Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-03 / 78. szám
Ma minden iskolának választani kell Zsolnai József Szarvason „Kis lakótelep kis gond;, nagy lakótelep nagy gond” — mondhatnánk, ha a lakótelepi szemétszállítás gondjai kerülnek szóba. Mezőko- vácsházán megfordítható a képlet: itt a kis lakótelepen, sőt egyetlen háztömbnél is évek óta nagy gond, hogy mibe és mennyibe kerüljön a felgyülemlett szemét. Bár a helyi költségvetési üzem. a városi tanács illetékesei és a lakók .már többször tanácskoztak, mégsem tudják levenni a témát a napirendről. Legutóbb például az Alkotmány utcai ötven lakásos társasáház tulajdonosai kértek valami elfogadható megoldást. B. Istvánná az átadást követő évben költözött családjával a társasházba és a háA szemét „új módú” tárolása rom év tapasztalatait így összegezte: — Amióta csak itt vagyunk, ez a szemétügy örök téma. Jelenleg az 50 családnak két konténere van, amit kéthetente ürítenek. A tény, hogy sokszor a láda melletti szemétkupacokat hordja, •viszi a szél. a látvány és az „illat” lehangoló. A lakókkal beszélve javasoltuk, mögöttünk van egy üres telekrész. ahová felállíthatnánk egy lemezgarázst zsákos sze- métátrolásra. A különböző pénzügyi manőverek és a területrész felhasználásával kapcsolatos ellentmondások miatt azonban ez nem járható út. A költségvetési üzem javasolt egy új megoldást, amivel mi nem értünk egyet. Részlet az üzem javaslatából, amelyet a tanácsnak címzett: .,Az elmúlt időszakban a háztartási szemét mennyisége megnőtt. Ebből következik, hogy az öt éve még elegendő tárolóedények ma már szűkösek, túltelítettek. Kapacitásnövelést kellene végrehajtani, amit az edények számának nevelésével, vagy a szállítás sűrítésével lehet megoldani. Az edények miatt a megrendelő nehezen akar anyagi áldozatot hozni. A költségek pedig annyira megemelkedtek. hogy a kéthetenkénti szállítás is veszteséges. Árváltozás nélkül a járatsűrítés nem oldható meg. Egy új konténertípust két hónapra próbaidőre kihelyeztünk az Alkotmány és a Deák utca 12 lakásos bérlakása elé. Külön zsákos rendszerben nyolc család használhatja. Szállításkor egységesen a gépkocsivezető kezelheti.” S. Zoltán véleménye szerint a nyolc családnak elégendő konténer (20-25 ezer forint) igen drága. Mivel 6-7 darab kellene az 50 családnak, az 150 ezer forint körüli összeg. Az sincs tisztázva, hogy a régi konténerek értékét figyelembe vennék-e? Nem biztos, hogy az új zsákos konténer jó lesz és hová tegyék a zsákot a kis alapterületű lakásokban ? A lakótelepiek sérelmezik, hogy ugyanazért a pénzért többet kapnak a családi házakban lakók, mint ők. Hasonló gondokkal küszködik a Ságvári lakótelep is, sőt a konténerek egy szép családi ház előtt „díszelegnek”. Az illetékesek úgy nyilatkoznak, hogy a lakók nem hajlandók alkalmazkodni, és nem szándékoznak elfogadni az ő javaslataikat. A lakók pedig úgy érvelnek, hogy az illetékesek csak ígérgetnek, de konkrét intézkedés nem történik. A szeméthegyek pedig nőnek... — halasi — A Szarvasi 2. Sz. Általános Iskola jóvoltából érdekes vendéget üdvözölhetett Szarvas pedagógus társadalma. Zsolnai József dr., a pedagógiai tudományok kandidátusa, a törökbálinti kísérleti iskola igazgatója előadást tartott az említett oktatási intézményben. Választása azért esett erre az iskoláira. mert az itteni tantestület foglalkozik a Zsolnai tanár úr nevével fémjelzett értékközvetítő és készségfejlesztő program bevezetésének gondolatával. — Tetszik, nem tetszik, ma Magyarországon minden iskolának választani kell — mondta Zsolnai József. — Az ország oktatástörténetében lezárult a porosz, osztrák mintán alapuló korszak (nálunk 1868 óta alkalÁprilis 4-e munkanap Nem munkaszüneti