még itt is nagy szükség lenne nyugati­nyel v-szakos tanárokra! A magyarországi németek lapja, a Neue Zeit egészol­dalas riportot szentelt az NDK-centrum által szerve­zett kulturális vetélkedő ese­ményeinek, és elismeréssel szólt a 3. számú általános iskola szerepléséről is. Töb­bek között a iátékuk üde- ségét, könnyedségét, termé­szetes fellépésüket méltatta. A gyulai németesek egyéb­ként a pécsi oktatási köz­pont első helyezett csoport­ja után és a pécsszabolcsiak előtt lettek a másodikok. N. K. A földeladások nem álltak meg? Zsíros Géza levele e Parlament eleikéhez A Magyar Köztársaság parlamenti elnökének cím­zett levéllel érkezett szer­kesztőségünkbe tegnap dél­után dr. Zsíros Géza ország­gyűlési képviselő, a függet­len kisgazdapárt megyei el­nöke. Alz ügy sürgős, hang­súlyozta, s máris sorolta a részleteket Egy újabb, földeladásokról szóló dokumentumot muta­tott Zsíros Géza. Az írás a közelmúltban, május 7-én készült s a Békéscsabai Szabadság Tsz tagtársait emlékezteti egy március 20-i közgyűlési határozatra, mi­szerint minden termelőszö­vetkezeti tag 3 hektár föl­det vásárolhat ezer forint aranykoronánként! egység­árral a tsz tulajdonában le­vő földterületből. A Parlament elnökének címzett levél hangsúlyozza: az előző kormány érdemben semmit nem tett a földel­adások ellen. Az újkígyósi földeladások is a legfőbb ügyész segítségével hiúsul­tak meg. „A tsz-lobby egyes tagjai szervezetten árusítják ki továbbra is a megváltott földeket, visszaélve az át­meneti időszakkal, melyet a mellékelt levél a Békéscsa­bai Szabadság Tsz elnökének aláírásával tanúsít" — ol­vasható a dokumentumban. Végül — a további földel­adások beszüntetése érdeké­ben — az indítványban á té­makör mielőbbi napirendre tűzését sürgeti Zsíros Géza, mert az új földtörvény ha­tályba lépéséig ezek az akci­ók, álláspontja szerint jelen­tős politikai kárt okozhat­nak. Mindezek mellett a kis­gazdák megyei elnöke, az indokokat sorolva, szerkesz­tőségünkben utalt a földel­adásokkal kapcsolatos mo­ratóriumra, amelyet — véle­ménye szerint — a Szabad­ság tsz elnöke nem tartott be. Telefonon megkerestük Bohus Györgyöt, a Békés­csabai Szabadság Tsz elnö­két, hogy a témáról mondja el véleményét. Az elnök mindenekelőtt a március 20-i közgyűlési határozatra hivatkozott, amely őt — mint hangsúlyozta — kötele­zi. „Nem tettem egyebet, mint eljártam a közgyűlé­sen részt vevők döntése, akarata szerint" — mondta. Hozzátette: a földről szóló, jelenleg hatályos törvény nem tiltja a földeladásokat A moratóriumot ugyan is­meri, ám a közgyűlés hatá­rozatát nem hagyhatta fi­gyelmen kívül. Kérdésünk­re Bohus György azt is el­mondta, hogy a termelőszö­vetkezetben eddig még egyetlen tag sem jelentke­zett földvásárlási igénnyel. L. E. Bizalmat szavaztak a moziüzemeltetö igazgatójának A felügyeleti szerv döntése még hátra van Bizalmi tanácskozással egybekötött termelési ta­nácskozást tartott tegnap délelőtt 9 órától a Kontúr Moziüzemeltető Kulturális Vállalat szakszervezeti bi­zottsága. A meghívóban több' téma is szerepelt, ám ami a leghosszabb időt igényel­te, és a legviharosabb érzel­meket váltotta ki, nem sze­repelt a napirendi pontok között. Lássuk hát, mi tör­tént! Schachay György sze­mélyzeti vezető javasolja napirendre tűzni azt a „saj­tókampányt”, mely az utób­bi időkben — mondta — egyoldalúan mutatta be a vállalatot, s elmarasztalta Dankó Pált, a vállalat igaz­gatóját. Szó szót követett, s hogy, hogy nem, hamarosan — olykor kulturált, s olykor kevésbé kulturált hangnem­ben — azok kerültek pellen­gérre, akik nyilatkoztak, il­letve akik írták e cikkeket. Nem könnyű kihámozni a vita lényegét, s arra még inkább nem vállalkozhat e sorok írója, hogy a hozzá­szólások hátterébe tekint­sen, netán rávilágítson arra a „leépítéstől” való félelem­• re, mely jól érződött a hoz­zászólásokból. Egy biztos, kérdések, válaszok, véd- és vádbeszédek egész sora után, nyilatkozat-aláírásra került sor — mely a vállalat ellen felhozott vádakat cáfolja —, majd bizalmi szavazást kez­deményeztek a vállalat igaz­gatójának személyéről. Miután a felügyeleti szerv képviseletében megjelent dr. Kertész János szólt az eddi­gi beszélgetésekről, melyet a dolgozók körében végzett, Dankó Pál kérte a titkos szavazást. A végeredmény, mely 13 óra után született