Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-19 / 91. szám
o 199». április 19., csütörtök A kegytemplom, háttérben a Kissomlyó-heggyel és a Szent Antal-kápolnával Csodálatos vidéke földünknek a Csíki-medence. Hatalmas hegyekkel körülvett zordságában kedves táj. Népe a székely mondák ködébe vesző idők óta járja itt a hegyek fenyveseit, issza a források borvizét, és küzd a megélhetésért. A sok testet és lelket gyötrő megpróbáltatás ellenére hittel mondja, hogy földjét, a Székelyföldet Isten jókedvében teremtette. A keleti katolikus magyarság fölmérhetetlen jelentőségű szellemi központja a csíksomlyói kegyhely. Itt őrzik a Somlyó-hegy lábánál a székely nép legféltettebb kincsét, reménységét a Somlyói Szűzamyát, ahogy ők nevezik Babba Máriát. A kegyhely története, mint a történelmi Magyarországon levő Mária-tiszteleti helyek többsége, a kereszténység előtti korba vezet. A Nagysomlyó-hegy tetején két ősi oltárkövet találtak, amelyek bizonyosan kultikus célokat szolgáltak. (Most a kegytemplom előterében őrzik őket.) Írásos adatok híján jelenleg nem rendelkezünk a búcsújáróhely legkorábbi korszakára vonatkozó ismeretekkel. Talán a helyszíni kutatás, talán a vidék népének emlékezete tudna némi ismerettel szolgálni. Az első írásos adat szerint IV. Jenő pápa 1444. február 2-án teljes búcsút engedélyez mindazoknak, akik a ferences atyák csíksomlyói Mária-templomának építkezésében segédkeznek. Ebből kitűnik, hogy itt a Mária- tisztelet, s a hatalmas méretű kegyszobor még régebbi időkből való. A kegy hely tisztelete akkor vált óriási méretűvé, amikor 1557-ben János Zsig- mond fejedelem unitárius hitre akarta téríteni a katolikus székelységet. A székelyék ellenálltak. István, gyergyóalfalvi pap vezetésével a fejedelem seregei elé mentek. A Hargitán átvezető Tolvajostetőnél ütközött meg a két sereg. A székelyek elsöprő győzelmet arattak. A Somlyói templomban a nők és öregek a csata ideA csíksomlyói Mária-kegy- szobor je alatt a harcban levőkért imádkoztak. A férfiak is a győzelem után ide tértek vissza, és megkerülve a templomot, énekeltek és imádkoztak. A Székelyföld katolikus népe 1557. óta minden Pünkösd szombatján a Moldvában élő csángó- magyarokkal megerősödve, részt vesz a búcsún. . A törökök és a tatárok a XVII—XVIII. században igen sokszor törtek rá a csíki falvakra. 1661-ben és 1694- ben fölégették a kolostort. A kegyszobor mindkét esetben csodával határos módon menekült meg. A krónikák sok, a Szűzanya közbenjárására történt csodáról tesznek említést. 1779. július 17- én Kollonitz László, erdély püspöke egy vizsgálóbizottság élén fölülbírálta a csodákat. E vizsgálat alapján 1798-ban a kegyszobrot „csodákkal ékesnek” hirdette ki. A XVII. században itt élt Kájoni János, a magyar és egyetemes művelődéstörténet jelentős alakja. Itt élt, írt, épített orgonát, szerkesztett énekes könyvet, festett templombelsőt. Munkásságának méltó emléket állít Domokos Pál Péter „Édes hazámnak akartam szolgálni” — című könyvében. A két méter húsz centinél is valamivel magasabb kegyszobor jelenleg az 1802-ben épült kegytemplom 1848-ban elkészült oltárán áll. 1916. augusztus 29-én a román betörés elől Székelyudvarhelyre, majd Kolozsvárra menekítették. Itt a Havas Boldogasszony templomában lelt oltalmat. 