Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-29 / 100. szám

NÉPÚJSÁG 1990. április 29., vasárnap „Nem pártérdekekben gondolkodom” Dr. Pelcsinszki Boleszláv, körösladányi állatorvos, olyan embernek tűnik, aki önmagában és a külvilággal is egyensúlyt képes tartani. Az ilyesmi valódi politikus­erény, s azt sejteti, hogy ed­dig sem állt távol tőle- a közéleti gondolkodás. — Sose voltam üldözött, eddig is megbecsültek La- dányban — mondja a maga higgadtságával. — Tíz éve tanácstag, három éve vb-tag is vagyok. De világossá vált előttem, hogy zsákutcában haladunk. A csőd láttán nem kommunistaellenesség- ből, hanem az SZDSZ-prog- ram ismeretében — amely megtetszett — vállaltam a képviselőséget. Nem vagyok tagja az SZDSZ-nek, de olyan képviselőként, aki tá­mogatásukkal folytatta kampányát, meggyőződésből dolgozom 'majd programjuk megvalósításáért a Parla­mentben. Csatlakoztam az SZDSZ országgyűlési frak­ciójához, de -remélhetően a párttagoknál nagyobb moz­gásterem lesz. Nem párt­érdekekben gondolkodom, hanem mint eddig is, az or­szág jövője izgat. Az SZDSZ- be való belépés gondolatá­val jelenleg nem foglalko­zom. Manapság még a pár­tok tagsága nem kiforrott. Az ellenzékiekhez sok sértő­dött ember is csapódott. Az SZDSZ-ben is akadnak olyan tagok, akikkel nem kívánok egy gyékényen árulni. — Főfoglalkozású képvise­lő lesz? — Nem, folytatni kívánom a hivatásomat. Nem akarok elszakadni a lakosságtól, vá­lasztóimtól sem. A vidék gondjainak nagyobb hangot kell kapnia a Parlament­ben, ahová most sok vidéki is bekerült. Bizonyára az SZDSZ Budapest-központú- sága is oldódni fog. — Ad-e munkát önnek e napokban képviselői tisztsé­ge? — Igyekszem megválaszol­ni a jókívánságokat, s a világkiállítás ügye foglal­koztat. Ugyanis, ha költség- vetésből valósítanák meg, újabb hátrány érné az or­szágot. Különösen mostoha helyzetű vidékünket. A megyebeli választások .meglepetésembere” búcsú­zóul így vall magáról: „So­sem voltam pesszimista, s különösen nem tragikus al­kat de az önmérsékletet fontosnak tartom.” „Nem szeretnék protokollemberré válni” Nem tudni, hogy mennyi voksot hozott a választáso­kon dr. Remport Katalinnak az a huncutkás mosoly, amely szeméből indulva al­kalmasint egész lényét át­járja. Az viszont bizonyos, hogy céltudatossága, az MDF-stílussal azonosuló ma­gatartása és a szervezet programjának hirdetett vál­lalása sokak bizalmát meg­nyerhette. Talán azért is, mert mindehhez — akár be­szélgetésünk Során — szinte észrevétlenül, de bőséggel hozzáadta egyéniségét is. — Sokan azt hitték a második forduló előtt, hogy a kisgazda—SZDSZ összefo­gás megsemmisítheti az ön reményeit — A politika nem egysze­rűen matematika, ahol a számok összegződése adja meg a végeredményt — mondotta.— Másoknál több­ször, 50-60 alkalommal ta­lálkoztam gyűléseken a vá­lasztókkal, akiknek így mód­jukban állt megismerni el­képzeléseimet. Egyéni kerü­letben megválasztottként na­gyobb a felelősségünk is.Ezt felismerve az MDF szabad kezet biztosított képviselői tevékenységünkhöz. Szeret­nék egy állandó irodát is fenntartani választókerüle­temben, így élő kapcsolatot tarthatók választóimmal. — Hogyan kíván dolgozni a Parlamentben, s hogyan idehaza? — Vagy a szociális és egészségügyi vagy a közigaz­gatási és önkormányzati bi­zottságban szeretnék tevé­kenykedni. Részt kívánok venni kerületem 22 telepü­lésének munkarendezvénye­in is, de nem szeretnék pro­tokollemberré válni. — Lát-e