Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-19 / 91. szám
NÉPÚJSÁG 1990. április 19., csütörtök Mi lesz veled, magyar mezőgazdaság? Beszélgetés dr. Szabé Ferenccel, a MÉM államtitkárával Politikai csatározások kísérik az agrárátalakulást; a földosztásról, az új tulajdoni formákról többet beszélünk, mint az idei termelésről, pedig ez a lakossági ellátás alapja. Politizálni persze szükségszerű, ám az is vitathatatlan, hogy ez sem rövid, sem hosszú távon nem pótolhatja a termelést. Ezért is kérdeztük dr. Szabó Ferencet, a MÉM államtitkárát, lesz-e kenyerünk 1990- ben? — Az idei ellátás nincs veszélyben. Ez minden termékre érvényes, ami Magyarországon megtermelhető. Ez nemcsak amiatt van, hogy a fizetőképes kereslet csökkenése — az áremelések óta — tartós tendencia; hanem a mezőgazdasági termelés is megfelelő színvonalú. A kenyérnek való őszi vetésterület a szokott nagyságrendű, az ősziek az áttelelés- nél sem szenvedtek károkat. Az állatállomány ugyan csökkent, de ezt kiegyensúlyozza, hogy a korábbinál kevesebb tejet fogyasztunk, a tehenek pedig átlagosan több tejet adnak. Sőt, egyre inkább a felesleges készletek értékesítése a kereskedők gondja. A sertésállomány is csökkent, de az exporthoz és a csökkenő vásárlói szükséglet kielégítéséhez így is elégendő. A baromfihús külpiaca rendkívül rossz, következésképpen a belső ellátás — mintegy kényszerűen — javul. A zöldségtermelésben meglehetősen felemás a helyzet: a Szovjetunió csökkentette vásárlásait; ez a hazai fogyasztóknak előny, hiszen javul a kínálat, ugyanakkor a termelőknek várhatóan értékesítési nehézségeik lesznek. 0 négy nagy veszély A magyar mezőgazdaságban most négy nagy veszély van. Az első az aszály, hiszen hét éve vízhiány van az országban, s most különösen száraz ősz és tél volt. A mérések szerint a harmincéves csapadékátlagnak a fele sem esett le. A második nehézség a rubel-piacokon tapasztalható vásárláscsökkenés. Ez ugyan a hazai fogyasztóknak kedvező, de a termelők biztosan megsínylik. Nehéz helyzetbe hozta és hozza a termelőket a hitelkeretek szűkítése, s a kamatlábak emelkedése. Már az a helyzet, hogy a kamat nagysága az eszközarányos jövedelemnek négy-ötszörösét is eléri. Ezt az önmagában is rossz gazdasági helyzetet erősíti a politikai bizonytalanság, a földosztással, a tulajdonváltozással kapcsolatos felemás hírek. Nem lehetnek biztosak a termelők, hogy aki elvetett, az aratni is fog. Ezek együttesen a mező- gazdasági befektetések elhanyagolásával járnak együtt, a termelők várnak, nem gondolkodnak előre, ami a következő évekre feltétlenül kedvezőtlen hatású. 0 Magyarország az ötvenes évek politikai jelszavai ellenére is agrárország volt, s ökológiai adottságai miatt a ‘ jövőben is az marad. A mostani politikai csatározások során ezt a tényt nem ritkán kétségbe vonják, ön szerint van-e jövője a mezőgazdaságnak? — Meggyőződésem, hogy az agrártermelés szerepe a politikai kurzusoktól függetlenül jelentős marad Magyarországon. Az ország gazdasági állapota, fizetőképessége arra nem nyújt lehetőséget, hogy élelmiszert importáljunk. Erre nincs is szükség, sőt éppen fordított a helyzet, jelentős feleslegeink vannak, s belátható időn belül az élelmiszer-gazdaság — az exportja révén — devizaszerző ágazata marad az országnak. Jövője