Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-05 / 80. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. ÁPRILIS 5., CSÜTÖRTÖK POLITIKAI NAPILAP Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 80. SZÁM Rendkívüli tanácsülés Békéscsabán A Fidesz és az SZDSZ tervei Leninnel Nagy érdeklődéssel várt ülést tartott tegnap délután a Békéscsabai Városi Ta­nács. A soronkívüli tanács­kozás előtt a Fidesz és az SZDSZ nevében írt szóró­laphoz juthattak hozzá a te­rembe lépők. A helyiség egyik falán pedig három hevenyészett rajz szolgált az első napirendi pont il­lusztrálására. (Nem túl so­kat rontva a díszterem fres­kóinak összhatásán.) A bűvös 101-es Mázán Mátyás tanácsel­nök érzékelhetően kellő ala­possággal felkészült a Lenin- szobor sorsát eldöntő első téma bemutatására'. Levéltá­ri, archívumi búvárkodásá­ra és személyes emlékeire alapozva ismertette a Sza­badság téri szobor történe­tét. Homályba vész a szobor- állítási ötlet fogantatásának pillanata, s nem tudni azt Sem, hogy kitől származik a megtermékenyítő gondo­lat. Az tény, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának 1969. február 28-i ülésén az akkori, kulturális ügyekkel foglalkozó elnök- helyettes bejelentette, hogy Lenin születésének 1970-ben esedékes 100. évfordulójára „tervezve van” a szobor fel­állítása. Ekkorra már „in­tézkedtek engedélyezésére”, de a jóváhagyásra még vár­ni kellett. Alig egy hét múl­va áldását adta aiz MSZMP városi bizottsága is, így a „megyebizottság” egyetérté­sével máris a pártközpont­ban kötött ki az elhatáro­zás. A bonyodalmak a szobor helyének kijelölése körül alakultak ki. A valahol, va­lakik áltál kijelölt szobrász — Kalló Viktor — és épí­tész kollégája — Dávid Ká­roly — ugyanis a 101-es em­lékmű helyére álmodta mű­vét. Az első világháborús emlékmű eltávolításához azonban népi kezdeménye­zés keltett. Ezt a szerepet a népfrontra akarták kioszta­ni, ám ott — Pozsgay előtt évekkel — erre nem voltak kaphatók. A térlezáró építé­szeti agyrém megfúrására vállalkozók ezért a tervezett fallá! azonos méretű para­vánt építtettek. Az elretten­tés eredményeként a lelke­sedés átcsúszott a tér másik végébe, ahová egyébként eredetileg csobolyókat és díszkutakait terveztek a vá­rosrendezők. Addig-addig ment a huzakodás, amíg az első sugallatként a 101-es helyébe tervezett szobrot csak Lenin 101. születésnap­jának évében avathatta fel Övári Miklós, az MSZMP KB akkori ideológiai titká­ra. A helyszín megváltozta­tásán vérig sértődött Kalló Viktor el sem jött az ava- tóra. Sok Lenin szögesdrót mögött? A szobor jövőjéről kiala­kult vitában váltak, akik úgy vélték a tanácsülésen, hogy — nem túl fényes kép­zőművészeti alkotásként — akár maradhat is a helyén. A döntő többség pedig egyetértett abban, hogy kultu­ráltan. meggyalázása nélkül el kell! távolítani onnan. Az MSZMP véleménye szerint nem Lenin szobrával, ha­nem központi elhelyezésével van baj. Bár Mázán Mátyás felhívta a figyelmet, hogy a szoborpark létrehozása más ügy, a hozzászólók mégis­csak szóba hozták: az MSZMP például szoborgya- lázásnak tartja az elképze­lést. (Folytatás a 3. oldalon) Gáztranzit­szerződés Magyar—jugoszláv gáz- tranzitszerződést