máris olyan ten­nivalókat, amelyeket képvi- selendönek tart? — A körzetben élők szo­ciális helyzete igen kedve­zőtlen. A mindenkit megil­lető jogosultságok érvénye­sülését kívánom szorgalmaz­ni. Szeretném, ha az embe­rek végre érzékelhetnék a .változások erejét is. Reali­tását látom például Batto- nyán vasúti, Dombegyházon közúti határátkelőhely mi­előbbi nyitásának. „Higgadtan kell politizálnom” A békéscsabai polgárnak olykor az a benyomása tá­madt az Utóbbi hónapokban, mintha Szokolay Zoltán már ..ezer éve” állandó szereplő­je lenne a megyeszékhely politikai közéletének. Nem is csodálkozhattunk ezen, hi­szen az MDF képviselője­löltje minden képzeletet fe­lülmúló energiával vetette be magát a választási csatá­rozásokba. Nem egyszer oda­dobta a kesztyűt a régi rendszer vezető politikusai­nak — más kérdés, hogy azok nem mindig éltek a válaszadás lehetőségével. Azt viszont bizonyára kevesen tudják, hogy a Dél-Kelet exrovatvezetőjét ezen idő­szak alatt mintegy két-két és fél ezer csabai kereste fel ügyes-bajos dolgával dél­utánonként, a párt Domon­kos téri választási irodájá­ban. És ő állta a rohamot, becsülettel. Amikor ez az írás meg­jelenik, már rég átvette megbízólevelét Mázán _ Má­tyástól, a városi tanács el­nökétől. Két héttel ezelőtt elsősorban árról faggattuk az újdonsült — budapesti bölcsészhallgatóként egykor tiltott politikai színdarabok, dokumentumjátékok előadá­sában közreműködő, később szép- és gyermekirodalom­mal foglalkozó, a nyolcva­nas évek eleje óta verseivel, írásaival politizáló, mi több, az írószövetség KISZ-titkári posztját társadalmi munká­ban egy évig betöltő —, 34 éves honatyát: mit visz tar­solyában a Parlamentbe, és változtat-e meglehetősen éles hanghordozásán ? — Először is, hadd kö­szönjem meg a választópol­gárok irántam és a Magyar Demokrata Fórum irányá­ban megnyilvánuló bizalmát — mondta. — .Kérem, minél sűrűbben keressenek meg le­veleikkel, már a közeljövő­ben. Egyébként úgy hiszem, higgadtabban kell poltizál- nom. Az is nyilvánvaló, hogy az úgynevezett „kijá­rásos” képviselet kora le­járt. Most már a törvény- hozásra nehezedik a hátrá­nyos helyzetű térségek fel­zárkóztatásának feladata. „Nz ország adósa Békés megyének” Békés megye 6. választó­kerületében (Orosháza és vonzáskörzete) Varga Zol­tánt, a Magyar Demokrata Fórum jelöltjét választotta a lakosság országgyűlési kép­viselőnek. — Hogyan értkeli válasz­tási győzelmét? — Nehéz kerületben, ne­héz körülmények között in­dultam. Ez a vidék a leg­hátrányosabb helyzetű -pa­raszti rétegek hazája. Ennek ellenére nem szimpatizál jobban a kisgazdákkal, mint velünk. Figyelembe kel venni, hogy hatpárti össze­fogás állt szemben a Ma­gyar Demokrata Fórummal Közöttük akadt egy-két fan­tompárt is, mint például az orosházi szociáldemokraták, akiknek még tagságát nem látta a város, vagy egyéb, tíz lelket sem számláló párt- kezdemények. Szintén meg­lepő volt, és külön figyel­met érdemel az öt párt feli- sorakozósa kisgazdapárti je­lölt mellett. Hogy mégis engem vá­lasztottak országgyűlési kép­viselőnek azt nem. elsősor­ban saját személyemnek, hanem az MDF szélsőségek­től mentes politikájának tu­lajdonítom. Szerencsének mondható, hogy a demokra­ta fórum nem ígért soha tel­jesíthetetlen dolgokat. Sokan segítettek a választási küz­delem során teljes erőbedo- bássaL Nekik és a választó- polgároknak tisztelettel megköszönöm a bizalmukat. — Mint megválasztott képviselőnek milyen tervei