nap az Idén április 4-e. A Munka tör- vénykönyve végrehajtásáról szóló MT-rendelet módosítása értelmében munkaszüneti napok ezentúl: újév (január 1-je), nemzeti ünnep (március 15-e), húsvéthétfő, munka ünnepe (május 1-je), alkotmány ünnepe (augusztus 20-a), a köztársaság kikiáltásának napja (október 23-a), karácsony két napja (december 25-e, 26-a). A március 15-e- körüli munkarend-módosítás után tehát a következő munkanap-áthelyezés április 28-án lesz, amikor szombaton munkanap szerint dolgoznak a legtöbb helyen. Az április 30-ai hétfő viszont szabadnap lesz, így hosszabb pihenésre nyílik lehetőség. Munkaszüneti nap körüli módosítás még, hogy december 22-én, szombaton munkanap, december 24-én, hétfőn szabadnap, december 29- én, szombaton munkanap, december 31-én, hétfőn szabadnap lesz. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezése nem vonatkozik a mezőgazda- sági, a halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szak- szövetkezetek, valamint a folyamatosan, illetve a munkaszüneti napokon Is üzemelő munkahelyekre. Eltérésre adhatnak engedélyt az ágazati miniszterek, a lakossági ellátást, szolgáltatást végző, általánostól eltérő munkaidő-beosztással dolgozóknak, az ABMH-val, az illetékes szakszervezettel, az országos érdekképviseleti szervezettel egyetértésben. mázták), mely szerint az oktatás egyetlen tantervre épül. A készülő nemzeti allap- tantervről elmondta, hogy a tudás és az értékeik tárházának egyensúlyát tervezik, és ez minden iskola számára kötelező lesz. Ha az Ország- gyűlés elfogadja, megkezdődhet az iskolák közötti nemes verseny. Tíz-, tizennégy, tizenhat éves korban alkalmaznák a külső vizsgáztatás módszerét. Erre, mint hangsúlyozta azért lesz szükség, mert az 1978-as oktatási program alsó- és felsőszinten nem egymásra épült. Az uniformizált gyerekszemléletet pedagógiai programjában magától messze elhárítja és az egyéni lehetőségek, képesséHagyomány, hogy a költészet napja közeledtével megrendezik a megyei középiskolai szavalóversenyt. Hagyomány az is, hogy ezt a megyei tanács művelődési osztálya írja ki. A kivitelező pedig — ugyancsak évek óta — a békéscsabai egészség- ügyi szakközépiskola. Április 2-án, hétfőn 22 versenyző mérte össze tudását az iskola kis könyvtárában. A kiírás szerint a kötelező vers József Attila Ének magamhoz, vagy Kopogtatás nélkül című alkotása, a szabadon választott pedig valamely huszadik századi magyar költő műve kellett, hogy legyen. Miközben a zsűri — dr. Kutas Ferenc, a szarvasi Vajda Péter Gimnázium tanára, Nemesi László, a Csabai Hírmondó főmunkatársa és Tamás Simon, a Jókai Színház művésze — a verseny után tanácskozott, néhány résztvevővel beszélgettünk a folyosón. Elmondták magukról, hogy bár sok verset olvasnak — néhányan írnak is —, nem érzik magukat másnak, mint társaik. Hogy azon kevesek közé tartoznak, akik értik és szeretik az irodalmat, azt jó magyartanáruknak köszönhetik. gek elvét elismerő megközelítést hangsúlyozta. A nevelés értékeit közvetítheti a család, a közösség és az egyén. Bátorította a jelenleg még nehéz körülmények között dolgozó iskolákat is a programja bevezetésére. Végül felhívta a figyelmet egy, a szülők és a pedagógusok által egyaránt könnyen értelmezhető pedagógiai munkára, a „Mi a baj a pedagógiával?” című könyvre, amely kapható a könyvpiacon. A rövid találkozás kérdésekkel zárult, a Zsolnaiprogram helyi megvalósítása a nevelőtestületek közös és kifejezetten önkéntes akaratán, no meg a tárgyi feltételeken múlik. Szenes A mezőnyt értékelve egyetértettek abban is, hogy sokan nem egyéniségüknek, hangszínüknek megfelelő Verset választottak. Hogy náluk mi volt a szempont? — Én — válaszolta egyikük — amikor