Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-28 / 123. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. MÁJUS 88., HÉTFŐ POLITIKAI NAPILAP Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 183. SZÁM „Egy venyigeszál könnyen szétpattan...” Parasztnagygyiílés Orosházán Vajon sikerül-e ütőképes, egységes érdekképviseletté kovácsolni a Magyar Pa­rasztszövetségnek az 1,5 mil­liós kistermelői réteget? Tud-e rrfajd néhány hónap alatt ez a szervezet olyan je­lentős tömegbázist megnyer­ni magának, hogy erejével képes lesz támogatni a kor­mányprogram agrárpolitiká­ját, a kisgazdák föld- és pri­vatizációs törvénytervezetét? E kérdéssorozat aktualitásá­nak jegyében került 6or va­sárnap délelőtt Orosházán az Országos Parasztszövetség nagygyűlésére, majd nagy- yálasztmányülésére. Az ün­nepséget szervező Békés me­gyei parasztszövetség vezeté­se mellett jelen voltak a megyei kisgazdapárt tiszt­ségviselői, meghívott ven­dégként pedig ott volt töb­bek között Vörös Vince, a párt elnöke, az Országgyűlés alelnöke, Nagy Ferenc, a kisgazdapárt elnöke, mező- gazdasági miniszter és Ger- bovits Jenő, a parasztszö­vetség főtitkára, tárca nél­küli miniszter. A mintegy 400-500 fős nagygyűlést Csizmadia Ferenc, a paraszt­szövetség alelnöke vezette le. — Országgyűlési mun­kánknak megvannak a ne­hézségei, hiszen erős ellen­zékkel dolgozunk. A légéle- sebb kritika a földkérdés­ben ér bennünket — kezdte ünnepi beszédét Vörös Vin­ce. — Sajnálom, hogy el­lenzőink és nem figyelmez­tetőink, ösztönzőink vannak. Pedig valójában senkinek nem kellene félnie a parasz­ti tulajdontól, a rehabilitá­ciótól, attól, ha talpuk alatt ismét föld lesz. Mert a sa­játjára mindenki jobban vi- 'gyáz, s ennek köszönhetően a népgazdaság érdekei is automatikusan érvényesül­nek. Nyugodt szívvel jelen­tem ki, hogy az élelmiszer- ellátás nem szenved majd csorbát — indokolta Vörös Vince azt, hogy miért van oly nagy jelentősége egy ütőképes parasztszövetség­nek. Véleménye szerint a kis­gazdák ellenzéki táborának hangadói a jól fizetett be­osztást féltik. Ez azonban sokáig úgysem tartható fenn egy olyan országban, ahol ugyanazon termelőközössé­gen belül az egyik oldalon 40-50 ezres fizetésűek áll­nak, míg a túlparton lévők a létért, a megélhetésért, a gyermeknevelésért folytatják a hétköznapok kegyetlen harcait. — Egy venyigeszál könnyen szétpattan, de az összekötött kévét nem lehet széttörni — érzékeltette a paraszti moz­galom nagymúltú képviselő­je zárópéldájában az össze­fogás jelentőségét. A felszólaló, Nagy Ferenc mezőgazdasági miniszter a parasztság sérelmeivel kap­csolatban többek között ki­jelentette, hogy azt minden­képpen orvosolni kell, mert igenis jogsértések. történtek az ötvenes években. 200 ezer ember kényszerült a szocia­lista nagyiparba az 1,5 millió hektárt kitevő közép- és* kisgazdaságokból. Ezeket az embereket a tulajdon épp­úgy megilleti, mint a lakos­ság 35 százalékát kitevő vi­dékieket. A ’47-es állapotok­kal kapcsolatos társadalmi vitáról elmondta, hogy ő személy szerint a helyzetet egyáltalán nem látja tragi­kusnak, hiszen a program alapelve a fokozatosság és az önkéntesség. A nagy­üzemből kivett magánföld­területeken ugyanúgy terme­lési értéket állítanak elő az újdonsült 'kistermelők, mint a téeszek, vagy állami gaz- j 'daságok, Számítások sze­rint a földtulajdon rendezé­se közel 4 millió hektár te­rületet érintene, s a bérlő nagyüzemeknek a jelenlegi földjáradék kétszeresét kel­lene fizetni. A miniszter vé­leménye szerint ez már csak azért sem jelenthet elvisel­hetetlen terhet, mert mind­össze négy-ötmilliárd forint­ról lenne szó, szemben pél­dául a mezőgazdaság irányí­tására fordított 57 milliárd forinttal, amelyet egyébként 27 milliárdból meg lehetne oldani. Gerbovits Jenő tárca nél­küli miniszter hangsúlyozta, hogy a rémképkeltés ellené­re a száz nap türelmi idő után konkrét, ütőképes kon­cepcióval áll elő a mezőgaz­dasági tárca. Elmondta, (Folytatás a 2. oldalon) Az ELKO—THERM EDER mini hőközpont telepítése nem ol­csó mulatság, de hosszabb távon megtérül a befektetés BNV-díjas a békéscsabai Forcon terméke „Ha újak a kérdések, a válaszok sem lehetnek töb­bé régiek.” Ezt a jelszót vá­lasztotta magának a Hung- expo — azaz a Magyar Ke­reskedelmi Vásár- és Rek­lámvállalat —, amely megr rendezte a 91. Budapesti .Nemzetközi Vásárt. A tava­szi üzleti seregszemle iránt — melynek homlokterében a járműgyártás, az elektroni­ka és a szerszámgépgyártás áll — felfokozódott az ér­deklődés, s mivel 10 száza­lékkal kisebb területen, igaz, korszerűbb infrastruktúrával rendezték meg a kiállítást, néhány jelentkezőnek még­sem tudtak helyszínt nyúj­tani. Ennek ellenére 30 or­szág, Nyugat-Berlin és Hongkong jelenlétével 1262 külföldi cég, s mintegy 600 magyar vállalat van jelein az idei tavaszi BNV-n. A hazai kiállítók körében tovább nőtt a lemorzsolódás, mondván, túl sokba kerül a bemutat­kozás. Viszont az is igaz, hogy máshol kiállítani még drágább. Márpedig a vásár egy bemutatkozási lehetőség. Egy verseny színtere, amely egyszerre közvetít, értékeket mér és informál. Egy igazán sikeres vásár feltétele, per­sze, a valódi piac, amely ná­lunk még vagy nincs, vagy most van kialakulóban. Leg­alábbis a megújulás remé­nyében erre áhít az egész ország. Egy-egy kiállítás, BNV kikényszeríti a termé­kekből a nyílt megmérette­tést," a konkurens hazai és nyugati árukkal szemben, s ezzel utat nyit a piaci szem­lélet kialakulásához. Mi (Folytatás az 5. oldalon) Hősük napi megemlékezések, elsőáldozás Horn Gyula a Szocialista Párt elnöke 1914-ben félelmetes kiáltás zúgott végig az országban. Kitört a háború, megindul­tak a katonák. Itthon sírtak a szülők, az édesanyák, a szerető hívesek. A fronton eközben dörögtek az ágyúk, mindenünnen fegyverropo­gás hallatszott. Kezdetben még érkeztek a táborból le­velezőlapok, azután csak a fájdalmas értesítés: hősi ha­lált halt a magyar hazáért. IS eltemették őket messze idegenben, a családtagok nem tehettek szeretteik sír­jára egy szál virágot sem. Az I. világháborúban 1156 orosházi vesztette életét a frontokon, a fogolytáborok­ban. A második világégés még nagyobb veszteséget mért a településre: 2000 em­ber halt meg. A halottak emlékére a vá­rosban több helyen állítot­tak márványtáblát, emlék­művet. A Hősök szobrát, ahol a hét végén koszorúk sokaságát helvezték el az orosháziak, adózva szerette­ik emlékének. 1927. október 23-án leplezték le az Árpád­kertben. A II. világháború­ban a szobrot megcsonkítot­ták. A város kulturális örök­ségének ápolását évek óta felvállaló Darvas Társaság azonban a koronát visszahe­lyezte az emlékműre. * * * A régi hagyományt, mi­szerint az I. világháborút követően minden év május ut^só vasárnapján hazánk­ba! országszerte megemlé­keztek a hősi halottakról, Békéscsabán is felelevenítet- ték. Tegnap, vasárnap dél­előtt. a balvárosi katolikus templomban tartották mega hősök naoi ünnepséget. Ezt megelőzően, reggel fél ki­lenckor került sor az első­áldozás szép ünnepségére, amikor is 75 leány és fiú járult szentáldozáshoz. A kislányok hófehérben, meny­asszonynak öltözve érkeztek, a templom virágpompában fogadta őket. A gyermekek megköszönték szüleiknek a nevelést, és virágot nyújtot­tak át édesanyjuknak. A szentmise után az egyház- község megvendégelte az el­sőáldoz ókat. Ezt követően, délelőtt 10 órakof kezdődött a temp­lomban a hősök napi meg­emlékezés. A Himnusz hang­jaira felsorakoztak a volt katonák a hősök emlékfala előtt, a cserké^pek zászlóval vonultak be és díszőrséget álltak. Megemlékező ünnepi beszédet 'Regős János, az egyházközség világi elnöke mondott. A hívők az emlék­falnál gyertyákat gyújtottak, ■ majd a hadirokkantok, a frontharcosok, hadiözvegyek, a hadiárvák nevében virá­gokat helyeztek el az emlék­falnál a résztvevők. Az if­júság képviselői is koszorúz- tak. Gyenes Mihály katoli­kus főesperes imát mondott, és kérte a híveket, hogy em­lékezzenek kegyelettel a hő­si halottakra, a két világhá­ború áldozataira. A Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa' szombaton megkezdődött. A kétnapos tanácskozáson a 415 küldött elsősorban a párt erkölcsi állapotával, politikai jellegé­vel, ellenzéki politikájának fő irányaival kapcsolatos kérdéseket vitatta meg. Az első napon a résztve­vők először négy vitaindító referátumot hallgattak meg. A Szocialista Párt helyzeté­ről és feladatairól Nyers Re­zső, az MSZP elnöke be­szélt. Elmondotta: az utolsó kongresszus óta erősödött az a meggyőződése, hogy nincs ok különbséget tenni szocia­lista és szociáldemokrata kö­zött. Ez a gyakorlat hibás­nak bizonyult, a magyar munkásmozgalom akkor fu­tott vakvágányra, amikor 1948-ban a kommunista szárny erőszakkal bekebelez­te a szociáldemokrata irány­zatot. E^zel a szociáldemok­ráciát és egyben a demok­ráciát is megsemmisítette, ugyanakkor teret nyitott az önkényuralomnak. Nyers Re­zső a továbbiakban azt hang­súlyozta: a szocialista párt továbbra is küzd az elnyo­más minden fajtája ellen, elismeri és támogatja a de­mokratikus jogállam létre­jöttét. Vitányi Iván, az országos elnökség tagja a párt arcu­latának, jellegének megha- . tárolásával foglalkozott. El­mondotta : e kérdésben egyet­értés alakult ki abban, hogy az MSZP szociáldemokrata jellegű, a Szocialista Inter- nacionálé elveit követő párt. Pozsgay Imre, az országos elnökség tagja a párt ellen­zéki politikáját jellemezve kijelentette: az MSZP a Par­lamentben annak a balol­dalnak a képviseletét is vál­lalni kívánja, amely nem tudta bejuttatni képviselőit a törvényhozói testületbe. Balogh Sándor, az MSZP országos egyeztető bizottsá­gának elnöke a pártélet eti­kai kérdéseiről, a párt mű­ködéséről, valamint az alap­szabályról tartott előadást. Ezt követően a referátumok­hoz kapcsolódó szekcióviták­ra került sor. A szekcióüléseken lezaj­lott vitákon a kongresszusi küldöttek többsége az írásos dokumentumokkal, illetve az azokhoz kapcsolódó, azokat tömören összefoglaló, szom­bat délelőtt elhangzott refe­rátumokkal lényegében egyetértettek. A kongresszus kezdetén terjedelmes listát, bocsátot­tak a küldöttek rendelkezé­sére arról, hogy kiket java­solnak elnöknek, illetve a párt vezető szerveibe. A párt elnöki tisztségére Horn Gyulát, Pozsgay Imrét és Vitányi Ivánt javasolták, míg az elnökségbe 65 sze­mélyt ajánlottak. Horn Gyulát választotta pártelnökké a Magyar Szo­cialista Párt II. kongresszu­sa. E fontos személyi döntés szombaton a késő éjszakai órákban született meg, s ezt követte — vasárnap hajnali 3 óráig tartó szavazási pro­cedúrával — a további tiszt­ségviselők megválasztása. A plénum az alapszabály­módosításban javasolt válto­zatot elfogadva a lehetséges három helyett elegendőnek tartotta két alelnök megvá­lasztását: Pozsgay Imrének — a párt parlamenti frak­ciója vezetőjének — és Já­nosi Györgynek szavazott bi­zalmat. Az országos választ­mány elnöke Vitányi Iván lett,' aki az elnöki tiszt vá­rományosa is volt-, hasonló­an Pozsgay Imréhez, ám 5 nem fogadta el a jelölést, fontosabbnak tartva a par­lamenti frakció vezetéséből reá háruló feladatokat. A jelenleg mintegy 50 ezer ta­got számláló, és több mint félmillió választópolgár tá­mogatására is számító párt szervezési teendőiért felelős országos titkára Szekeres Imre, a szocialista párt Veszprém megyei elnöke. Az új tisztség betöltője a párt országos .irodájának munká­ját is irányítja. A központi pénzügyi ellenőrzőbizottság vezetői tisztét továbbra is Szántai Sárközi Ambrus lát­ja el, a párt gazdasági ügyei­nek intézésére, ellenőrzésére létrehozott pénztámoki funkciót pedig Máté László tölti be. A Hősök szobránál, Orosházán Fotó: Fazekas Fereno • Labdarúgó NB I: újabb vereség = 10. helyezés a zárásra• H második vonalban: Szarvas-BVSC 1-1 • fl nagyszénásiak hetedik veresége • Megyei I. osztály: nagy gólkülönbségíí győzelmeket arattak a listavezetők • Kézilabda: tíz perc kihagyás — vereség Dunaújvárosban (Részletes sporttudósításaink lapunk 7—-8. oldalán olvashatók.) v

Next

/
Thumbnails
Contents