Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-29 / 100. szám
1990. április 29., vasárnap NÉPÚJSÁG a Uj korszak nyitányán Képviselőink közelről Űj korszak nyitányához érkezett a magyar Parlament Május másodikán ünnepélyes külsőségek közepette megkezdi munkáját a 386 honatya. Kezdetét veszi egy rendkívül nehéz, tartalmas és felelősségteljes törvénykezési folyamat. A nemzet reményekkel és bizakodással tekint a Tisztelt Házra; emelt fővel, méltósággal szeretné megélni a történelmi sorsfordulót. Békés megyéből hét egyéni választókerületi és hat pártlistán mandátumhoz jutott képviselő ül a parlamenti széksorokban. Ezúttal néhány aktuális kérdésre válaszolnak, s beszélnek a közeljövő terveiről. „Nem az a legény, aki adja...” „Hz alsőpapság sohasem szakadt el a néptől” Csutka Istvánt, a Magyar Demokrata Fórum egyik vezető politikusát, aki Békés megyei listán jutott be a Parlametbe, Békéscsabán, a megyei tanács épületében értük utói. Igaz, csak azután sikerült szóra bírnunk, hogy dr. Ratkay Imrénétől, a területi választási bizottság titkárától átvette képviselői megbízólevelét. Ebédjét kissé megzavarva, miközben kanalazta a levest a Halász- csárda, közkeletű nevén „Csempe” étteremben tettünk fel neki néhány kérdést — Mi az, amit az utóbbi hónapok során még nem kérdeztek meg Csutka Istvántól? — Azt, hogy hogy érzem magam. — És hogy érzi magát? — Köszönöm jól, leszámítva az arculcsapásokat. Habár, mint tudjuk, nem az a legény, aki adja, hanem, aki állja. — Mit ért ez alatt? — Mostanában nemigen múlt el nap anélkül, hogy valahol, valamelyik újságban belém ne kötöttek volna. Sokszor az az érzésem támad, mintha valakik le akarnának velem számolni. — ön alaposan felborzolta a kedélyeket hires-hir- hedt rádiójegyzetével. Minek tulajdonítja azt, hogy antiszemitizmussal vádolják? — Azt kell mondanom erre: azért olvastak ki a soraim közül antiszemitizmust, hogy lejárassanak. Nagyon veszélyesnek tartom ezt a jelenséget, annál is inkább, mert még csak nem is sugalltam ilyen megközelítést. A „nép-nemzeti gerinc” megjelölést avégett használtam, hogy az eleddig alávetett néptömegek, az egyszerű emberek sanyarú sorsára ráirányítsam a figyelmet. Ha ezt valaki kifogásolja, lelke rajta. — Csakhogy termékeny táptalajra hullottak szavai, Magyarországon ma is erős az antiszemitizmus. — Először talán azokat kellene megkérdezni ennek okairól, akik 1956. november 4-ét követően az országot kormányozták. — Végezetül még egy kérdés: mit várhatnak a békésiek parlamenti munkájától? .— Arra törekszem majd, hogy enyhüljenek a hátrányos helyzetünkből eredő feszültségek, - s hogy a megye egy kicsit közelebb kerüljön Budapesthez. „fl kampánynak nincs vége” Deme Zoltánt, szarvasi evangélikus lelkészt a lakásának és hivatalának egyaránt otthont adó falak között hívei és választói szinte kézről kézre adják. Sajnálkozásra azonban semmi okunk; olyan energikus fiatalemberről van szó, aki pontosan tudja, hogy mit vállal, s másfajta terhek eddig is súllyal ültek vál- lain. — Az MDF és SZDSZ által támogatott független jelöltként mára az MDF parlamenti frakciójának tagja lett. Mi okból? — Fodor István hívott a függetlenek közé, ám ott korántsem független csoportosulás jött létre. De valahová nekem is mennem kellett. Az MDF és az SZDSZ közötti ideológiai különbség hovatartozásomat egyértelművé tette. Lelkész vagyok, s lelkészként az MDF-et választottam. E döntésemet a szarvasi SZDSZ-esek —nem úgy mint a gyomaendrődiek — fájlalják nagyon. De értük is, a szocialistákért és mindenki másért is mindent megteszek. Parlamenti belépőmön egyébként ez áll: „független képviselő”. . — Nagy tévedése volt a korábbi politikai vezetésnek, hogy nem jelentőségének megfelelően vette figyelembe a körzet felsőoktatási tudományos intézményeiben dolgozók szellemi potenciálját. — A Parlament kulturális bizottságában szeretnék dolgozni, s elősegíteni Szarvas igazi iskolavárossá válását. A 2-es számú iskolát ismét evangélikus iskolává kívánjuk tenni, mégpedig 4 + 8 osztályos rendszerben. — Vége a választásnak. Szélnek ereszti kiváló kampánycsapatát? — A kampánynak nincs vége, így együtt dolgozunk tovább. Szervezői, szakértői testületté alakulnák; nélkülük nem boldogulok. — Lezárult-e' az a polémia, amely