választani kellett, épp szerelmes voltam, úgyhogy egy olyan kötetet vettem a kezembe, amelyikben ilyen verseket találhattam. Így akadtam rá Szabó Lőrinc A neved című művére. Közben a zsűri befejezte a tanácskozást. Dr. Kutas Ferenc, a zsűri elnöke kérdésünkre elmondotta, hogy jellemző volt a mai versenyre az erdélyi költők műveinek jelenléte. Ez közel áll a mai fiatalokhoz. Az eredmény pedig: első helyezett Banner Géza (békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium) ; második helyezett Ignácz József (Sebes György Közgazdasági és Külkereskedelmi i Szakközépiskola, Békéscsaba); harmadik Góbéi Beáta (Tevan Andor Gimnázium és Szakközépiskola, Békéscsaba), negyedik Nagy Petra (szarvasi Vajda Péter Gimnázium); ötödik Fejes Dóra (az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanulója). K. K. József Attila-szavalóverseny Nincs béke a Rákóczi utca 19-ben — Tessék kijönni hozzánk! Rostásók betörték az ablakunkat. Már a rendőrséget is kihívtuk. Ebbe bele lehet őrülni... A rendőrségi autóval egyszerre érkezünk. Az udvaron éktelen zaj. Egymás szavát is alig értjük a kint lévő Balogh Mihálynéval, akiből ömlik a panasz. Amikor megvették összekuporgatott kis pénzükből és OTP-segítséggel Békéscsabán a Rákóczi u. 19. szám alatt lévő házait, nem gondolták — mondja —, hogy az anyagi gondok mellé még mást is vállukra vesznek. Az épület hátsó részét ugyanis harmadik éve a népes Rostás család lakja, kiknek tagjai megkeserítik az életüket. Sorolja mikor, milyen incidens érte őket... Cigány, nem cigány, nem ez a lényeg Rostáséknál továbbra is tombol a hangzavar. Magnó, vagy rádió szól?? De így, üvöltve? A homokozóban, három gyerek játszadozik ... Kérem az egyiket, szóljon a mamának. — Nem hívom ki, mit akar tőle? — tiltakozik és kérdez egyszerre. Hármójuk közül az egyik mégiscsak megszán és kihívja az anyukáját. Bemutatkozom, elmondom, mi járatban vagyok. Nyilván nem érti, mert a lakásban nemcsak a rádió (magnó) szól, hanem vagy öten egymás szavába vágva üvöltöznek. Rostámé karbafont kezekkel jön felém. — Honnan jön és kicsoda maga? — alkohol szag csap meg a lehellletétől. Megismétlem. Kérdem, mit tud a betört ablakról? — Semmit — mondja lakonikus rövidséggel. — Ezek még az újsághoz is elmentek? Pedig nekünk lenne okunk hőbö- rögni. — Gyere ide, Pistike, gyere csak — hívja csemetéjét. — Mondd meg a néninek, ki dobott meg téged almával, na mondd csak! Pistike lehet vagy 7 éves. Földes, homokos kis kezét dör- zsöligeti és hadarja: — A Balogh -néni! — és máris elrobog, hogy tovább folytassa a homokvár építését. Rostásné fiatal asszony. Mindössze 30 éves. Három gyerek édesanyja. Az ikrek 5, a nagyobb csemete 7 éves. Leszázalékolták — a szíve miatt — és így otthon látja el teendőit. — Pereskedünk és a pert mindig mi nyerjük — mutassam a papírokat? —• hadarja, de nem hoz semmit szavai igazolására. * Az udvaron már sokan vagyunk. Kijöttek a hátsó kis épületben vendégeskedő Rostás-rokonok is. Az egyik részegen az orrom előtt hadonászik. Nem tudom lecsillapítani. Mondja a magáét, hiába kérem, hagyjon bennünket beszélgetni... Nem bírok vele. — Két éve lakunk itt, de Baloghék nem hagynak élni bennünket, mert cigányak vagyunk — folytatja a beszélgetést Rostásné. — Cigány, nem cigány, nem ez a lényeg — szól beszélgetésünkbe tisztes távolságból Baüoghné. — Az a baj, hogy nem az első eset, amikor a rendőrséget kellett kihívnunk. . . — Gyere csak ide, Pistike — hívom most én a gyereket —, mondd csak, ki törte be Balogh néniék ablakát? A gyerekek őszinték. Pistike is az. — Az apukám — mondja és már ismét magával van elfoglalva. Rostásné megvonja a vállát: — Hát ha így van, így van! — Idehívná a volt férjét? — kérem a