1920 Pünkösdjén azonban újból hazatért és elfoglalta trónusát a csíksomlyói kegytemplomban. A pünkösdi búcsúk legnagyobb eseménye a szombat délután két órakor kezdődő körmenet, mely a kegytemplomból indul, megkerülve a Kissomlyó-hegyet, a Salva- tor-kápotaa és a Szent Antal-kápolna mellett tér oda vissza. 1949-ig, míg a hatóságok be nem tiltották ezt az ősi ünnepet, a Székelyföld és Moldva katolikus magyarsága meghatározott rendben vonult be a kegyhelyre. A menetet a tolvajos-tetői győzelem emlékére a gyergyó- alfalusi keresztalj vezette. A processiót mindig a moldvai csángó-magyarok csoportja zárta be. Az utóbbi évtizedek roppant nehézségeit átvészelte az erdélyi magyar nép. Hogy mind a mai napig él, s hogy megérhette a ma reményeit, köszönheti hitének is, a Somlyói Mária áradó szereteté- nek. Talán a terrorista hatalom elbukásával, a nyíltan ellenséges hivatalosság eltűnésével a Somlyói búcsú járás is új erőre kap. Ebben segíthet a Somlyói Babba Mária, mert mint az ősi búesúsének mondja: „Itt örömgyönggyé válik a bánat könnye, Lecsendesül a kebel zajló tengere. Üdvöz légy mennyei Rózsa, Hóliliomszál, Aki Csíksomlyó kertjében kivirágoztál." Harangozó Imre Moldvai csángó-magyarok egy csoportja a csíksomlyói búcsúban, 1942-ben Mindenkitől kéne egy furintnt szedni... Titokzatos „park” a Lencsésin Udezöld pázsit, bokrok, fák. Bizony egyre ritkább az ilyen látvány a lakótelepek betonrengetegei között. Ha mégis akad, nem csoda, hogy a lakók foggal-körömmel ragaszkodnak hozzá. A békéscsabai Bárdos Lászlóné is aggódva figyelte, hogy ablakuk alól (Lencsési út 61. — a szerk.) egyik napról a másikra eltűnt a fű, s helyette a legyalult kézilabdapályányi területen földbe vert cölöpök sorakoztak. Vajon mit építhetnek? — tankodtak az éppen ott járó védőnővel. Megint egy ivót? Hiszen van már a környéken^ annyi, mint égen a csillag! Persze sajnos igény van rá, de azért gondolni kellene már néha a gyerekekre is! Nekik mégiscsak nagyobb szükségük lenne a zöldre, mint egy újabb kocsmára. A gondolatokat hamar tettek követték, s faggatni kezdték a cölöpverő munkásokat, akik azonban — ki tudja, miért — nem adtak egyenes választ az érdeklődőknek. Így hát tovább burjánzott a hír, miszerint a Békéscsabai Városi Tanács kiárusította a teret egy maszek kocs- márosnak... Fotós kollégámmal mi is megpróbáltunk szóba elegyedni az említett cölöpverőkkel, akik igencsak nehezen álltak kötélnek. Először iazt mondták, hogy lán- gossütő épül a tér közepén, aztán azt, hogy szalonnasütő készül az említett helyen. Minthogy nem tágítottunk, egyikük megszánt: — Mindenkitől kéne egy forintot szedni, aki érdeklődik. Lassan meggazdagodnánk. Hát tudják, ahányan idejönnek kérdezgetni, annyifélét mondunk. Mindenkinek mást. Mert minek kérdezik. Van egy megbízólevelünk a városi tanácstól, és végezzük a dolgunkat... Hogy végül is mi lesz tehát a Lencsési 59-es és 61-es lakóház között, azt már ettől a bizonyos „megbízótól”, Gajda Mátyástól, a Békéscsabai Városi Tanács városfejlesztési lebonyolító iroda vezetőjétől tudtuk meg: — Szó sincs újabb kocsmáról, vagy hasonlóról! Machlik Pál