vannak a jövőre vonatko­zóan? — Többször hangsúlyoz­tam már, hogy az Európáiba vezető út Magyarországon át vezet, ezalatt azt értem, hogy Békés megye, de Sza- bolcs-Szatmár is többszörö­sen hátrányos helyzetű, el­hanyagolt terület. Az ország adósa Békés megyének. Azt is megkockáztatom, ha szük­séges, mint válságövezétet kpll a parlamenti tudatba bevinni. A költségvetésből részesedjen nagyobb mér­tékben addig, amíg a fej­lett, példáiul a dunántúli megyék helyzetét meg nem közelíti. Az ország mély válságok­kal küszködik, ezégt nehéz feladat vár ránk. A törvény- hozásban meg kell teremteni a stabil kormányzási bizton­ságot. Például a kétharma­dos többséget igénylő törvé­nyek parlamenti szentesítése helyett az 50 százalék plusz egy fő szavazati arány el­fogadását. Erős parlamenti ellenzékét feltételezve a kor­mány csak így lehet műkö­dőképes. Gondoljunk csak Angliára, ahol az említett szavazati arányra a király­ságot el lehet törölni. A nyilvánosság előtt ezt láttat­ni- kell. (A beszélgetés során szó esett a nyilvánosságról, a képviselők Népújság-boj­kottjáról is, melyre később visszatérünk.) „Az összefogást kellene erősíteni” Kevesen maradtak, de szerencsére még vannak kö­zöttünk a kisgazdák nagy egyéniségeiből. Békésszent- andráson él 75 évesen és örökifjan Tóth Imre bácsi. Négy évtizednyi hallgatásra ítélés után is úgy szólalt meg, ahogy már eltávozott pályatársai asztalánál utol­jára: bölcs megfontoltság­gal, türelemmel és a sérel­meken túllépő felelősségtu­dattal. — Hogyan jutott tudomá­sára, hogy tagja lesz az Országgyűlésnek? — kérdez­tem tőle. — Éppen Pesten voltam, s Balogh György ék odajöttek hozzám: „Ügy fogsz haza­menni, mint képviselő”. — Nagy volt az öröme? — 75 éves korban az ilyesmi már öröm is, meg nem is. De úgy éreztem, hogy van még mit monda­nom. Az 1935-ös tagok közül már csak tízen élünk. Egy ciklusra vállalkoztam. — A kisgazdáknak döntő befolyása lesz a mezőgaz­daságra. Mi történjen a tsz- ekkel? — A gyakorlat szerint egy nagyüzemben is végre lehet hajtani mindazt, amit a kisüzemben. A baj ott van, hogy a földdel dolgozók nem érzik tulajdonosnak magu­kat. Nem tesznek azért, hogy az ésszerűtlen, fölösleges költségeket elkerüljék. Ahol indokolt és szükséges, ott hí­ve vagyok a nagyüzemnek. De az eredményesség alap­ját a magántulajdonban lá­tom. Az öregek már nem képesek kivenni a földet^ ők hagyhatják a tsz-ben, de tisztességes haszonbért kell kapniuk érte. A vagyon egy- harmada maradjon közös, a többit fele-fele részben a földet bevivők és a hosszú időn át ott dolgozók tulaj­donává kell tenni. — Mi a véleménye a kis­gazda vezetők torzsalkodá­sáról? — Kezdettől fogva nem tudtak megegyezni. Néhá- nyan olyan megnyilatkozá­sokat tettek, amilyeneket felelős politikus nem tenne. Ma az országban nem a széthúzást, hanem az össze­fogást kellene erősíteni — állapította meg az országos listán képviselővé lett Tóth Imre. „Fel kell oldani Békés megye zártságát” Kormónyzópártból ellen­zéki — röviden talán így jellemezhető . a szocialisták parlamenti pozíciója, s nyil­vánvaló, hogy más alapál­lásból, módszerekkel dol­goznak majd képviselőik a Tisztelt Házban. Dr. Vastagh Páltól, az MSZP megyei listáján mandátumot szer­zett képviselőjétől elöljáró- - ban azt kérdeztük, milyen együttműködést lót lehetsé­gesnek a két legerősebb el­lenzéki pórt, az SZDSZ és az MSZP között egy erős el­lenzék kialakításában? — Ebben a kérdésben meglehetősen