írtak alá szerdán Budapesten. A szer­ződés húsz évre szól, és ez­alatt összesen 66,8 milliárd köbméter szovjet földgázt tranizi tálunk déli szomszé­dunknak, 1000 köbméteren­ként 10-15 dollárért. Mivel jelenleg csak évi •2,5 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmas, 600 milliméter átmérőjű csőve­zetékünk ágazik Jugoszlávia . felé, szükséges egy új, 700, illetve 800 milliméter átmé­rőjű vezeték kiépítése is. Húsvéti csokoládéfiguráit Diósgyőrből. A Szerencsi Édesipa­ri Vállalat diósgyőri gyárában a húsvéti csokoládéfigurák készülnek. Az idén 23-féle változatot készítenek, amelyek­ből összesen 250 tonnát külföldön, Ausztriában, az NSZK- ban, Franciaországban, Finnországban és Hollandiában ér­tékesítenek Fotó: Kozma Hatván Újabb megyei lapok Springer-kiadásban Újra dolgoznak a szeghalmi Csepelben Az Axel Springer—Buda­pest Kft. képviselője szer­dán már Tatabányán, a Komárom—Esztergom Me­gyei Dolgozók Lapja szer­kesztőségében is megkezdte tárgyalásait. Megállapodás egyelőre nem született, de az érdeklődés nagy. Gomb­kötő Gábor, a lap főszer­kesztője, az MTI munkatár­sának kérdésére azt vála­szolta: szeretnék megőrizni néplapként a megye egyet­len napilapját, s ebben to­vábbra. is mindazt biztosí­tani az olvasóknak, amit eddig megszoktak. A jelenle­gi lapgazdának — az MSZP- nek — viszont nincs anyagi bázisa az ehhez szükséges korszerűsítéshez^. A Sprin­ger ajánlatát eppen ebből a szempontjából tartják fi­gyelemre méltónak, s a fő- szerkesztő szerint, más le­hetőségeket is számbavéve, néhány napon belül dönte­nek arról, hogy elfogadják- e. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népújság szerkesztő­sége és kiadóhivatala ugyan­csak ajánlatot kapott a Springer cégtől. A hosszúra nyúló, olykor viharos tár­gyalások szerda estig nem vezettek döntésre, de abból következtethetően, hogy a szerkesztőség és a Lapkia­dó Vállalat munkatársai, dolgozói — öt kivételével — már aláírták a szerződést, valószínűleg létrejön az al­ku. Pécsett, ahol már megkö­tötték az üzletet, a lap má­sodik számának nyomtatá­sát csak a szerda délutáni órákban kezdték meg, miu­tán telefaxon megkapta a nyomda az év végéig szóló megrendelést. Így a lap szerdai száma a kora esti órákban került az utcára. Az új lapgazda a pécsi nyomdának kilátásba he­lyezte, hogy a tulajdonvi­szonyok rendezését köve­tően, új nyomdagéppel, ah­hoz használható szövegszer­kesztő elektronikával és más eszközökkel is hozzájá­rul az üzem fejlesztéséhez. Szekszárdon minden za­var nélkül történt meg az átállás. Időben létrejött a megállapodás a nyomdával és a lap terjesztőjével, a Pé­csi Postaigazgatósággal, il­letve a szekszárdi postával is. Több mint egyhónapos kényszerszabadság után, teg­nap újra munkába álltak Szeghalmon, a Csepel Autó­gyár 4. számú gyárának dol­gozói. Mint arról annak ide­jén beszámoltunk, a KGST- országokba irányuló export megszigorítása, valamint a működés finanszírozásához szükséges pénz hiánya miatt, február 19-én az alvázgyár­tás, február 26-án pedig az egész gyár leállt. Mint azt Fülöp Sándor, a gyár igazgatója tegnap el­mondta, a magyar—szovjet kereskedelmi tárgyalások, il­letve a hazai járműgyártás­ban