lelkészi hivatásának megőrzése és a párhuzamos képviselőség miatt alakult ki. — A püspök úrral még tart a vitánk. Most írok egy dolgozatot, ebben megtalálható lesz állásfoglalásom. Ami a lelkész! közvéleményt illeti, úgy áll a dolog, ahogy Tessedik mondta társairól: a lelkészek nem nagyon tudják elfogadni a másik haladását — mondotta Deme Zoltán, aki búcsúzkodván be is vallotta: Tessedik és ő lélekben egyek. Habár végül is formai jelentőséggel bírt, nem kis vihart kavart egyházi* és világi körökben nemrégiben a református zsinat határozatának büntetőzáradéka, mely szérint ha a lekész képviselői mandátumot fogad el, köteles lemondani állásáról. Kádár Péterrel, Gyulavári református lelkészével, Gyula és környéke szabad demokrata országgyűlési képviselőjével először ezért arról beszélgettünk, hogyan élte meg a választási kampány során a fenti, meglehetősen felemásnak minősíthető politikai lépést. — ön szerint mi volt a célja a zsinati határozatnak? — Feltételezésem szerint az, hogy megritkítsa a képviselőjelölteket. Mindazonáltal hét református lelkész mégiscsak bejutott a Parlamentbe. — Térjünk át személyes sikerére. Minek tulajdonítja megválasztását? — Elsősorban a választópolgárok hovatartozásának. Ha visszatekintünk a régmúltba, azt látjuk, hogy Gyula és vonzáskörzete polgári gyökerekkel rendelkezik. Ügy is mondhatnám: Erdély kapujaként egy kis szigetnyi Európát hozott ide, Kelét-Magyarországra. Másodsorban az SZDSZ — modem magyarságot, liberalizmust hirdető — programjának elfogadásaként, és végül a hivatásom iránti bizalom jeléként fogom fel győzelmemet. Mert végül is az alsópapság sohasem szakadt el a néptől: nem korrumpálódhatott, sőt, helyzeténél fogva szenvedője volt a diktatúrának. Megragadva az alkalmat, a Népújság hasábjain is megköszönöm választópolgáraimnak a rám adott szavazatokat. — tgér-e valamit nekik? — Ügy gondolom, egyfelől a közéleti szereplésre való elhivatottságom, másfelől a képviselői munkámat segítő, igen komoly tanácsadói háttér, az SZDSZ parlamenti frakciója és a környékbeli társadalmi szervezetekkel, közigazgatási egységekkel kialakult együttműködés együttesen garanciát nyújtanak arra, hogy térségünkben mind a mező- gazdaság átszervezése, mind az őszi helyhatósági választások a lehető legdemokratikusabb formában menjenek végbe. „Főállású honatya szeretnék lenni” Markó Istvánt — vallomása szerint — az emberekért, a közösségért való szüntelen tenniakarás sodorta a politikába, s juttatta végül a Magyar Demokrata Fórum Békés megyei területi listájáról a Parlamentbe. Oda, ahol a napokban járt először. Ahogyan mondta: a torokszorítóan gyönyörű Országházba. Oda, ahol a történelmi falak állandóan figyelmeztetnek valamire; megfontoltságra, felelősségre, kötelességre. A legerősebb kormányzó- párt tagjaként talán köny- nyebb helyzetben van Markó István akkor, amikor az általa képviselt megye, térség hátrányos helyzetének megszüntetéséért kell a Parlamentben szót emelni, gondolhatnánk, ám a konkrét lehetőségekről és elképzelésekről beszéljen maga a képviselő: — Természetesen teljes energiámmal igyekszem fellépni Békés megye elmaradottságának .felszámolásáért. Egy konkrét ügyben már megbízást is kaptam választópolgáraimtól; a földeladások megakadályozásában kértek tőlem segítséget. Emellett el tudnék képzelni például ad hoc frakciót — Szabolcs, Komárom, Nóg- rád és hasonló, a fejlődésben lépéshátrányba került megyék képviselőinek részvételével —, amely közös törvényjavaslatot is megfogalmazhatna az elmaradás csökkentésére, felszámolására. — Magyarország mostani helyzete mindenekelőtt azt kívánja, hogy az Országgyűlés a törvényalkotásra koncentráljon. Vajon a pártok mennyire tudják magukat függetleníteni a Parlamenten kívül már megszokott pártközi vitáktól? — Valóban, ezzel a veszéllyel számolnunk kell. Remélhetően azonban * egy- egy javaslat a szakbizottsági viták nyomán letisztulva, kikristályosodva kerül a plénum elé. Ezért aztán a bizottságok szerepe, felelőssége rendkívül megnő; 90 százalékra kész dokumentumokat kell az ülésszakokra vinnie. — A képviselőség milyen változásokat jelent az életében? — Megbízatásomat főállásban szeretném végezni; nemrégiben jelentkeztem az ipari és a kereskedelmi bizottságba. Emellett Gyulán