meg: 60-ból 52-en bizalmat szavaztak a vállalat igazga­tójának, 2-en nemmel sza­vaztak, 6-an pedig tartóz­kodtak a véleménynyilvání­tástól. És ezzel folytatódott a tanácskozás „érdemi” ré­sze, a tájékoztatás a válla­lat és a szakszervezet jelen- * légi helyzetéről... Az ülést követően Dankó Pált arról kérdeztük, milyen érzésekkel folytatja most munkáját. — Ez a szavazás egy olyan védettséget jelent számomra, mélyet nem lehet tőlem el­venni. A dolgozók mellet­tem vannak. — Igaz az, hogy egyen­ként beszélt az emberekkel, hatalmi szóval befolyásolva őket véleményalkotásuk­ban? — Nem zárkóztam be, nem roskadtam össze. Ha ta­lálkoztunk kávézás _ közben, vagy a folyosón elbeszélget­tünk erről-arról. Az aláírás- gyűjtésben sem vettem részt — Elhangzott az imént egy kérdés arról, igaz-e, hogy a vállalat kincstárje­gyeket vásárol. Vagyonmen­tésről lenne szó? — Vállalati egyenlegünk bizonyos hányadát, ponto­san 2 millió forintot fektet­tünk kincstárjegybe. A cél, hogy biztonsági tartalékunk legyen, melyhez bármikor hozzányúlhatunk. — A tanácskozáson bebi­zonyosodott, az emberek fél­nek a további létszámcsök­kentéstől ... — Amennyiben a felada­tok a mozihálózatban nem szűkülnek, a létszámot több­ségében meg lehet tartani. Ám ha az önkormányzatok­hoz került mozik a jövőben nem igénylik munkánkat... de látnok nem vagyok. N. A. 1990. JUN. 11-JUL 29 CSARNOK ARUHÁe Békés megye a bevásárló- turizmus egyik centruma. Itt a román határ, közel a szovjet és a jugoszláv átke­lőhely. sok az átutazó len­gyel, cseh állampolgár, aki1 hozna is, vtan* is különféle árucikkeket. A bevásárlóturizmusra épül a BAKATOR KFT. nyári rendezvénye, amely a békéscsabai sportcsarnokot és környékét június 11-től hét héten ét vásárrá és ki­állítássá alakítja majd. Ez a keleti turizmust segítő be­vásárlóközpont hasonlatos liehet a bécsi autópályák melletti diszkontáruházak­hoz. Csíbor Zoltán, a BAKA­TOR Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. részleg- vezetője tájékoztatott bő­vebben elképzeléseikről, az új kezdeményezésről: — Nem nyugati bóvlit, hanem a Magyarországon. kapható áruválasztékot sze­retnénk itt kínálni az ol­csóbb árfekvésű cikkektől az egészen különlegesekig. Természetesen ez számunk­ra és a kereskedőknek Is. kockázatot jelent. Kínálunk élelmiszert, húsipari termé­keket. háztartási felszere­lést. műszaki cikket, henge­relt árut, fürdőszoba-beren­dezést. Az elképzelésünk; kereskedelmi nyitás keletre. Bevonjuk a nagy cégékeit, a kisszövetkezeteket, a kft­\ két. konkrét kapcsolatok ki­építésére is vállalkozunk. Hosszú idő telik el június 11-től július végéig, de minden hétre (tartogatunk valami különlegeset a vásár­lóknak. Az árubemutató és -vásár mellett más érdekes­ségekkel is szolgálunk. Lesz hőlégballon-bemutató és -próba. A sörbarátoknak Spaten-fesztivált. sörivóbaj­nokságot rendezünk, és bi­liárdverseny, perzsavásár, mini vidámpark, motor- show között választhat a látogató. Aki akar vásárol, aki nem, az a látványos­ságokon ámulhat. Tarka­barka, csábító vásári forga­tagot varázsolunk a sport- csarnokba és környékére. Bede Zsóka Konferencia az élet védelmében A nem kívánt gyermekáldás széles körű és megfelelő felvi­lágosítással elkerülhető; a szo­ciális gondokat nem az abor­tusszal kell megoldani — rög­zítették azon a péntek délután kezdődött konferencián, ame­lyet a Magzatvédő Társaság kezdeményezett, Az élet védel­mében elnevezéssel. A SOTE Elméleti Tömbjében rendezett kétnapos tanácskozás nyitónap­ján a résztvevők egyetértettek abban, hogy szükségesnek lát­ják az anyai, az apai hivatás­ra nevelés, a családi életre va­ló felkészítés Iskolai bevezeté­sét. A szakemberek szóltak arról, hogy Magyarországop 1950 és 1987 között összesen több mint 4 millió 300 ezer abortusz tör­tént. Terhességmegszakltás mi­att ISO ezer nő vált meddővé. A 14 éven aluliak, jnüvi vetélése ötszörösére emelkedett az el­múlt Időszakban. Az abortuszok mintegy 90 százaléka a nem megfelelő szociális körülmények miatt történt. A konferencián megvitatják az abortusz jogi, etikai megíté­lését, egészségügyi, társadalmi, gazdasági és demográfiai követ­kezményeit is. A tanácskozás vállalta, hogy előkészíti a Magyarországon el­ső Ízben, június 1-jén tartandó Elet napja rendezvénysorozatot.

Next

/
Thumbnails
Contents