érintett minisztériumok, vállalatok és bankok veze­tőinek megbeszélése nyo­mán, hétfőn döntöttek arról, hogy szerdán újrakezdik a termelést. Erről két nap alatt szóban vagy írásban értesítették a dolgozókat, és tegnap már mindenki meg­jelent a munkahelyén. Az már bizonyosnak látszik, hogy a második negyedév­ben lesz elegendő munka, és — a jelenlegi információk szerint — a rákövetkező há­rom hónapban sem várható fennakadás a foglalkoztatás­ban. Hogy később mi lesz? Erre ma még a szeghalmi Csepel Autógyár igazgatója nem tud pontos választ ad­ni, és bizonytalanságával ma Magyarországon nincs egye­dül. m. 1. » Értünk, vagy ellenünk? SZDSZ-vélemény a tüntetésről Alapítvány a magyar—román megbékélésért A magyar és a román nép megértését elősegítő, márci­us 19-én és 20-án Budapes­ten tartott értelmiségi talál­kozó több magyar résztve­vője egyeztette álláspontját szerdáin a magyar Külügy- mimisztériumban az „Alapít­vány a magyar—román meg­békélésért” alapítóiratával kapcsolatosan. Romániából csak egy meghívott jött el: Lányi Szabolcs, a Független Magyar Párt elnöke. A töb­biek a román belpolitikai életben való aktív részvéte­lük miatt nem tudtak részt vei J a tárgyaláson, ahol az eredeti tervek szerint aiz ala­pítóirat aláírására is sor ke­rült volna. Az alapítvány — amely­nek Induló tőkéje a magyar kormány által adományozott 15 millió forint — célul tűzi a két nép közti párbeszéd in­tézményesítését, egymás megismerésének elősegítését. Közös könyvkiadói tevé­kenységet irányoz elő, vala­mint egy-egy — magyar, il­letve román nyelvű, azonos tartalmú — újság kiadását, és mind a két országban va­ló terjesztését. Horn Gyula külügyminiszter, aiki a már­cius 19—20-i találkozó fő­védnöke volt, s — a magyar résztvevők szándéka szerint — az alapítványi kuratóri­um elnöke lesz, úgy fogal­mazott, hogy az alapítvány célja az értelmiség szavát eljuttatni a román közvéle­ményhez. A tanácskozás résztvevői felkérik a román felet, hogy nyilvánítsanak véleményt a kuratórium magyar kezde­ményezőinek egyeztetett ál­láspontjáról, javaslatairól. Tőkés László sajtókonferenciája — A romániai magyarság a teljes bizonytalanság pszi­chózisában él. Az állandó veszélyérzet, szorongás azon­ban egész Románia állapo­tára jellemző, hiszen senki sem tudja pontosan, hol hú­zódnak a különféle politikai frontok, milyen tendenciák érvényesülnek, ki kivel és ki ellen fog össze. A politi­kai álarcosbálban mindenki a demokráciát, a keresztyé­ni elveket írja zászlajára, die a kaotikus viszonyok kö­zepette nem tudható, mii van valójában a maszkok mögött — mondotta a ro­mániai állapotokat elemez­ve Tőkés László református püspök. A román—magyar megbékélés eszméjének uta­zó nagykövete Nagyvárad­ról Pozsonyba tartva szer­dán saj tóértekezletet tartott Budapesten a Ramada Szál­lóban. A tájékoztatón Tőkés László mellett foglalt he­lyet dr. Kincses Előd, a nemzetmentő front Maros megyei bizottságának napok­ban elüldözött magyar alel- nöke. (Ki)tüntető figyelemben ré­szesül ma délután 5 órakor a Békés Megyei Népújság. Mint ahogy tegnapi lapunk 6. oldalán megírtuk, az SZDSZ, a független kisgaz­dapárt, a Fidesz, a szociál­demokrata párt és a Pofosz tiltakozó megmozdulást szer­vez, hogy megakadályozzák az Axel Springer—Budapest Kiadói Kft. és a szerkesztő­ség között folyó további tár­gyalásokat egy új megyei lap indításár ÓL Dr. Futaki Géza és Pap Já­nos, az. SZDSZ megyei szer­vezetének képviselői kérés­sel keresték meg lapunkat: szeretnék tájékoztatni az ol­vasókat döntésük hátteréről. A következőket mondták: — Amikor pénteken reg­gel megkezdődtek a tárgya­lások, petíciót írtunk a lap szerkesztőségéhez. Soraink azonban nem kerültek nap­világra, csak a választ ol­vashattuk másnap. A félre­értések elkerülése érdekében leszögezzük, hogy mi nem a külföldi tőke magyarországi megjelenése elten tiltako­zunk. Azt szeretnénk, hogy a nemzeti vagyon értékesí­tésre szánt része legalább a szakmai nyilvánosság fel­ügyeletével, versenytárgya­lások kiírásával kerüljön a külföldi tőke ’ tulajdonába. Azaz mi a Népújság eladá­sának módja ellen tiltako­zunk. A pánikszterű gyorsa­ságot nem értjük, amellyel kész tények elé állították az újságírókat, akiknek azonnal kellett volna dönteniük a titkos tárgyalások végered­ményének elfogadásáróL Az SZDSZ képviselői a to­vábbiakban dr. Arpási Zol­tán személyéről nyilatkoz­tak: — Az igazgató-főszerkesz­tő már elégszer bizonyítot­ta, mennyire hűséges az MSZMP — ma MSZP — szellemiségéhez, és a szabad választások után a magyar sajtónak fel kell szabadul­nia a nyomástól, amit teher­ként a múltból magával ci­pel! Még az is kérdéses, hogy dr. Arpási Zoltán és a régi vezetés függetleníti vagy sem magát a Népúj­ságtól. Sajnos mindezen fon­tos kérdésekről megbízható információnk nincs. De azt tudjuk, hogy mi, szabad de­mokraták a ténylegesen füg­getlen és szabad sajtó létre­hozásáért fáradozunk. Meg­ítélésünk szerint az újság­írásban kizárólag szakmai szempontok dönthetnek, és ezért van jelenleg aggodal­munk. A szabad demokraták kép­viselői az MSZP-vagyon megítéléséről kijelentették: —» Nem látunk tisztán a kérdésben, de amíg az MSZP vagyonának sorsa nem rendeződik, illetve a lapgaz­da' és az újság egymáshoz való viszonya bizonytalan, addig mindenféle értékesíté­si, eladási tárgyalásra mo­ratórium kihirdetését tartjuk szükségesnek. Az SZDSZ sze­rint a tulajdonjog végleges tisztázása előtt mindenféle tárgyalás jogszerűtlen. Végül dr. Futaki Géza és Pap János az alábbiakat kö­zölték: — Ma délután 5 órakor a Népújság előtt tüntetést szervezünk, mert más esz­közünk nincs nyomatékot adni véleményünknek, hogy megakadályozzuk az' adás­vételt .Az úgynevezett Sprin­ger eladási tárgyalásokat egy újiaibb Next 2000-kísér- letnek tekintjük. Lovász Sándor Miért nem tüntet az MDF? Hirét vettük, hogy az MDF távoli marad a szer­kesztőségünk épülete előtti mai tüntetésről. — Több más párthoz ha­sonlóan a Magyar Demokra­ta F.órum sem vesz részt a Békés Megyei Népújság előtt rendezendő tüntetésen, önök miért nem? — kérdeztük Szokolay Zoltántól. — Egyértelmű, hogy há­rom nappal a mindent el­döntő választás előtt az SZDSZ és helyi csatlósai kampánycélokra kívánják felhasználni a megmozdu­lást — válaszolt az MDF képviselőjelöltje. — Így sze­retnék leplezni azt a tényt, hogy az SZDSZ gazdasági (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents