Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-05 / 80. szám

1990. április 5., csütörtök Orosháziak a román televízió képernyőjén Szerdán délután 2 órakor a televíziókészülék csatorna- váltója segítségével szeret­tünk volna érdekes téma után nézni. RTL, Eurasport, Sky, román ... Váltottunk volna tovább, de a képer­nyőn megjelent egy felirat: a Román Televízió magyar nyelvű adása. Kíváncsian vártuk, milyen programmal lepik meg a nézőket szom­szédaink. Mindenféle körítés (szig­nál, bevezető kommentár) nélkül egyik pillanatról a másikra egy Magyarorszá­gon készült kisíilm képsorai elevenedtek meg. Először egy tábla — Eötvös József Téri Általános Iskola —, majd az orosházi intézmény körvonalai bontakoztak ki. A riporter szavaiból meg­tudtuk, hogy a román tele­vízió magyar nyelvű adásán nafc szerkesztői azt az Arad megyei pedagógusokból, álló csoportot kísérték el, amely az elmúlt hét csütörtökén Orosházára, illetve Nagyszé­násra látogatott tapasztalat- szerzés céljából. Az iskolai kémiaóra röpke bemutatása után az bperatőr végigpász­tázta a város legújabb neve­zetességének, a sportcsar­noknak minden zegét-zugát. Bródy János videokllpjét kö­vetően az Aradi 1. Számú Általános Iskola tanulóinak véleményével ismerkedhet­tek meg a televíziónézők. A gyerek hangot adtaik annak a vágyunknak is, hogy az ipa­ri líceumot az Aradi Magyar Gimnázium váltsa fel. A műsor végén a Romá­niában is terjedő „világmé­retű járványról”, az AIiDS- ról esett szó. A kommentá­tor elmondta, hogy az or­szágban 650 fertőzöttet tar­tanak számon, ebből kettő Arad megyei. A negyedórás magyar adás úgy ért véget, ahogyan kez­dődött: egyik pillanatban még képeket láttunk, a má­sikban már a TVR Bucunes- ti feliratú monoszkóp jelent meg. Miért nem tüntet az MDF? (Folytatás az 1. oldalról) szakértői néhány hónapja még vígan asszisztáltak más vagyonátmentési akciókhoz. Véleményünk szerint a Nép­újság további sorsát nem utcai szócsatározások fogják meghatározni, hanem az új parlament. Tüntetésekből volt elég, most a felelős tör­vényalkotáson és végre a tetteken a sor. Akinek van kedve, az persze menjen el az SZDSZ szabadtéri vá­lasztási gyűlésére, melyet a Népújság előtt rendeznek. Aki a most kirobbant sajtó­botrányról vélünk szeretne bővebben szót váltani, azt bármikor szívesen látjuk az MDF Domokos téri irodájá­ban. Sokan bizonyára in­gáikkal. családjukkal töltik ezt az estét. Kérjük, ők is gondolják végig, hová teszik vasárnap a keresztet: az SZDSZ vagy az MDF jelölt­jének neve mellé. — Alighanem az újságírók óhajtják leginkább, hogy va­lamennyi párt befolyásától mentesen dolgozhassanak. De mit értenek önök a saj­tó függetlenségén? — Nem értünk egyet olyan pártkuratórium felál­lításával, amelynek az újság felügyelete lenne a felada­ta. Szakmai kérdésekben egyedül az újságíróknak kell és szabad dönteniük — mondotta SzotooUay Zoltán. K. A. J. I békéscsabai sportcsarnokban is .....a mise népet akar teremteni” — vallja a fentieket Vi­kidéi Gyula, a Tolcsvay- testvérek Magyar mise cí­mű darabja kapcsán. A bé­késcsabai sportcsarnok mű­sorszervezői pedig remélik, hogy az április 12-én„ re órára meghirdetett előadás nemcsak népet, hanem né­pes közönségtábort is te­remt. Tolcsvay László és Tolcsvay Béla jubileumnak is nevezhető előadásában nem kisebb személyiségek, mint Pitti Katalin, Begányi Ferenc, Demjén Ferenc, Vi­kidéi Gyula, az Amadinda, a Téka, valamint a Tom­kins Énekegyüttes szerepel. A műsor első felében fel­csendülnek a zeneszerző testvérpár régi és új dalai, maid ezt követően a Ma­gyar mise, melyet 1986-ban írtak közösen. Akkor — az első nyári szezonban —, több, mint 60 ezer ember nézte meg a produkciót A közönséget vonzotta az új­szerűség — ugyanakkor a kritikusok hónapokig vitáz­tak az előadásról. S, hogy milyen lesz a csabai fogadtatás? Április gendő néző esetén — majd 12-én, csütörtökön — ele- kiderül. Hű, de éhes vagyok! Választási tudnivalók Hármas szópárbaf — kettesben „Ki vagyok én, csak egy apácai parasztgyerek...” Az országgyűlést képvise­lők választásának második fordulójában, április 8-án, vasárnap, a választópolgá­rok csak állandó lakóhe­lyükön szavazhatnak. Új ér­tesítést — kopogtatócédulát — senki sem kap; minden­ki a személyi igazolványá­val szavazhat ugyanabban a szavazókörzetben, ahol az első fordulóban voksolt. Akik március 25-e után változtatták meg állandó la­kóhelyüket, azok a korábbi lakcímük szerint illetékes tanácstól kérhetnek igazo­lást arról, hogy ott törölték őket a választók névjegyzé­kéből. Az igazolást a szemé­lyi igazolvánnyal együtt a szavazáskor az új lakóhely szerinti szavazókörben kell bemutatniuk a szavazat- számláló bizottságnak. Ideiglenes tartózkodási he­lyen egyébként csak akkor lehet szavazni, ha az ugyan­abban az egyéni választóke­rületben van, mint a vá­lasztópolgár állandó lakhe­lye. Ez elsősorban vidéken lehet fontos tudnivaló, hi­szen számos választókerület­hez több település is tarto­zik. A választás második for­dulójában már részt vehet­nek azok is, akik március 25. és április 8. között töl­tötték, illetve töltik be 18. életévüket, vagy házasság- kötés következtében váltak, válnak nagykorúvá. Hangos dudaszóval adta hírül tegnap délután Füzes­gyarmaton a szabad demok­ratáik mini ’ autókaravám ja, hogy megérkezett a telepü­lésre Magyar Bálint, az SZDSZ országos ügyvivője és dr. Pelcsinszky Boleszláv, a 4-es 6zámú választókerü­let képviselőjelöltje. A mű­velődési házban megtartott \választási nagygyűlésen elő­ször Pelcsinszky Boleszláv mondott rövid beszédet. Megköszönte a füzesgyarma­Viharosan kezdődött teg­nap a Maigyar Demokrata Fórum által Orosházáin ösz- Bzehívott három, a körzet­ben talpon maradt képvise­lőjelölt vitája. De nézzük sorjában. Varga Zoltán, az MDF ,6. számú választókerü­letben indult országgyűlési képviselőjelöltje vitára hív­ta ki Domokos Tibort, a kis­gazdapárt, és Olajos Imrét, az MSZP jelöltjét. A Petőfi Művelődési Központ kon­certtermében a közel 160 ér­deklődő nagy -várakozással figyelte a velük szemben ülő politikusokat. Fülöp Béla gimnáziumi igazgató, vita- vezető köszöntője után be­melegítő kérdésként a párt­juk programjáról kérdezte a jelölteket. Varga Zoltán, az MDF programjáról szólva a nép szolgálatát és a létbiztonsá­got ígérő gazdasági tenniva­lókat emelte ki. Olajos Imre a rendszer­váltás MSZP által történő kezdeményezését és a békés véghezvitelét hangsúlyozta. Majd Domokos Tibor vet­te át a Sízót, és kifogásolta a házigazda MDF vele szem­ben tanúsított diktáló ma­gatartását. — Velem senki sem egyez­tetett sem időt, sem helyet, tiaknak a 400 szavazatot, a választás első fordulóját ér­tékelve pedig mindenekelőtt az SZDSZ következetes rendszerváltási programjá­nak tulajdonította sikerét. (Bár nem tagja a pártnak, őrá voksoltak a legtöbben.) Hosszabb lélegzetű felszó­lalásának elején Magyar Bá­lint azt fejtegette: különös helyzetben van ma az SZDSZ, hiszen az előzetes esélyla­tolgatások során sokan — fi­sem a vita vezető személyét — állította a kisgazdapárti politikus. — De miért is tet­te volna, ki vagyak én, csak egy apácai parasztgyerek az igazgató úrhoz képest. Vilá­gosan megmondtam, hogy nekem a kijelölt idő nem al­kalmas, mert ekkor kisgaz­dapárti ülést tartunk. Itt van dolgom a városban, de nem a