van tehát az agrártermelésnek, s a mindenkori kormánynak az a feladata, hogy ezt ne csak kinyilatkoztassa, hanem a termelői bizonytalanságot kerülendő, gazdasági gyakorlatával is erősítse. II követelmények lazulnak? • Az elmúlt évtizedben a mezőgazdaság eredményeit elsősorban a mennyiségi mutatókkal jellemeztük. A mennyiségi szemlélet ideje azonban lejárt, hiszen a hazai fogyasztás nem nő, a külpiacon pedig nem a mennyiséget» hanem a minőséget keresik a vásárlók. Felkészültünk-e az átalakulásra? — Az 1991-ben induló európai integráció számunkra is elkerülhetetlenné teszi, hogy a termelés minőségi jegyeit erősítsük. A mostani, átmeneti helyzet azonban ezt a gyorsítást nem teszi lehetővé, sőt mind többször tapasztalható, hogy a viták közepette a követelmények lazulnak. A feldolgozók nem tudják érvényesíteni a szabványokat, mivel más árut nem kapnak, egyszerűen megalkusznak a gyengébbbel. Ez különösen érvényes napjainkban a sertéstartásra és a feldolgozásra. Sokan vélekednek úgy. hogy a minőség az ellenőrzés dolga. Azt viszont minden termelő tudja, hogy ellenőrzéskor nem lehet változtatni a minőségen. Ez egyébként termelői érdek is, hiszen hosszabb időn át csak jó áruval lehet megélni a piacon. A minőségnek ezért a termelők és a feldolgozók közötti konszenzusban kell kialakulnia, érvényesülnie. Ezt az együttműködést a szakmai érdekegyeztető fórumok szervezhetik. • A jelenlegi szervezeti rendszerben mi jelentheti a fórumot? — Például a Magyar Agrárkamara, melynek szervezése elkezdődött, de az együttműködés kialakítása meglehetősen lassú. A kamara olyan szervezet lehet, amely integrálja a termelők jelentős részét, hiszen hozzá szakmai szervezetek, egyesületek, érdekképviseleti testületek csatlakozhatnak. Várhatóan az idén az Országgyűlés elé kerül a kamarai törvény, amely megerősítheti az új szervezet jogstátuszát. Egy jól körülhatárolt működéssel bíró szervezetnek át lehetne engedni olyan feladatokat, amelyeket eddig az állam látott el. így a kamara a termelői érdekek képviseletében részt vehet a kormány agrárpolitikájának kialakításában; saját érdekében annak végrehajtásában is szerepet vállal, amikor az érdekegyeztető fórumokat működteti. A falu is lassú sorvadásnak indult •• Az átálláshoz, a termelés minőségi jegyeinek erősítéséhez nem csupán kormányzati és termelői szándék szükséges, hanem mindenekelőtt pénz. Ez azonban hiányzik, a gazdaságok működési zavarokkal küszködnek. A fejlettebb országokban egyedülálló jelenség, ami a magyar mezőgazdaságban tapasztalható: az elvonások mértéke meghaladja a támogatásokét. — Nem az adó és más költségvetési befizetés teszi tönkre a magyar mezőgazdaságot, hanem az ipari költségek folyamatos emelkedése, valamint a kamat mértéktelen elszabadulása. Ezzel a mezőgazdasági termelés nem képes lépést tartani, így a gazdaságok nagy része egyre rosszabb helyzetbe kerül. Az önhibájukon kívül a csőd szélére jutott gazdaságok számára programot dolgozott ki a kormány, s ezt pályázati rendszerben érvényesíti. A program célja nem az elvtelen támogatás, hanem a termelés fenntartása azokban a gazdaságokban, amelyek saját hibájukan kívül — külső hatásokra — kerültek kilátástalan helyzetbe. Másutt, ahol belső hiányosságok, rossz munkafegyelem, gyenge hatékonyság tapasztalható, a kormány sem ad mentőövet, hanem más gazdasági formációt javasolunk az ellehetetlenült termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. 0 A mezőgazdasági termelésnek gátjává válhat az is, hogy az agrártermelők egy része mind rosszabbul él. Korábban az ágazatban dolgozók jövedelme felzárkózott az iparban és a szolgáltatásban foglalkoztatottakéhoz, de az utóbbi időben a különbség nőtt a mezőgazdaság kárára. — Tagadhatatlan, a termelőszövetkezetekben a közösből származó jövedelem alacsonyabb, mint más ágazatokban. Ez azonban nemcsak a bérszabályozás következménye, hanem az agrártermelés nyereségének hanyatlásából is következik, hiszen korábban a nagyobb bérnek sokszor nem volt jövedelemfedezete. A számítások szerint a helyzet az idén változatlan marad. Ez azonban arra figyelmezteti a kormányzatot. hogy a mezőgazdasági termékek árait nem lehet szociális alapon megállapítani — mint ahogy tettük ezt évtizedeken át —, mert ez ebben az ágazatban okoz szociális problémákat. 0 A mezőgazdaság megtorpanásával együtt a falu is lassú sorvadásnak indylt. Az alapvető ellátás zavarai visz- szahathatnak az ágazat fejlődésére is, következésképpen a falunak és a mezőgazdaságnak csak együtt lehet jövője. — Valóban elválaszthatatlan egymástól a falu és az agrártermelés; de azt tisztázni kell, hogy a vidék fejlesztése nemcsak a mezőgazdaság ügye. A múltban a mezőgazdaság szenvedő alanya volt a hibás vidékfejlesztési politikának. Fejlett vidék nélküli csak nehézségekkel lehet termelni, ugyanakkor a tágan értelmezett faluféjlesztés azt is jelentheti, hogy a mezőgazdasági népesség egy része az újonnan létrejövő ágazatokban talál majd munkát magának. V. Farkas József MDF a bizalmat. Többet együtt tehetünk! Magyar Demokrata Fórum rutex azonnali belépéssel felvesz gépelni tudó, érettségizett adminisztrátort vámügyek intézésére. (Német nyelvtudás előnyben.) OFSZETGÉPMESTERT, és montírozót keres a MAHIR Nyomdaüzeme felvételre. Jelentkezés; BÉKÉSCSABA, Szív u. 16. __________________ — AZ ÁSZOK KFT., BÉKÉSCSABA, FELVÉTELRE KERES ács, kőműves, asztalos szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Jelentkezés helye: 'ASZOK KFT., Békéscsaba, Kétegyházi út 3. VÉGRE! Egy jó minőségű, olcsó TELEFAX! CANON F—80. 89 000 Ft + 25% ÄFA. BÉKÉSCSABA, Bartók Béla út 21—23. Tel.; (66) 27-441. ÉPÍTŐIPARI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK, MAGÁNSZEMÉLYEK, FIGYELEM! Építőipari földmunkagépek és rakodógépek kedvező térítési díj ellenében bérbe vehetők a városgazdálkodási vállalat építési osztályán. BÉRBE VEHETŐ GÉPEK: UN—050 homlokrakodó gép, UN—053 homlokrakodó gép UNC—060 univerzális rakodógép (belsőtéri munkákra, talajfúrásra is alkalmas), ED—26—21 kotrógép (tolólappal), K—406 Warinsky kotrógép, DZ—99 A gréder (földgyalu), HSM—3—100 gréder (földgyalu), TCC—5 hézagvágó, aszfalt- és betonvágáshoz, Wibromax (1 to. vibrációs henger). Érdeklődni: a 22-022-es telefonszámon vagy személyesen a VGV Kállai Éva úti telepén, Horváth Ernő főgépésznél. Értesítjük vásárlóinkat, hogy a Piért Kereskedelmi Vállalat 42. sz. telekgerendási lerakata 1990. április 23-ától április 30-áig áruleltározást tart A leltározás ideje alatt az áru kiszállítása, illetve kiadása szünetel. PIÉRT KERESKEDELMI VÁLLALAT, 42. SZ. LERAKAT, TELEKGERENDÁS.