képviselői irodát kívánok nyitni, hogy a választópolgárokkal állandó kapcsolatban legyek. „Izlg-vérig ügyvédnek vallom magam” „Magabiztosan, de önfegyelemmel” A Szabad "Demokraták Szövetségének közelmúltbeli országos küldöttgyűlésével tulajdonképpen egy korszak zárult le a párt életében. Mint ahogyan az ülésen többen is hangsúlyozták, a rendszer ellenzékéből a kormány ellenzékévé váltak. Megváltoztak a feltételek, a környezet, a stílus. Dr. Fu- taki Gézával, az SZDSZ megyei listán mandátumhoz jutott képviselőjével mindenekelőtt arról beszélgettünk, a stílusváltás vajon miként tükröződik a szabad demokraták parlamenti munkájában. — Az SZDSZ-ről korábban — éppen a stílusa miatt — azt tartották: nem a nyakkendősök pártja — mondja a képviselő. — Valóban, politikusait a lezser- ség, a lazaság jellemezte. A parlamenti üléseken mindenképpen pezsgő, izgalmas hangulat várható, különösen a szakmailag jól felkészült szabad demokraták válnak aktívakká, ennél fogva részvételi arányuknál jóval ütőképesebbé, erősebbé. — A parlamenti munkában miben valósul meg az SZDSZ ellenzéki szerepe? — A késhegyig menő viták minden bizonnyal szak- bizottságokban zajlanak majd, amelyeket — sajnos — a közvélemény kevésbé tud figyelemmel kísérni. Kemény munkát kell végezniük itt szakértőinknek; az ellenzékiség tehát ebben csúcsosodik ki igazán. — A kompromisszumokban mi az a határ, ameddig az SZDSZ engedni tud? — Egyértelműen a nemzet érdeke. A pártérdekek alárendelt szerepet játszanak, ha a kompromisszumot országépítő javaslat megszavazása előtt kötjük. Mellesleg azt is világosan láttatnunk kell, hogy az SZDSZ kormányképes. Minden feltétel adott, hogy bármikor átvegye a körmányzás szerepét, ha szükség van rá. — Mire vállalkozik mai társadalmunkban egy egész megyét képviselő honatya? — Mindenekelőtt a törvényhozásban olyan speciális szabályok megalkotásáért harcolok — gondolok itt például az adózási kulcsoknak a megyei adottságokhoz való igazítását, vagy a térség válságövezetté nyilvánítását —, amelyekkel mihamarabb megszüntethető a fejlődésbeli lépéshátrány Békésben. Országos visszhangot kiváltva, szűkebb pátriájában, Békés megye 3-as számú vá- lasztókerületében (Békésen és környékén) Csurka István vereséget szenvedett, holott biztos befutónak tippelték, tippeltük az MDF képviselőjelöltjét. Aki a sikert elkönyvelhette magának, dr. Pásztor Gyula, immár az ország házában léphet fél a független kisgazdapárt és a választópolgárok érdekeinek védelmében. A Békési Ügyvédi Munkaközösségben 1973 óta dolgozó ügyvéd egyáltalán nem volt meglepve, miikor kezdetben arról faggattuk: hogyan tudta legyőzni a Magyar Demokrata Fórum egyik vezéralakját? — Többen is megkérdeztek már erről, most is csak azt tudom mondani, hogy egyfelől nagy hagyománnyal bír városunkban a független kisgazdapárt (1930-ban Békésen tették közzé a . pánt programját), másfelől nemcsak hogy békési származású vagyok, itt is élek, és szüleim. nagyszüteim is megbecsült polgárai voltak a településnek. Az az érzésem, hogy — az egyébként rendkívül korrekt — Csutka István akkor számította el magát, amikor nem vette figyelembe a fentebb felvázolt körülményeket. — Ezek szerint mondhatjuk azt, hogy tulajdonképpen kettejük #párviadalára szűkült le Békésen a választási harc? — Igen. Találóan jegyezte meg még a választási kampány elejéin a „Zsidóban”, vetélytársam: két ember között fog eldőlni a képviselői mandátum sorsa. így is lett — Hogyan készült és készül fel új hivatására? — Izig-vérig ügyvédnek vallom magam, s megmondom őszintén, nem szívesen hagyom abba ezt a munkát, mert megszoktam az emberekkel való mindennapi fogr lalatoskodást. Persze, nincs más út teljes energiával fel kell vállalni a képviselői megbízatást. # Ügyvédként megoldhatónak* látom a helyettesítésemet is. s azt hiszem., szakmám jellegéből adódóan nem leszek abszolút kezdő a Parlamentben. — Mondana néhány szót az elképzeléseiről? — 1991-ben be szeretnénk indítani Békésen a reformár tus óvodát általános iskolát és gimnáziumot utóbbiban elitképzés folyna, a földviszonyokat — 1947-es alapokon — mihamarabb rendezni kell, ahol igény van rá, hús- illetve tejfel- dolgozó üzemet létesítünk, s Békésen és Dobozon végre meg kell oldani a szennyvíz tisztítását.