tanácstagunknak A titokzatos cölöpverők Fotó: Kovács Erzsébet már régi álma, hogy ezen a helyen egy szabadidőközpontot létesítsen a 60 ezer forintot tanácstagi alapja egy részéből. A parkban lesz járda, és szalonnasütőhely, ahová bárki lejöhet szabadidejében ... Ezek betonból készülnek, és ezt csinálják a Csővil Gmk. munkásai... Aggodalomra tehát nincs ok, a zöldterület marad. Egyet azonban nem értek. Ha már a munkások i— valami miatt — nem szívesen beszélnek arról, mi készül ezen a helyen, miért nem tesznek ki legalább egy eligazító táblát, ahogy az sok más európai országban is szokás? Muszáj a környékbelieknek találgatniuk? — ria — „Q-8” benzinkutak? Újabb kuvaiti delegáció látogatta meg az elmúlt napokban az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), valamint az Ásványolajfor- galrni Vállalat (Áfor) vezetőit abból a célból, hogy megalapozzák a majdani együttműködést az üzemanyag-kereskedelem területén. Mint ismeretes, Magyar- ország és Kuvait gazdasági közeledésének fontos eseményeként márciusban Magyarországra látogatott Sejk Ali el-Kalifa asz-Szabah kuvaiti olajipari miniszter, aki Beck Tamás kereskedelmi miniszterrel egyeztette a magyar—kuvaiti olajipari vegyes vállalatok megalakításának elvi lehetőségét. A rendkívül óvatos kuvaiti tőke mostani, újabb puhatolózó lépése során, a kuvaiti székhelyű Kuvait Petroleum Corporation Európa térségéért felelős igazgatója. Abdul Szamad al-Avadi és londoni székhelyű irodája, a Kuvait Petroleum International Limited elnökhelyettese Nasser Al-Salem tárgyalt Magyarországon. Benzinkutak megvásárlása is szóba került, a szükséges felújítás, átalakítás után ezeket „Q—8” márkajellel működtetnék. Hollandiában, az NSZK-ban már elterjedtek ezek a „Q—8” emblé- májú benzinkutak. A mostani megbeszéléssorozaton az OKGT vezetői ismét kifejezésre juttatták: elsősorban az olajfinomítók technológiai fejlesztéséhez szeretnék segítségül hívni az erre vállalkozó kuvaiti tőkét és csak másodsorban érdekeltek az üzemanyag-értékesítő vegyes vállalatok létrehozásában, míg a körültekintő kuvaitiak először a magyar benzinkutak megvásárlásával szeretnének jelen lenni a piacon, és csak az értékesítés területén kialakuló együttműködés sikere után bővítenék vállalkozásukat a kőalajfinomítás területén is. Békés-Tarhosi Gyógypedagógiai Otthon tanulói munkára felkészítés során többek közt gyöngyökkel is dolgoznak. Az ügyesebbek 2-3 szálas mintákat készítenek és így gyönyörű nyakláncok, karkötők és más gyöngyből készült tárgyak kerülnek ki kezeik közül Fotó: Gát Edit Környezetvédelmi vetélkedő A TIT Természettudományi Stúdiója a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériummal együttműködve az idén 7. alkalommal hirdette meg a Bugát Pál országos természetismereti vetélkedőt. A verseny elődöntőjét és az értékeléseket követően az iskolák hamarosan megkapják az értesítést arról, hogy mely csapatok mérkőzhetnek a gyöngyösi augusztusi döntőn a legjobb helyezésekért. Egy másik vetélkedő, az 5. alkalommal megrendezett „Csak egy Földünk van” erőpróba már befejeződött. A legjobb helyezést a Debreceni Tóth Árpád Gimnázium tanulói érték el. „Régtől fogva Édesanyánk! Szépen kérünk: Vigyázzreánk!’’