fiatalasszonyt. Rostás István jóképű fiatalember. Rajta is látszik, hogy nem a víztől bicsaklik meg időnként a nyelve. — Éppen a kutyájukat simogattam, amikor Balogh kijött egy nagy késsel — hadonászik, hogy élethűbbé tegye a történetet. — Összeverekedtünk a kutya miatt. Nézze, hogy megsértett engem is késsel — mutat a kezére, amin valóban van egy pár napos karcolás ... pár napos, de semmi esetre sem friss. — Két éve befizettük a szennyvízcsatornára a pénzt, a mai napig sem engedik Baloghék bevezettetni, mert cigányok vagyunk ... Ezt így tessék leírni... Mondják: mehetünk a jóistenhez Eljött egy pár szomszéd. Szeretnék megerősíteni, hogy milyen nehéz Baloghéknak, amióta Rostásék beköltöztek az udvarra... — Lehetetlen helyzetben vannak Baloghék. De nekünk is volt kellemetlenségünk Rostásékkal, amikor a hátsó frontot alakították — kezdi egyikük. — Otthagyták a szemetet, a feleségemet lepocskondiázták, pedig ő nem bántotta őket. Balogh Mihályom látszik, nehezen palástolja idegességét: — Egy óra után jöttem haza, hogy ebédeljek. A legjobbkor léptem be az udvarra. Rostás éppen az ablakomat verte be. Mit tehettem? Kihívtam a rendőrséget. — Maga verekedett vele? — Hogy gondolja? Csak nem állok le meggyepálni? Azok után, hogy kijelentették, kiüldöznek bennünket, mehetünk a jóistenhez!? Már kezdem elhinni, hogy ezt meg lehet csinálni. Hallunk róla, hogy Csabán volt eset — nem is egy: potom pénzért megvesznek lakásokat, és egyszerűen kiüldözik a lakókat. Egy esetet hadd mondjak a sok közül: köztudott rólam, hogy antialkoholista vagyok. Rostásék viszont éppen ittasságuk és sorozatos botrányaik miatt már ki vannak tiltva a Lipták-cukrászdából. Egyszer csak mégis mi kaptunk a városi tanács szociális és egészségügyi osztályáról egy papírt, amelyben arra köteleznek engem és a feleségemet, hogy jelenjünk meg az alkoholéi vonó szakrendelésen, bebizonyítani, hogy nem vagyunk alkoholisták! Ha nem megyünk — így a felszólítás —, rendőrrel vezetnek elő minket... Érti? A szomszéd feljelenthet alkoholizmusért engem, aki egy korty szeszt, nem sok, annyit sem iszom. Ez agyrém! A szomszédok helyeselnek. Maximálisan Baloghék mellett állnak. Kinek segély, kinek büntetés — érdeme szerint Farkas László Békéscsabán cigánycsalád-segítő: — Négy éve foglalkozom az üggyel. Hogy érthetőbb legyen, egy kicsit élőbbről kezdem. Rostásné ez idáig ötször kapott lakást! Mindegyikben válogatott, nem feleltek meg az igényeinek. Utólag egy 2,5 szobás lakása volt, azt elcserélte a Baloghné testvérével. Az a helyzet, hogy a két család egymást jelentgeti fel hol ezért, hal azért. Egy abszolút megromlott viszonyról van szó. Én a szomszédokkal is beszélgettem, nem valami jó a véleményük Rostásékról. Már szinte ingajáratban vágyók a Rákóczi u. 19. és a munkahelyem között, annyi a probléma. Az a benyomásom, teljesen jogos Baloghék felháborodása. Millióegyszer beszéltem Rostásokkal. Már azt is megmondtuk nekik, hogy megvonjuk tőlük a segélyt, ha nem változtatnak a magatartásukon. Ez az egyetlen, amivel esetleg meg lehetne fékezni őket. Egyszer a gyámhatóságra is ittasan jött be Rostásné. Tartom a véleményemet, hogy aki. segélyt érdemeli, az azt, aki meg büntetést, az pedig azt kapja meg. Végre nem azt kellene nézni, cigány-e valaki, vagy sem. Hanem becsületes-e, rendes-e, tud-e másokhoz alkalmazkodni? Ez legyen az elbírálás alapja. Igen. Valahogy így! Mert ennek az ügynek a végéről hosz- szú évek óta hiányzik a pont. A rendőrség tehetetlen. Vér nem folyt még. Azt megteszik, hogy hívásra kimennek. És aztán? És aztán másnap kezdődik minden elölről... Béla Vali gggggj " I-?' .*rr*-~77V —"■v,: ” tM ” — — 9 Mibe kerül a szemét ■. ' ■ , - y Megjkovácsházán?