művelődési házban. Ezért bocsánatot kérek önök­től, de most el kell mennem. Sajnálom, a viszontlátásra. A fenti szavakkal búcsúz­va elhagyta a helyiséget. Az MDF vezetői cáfolták Do­mokos úr érveit, és doku­mentumok felolvasásával bi­zonyították saját igazukat. Az orosháziak kemény kri­tikával illették a távozó Do­mokos Tibort. Ezen a kis előjátékon túl­jutva, a két maradó képvi­selőjelölt válaszolt a lakos­ság és egymás kérdéseire. Bár, mint Olajos Imre el­mondta, neki és pártjának már kevés az esélye, mégis vállalja a szereplést azért, hogy a helyiek érzékeljék, a baloldal létezik. Az est fo­lyamán az MSZP képviselő- jéneik nehéz dolga akadt. El kellett viselnie az elmúlt évek minden kritikáját, sőt, még a személyét sértő, pro­gyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a szabad demok­ratákra tavaly nyáron még csak az állampolgárok 4-5 százaléka szavazott volna — azonnali győzelmet vártak a liberálisoktól. Rátérve az SZDSZ — sajtóban eléggé nagy vihart kavart, több pártot alaposan felbőszítő — választási kampányának ér­tékelésére, azt pozitív jelle­gűnek minősítette, mivel szerinte pártja főként saját vokáló megjegyzésekkel is szembesülnie kellett A há­zigazda Varga Zoltán ké­nyelmesebb pozícióban, nagy többségű MDF-párti hallga­tóság bátorító, egyetértő tap­sa kíséretében válaszolt a feltett kérdésekre. Az MDF országos és megyei választá­si szövetségeseiről szólva ki­emelte a kettő közötti kü­lönbséget. Szerinte a békési kisgazdák, ellentétben saját pártjuk országos érdekeivel, az első fordulóban sikeresen szereplő demokrata fórum megyei kijátszására szövet­keztek más pártokkal. Oros­házán azonban a 'kisgazdák­kal jó a kapcsolatuk. A földkérdésről Varga Zoltán elmondta, nem ért egyet a 47-es állapot szerin­ti felosztással, mert az gya­korlatilag kivitelezhetetlen. Viszont síkraszállt a föld­jüktől megfosztott paraszt­ság kártalanításáért. Számtalan érdekes kérdés- válasz fogalmazódott még meg, ám erről egy tudósí­tásban képtelenség részletei­ben tájékoztatni. A vita még a késő esti órákban tartott, de már elaprózva, széttöre­dezve. Sajnos, a levezető el­nök erőtlensége ehhez nagy­ban hozzájárult. Papp János programjának ismertetésére és népszerűsítésére töreke­dett. Az SZDSZ parlamenti cél­kitűzéseiről szót ejtve el­mondta, a szabad demokra­ták jelen pillanatban három feladatot tartanak szem előtt: jogi garanciákkal biz­tosítani kívánják a pártok törvényhozó munkáját; az új sajtótörvény megalkotá­sa révén meg akarják aka­dályozni a többpárti cenzú­ra kiépülését; felvállalják mind az ország határain be­lül élő kisebbségek, mind a környező országok magyar anyanyelvű állampolgárai­nak jogvédelmét. Magyar Bálint Fiizesgyarmaton Hz SZDSZ a többpárti cenzúra ellen van Rendkívüli tanácsülés Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) A szociáldemokraták úgy látnák jónak, ha a szobrot elvinnék a városból, ebből következően ellenzik a szo­borparkot is. Ugyanakkor javaslatot tettek a szobor helyén II. világháborús em­lékmű felállítására. Sőt, szó­ba hozták a felszabadulási emlékmű lebontásának szük­ségességét is. A Fidesz és az SZDSZ sze­rint, „a szoborpark emlék­hely hasonló céllal, mint a múzeummá alakított náci haláltáborok, melyek azt hirdetik, hogy soha többé ne legyen fasizmus”. A rajzok azt mutatják: maga a park mintha a berlini fal és a „vasfüggöny” elemeinek fel- használásából kerekedne ki: szögesdrótkerítésen belül, nyílás tálán, magas kőfal rej­tené szem elől a szobrokat. Elképzelés szerint, a belépő 2-3 sorompón jutna túl, majd egy szűk betonfolyósón ha­ladva — mint írják — „igen erős reflektorokkal