borúlátó va­gyok — mondja Vastagh Pál. — A két párt között — fel­fogásban legalábbis — óriá­si a különbség, a távolsági. Vitathatatlan azonban, hogy kezdeményező, konstruktív, erős ellenzék kelt a Parla­mentbe, amelyben elsősor­ban nem a pórt érdekei je­lennének meg. Mindazonál­tal a törvényalkotásban kö­zös érdekek létrehozhatnak közös fellépést, természete­sen nem politikai szövet- síágben. — A választások második fordulójának napján már az SZDSZ is lehetségesnek lá­tott bizonyos kérdésekben egységes véleményalkotást, azzal a feltétellel, ha az MSZP valóban elszámol va­gyonával. — A Legfelsőbb Állami Számvevőszéknek már be­nyújtottuk a jelenlegi vi­szonyokat tükröző elszámo­lást. Ez természetesen mó­dosult a szeptemberben ösZ- szeállítottakhoz képest. Az MSZP csak azokat az ingat­lanokat kívánja ’megtartani, amelyek feltétlenül szüksé­gesek a működéséhez, ily módon a kezelésében levők 93 százalékáról lemondott, s azok fokozatosan a kormány kezébe, illetve a megyei ta­nácsokhoz kerülnek. Ezek után — úgy gondolom — ez a kérdés rövidesen lezárha­tó. — ön — bár Békésből származik — nem él me­gyénkben. Hogyan, próbálja a képviselők rendelkezésére álló eszköztárból e térség érdekeit a Parlament előtt megjeleníteni? — Amióta a politika po­rondjára léptem, tehát nagy­jából egy esztendeje, igye­keztem segíteni abban, hogy Békés megye zártsága meg­szűnjék. Ennek folytatása­ként kezdeményezni fogom; hogy a megyében nyissanak minél több határátkelőhe­lyet. Ezen túl, szeretnék fo­lyamatos kapcsolatot tarta­ni a választó polgárokkal; képviselői irodát nyitok, ahol rendszeresen találkoz­hatok a megyebeliekkel Az első beszélgetésre már má­jus elsején, a békéscsabai majálison is sor kerülhet. „fl nemzet, a megye érdekeit kell nézni” Dr. Zsíros Gézát, a kis­gazdapárt megyei elnökét keresve jobb eleve a tele­fon utón nyúlni. A reá vá­rakozókon így „átlépve” ke­rekedett ki e villámiinterjú. — Kormánypárti helyze­tükben más megvilágításba kerül-e az 1947-es földtu­lajdonviszonyok kérdése? — Nem. Egy az egyben a kisgazdapárt programját tartjuk továbbra is követen­dőnek. — Voltak találgatások az ön kormánytagságával kap­csolatban. — Nem lehetetlen, hogy ilyen megoldás születik. A koalíciós kérdésekről az or­szágos magyválasztmány dönt majd, ezt követően pártközi egyeztetéseken ala­kulhatnak ki ennek szemé­lyi konzekvenciái. Május közepén már többet tudunk mondani. Kétségtelen, hogy személyemmel kapcsolatban több tárca sorsa is felvető­dött. — Részt vesz-e a koalíciós tárgyalásodon? — Megyei titkárunk rész­vételével mi Békés megyeiek is ott voltunk a megbeszé­léseken mindaddig, amíg a földkérdésről esett szó. Eb­ben pedig politikai meg­egyezés született. Számunk­ra ez volt a legfontosabb; így a további egyeztetéseket már nélkülünk végzik. — Okoz-e zavart a me­gyebeli kisgazdáknál az a körülmény, hogy a választá­sokon az SZDSZ-szel, s nem a mára koalíciós partnerré lett MDF-fel működtek együtt? — Egyáltalán nem. A vá­lasztási együttműködés és a politikai koalíció két külön­böző dolog. A kisgazdapárt ezért is bízta a megyékre az eseti megállapodások meg­kötését. Az MDF-hez veze­tő hidakat korántsem éget­tük fel. Egy politikus amúgy sem mondhat kategorikusan olyat, hogy nem, vagy so­ha. A nemzet és a megye érdekét kei! néznie. Az írásokat készítette: Dá- nyi László, Kiss János, László Erzsébet, papp Já­nos. Fotó: Kovács Erzsébet, Veress Erzsi.

Next

/
Thumbnails
Contents