vakíta­nánk el a befelé igyekvőket”. Az ötlet kivitelezését a két párt a világkiállítás egyik idegenforgalmi látványossá­gának szánná, a megvalósí­tás fedezetét alapítványi be­vételek biztosítanák. Sőt, az­zal számol a terv, hogy az e célra adakozó a felaján­lott összeget „letudhatja az adóalapjából”. I zöldek is szoborkertet akarnak Az MSZP közömbösnek mutatkozott a Lenin-szobor eltávolítása ügyében, ám el­lenérzését fejezte ki minden szoborrongálással szemben. A szoborparkot értelmetlen­nek találják, az ötletet pe­dig nem többnek, mint ügyes választási fogásnak. A zöld párt képviselője egyetértett a szoborgyűjtemény létrehozá­sával, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság viszont a múzeumot találta alkalmas helynek Lenin megőrzésére. A kisgazdapárt a tisztessé- ges őrizetet látja helyesnek, de úgy véli, hogy a szobor­parkra most nem szabad köl­teni. Borbola László, általá­nos elnökhelyettes a szobor mögötti falat is lebontandó- nak ítélte, s abban a térség­ben a II. világháborús em­lékmű kivitelezését — óbe- llszk formájában — jónak látná. Egy felszólaló a szo­borpark létrehozását napi politikai aktualitásként ér­tékelte, s óva Intette a tanár csőt attól, hogy olyan dön­tést hozzon, amely ml alt tíz év múlva szemlesütés lenne osztályrésze. A tanács végül úgy hatá­rozott, hogy elrendeli a szo­bor azonnali leemelését, és megfelelő tárolóhelyre szál­lítását. Leszerelik a felsza­badulási emlékmű ideológiai jelképeit is, majd mindkét helyen hozzálátnak a teljes bontáshoz. A szoborpark ügyében a Fidesz képviselő­jének kérésére sem kívántak tárgyalni és dönteni az új parlament létrejötte előtt. A város címerének sorsá­ról pedig akkor döntenek majd, ha az e témában ki­küldött bizottsági szakértők meghallgatása után megteszi javaslatát, illetve a város közönsége előzetesen véle­ményt nyilvánít a választás­ra kínált cimertervekről és a város zászlajáról. Kiss A. János Gyógyszersegély Magyarországnak Nyugdíjba megy Szabó István nádudvari tsz-elnök Nyugdíjba megy Szabó Ist­ván, a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, aki 38 éven át töltötte be ezt a tisztséget, s hosszú ideig a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökeként, illetve az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjaként működött. Kéré­sét szerdán tartott kibővített ülésén fogadta el a tsz veze­tősége, azzal, hogy végső Jó­váhagyásra a közgyűlés elé terjeszti. Az ország legnagyobb közös gazdaságának Irányításá­val Mészáros Sándort, az ed­digi általános elnökhelyettest bízták meg. Több mint 60 millió fo­rint értékű gyógyszersegély érkezett Budapestre, a Baj­csy-Zsilinszky Kórházba. A küldemény a nyugatnémet Szent Lazarénus Lovagrend Szeretetszolgálatnak aján­déka. Mint azt Soboltynski Ró­bert, a Kereszténydemokrata Néppárt sajtófőnöke az MTI-nek elmondta, a se­gélyszállítmányról még az, év elején állapodtak meg a Szent Lazarénus Lovagrend akkor Magyarországon tar­tózkodó küldöttségével. Mi­vel az adományhoz a bete­gek ingyen juthatnak hozzá, a szétosztás ellenőrzésére Paskai László bíboros, prí­más, esztergomi érsek meg­bízottja felügyel majd. A segélyért a Keresztényde­mokrata Néppárt nevében Keresztes Sándor elnök mondott köszönetét, s re­ményét fejezte ki. hogy a fejlett nyugat-európai or­szágok további adományok­kal segítik a demokratizá­lódó magyar államot. A Magyarországra érke­zett szállítmányhoz hasonló segélyküldemény indult to­vább Romániába: Kolozs­várra. Nagyenyedre, és Bu­karestbe, ugyancsak a Szent Lazarénus Lovagrend aján­dékaként a KDNP szervezé­sében. Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents